Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-24 / 172. szám

1994. június 24., péntek A mai nap uj Dunántúli napló 5 Folyamatos kóstolókkal várják a látogatókat a vásárdíjas Zalabaromfi Rt. standján Fotó: Läufer Téma: a gyógy turizmus Harkány bemutatkozott Rems Murr-nak Változatos programmal kez­dődött meg csütörtökön a né­metországi Rems Murr Járás küldöttségének Baranya megyei látogatása. A vendégek a Pécs Expo ’94 vásári megnyitóját és az ott tett körsétát követően Dél-B aranyába indultak. A Harkányi Fürdő Vállalat központjában Ónodi Gábor igazgató és kollégái tájékoztat­ták a vendégeket a gyógyfürdő kialakulásáról, a gyógyturiz- musban rejlő lehetőségekről, majd Szőnyi János, a Mecsek Tours, és Szűcs Balázs, a Tou- rinform ismertette a környék üdülési, idegenforgalmi ajánla­tait. Ónodi Gábor elmondta, hogy a harkányi fürdő idén ünnepli „születésének” 171. évforduló­ját, mely alkalomból még ezen a nyáron egy-két napos rendez­vénysorozattal kívánnak meg­emlékezni. Mint megjegyezte, a fürdő területén lévő négy gyógyvizes kút napi 3 ezer köbméteres kitermelhető vízho­zama, valamint a büdöstapolcai és mattyi kutak 2 ezer köbméte­res felhasználható hozama hosszú időre biztosítja a fürdő vízszükségletét. Szó esett arról, hogy az alig négyezres lélekszámú Harkány mintegy 30 ezer vendégággyal várja a pihenni, gyógyulni vá­gyókat. A vendéglátók szóltak emellett a környék egyéb látvá­nyosságairól, turistacsalogató szolgáltatásairól is. A német delegáció a harkányi látogatást követően Siklósra in­dult, ahol dr. Máté János pol­gármester fogadta őket, majd a nagyharsányi szoborparkot te­kintették meg. Balog N. Csuhé szobrok Szigetváron Az asszonyok bajt hoznak a vízen utazókra Kikötött az ulmi hajó Szinte élnek Zsalakó Istvánná csuhéfigurái Fotó: Szundi Gy. Tegnap délután befutott a mohácsi kikötőbe az Ulmi Du- nabarátok Köre díszes fa hajója, a fedélzetén az utazásra vállal­kozott 27 köri taggal. A parton a Mohácsi Német Asszonykórus rögtönzött műsorral köszöntötte az érkezőket, majd az egy hete úton lévő, kizárólag férfiak al­kotta csoport vezetője, aki egy­ben a kör elnöke is, Frieder Nething jó szívvel invitálta vendéglátóit a bárka megtekin­tésére, bár megjegyezte, nőket soha nem visznek magukkal. Egyetlen alkalommal futott ki „hölgy-rakománnyal” a jármű, 1967-ben és menten el is süly- lyedt! Magáról az egyesület lét­rejöttéről az alábbiakban tájé­koztatott Nething úr:- A Dunán a rendszeres hajó- forgalom a középkorra nyúlik vissza, azóta utaznak Ulm nagy faátrakodóitól a folyón lefelé. A célállomásnál azután eladták a fát is, a hajót is. Később a len és a jellegzetes ulmi termék, a barhent, majd a kézműipari áruk és a bor is az exportcikkek sorába lépett, de akkor már az áru értékesítése után az evezős Az év első öt hónapjában - tavalyhoz képest - 4 százalék­kal csökkent az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselek­mények száma. Még mindig igen magas, több mint tízezer ilyen eset fordul elő - mondta Nováky Balázs vezérőrnagy. A Határőrség Országos parancs­noka elmondta: a törvénytelen cselekmények legnagyobb ré­hajókat nem adták el, hanem lóval vontatva juttatták vissza a kikötőbe. Idővel az áruszállítás mellett egyre nagyobb jelentő­séget kaptak a hajók a személy- szállításban. A neves ulmi hajóépítők, no és az egykori élénk hajóforga­lom emlékére az első világhá­borút követően a város polgára­inak egy csoportja szórakozási és sport céllal ismét elkezdett rendszeresen hajózni. E laza szövetségből a II. világháborút követően alapszabállyal bíró szervezetként alakult meg az Ulmi Dunabarátok Köre, amelynek jelenleg 120 tagja van. Az 1949 óta megtett szám­talan útjuk során a Fekete-ten­gerig, a Duna partján lévő váro­sok, települések polgárainak ez­reivel ismerkedtek meg és kö­töttek barátságot. Mostani hajó­juk a régi kézműipari hagyomá­nyok szerint 1983-ban épült. Mohácsig utoljára 3 éve jöttek, s idén ismét itt van a végállo­másuk. A hajót ma teherautóra rakják és azzal búcsúznak, hogy két év múlva ismét találkoznak. B.M. sze tiltott határátlépés volt. A tapasztalatok szerint a keleti ha­tárokon elsősorban hamis do­kumentumokkal akarnak be­jutni az országba, nyugaton pe­dig a Magyarországra legálisan beutazók próbálkoznak a „zöld határon”. A tiltott határátlépők döntő többsége román állam­polgár, őket a törökök, az ukrá­nok, illetve a bolgárok követik. Már maga az anyag, a csuhé is egyszerűséget áraszt. Zsalakó Istvánná csuhé figurái nem csak különböző élethelyzeteket mu­tatnak be, hanem mintha élné­nek. A gyermekét magasra tartó anya és gyermeke szorosan egymáshoz tartoznak, pedig Zsalakóné Müller Anna nem rajzolt szemeket a kenderfrizura alá. A szigetvári Helytörténeti Múzeumban tegnap nyílt csuhé szobor kiállításon látható az a betlehemes jelenet is, amelyet néhány évvel ezelőtt a Népi Iparművészeti Tanács kiemelt kategóriába sorolt. Anna néni mégsem lett népi iparművész, mert nem törekedett a cím el­érésére. Két éven belül még két kiemelt kategóriájú alkotásra lett volna szükség, ő azonban lemondott róla, mert rengeteg tennivalója akad a ház körül. A betlehemes jelenetben Má­ria, Jézus és József látható, a kender bárányka mellett pásztor térdel, a háromkirályok pedig átnyújtják az ajándékaikat. Fér­jében alkotótársra is lelt Anna néni, mert a jelenetekhez szük­séges eszközöket a férje faragja ki fából. Az előbbi képhez pél­dául a jászolt, a másik nagymé­retű és sikeres munkájához, a sárközi lakodalmashoz viszont a kicsi cimbalmot, a hegedűket, és a nagybőgőt. A figurák a ku­koricacső méretéhez alkalmaz­kodnak, í 8—22 centiméter ma­gasak. 1991-ben a Pro Kultúra Alapítvány pályázatán díjat nyert a lakodalmas jelenettel és ezt a munkáját egy svájci kiállí­táson is bemutatták. Elmesélte, először félve használt festéket, de a népmű­vészettel foglalkozó szakembe­rek nem kifogásolták az eljá­rást, ezért ma már színes népvi­seletbe öltözött babákat is ké­szít, bártan használva a piros és lila festéket is. A díszítéshez szívesen hasz­nálja fel a kertben talált paprika, mák, kömény és saláta mago­kat. Csipesszel kirakja a szok­nya vagy a kendő mintáját, és utána óvatosan felragasztja azokat. Elmondta, sok időt vesz igénybe a válogatás is, hiszen a ruha két ujjához egyforma színű és erezetű csuhét keres. Zsalakóné nem babákat ké­szít, hanem jeleneteket ábrázol, szobrokat formáz, amit azonban csak hobbiként szeret művelni, így van idő gondolkodni a té­mán, és mindig újabb dolgok jutnak az eszébe. Szeretne egy régi aratási jelenetet is megmin­tázni, kaszáló férfiakkal és ma­rokszedő lányokkal. A felkéré­sek ellenére a népművészeti boltok számára csak módjával dolgozik. Közel tíz éve fedezte fel a maga számára a csuhét. Előtte tojást és tányérokat fes­tett, de azzal nem tudta igazán kifejezni magát. Örömet szerez neki, hogy Budapestren élő két lány uno­kája is kedvvel készíti a csuhé figurákat, és időnként együtt dolgoznak. Tavasszal egy tábo­rozáson Anna néni tálalásában a pesti gyerekeket egészen meg­ragadta a csuhé figurák készí­tése. Horváth Antónia szentlászlói óvónő a kiállítás megnyitójában a csuhéról, mint anyagról is szólt, hiszen ő is szívesen dol­gozik vele. A megnyitót a szi­getvári nyugdíjas klub Ősziró­zsa dalárdájának műsora tette ünnepélyessé. P. E. Élénk a zöld határ Látványos lovasnap Harkányban Vasárnap egész napos lo­vagló és fogathajtó versenyt rendez Harkányban a sportpá­lyán és a vasút melletti területen a helyi sportegyesület. Délelőtt fél 10-kor a kezdő lovasok in­dítják a programokat, majd a fogathajtás első fordulója kö­vetkezik. 14 órakor lesz az ün­nepélyes megnyitó, aztán a fo­gathajtók újabb vetélkedése és díjugratás, este pedig ered­ményhirdetés. A versenyre az ország minden részéről érkez­nek lovasok, a résztvevők a lát­ványosság mellett majálisi han­gulatban tölthetik el a napot. Hatályba lépő pécsi önkormányzati rendeletek Június 25-én lép hatályba Pécs Közgyűlésének legutóbbi két önkormányzati rendelete: az 1994. évi 29. számú az Általá­nos rendezési terv kisebb mó­dosításáról az 50062/5 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan, valamint a 30. számú az első la­káshoz jutók 1994. évi támoga­tási rendszeréről. Az önkor­mányzati rendeletek megtekint­hetők a Hatósági Iroda ügyfél- szolgálati irodájában a Kossuth tér 1-3. szám alatt. Suzuki-Varga ügyfélszolgálat nyílt Pécsett A lánycsóki Suzuki-Varga márkakereskedés és szerviz bő­vítette értékesítési hálózatát. Pécsett, a Rákóczi út 34. szám alatt, a Baranya Megyei Köz­gyűlés irodaháza szomszédsá­gában nyitott a minap ügyfél- szolgálati irodát és bemutató termet. A 160 négyzetméteres reprezentatív helyiségben 3-4 Suzukit lehet megtekinteni, s természetesen autót, alkatrésze­ket és felszerelési cikkeket vá­sárolni. A Suzuki-Varga ügy­félszolgálat vasárnap kivételé­vel minden nap várja az érdek­lődőket. Óvónők országos találkozója Pécsett Óvónők országos találkozó­jára kerül sor Pécsett június 27- 28-áp. A Kodály Zoltán úti óvoda lesz a házigazdája a ren­dezvénynek, amelynek során majd 100 óvónő cseréli ki ta­pasztalatait, hallgat előadásokat az Óvodai nevelés játékkal, ze­nével módszerről. Ebben a prog­ramban számos magyar óvoda vesz részt, így a Kodály Zoltán úti is, amely az elsők között kapcsolódott be ebbe a pedagó­gia munkába. Az eszmecsere mellett a máshonnan érkezett óvónők megismerkednek Pécs nevezetességeivel is. A Rems Murr-ból érkezett vendégek tegnap a harkányi fürdővel is megismerkedtek Fotó: Läufer Vásárdíjas a Zalabaromfi Rt. Új piacok reményében jött Baranyába a dinamikusan fejlődő cég A Pécs Expó vásárdíjára kiírt pályázaton a bíráló bizottság döntése alapján az első díjat a Zalabaromfi Rt. füstölt főtt pulykamell terméke nyerte el. A siker az elmúlt esztendők terv­szerű fejlesztő munkájának eredménye. A stabil gazdálkodású, nye­reségesen működő cég kifeje­zetten baromfihús feldolgozá­sára szakosodott. Külföldi tőke bevonásával, és a termeléstől az értékesítésig terjedő vertikum kialakításával a fejlődés olyan méreteket öltött, hogy mára már az ország szinte minden terüle­tén ismerik termékeit. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének eredményeként a Zalabaromfi Rt. áruit nemcsak Magyaror­szágon értékesítik, a cég terme­lésének mintegy 40 százalékát külföldön, főként Nyugat-Eu- rópában, Közel-Keleten, vala­mint a FÁK országokban vásá­rolják meg. A siker okáról így nyilatko­zott Papp Imre elnök-vezér­igazgató:- Hétféle pulyka és nyolcféle csirke termékünk élvezetes ízvi­lága és kedvező ára miatt nyerte el a vásárlók tetszését. Ugyan­csak baromfihúsból készült DIETELLA töltelékáruinkat az egészségesebb táplálkozás je­gyében vásárolják egyre töb­ben. Pécsett és Baranya megyé­ben már korábban is jelen vol­tunk áruinkkal, nem titkolt cé­lunk azonban, hogy szeretnénk még többet eladni ebben a tér­ségben is. Ezért várjuk a vásár ideje alatt meglévő és leendő, reménybeli partnereinket, és természetesen a fogyasztókat is standunknál.- Milyen újdonságokkal ér­keztek a Pécs Expóra?- A vásárdíjas füstölt főtt pulykamellen kívül további négy termékünkkel - a göcseji fóliás pulykasonkával, a vadász felvágottal, a turista pulykasza­lámival és a vásárlók kedvence kakas kolbásszal mutatkozunk be itt most. Pultjainknál folya­matos kóstolókkal, ízletes fala­tokkal várjuk a vásár látogatóit, akik a rendezvény ideje alatt kedvezményesen vásárolhatnak is termékeinkből. És még egy érdekes újdonság: aki 300 forint érték felett vásárol nálunk, azt még egy ajándékkal is meglep- jük.- Ön, mint a cég vezetője, mit vár a pécsi vásártól?- A vásárdíj elhódítása na­gyon nagy és értékes eredmény számunkra. Szeretnénk, ha ezt a sikert megerősítené partnereink és a vásárlók érdeklődése is. Megjelenésünkkel a folyama­tos, pontos és minőségi ldszol- gálás példáját kívánjuk bemu­tatni, ízelítőt adni abból, hogy mire számíthatnak partnereink. Jó előjel, hogy már az első na­pon komoly üzletet kötöttünk szlovén érdeklődőkkel, ezzel azonban még nem elégedhetünk meg. Többet szeretnénk! (X) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom