Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-28 / 176. szám
12 üj Dunántúli napló Hazai körkép 1994. június 28., kedd Segíteni nem lehet, csak kivárni Hernyóinvázió a baranyai erdőkben Mintha a bibliai átok teljesedne be Baranyában és az ország más részén. Bár nem sáskák, hanem a hernyók zabálják hersegve az erdők zöld leveleit. Folyamatosan esznek és ürítenek. A megtámadott területek környéken járó ember első pillanatban mintha eső suhogását hallaná. Előbb a tölgy és a cser leveleit falják fel a gyapjaslepke hernyói, és kopaszítják le teljesen az ágakat. De a kőris, a vadkörte, a fagyai és az orgona kivételével minden fafaj levelét és több fenyőfaj tűjét is képesek elfogyasztani. (A cikkíró csalánt és kökényt falatozó, és rajtuk már bebábozódott hernyókat is látott!) A személyi erdőben napról-napra növekszik a fák károsodása. Kovács Pál polgármester aggódva mutatja a falu határában húzódó, hernyóktól hemzsegő erdőt. A helyi környezetvédelmi megbízott észlelte három hete a hemyóin- váziót. Utána rögtön szaladtak Pécsre segítséget kéri. Még semmi nem történt. Azaz, a megtámadott ötven hektárnyi erdő lombjainak a hetven százalékát már letarolták a szünet nélkül rágó, öt centi hosszú, szőrös állatkák. Félő, hogy előbb elfogy a táplálékuk, mint bebábozódnak és a falu veteményesei, kultúrnövényei ellen fordulnak.- Tudom, hogy a permetezés megoldást jelentene - magyarázza a személyi polgármester - pénz és tulajdonos híján tehetetlenek vagyunk. Az erdő korábban az újpetrei tsz-é volt, most kijelölték részarány tulajdonba. Viszont nincs nevesítve - kitől kérjem a pénzt? Az önkormányzat erre nem áldozhat. A faluban sokan háziveteménnyel egészítik ki a keresetüket, ők joggal tartanak a hernyó támadástól. Aztán ha bebábozódtak, majd a lepkék petéket raknak - jövőre ennek többszöröse kel ki újra hernyó formájában. A töttösi polgármester, Weber József a régi, gyönyörű erdőt kívánná vissza. Az óriási egybefüggő területről rég levágták az egészséges fákat. A helybéliek bánkódnak, hogy volt erdejük, most meg nincs! Átlátnak Villányig a kopasz területeken. A megmaradt erdőt most rágja alulról a szarvas és a vaddisznó, felülről meg a hernyó. — Félnek a falubeliek - kesereg a töttösi polgármester -, hogy nem lesz mit enni, ha megjelenik a gyümölcsösökben, veteményesekben a hernyó. Kétszáz méterre vagyunk az erdőtől. Az éhes pondró elmászik annyit! Schneider Ákos, a töttösi kerületvezető erdész észlelte már tavaly is a gyapjaspille megjelenését. Akkor még nem volt nagy a károsodás. Mivel a fertőzött területeket nem permetezték, ideális körülmények között megjelentek, és most tarra falják az erdőket a hernyók.- Fájó pont ez nekem — mondja szomorúan. - Tizenhárom éve vagyok ezen a területen, látszik a kezem munkája. Most nem ismerni az erdőre! A Bóly-Borjád-Töttös tömbben óriási a kár. Az erdőgazdasági rész - 293 hektár - nyolcvan százaléka. De ott vannak mellettük a tsz-ek és a kárpótlásra kijelölt erdőrészek is. Ez ezer ka- teszteri hold egybefüggő területet jelent. Légi vegyszerezéssel védekezni lehetne ellene. Lehetne? Kiss Károly a Mecseki Erdészeti Rt. értékesítési és vállalkozási igazgatója arról szólt, hogy a védelemnek ára van. A saját területeik megóvására kibérelték a „légi flottát” és permeteztek.. Azokon a részeken, ahol privatizálják az erdőket, már nem vegyszereztek. Ott az új tulajdonosnak kell e célra pénzt fordítania. Hardi László, a Pécsi Erdőfelügyelet igazgatója arról tájékoztatott, hogy az észlelt károkozások és bejelentések alapján a Megyei Növényvédő Állomás elrendelte a védekezést. Ez rengetegbe kerül. A pénz egy részét fizeti az Országos Erdészeti Alap, de a másik részét a tulajdonosnak kell. Most ki a tulajdonos ott, ahol az erdő részaránytulajdonba kerül vagy kárpótlásra kijelölték? Az új tulajdonosnak kell zsebbe nyúlnia. Az erdő szerinte kiheveri ezt a kárt, újra lombosodik. Segíteni már nem lehet a hernyó- vészen, csak kivárni, míg bebábozódnak. Aztán jövőre permetezni. Ádám Erika Francia, kanadai, ausztrál pénzek ... Hogyan juthatnak külföldi kölcsönhöz a vállalkozók? PAL-rendszerben a TV2 Amennyiben a hírközlési tárca áldását adja, a jóváhagyást követő egy hónapon belül a jelenlegi SECAM rendszer helyett a jóval korszerűbb PÁL rendszerben sugározza majd a Magyar Televízió 2-es csatornájának műsorait. A fejlesztés második lépéseként pedig a világkiállítás idejére az 1-es csatorna műsorsugárzása is a jobb kép- és hangminőséget biztosító PÁL rendszerben történthet - mondta el Altmann Istvánná, a Magyar Televízió műszaki igazgatója hétfőn az MTI kérdésére. Áz igazi megoldás egy új, a modem technika követelményeinek is megfelelő stúdiókkal berendezett székház lenne, aminek megépítésére már pályázatot írtak ki. Lelki vihart kelt minden vakáció, de legjobban a nyári szünidő készteti töprengésre a családokat. ' A szülők azt hiszik, hogy az ő gondjuk az igazi, hiszen az anyák dolgoznak, mi legyen a gyerekekkel?! Pedig a gyermek, aki epedve várta a vakációt, rendszerint mégis megszenvedi a vágyak teljesülésének első napjait. Nem leli helyét, hiányzik az élet megszokott rendje, a társak, a környezet, ez a hiányérzet azonban hamar eltűnik, amint belezökkent a vakáció másféle létezésébe. Sokan kifogásolják ezt a több mint két hónapos nyári szabadságot, mondván, Európa más országaiban arányosabban váltakoznak a tanulás és a pihenés szakaszai, többször kap szabadságot a diák, de rövidebbet, mint nálunk. Mégis kár lenne változtatni ezen a beosztáson, nemcsak azért, mert nemzedékek hosszú sorában rögzült, hogy a nyár a „miénk” és „szabad”, hanem mert az „egybeszabott” hosszabb időszakaszt könnyebb változatosan és hasznosan beosztani. Hogy aztán ki hogyan osztja be, az a körülmények egész sorától függ, de leginkább attól, mekkora a gyermek, ilyenek a családi körülmények és az anyagi helyzet. Kicsiket nem lehet egyedül hagyni, ám az óvodában is van szünet (takarítás, renoválás), ilyenkor, ha nincsenek unokapásztorolásra kész nagyszülők, akkor a szülőknek kell helytállniuk úgy, hogy felváltva mennek szabadságra. Ha mindkét fél üdülő-beSzéles körben nem ismert, pedig tény: a vállalkozók - a hazai forrásokból származó hiteleken kívül - külföldi kormányok, bankok által rendelkezésre bocsátott kölcsönt is igénybe vehetnek. Erre egyebek között a francia, kanadai és ausztrál részről biztosított keretek adják a fedezetet. De szinte mindegyikhez csak akkor lehet hozzájutni, ha a hitelből a magyar vállalkozó az adott országból vásárol alapanyagot, vagy gépet, illetve ha vegyesvállalatot alapít a másik ország üzletemberével. Más utalót is tud szerezni (és annak jelentős drágulását is képeseik viselni), akkor már egy hónap nyaralás biztosított. Ha ne;m, akkor az uszoda meg a kirándulások sora is megédesíti a nyári napokat. Elképzelhető, hogy a részfoglalkozású szülő a téli hónapokban „ledolgozza” a nyarat; de sajnos, napjainkban gyakoribb a munkanélküli, aki ráér ugyan gyermekével vakációzni, de se pénze, se hangulata nincs hozzá. Pe,dig, ha az előbbit nem is, az utóbbit kellő önfegyelemmel elő lehet teremteni, a természetjárás nem kerül pénzbe, viszont örökre megmaradó szép emléket hagy, az ismeretekben való gyarapodásról nem is szólva. A legnagyobb élmény és évtizedek múlva is szívmelengető emlék a vidéki nagyszülőknél töltött nyár - bár jutna belőle minél több gyermeknek! Ha a nagyszülők hiányát érzelmi téren nem is pótolja, de a falusi világ megismerését segíti a ma kibontakozó falusi turizmus is, hiszen a városi gyermek idestova csak fényképen lát tehenet, és azt hiszi, a „nylon-csirkét” üzemben gyártják. A. tíz év feletti korosztálynál jól bevált nyári program a „cseregyerekek” útnak eresztése. Már a hajdanvolt Monarchiában Iglóra meg Sopronba küldték német szóra a süvölvény palántát, hogy aztán az Álföldön vendégelvén a hegyvidéki partnert, magyar beszédre tanítsák. Idilli állapot lenne, ha ez a mai csereügylet nemcsak az egykori NDK-ban szerzett barátokkal virágozna (ott a valaha volt cseszóval: a kölcsönt nyújtók két legyet ütnek egy csapásra. Úgy enyhítik gazdaságunk tőkehiányát, hogy egyúttal saját gazdaságuk vérkeringését is frissítik. A hitelkérelmeket valamelyik magyar kereskedelmi bankhoz kell benyújtani. Föl kell tüntetni a vállalkozás főbb adatait, a vásárolni kívánt termék értékét, a hitel felhasználásának módját, valamint a megtérüléssel és a hiteltörlesztéssel kapcsolatos számításokat. A vállalkozók a kölcsönzött összeget nem kapják kézhez; azt a hitelnyújtó közvetlenül a repartnereknek lassan már az unokái cserélődnek), hanem a szomszédos országokkal is. Mivel napjainkban az angol nyelv tölti be a latin hajdani szerepét, természetesen mindenki azt tanulja, de a tengeren- vagy akárcsak a Csatornán túlról nehezebb cserepartnert találni, ezért jó lenne, ha a Magyarok Világszövetsége karolná fel az ügyet, hogy a szülők nyugodtan engedhessék megbízható családokhoz gyermekeiket. Itthon szép számmal akadnak nyári táborok - ha nem is a korábbi évek mértékében -, mégpedig anyagilag elérhetők is. (A drága lovas- és egyéb sport-táborokat kevés család képes megfizetni.) De szerveznek táborozást az iskolák, a művelődési házak, az egyházak, a cserkészek, a különféle egyesületek - ezeknél az önköltség szerény, és az sem baj, ha a körülmények is szerények, a természetközeli élet vadromantikájához nem kell összkomfort. (De a lehetséges és szükséges védőoltások igen!) Nem tudom, a meglévő munkanélküliség okozza-e, vagy gyermekeink elkényeztetése, de a nyári munka mindinkább kimenni látszik a divatból. Pedig a mai szülőkorban lévőket sem kenyérkereset végett küldték dolgozni, hanem elsősorban nevelési okokból. Belekóstoltak a munka, a felnőtt élet világába, öntudatosabbak lettek, s ha vidéken munkálkodtak, meg is erősödtek. A vakáció legalább kis részének munkával töltése ma is ajánlatos lenne, s ha a szülők munkahelyén nincs rá leheszállítónak fizeti ki az áru ellenértékeként. A magyar importőr ezután a hitelfeltételeknek megfelelően fizeti a részleteket. A külföldi hitelek közös jellemzője az is, hogy a bankok a fejlesztéshez, beruházáshoz szükséges összegeknek nem a teljes értékét, hanem csak 85 százalékát bocsátják rendelkezésre. Teszik ezt abból a megfontolásból, hogy nagyobb a visszatérítés garanciája, ha a vállalkozók maguk is hozzájárulnak a megvalósításhoz szükséges összeg előteremtéséhez. Bánhegyi Zsuzsa tőség, az alkalmi tevékenység is megteszi, a takarítástól a kutyasétáltatásig, és néha a „boy-szolgálatig”. Ha csak annyit tanul meg a diák, hogy a munka nem szégyen, már nem telt el hiába a nyár. Végül, akinek nincs más lehetősége, „kulcsos” gyerek marad. Tizenkét-tizennégy éven alul semmiképp sem ajánlott. Unalom, magány, rossz társaság, gázolás, sok minden fenyegeti a sorsára hagyott kisdiákot. „Társadalmi önszerveződés” révén kellene arra törekedni, hogy a közelben lakó, egymással legalább gyerekeik révén megismerkedő családok összefogjanak. Ha példaképpen csak három családot veszünk alapul, akkor hat felnőtt 18 hét szabadsága adott, esetleg egy-két nagyszülőre is lehet számítani, és ilymódon 10-12 gyermek felügyelete - ha némi áldozat árán is, de - biztosítva lenne. A tizennégy év feletti nagydiákoknál azonban már nem káros a vakáció egy részének kulcsos eltöltése - ha diákunk tudja, hol a könyvtár és szeret olvasni; ha derék és értelmes baráti köre van; ha az előbbiekkel együtt szívesen sportol, és lehetősége is adódik a sportra; ha az elmélyült tevékenységet kedveli, és szívesen tölti idejét magában, mert tudja, mit cselekedjék; vagyis ha korábbi neveltetése folytán nem ismeri az unalmat, és nem is kell félteni sem zülléstől, sem balesettől. Ezesetben kipihenten, szellemiekben gazdagodva kezdi az új tanévet. De ehhez az kell, hogy kiskorában nagy gonddal, figyelemmel, szeretettel, áldozatoktól sem visszariadva nyaraltassák a felnőtt családtagok. Bozóky Éva A nyár gonddal jár A magyar paraszt hagyományosan Péter-Pál napján kezdett aratni. Mostanában sokhelyütt felelevenítik a hagyományt, és rövid ünnepségen veszi kezébe a kaszát egy-egy olyan gazda, aki még emlékszik a régi szokásokra. Békésinek vagy Raskónak van igaza? Milyen állapotban van a mezőgazdaság? Békési László szocialistapárti politikus szerint a mező- gazdaságot az utóbbi években szétverték, ezzel szemben Raskó György, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára azt állítja, hogy egy szétzilált mezőgazdaságban nem arathatnánk ilyen bőséges termést, mint amilyennel az idei év kecsegtet E két vélemény látszólag szemben áll egymással. Kioltja egyik a másikat avagy igaz mind a kettő? - kérdeztük Lakos László országgyűlési képviselőtől, az MSZP-SZDSZ koalíciós tárgyalások agrár munkacsoportjának szocialistapárti résztvevő-, jétől. Az idén kegyes az időjárás- Az attól függ, hogy milyen adatokat veszünk figyelembe. Ha az idei várható termést nézzük, amely még ugyan nincs magtárban, és azt a tavalyihoz, a tavaly előttihez hasonlítjuk, akkor nyilvánvaló a növekedés. De ha a három-négy évvel ezelőtti adatokat az 1986-tól 1990-ig terjedő időszak terméshozamaival vetjük össze, akkor viszont jogosnak látszik Békési László megjegyzése. A kedvezőbbnek ígérkező termés semmiképpen sem az elmúlt négy év agrárpolitikájának eredménye, sokkal inkább annak, hogy a korábbi évekhez, de a sokéves átlaghoz viszonyítva is az idén kegyesebb az időjárás a mező- gazdasághoz. Nyilvánvalóan közrejátszott a tavalyinál jobb terméseredmény elérésében az is, hogy a kormányzat, látván az agrár- termelés nagymérvű csökkenését, a tulajdonviszonyok rendezetlensége nyomán kialakult bizonytalanságot, a termelők pénztelenségét, tavaly ősszel megváltoztatta a támogatási politikáját. Nem szabad arról a tényről sem megfeledkezni, hogy az embereknek elfogyott a tartalékuk, sokan elveszítették a munkahelyüket, számosán kényszerűségből adták gazdálkodásra a fejüket. A stabilizáció, a fellendülés kezdetének „kikiáltott” helyzet nem érinti az agrárágazat egészét, ott jelenleg is tetten érhetők a rendezetlen körülmények, a piaci káosz. A kormányzat a mai napig sem nem állt elő olyan javaslattal, amely a termés értékesítésével kapcsolatos gondokat megoldaná. Továbbra is bizonytalanságban vannak a gazdálkodók, hogy vajon kapnak-e, s ha igen milyen mértékű segítséget az őszi munkákhoz. Megteremteni a pénzügyi feltételeket- A koalíciós tárgyalások során érintették ezt a súlyos gondot?- A sürgősen megoldandó feladatok között tartjuk számon. Nagyon fontos ugyanis, hogy a termés értékesítéséhez és az őszi munkák elvégzéséhez a pénzügyi feltételeket megteremtsük. Döntés természetesen még nem született és addig nem is várható, amíg az új kormány nem csinál „kasszát”, nevezetesen, amíg nem tekinti át, hogy a mezőgazdasági intervenciós támogatási keretekből milyen címen, mennyit költött el a leköszönő kormányzat. Konkrét intézkedésekre csak azt követően kerülhet sor, miután tisztában vagyunk azzal, hogy mekkora összeg áll az agrárágazat rendelkezésére. Számszerű adatokat ma még nem ismerünk.- Miként kívánják rendbe tenni a mezőgazdaság „szénáját"? Azonnali intézkedések kellenek- Az azonnali intézkedést igénylő feladatok között tartjuk számon a többi között a búza túltermelési válság megoldását, a termés, a felvásárlás, az őszi munkák finanszírozását, a kárpótlás felgyorsítását, a földmű- velésügyyi hivatalok megerősítését. Szóba került továbbá a korábban elfogadott szövetkezeti törvény, a kamarai és az agrárrendtartásról szóló jogszabályok, valamint az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a termőföldről szóló törvények módosítása. Konkrét koalíciós megállapodás azonban még nem született. Újvári Gizella
