Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-08 / 186. szám

1994. július 8., péntek Háttér uj Dunántúli napló 11 Színvonalasabban, nyitottabban, más pártoktól támogatva Dr. Torgyán József: „Az FKGP vitára született párt!” Eldőlt a kisgazda-csata: a parlamenti választások egyértelműen bizonyították, hogy tömegbázissal egyedül a Független Kis­gazda- és Polgári Párt rendelkezik a számos, hasonló nevet vi­selő párt közül. Dr. Torgyán Józsefet, a májusi választási fordu­lók során a negyedik legtöbb képviselői posztot elnyert párt el­nökét először a választások pártjára érvényes tapasztalatairól kérdeztük. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője be­szél július 5-én a Parlamentben. A várakozásnak megfelelően- Mindenekelőtt: bebizonyo­sodott, hogy azokban a térsé­gekben tudtunk a várakozásnak megfelelően szerepelni, ahol valóban működő alapszerveze­teink voltak. - szögezte le dr. Torgyán József. - Mert el kell ismernünk: az elképesztően sok bejegyzett alapszervezetünk között már nem létezők is vol­tak, s nagy létszámra felduzzadt tagságunk sem képviselt min­denütt olyan aktív erőt, ami­lyenre a statisztikai adatok alap­ján számítani lehetett. Ebből számos teendőnk következik. Tagnyilvántartásunk fokozott ellenőrzése állandó feladatunk a jövőben, de az is, hogy intellek- tuálisabbá kell szerveznünk a tagságot és meg kell teremteni pártunk erős gazdasági bázisát, hiszen az anyagi háttér a válasz­tások végeredményét is erősen befolyásolta. A médiával való kapcsolatunkat is új alapokra kell helyeznünk, hiszen nem ok nélkül panaszoltam oly sokszor a kampányidőszakban, hogy a sajtó enyhén szólva nem segíti politikánk megismertetését. Ezt a kellemetlen tényt nagygyűlé­sek sorozatával igyekeztünk át­hidalni, úgy-ahogy sikerrel. De látnivaló: az életben maradá­sunkhoz talán elég ez a gyakor­lat, ám ha a harmadik évezred küszöbén is megfelelő szerepet kívánunk vállalni a kisgazda ér­dekek képviseletéért, akkor bi­zony édeskevés.- De hát van Önöknek saját lapjuk is .. .- Amelynek én voltam a fő- szerkesztője, s mégis be kell ismernem: nem volt hatékony eszköz a politikai munkánkhoz. Mindenképpen profibb, jelentő­sebb napilapra van szükségünk.-Annál is inkább, mert a Parlamentben most már nin­csenek más kisgazda-csoport­osulások.-Végre! Régi problémáktól szabadultunk így meg. Ezek akkor kezdődtek, amikor a tag­ságunk körében felerősödött a koalícióból való kilépés gondo­lata. Amely persze érzékenyen érintette a hatalom birtokosait, s meg is tettek mindent a lejáratá­sunkra. Például külföldön, ahol úgy állították be a helyzetet, mintha a „harminchatok” volna a többség, amely egységes kis­gazda-politikát folytatva teszi a kormánnyal együtt mindazt, ami a mához vezetett. így nem csoda, hogy sokkolta az érintett külföldi kört a választások eredménye, és benne az a tény, hogy a többi kisgazdának nevezett párt össze­sen nem kapott még egy száza­léknyi szavazatot sem. Nő a frakció szerepe-Másfelől ez azt jelenti: az FKGP megerősödve került ki a választásokból. Milyen szerepre készülnek?-Nekünk mindenképpen el­lenzékben kell politizálnunk. Nyilvánvalóan a parlamenti frakcióra fog áttevődni e munka zöme az előttünk álló négy év­ben, tehát a frakció munkáját ennek megfelelően szervezzük meg. Alapelvünk - korábbi ne­gatív tapasztalataink miatt még nagyobb hangsúllyal -, hogy a párt és a frakció között nem le­het szakadással fenyegető néze­teltérés, hiszen láttuk, hogy az hova vezet. Ami a parlamenti munkát illeti: képviselőinknek nemcsak fegyelmezetten, ha­nem olyan szakmai háttérrel felvértezve kell dolgozniuk, hogy bármely témában érveik­kel lehessenek vitaképesek. Mert az FKGP - a parlamenti erőviszonyok ismeretében - vi­tára született párt!- Értsük úgy: nemigen fog­nak egyetérteni a másik oldal javaslataival?- A világért se! - tiltakozik a pártelnök. - Vitázni akkor fo­gunk, ha olyan javaslat kerül tárgyalásra, amelyet benyújtott formájában nem tudunk elfo­gadni. Vagy ha általunk fontos­nak ítélt kérdések nem kerülné­nek vita nélkül szóba. Tartok at­tól, hogy lesz bőven dolgunk!-Milyen teendőket lát fon­tosnak, s azonnal megvalósítha­tónak?- Elsősorban a gazdasági kérdések sürgős áttekintését, hogy mielőbb megoldást talál­junk a legszegényebb rétegek felemelésére. Ugyanígy a me­zőgazdaság működőképessé té­telére, a tulajdoni kérdések gyors rendezésére, az államap­parátus karcsúsítására, a kiadá­sok csökkentésére. Ha az MSZP és az SZDSZ partner lesz e kér­désekben, akkor mi ellenzékben is konstruktív szerepet tudunk betölteni. Erre a választások óta eltelt időszakban már látok biz­tató jeleket, de a kételyeim nem oszlottak el. Részben azért, mert az MSZP nyilvá­nosságra hozott gazdasági programja - amelyet gondosan áttanulmányoztam - nagyon szűkszavúan és az általánosság szintjén szól a problémákról. Részben pedig azért, mert tu­dom: a konfliktushelyzetek nem kerülhetők el. Az MSZP például elismeri ugyan az eu­rópai integráció szükségessé­gét, s kiáll a magángazdaságok megerősítése mellett, ugyan­akkor elkötelezett a régi szö­vetkezetek, állami gazdaságok mellett. És én nem látom a módját, hogyan tudnak meg­szabadulni attól a tehertől, 'azoktól az indokolatlan, illetve visszahúzó követelésektől, amelyek saját tagságuktól származnak majd. Vagy a pri­vatizáció esetében, amelynek e párt soraiban jócskán vannak haszonélvezői, most viszont a leállításról beszélnek. így a szükséges és nézeteinkkel is egyező gazdasági elképzelések megvalósításának sem látom nagy esélyét, azokat illetően szkeptikus vagyok.- De képes vagyok meglátni a jót is! Azt például, hogy ha va­lóban egyeztetni akarnak mind a hat parlamenti párttal dönté­seik előtt, az bizony nagy előre­lépés á demokratikus kormány­zásban! Nem kevésbé fontos, hogy tapasztaljuk az egyetértést az érdekvédelmi, érdekképvise­leti munkáról,* a szakszerveze­tek és a civil szerveződések sze­repéről, amelyek akár a máso­dik parlamenti kamara szerepét is betölthetik. Vagy az önkor­mányzati választások témakö­rében: mi is a közvetlen pol­gármester-választás mellett voksolunk. Polgármestert és köztársasági elnököt egy menetben Sőt: szerintünk itt az ideje annak, hogy a köztársasági el­nököt is közvetlenül válasszák meg, az MSZP kampányszöve­gével is egyezően. Rögtön te­szek is egy javaslatot: célszerű­ségből és költségkímélő szán­dékkal a két választást jövőre, egyszerre kell megszervezni és lebonyolítani!- Hisz abban, hogy a parla­menti kisgazdafrakció érvénye­síteni tudja a párt szándékait?- Mi az ellenzék bázisának tartjuk magunkat. Utaltam már arra, hogy milyen többség van a túloldalon, s ez sok mindent meghatároz. Tagságunkat és képviselőinket ebből kiindulva készítjük fel az előttünk álló négy évre, ahol nemcsak mi vizsgázunk. Hiszem, hogy az FKGP értelmes, az ország va­lódi érdekeit mindig szem előtt tartó, azokat szolgáló munkát fog végezni, az eddigeknél színvonalasabban, a külvilágra is nyitottabban, s remélhetőleg más pártoktól jobban támoga­tottam Schöffer Jenő Ki nyerte a tárgyalásokat? Koalíció rendkívüli feladatokra Az MSZP és az SZDSZ há­rom heti kemény tárgyalás után aláírta a koalíciós megállapo­dást és ezzel lényegében meg­született a szociálliberális kor­mány. A politikai közvélemény mindvégig feszült figyelemmel kísérte s a felmérések szerint a lakosság nagy többsége támo­gatta a szociálliberális koalíció megkötését. Ehhez a tárgyaló küldöttségeknek utólag meg kellett szerezniük a pártkong­resszus avagy a küldöttgyűlés hozzájárulását, ami mindkét részről megtörtént. Érthető módon mindenki a miniszteri tárcák elosztására, azaz a kormány személyi össze­tételére figyelt. Nyugaton, a konszolidált demokráciákban valóban az a fő kérdés, hogy melyik párt milyen tárcát kap a koalíciós osztozkodáskor. A közép-európai fiatal demokrá­ciákban viszont a közös prog­ram, azaz a politikai alku sokkal fontosabb. A tárgyaló felek mind a tíz szakbizottságban egyetértésre tudtak jutni a főbb kérdéseket illetően, s ennyiben mind a két párt nyertesnek mondható. Természetesen nagy csaták voltak személyi kérdésekben is, de tulajdonképpen az alapvető alku már a tárgyalások előtt megköttetett azzal, hogy az SZDSZ elismerte Horn Gyulát miniszterelnöknek. Egyetértés volt abban is, hogy Kuncze Gá­bor miniszterelnök-helyettesi funkciót kap. A koalíciós kor­mányzást a két párt egyetértési jogára építették, vagyis arra, hogy a lényeges kérdésekben konzultációk révén konszenzust teremtenek, s ezzel a koalíciós tárgyaló bizottságok tulajdon­képpen a kormányzás idején is legfelsőbb egyeztető testület­ként működnek. Horn és Pető rendkívül ügyes, szívós tárgyalási képes­sége és kompromisszumkész­sége végül is eredményre veze­tett. Az SZDSZ három minisz­teri tárcát és öt politikai állam- titkári helyet szerzett meg, ami a parlamenti bizottságokban kapott fontos pozíciókkal együtt jelentős szerepet biztosíthat számára a politikai életben. Ki­lenc tárca és egy tárcanélküli miniszteri poszt, valamint hét politikai államtitkári hely vi­szont az MSZP többségét bizto­sítja a kormányban. Nagy vita folyt a belügyi és az igazság­ügyi tárcák körül, amelyeken végül is megosztoztak. Az SZDSZ nem különösebben kí­vánta megszerezni a sok konf­liktussal járó gazdasági minisz­tériumokat, inkább a kevesebb feszültséggel járó, viszont több sikerrel kecsegtető belügyi, inf­rastrukturális és kulturális tár­cákat igényelte, de politikai ál­lamtitkárai révén jelentős befo­lyása lesz az ipari, a földműve­lési és a külügyi tárcánál is. A személyi kérdések és a po­zíciók aránya azonban csak má­sodlagos kérdés. A koalíció igazi nyeresége az MSZP szá­mára a széles tömegtámogatás elnyerése volt a társadalmi-gaz­dasági válságkezeléshez, to­vábbá az, hogy a várható elége­detlenséget kihasználni tudó le­hetséges konkurens szövetsé­gese lett. Ugyanakkor az SZDSZ számára a megállapo­dás lehetőség annak bizonyítá­sára, hogy nemcsak élesen kri­tizálni, hanem hatékonyan kor­mányozni is tud. A két párt egyezsége olyan , játék”, amelyben mindkét fél nyert. A koalíciós megállapodásnak persze számos buktatója is van. Mindenekelőtt az, hogy a két párt frakciója fegyelmezetten betartja-e négy éven át - min­den esetleges külső nyomás és elégedetlenség ellenére - a sza­vazási fegyelmet, biztosítva ez­zel a kormány működőképessé­gét. A szociálliberális koalíció nem azzal bukna meg igazán, ha a négyéves parlamenti idősza­kot esetleg nem tudná kitölteni, hanem azzal, ha nem végezné el válságkezelési feladatát, hiszen erre a sajátos feladatra hozták létre. Ha tehát e történelmi fel­adat megoldása későbbre to­lódna, a koalíció akkor is bu­kottnak tekinthető, ha négy évig simán a hatalomban marad és a két résztvevő párt képes lesz jól együttműködni a kormányzás­ban. A mandátumok 72 százalékát átfogó koalíciónak csak akkor van értelme egy versengő párt- rendszerben, ha a koalíciós kormány rendkívüli feladatra vállalkozik, s ez a gazda­sági-társadalmi válság eredmé­nyes kezelése. Ez lesz az igazi próbatétele. Ágh Attila Bevándorlók Az elmúlt két évben Né­metország fogadta a legtöbb bevándorlót a világon - áll egy Genfben közzétett ENSZ-jelentésben. Miköz­ben Észak-Amerika évente mintegy egymillió beván­dorlóval gyarapszik, addig tavaly és tavaly előtt évente átlagosan 1,4 millió ember vándorolt be Németor­szágba, többségük a Ke­let-Közép-Európában élő német ajkúak és a volt Ju­goszlávia területén élő né­pek köréből került ki. A legnagyobb méretű vándor­lás Oroszországban zajlott le: 1992-ben és 1993-ban 920 ezren léptek be az or­szágba, de félmillióan el is hagyták a köztársaságot. Ilyen olcsón ilyen gyorsan! Önnek nincs levélszekrénye? Nem szereti ha megázik vagy eltűnik az újságja! i v LEVEU'ZEKHENVT ajánlunk most még 300 Ft/db+ÁFA (zár nélkül) 450 Ft/db+ÁFA (zárral) Mint az Ój Dunántúli Naplót is. házhoz visszük Megrendelhető személyesen a kézbesítőnél a területi ügynökségeken a kiadó terjesztési részlegénél és az alábbi levelezőlappal rr Megrendelek db levélszekrényt [~~1 zárral (450 Ft+ÁFA) | 1 zár nélkül (300 Ft+ÁFA) Név: ...................................................... L akcím:............................................. A megfelelő szöveget kérjük aláhúzni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom