Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-13 / 161. szám

1994. június 13., hétfő A mai nap uj Dunantüii napló 3 Szőlőtelepítők Villányban Bor Svédországba is Történelmi borvidék Vil­lány és környéke. Jó leírni, pedig nem is olyan régen, amikor a dömping-termelés volt a cél, s nagyüzemileg pancsolták a borokat, szinte minden beavatott tudta: al­földi borok és ki tudja még mifélék keveréke kerül a pa­lackba. Manapság több palackozó is működik Villányban. Szinte minden termelő verseng a mi­nőségért, s ma a múltat nehe­zen lehetne tetten érni a köz­ség szőlősgazdái körében. Mindenki tudja: rangot ad a szakma értése és művelése, rangot ad egy jó palack nedű, saját névvel és címkével el­látva. (Már talán több is mint egy évtizede él e jó szokás itt.) Jó híre van és volt a villányi termelőszövetkezet pincéjé­nek is: erről váltottunk néhány szót Cziegler Jánossal, a gaz­daság elnökével is. Már az is érdeme, hogy együtt tartva a szövetkezetét, időben „ráér­zett” a szőlőre és a borra. Ők azon kevés hazai gazdaság között említhetők, ahol nem kivágják a tőkét, hanem ahol újabb és újabb területeket te­lepítenek be a legkiválóbb, legkeresettebb fajtákkal. Hi­szen a termelésük fele eddig is exportra ment: főleg az ango­lok, németek és osztrákok vit­ték a tsz borát, s úgy néz ki, rövidesen Skandináviába, ott is főleg Svédországba kerül­het a gazdaság bora. A szőlőtelepítéssel Czieg­ler János szerint két legyet üt­nek egy csapásra. Munkát tudnak adni a gazdaság tagja- .inak, másrészt jó pénzt is hoz a konyhára. Jelenleg ugyanis kézi műveléssel, családi vál­lalkozásban művelik a gazda­ság szőlőit. Összesen 90 hek­tár szőlőterülettel rendelkez­nek, melyből 18 hektárt az utóbbi két évben telepítettek., s azokon is a most keresett faj­tákat, főleg a cabemet, merlot és az oportó a divat. Tavaly 7000 hektoliter bort tudtak előállítani, amiből jószerivel csak a néhány már említett külországban és a gazdaság helybéli borkimérésében lehet vásárolni. Egyéb kiskereske­delmi forgalomban a neves tsz-bor mindezidáig nem volt kapható. A gazdaság vezetői már most gondolkoznak azon - az évről-évre növekvő termés miatt -, hogy a sajátosan szép palackokban és szépen fel­címkézve megjelenő tsz-bort esetleg pécsi, vagy más me­gyeszékhelyek ABC-inek, boltjainak pultjaira is bevi­gyék. Vagy újabb külhoni pi­acokon öregbítsék Villány, a történelmi borvidék hírét. Kozma Ferenc Új utak a nyelvoktatásban Előkészületben a nemzetközi megállapodás A közeli napokban francia szakemberek látogatnak Pécsre, a JPTE Továbbképző Köz­pontja Idegennyelvi Titkársá­gára. Útjuk célja az, hogy a vendéglátókkal közösen for­mába öntsék a tavaly novem­berben Poitiers városában meg­kezdett tárgyalások során eddig kialakult elképzeléseket. Ezek lényege, hogy az ottani IM- PAQT céggel közösen folyó nyelvi oktatásban a Magyaror­szág iránt érdeklődő - netán itt befektetni szándékozó - francia a hazájában anyanyelvén „ké­szülhet föl” Magyarországból, majd ideérkezése után - ugyan­csak az anyanyelvén - kiegé­szítő, speciális ismereteket sze­rezhet az ország gazdaságáról, politikájáról, társadalmi és kul­turális viszonyairól. Ezt köve­tően, megkönnyítendő a beil­leszkedését, a magyar nyelvet tanulja majd megfelelő időtar­tamban és formában. Az együttműködés természetesen „visszafelé” is érvényes, tehát hasonló módon szerezhetnek ismereteket és tudást a Francia- országgal kapcsolatot kereső magyarok. Dr. Háry László, az Idegen­nyelvi Titkárság vezetője nem titkolja, hogy a tervek szerint a franciákon kívül angol és német partnerekkel is folynak tárgya­lások e képzési formáról, azaz négyoldalú együttműködés is elképzelhető az oktatásban. A magyar, mint idegen nyelv taní­tása eddig sem volt ismeretlen az intézmény gyakorlatában. Eddig két tanfolyamot szervez­tek német egyetemistáknak, de gyakran jelentkeznek idetele­pülő, vagy Magyarországon hosszabb ideig tartózkodó kül­földiek is a titkárságon. Újdonság továbbá, hogy a pécsiek jogot kaptak az Európai Unió tagországaiban elfogadott egységes követelményrendszer szerinti nyelvvizsgák lebonyolí­tására is. Németből a múlt hét végén, angolból a jövő hét kö­zepén összesen negyvenhatan próbálkoztak, illetve próbál­koznak a vizsga első két fokoza­tának megszerzésével. Az Ide­gennyelvi Titkárság törekvése az, hogy a vizsgák körét vala­mennyi EU-tagállam nyelvére kiterjeszthessék. Balogh Z. V erseny tárgy alás pécsi parlagfüves területek kaszálására Pécs Megyei Jogú Város Vá­rosgondnoksága Pécs, Bajcsy Zs. u. 35. nyilvános versenytár­gyalást hirdet Pécs Város Ön- kormányzata kezelésében lévő parlagfüves területek kaszálá­sára és tereprendezésére. Össz­terület: 600 000 m2. Mentesítési technológia: gépi kaszálás, kézi kaszálás, tereprendezés. Kez­dési időpont: 1994. július 1. Várható befejezés: 1994. au­gusztus 30. 1994. június 15-én 10 órakor a pályázók részére konzultációs tárgyalást tartanak a város- gondnokság tárgyalótermében. Árajánlatot csak a konzultáción megjelent résztvevőktől fogad­nak el. Árajánlatok beérkezési határideje: 1994. június 22. 10 óra. Eredményhirdetés: 1994. június 24. 10 óra. Árajánlatokat tartalmazó zárt borítékra rá kell írni: „Parlagfű 1994.” Doktorrá fogadom - hangzott el szombaton a Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karának avató ünnepségén, amelyen a nappali, esti és a levelező hallgatók kapták kézhez diplomájukat. Kellenek-e a technikusok? Napjainkban újra jelentősé­get kap az egyszer már meg­szüntetett technikusképzés. A Zippemovszky Károly Szakkö­zépiskolába idén is a férőhelye­ket meghaladó létszámban je­lentkeztek a nyolcadikosok, fő­ként a két világbanki támoga­tással létrehozott osztály iránt volt nagy az érdeklődés. Dr. Szederkényi József, az iskola igazgatója adott rövid történeti áttekintést a középszintű szak­képzésről. Egyértelműen elhibázottnak minősítette azt az 1972-ben szü­letett döntést, amely a techni­kumok megszüntetéséhez veze­tett. Az akkoriban alapított fő­iskolák lettek volna hivatva a technikumokat pótolni, de nem adtak elég gyakorlati ismeretet, és a mérnökök nem is töreked­tek a közvetlen termelésirányí­tói posztra. Ä szükséges szakembereket egy részét tehát a felnőttoktatás keretében és tanfolyamokon képezték ki. A nappali tagoza­ton is a szakmai színvonal csökkenését jelentette a techni­kumi modellezésű szakközép- iskolák rendszere. 1978-ban to­vább csökkent az elméleti tudás szerepe az úgynevezett szak­munkás képzési célú szakkö­zépiskolákat előtérbe állításá­val. A rendelkezés eredménye képpen csak egy szűkebb terü­letre alkalmas munkások hagy­ták el a középiskolákat. Kiderült, biztos elméleti tu­dásra mégis csak szükség van, és nem muszáj már az iskola első osztályában specializá­lódni, ezért a nyolcvanas évek elején visszaállították a nappali tagozaton a technikusképzést. 1985-től új tantervek is készül­tek, de sajnos a régiek alapján, így a megszokottnál is nagyobb szakadék tátongott a már alkal­mazott korszerű ipari technoló­gia és a leendő szakemberek ismeretei között. Az iskolának világbanki hitellel sikerült fejleszteni eszközállo­mányát Fotó: Löffler Gábor A hatvanas években anyagi szempontból is előnyös hely­zetben éreztették magukat a szakiskolák, mert az ország 19 technikuma az akkori Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tar­tozott, vagyis volt pénz a fej­lesztésre, az új műszerek be­szerzése. S ami nem mellékes, végzett tanulóik könnyen el tud­tak helyezkedni. Ma már ez nem olyan egyszerű. Az iskolák anyagi feltételei 1988-ban szakképzési törvény bevezetésével javultak. Pályá­zat útján korszerű műhelyeket szerelhettek fel a szakképzési alapból, a jelenlegi problémákat a működési költségek a fűtés, a világítás és a bérek előteremtése okozza az önkormányzatok sze­rény anyagi helyzete miatt. Áz igazgató elégedetten nyugtázta, hogy világbanki hi­tekkel is sikerült fejleszteni az eszközállományukat, de ennél is fontosabb, hogy a szakokta­tók világbanki támogatással a helyszínen tanulmányozhatták a Daganatos betegségekről be­szélve, legtöbbször felnőttekre gondolunk. Bár tudjuk, hogy a rák nem „válogat” és sokszor csecsemők közül is áldozatokat szed, mégis: a gyermekkori da­ganatos betegségekről keveseb­bet hallunk. Ezért is kísérte nagy érdeklődés a hét végén Pécsett rendezett tudományos szimpózium egyik előadását, amit dr. Kajtár Pál docens, a POTE Gyermekklinikájának osztályvezetője tartott a gyer­mekkori daganatos betegségek­ről. Ez az osztály felelős - mint decentrum - a dél-dunántúli le­ukémiás és daganatos betegsé­gekben szenvedő gyermekek gyógykezeléséért.-Mi 15 éves korig tekintjük gyermekeknek a fiatalokat - mondja Kajtár docens. - E kor­csoporthoz tartozókon belül azt tapasztaljuk, hogy a különböző daganatos betegségekben szén­Rákos gyermekek Lényegesen más, mint a felnőttek betegsége védő gyermekek fele öt év alatti. Ä másik fele megoszlik az 5-10, 10-15 év közöttiek kö­zött. Ezekből az adatokból egyértelmű, hogy gyermekkor­ban sokkal inkább a genetikai tényezőkben, mint környezeti hatásokban keresendő e beteg­ségek eredője. Ez az egyik leg­lényegesebb eltérés a felnőtt­kori daganatos betegségektől, amelyekről tudjuk, hogy nyolc­van százalékban környezeti ár­talmak indukálják őket. A má­sik, hogy a gyerekeknél főként a szöveteket, az izomzatot, a vért érintik - a gyermekkori rá­kos betegek 30 százaléka leu­kémiás - míg a felnőttkori kar- cinómák többsége hám eredetű. Mindebből pedig az következik, hogy a gyermekkori daganatos betegségek megelőzése rendkí­vül nehéz. Mint Kajtár docenstől hallot­tuk, természetesen vannak olyan gyermekkori daganatok, amelyeket szűréssel nagyon ko­rai szakaszban ki lehet mutatni. Ilyen például az idegi eredetű neuroblasztóma, amely a has­üreg mélyén növekszik és nehe­zen észrevehető. A japánok el­hunyt csecsemők vizsgálatakor figyeltek fel arra, hogy megle­hetősen sok közöttük a neurob- lasztómás. Ezt a daganatos betegséget vizeletből ki lehet mutatni, s a beteg gyermekeket meg lehet operálni. De a neuroblasztóma csak egy a sokféle daganat kö­zött és a legtöbbre semmilyen speciális szűrés nincs. Ezért olyan fontosak azok a tudomá­nyos kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy választ talál­janak a kérdésre: mitől progra­mozódnak át a sejtek, s hogyan lehet a káros irányú változást időben észrevenni, s megállí­tani. Amíg ezekre a kérdésekre nincs pontos válasz, addig a gyermeknél a leghatékonyabb megelőzés a rendszeres és a na­gyon gondos gyermekorvosi vizsgálat. Bizonyos jelek, il­letve állapotok gyakrabban tár­sulhatnak daganatokkal. Ilye­legkorszerűbb nyugati techno­lógiát többek között angol, né­met holland és spanyol üze­mekben, oktatási intézmények­ben. Saját tantervűket a látottak alapján állították össze az okta­tók. Megtudtuk, az úgynevezett két világbanki osztály hat év alatt szerez technikusi képesí­tést, miközben egy idegeny- nyelvből is kötelezően leérett­ségiznek a diákok. A többi év­folyam a negyedik évben szerez érettségit, és az ötödik év inten­zív szakmai programjában szerzi meg a technikusi okleve­let. Idén is gépészet- fémtech­nika valamint elektronika­elektrotechnikai osztályt indíta­nak, de a jövő tanévtől beveze­tik az informatikai szakot is. Az iskola bekapcsolódott az Inf­rastrukturális Információs Fej­lesztési programba, így adott esetben a rendszerhez tartozó külföldi egyetemek adattára is hozzáférhető, de üzenetek is küldhetők a számítógépes rend­szeren. Porth E. nek például a fejlődési rendel­lenességek. Ugyanakkor a gyermekkori daganatos betegségek gyógyít­hatósága jobb. mint e felnőt­teké. Ezek gyorsan növő, vad daganatok, de nagyon jól rea­gálnak a kezelésre. Elsősorban a citosztatikumokra. Dr. Kajtár Pál elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben rendkívül jelentős előrelépés tapasztalható a gyógyításukban, így van ez a pécsi gyermekkli­nikán is, ahol 1976 óta tartják nyilván az itt kezelt gyermekek adatait. Bár mindig keserű kudarc­ként élik meg, s névszerint em­lékeznek azokra, akiket nem tudtak meggyógyítani, a beteg gyermekeknek, a hozzátartozó­iknak és természetesen nekik is biztatást ad, hogy a daganatos gyermekek hatvan százaléka vi­szont meggyógyult. T. E. Az Alkotmánybíróság folytatja a földtörvény vizsgálatát Az Alkotmánybíróság június 14-ei, keddi teljes ülésén foly­tatja a földtörvény előzetes al­kotmányossági vizsgálatát. A testület megvitatja azt az indít­ványt, amely azt kifogásolta, hogy az országgyűlési képvise­lőknek, illetve a polgármeste­reknek megbízatásuk megszű­nése után végkielégítés jár. Az alkotmánybírák megvizsgálják azt az indítványt is, amely sze­rint a perújítási kérelmet eluta­sító végzés ellen nem terjeszt­hető be felülvizsgálati kérelem. Új hazai szabadalom a városi motor Nemzetközi sajtótájékozta­tón mutattak be szombaton Ta­tabányán egy új magyar szaba­dalmat, az úgynevezett városi motort. A Berényi István tatai közlekedési szakmérnök által kifejlesztett belsőégésű motor szokatlanul nagy nyomatékot képes leadni. Újdonsága abban áll, hogy 8 hengere szinkroni- záltan és sebességváltó nélkül működik, s négy henger gyújt egyszerre minden 45 fokos ten­gelyfordulatnál. Ez rezgésmen­tes üzemmódot biztosít a mo­tornak, s ezáltal elsősorban úgynevezett városi autókban célszerű alkalmazni, valamint olyan munkagépekben, ahol kis sebességre, de nagy erőre van szükség. A motor iránt több au­tógyár is érdeklődött már, de a feltaláló még egyik cég felé sem kötelezte el szabadalmát. Aszályos év elé nézünk A szakemberek előrejelzése szerint amennyiben a jú­nius-augusztusi időjárás az át­lagnak megfelelően alakul, enyhén aszályos időszak várha­tóan enyhén aszályos lesz. A feltételezések szerint száraz, meleg időjárás esetén közepes erősségű aszály alakulhat ki. Az országosnál erősebb aszály lehet Kiskunhalas-Kis­kunfélegyháza-Kecskemét- Szolnok-Tiszafüred sávban. Ez tűnik ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság MTI-hez eljutta­tott legutóbbi aszály-előrejelzé­séből. Májusban egyébként Ma­gyarország területén szeszélyes területi eloszlásban 25-100 mil­liméter csapadék hullott. A leg­több eső a Dunántúl nyugati ré­szén, valamint néhány zivataros térségben - Szentes, Tokaj kör­zetében - esett. A Duna-Tisza közének déli részén Kiskunha- las-Kiskunfélegyháza környé­kén a csapadék mennyisége 30 milliméter alatt maradt. Az or­szágos csapadékátlag májusban 60 milliméter volt. Ez a sokévi átlagnál 15 milliméterrel keve­sebb. így a talajvízszintek még továbbra is a sokéves átlag alatt vannak. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom