Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-11 / 159. szám
8 uj Dunántúli napló Riport 1994. június 11., szombat Kós Károly-díj Becker Leonórának A polgármester-asszony, Becker Leonóra és szobrász férje, Colin Foster sokat tettek a falu megújulásáért Läufer László felvételei Egy tornácos ház tágulása „ Találkozás és reggeli a pal- konyai kultúrházban a messziről jött vendégekkel. ” Első mondata egy előzetes programnak. Augusztus közepén rendezik meg Palkonyán a Falumegújulási és Faluképvédelmi Napot. Nem először Magyarországon: a korábbi években csupa szépnevű község adott otthont a rendezvénynek: a Vas megyei Zsenye, a zalai Szentgyörgyvölgy, a Győr-Mo- son-Sopron megyei Hédervár, a somogyi Döröcske, idén pedig Palkonya. Ezekről a faluképvédelmi napokról azt mondják: joggal vonja magára az építész-szakma figyelmét. De mivel érdemelte ezt ki Palkonya? Először azonban beszéljünk a Kós Károly-díjról. A polgármester-asszony, a sudár termetű, kék szemű Becker Leonóra vehette át, azért a munkáért, amit a település építészeti emlékeinek megőrzése, a falu komfortosabbá tétele, a lakóhelyjó hangulatának kialakítása érdekében végzett. A saját házukkal kezdték szobrász férjével. Öreg-öreg épületet vásároltak. Sokan mondták: rossz vétel volt, helyrehozhatatlan, menthetetlen a száz évesnél is idősebb svábház. A Foster-Becker házaspár azonban belefogott. Amikor a vízvezeték árkát ásták ketten az udvarban, meglepetésükre a munkából busszal hazatérő pal- konyai férfiak egy része rövid idő múlva ásóval jött segíteni. Nem ritkán egy szakajtó tojást, vagy más ajándékot találtak a gang lépcsőjén. Nem tudták, melyik távolabbi-közelebbi szomszéd tette oda, melyik pal- konyai jelezte ily módon szere- tetét, elismerését. Ma meg kell nézni ezt a házat. Eredeti formájával fogadja a belépőket, virágok és örökzöldek a falat kísérő gyepen, a gang párkányán, Colin Foster, a művészférj most végzett a téglakerítés és belépő újbóli megépítésével. Bent az épületben pedig a legteljesebb komfort, a páraelszívótól a tágas nappaliig, az apró pinceajtóra emlékeztető beépített edénytárolótól a gyerekszobáig. Azóta ez a tornácos ház „kitágult”: követendő példa lett, az a szellem, amely mai szépségére megformálta, több portán hat már.- Ezt egy kicsit nehéz volt elfogadtatni az emberekkel: hogy lehet nagyon régi házból is kényelmes, szép otthont csinálni, bevezetni a vizet, fürdőszobát kialakítani. Sajnos, korábban sok régi házat leromboltak . . . Ma már nem lehetne. Az ön- kormányzat rendelete alapján több mint 50 palkonyai lakóház áll - részben, vagy teljesen - védelem alatt. A népi építészet megmaradt emlékei ezek, amelyek megerősödő funkciójának az a célja, hogy visszaadja a település saját arculatát. Van, ahol csak a kerítés védett, másik portán a melléképület, megint másiknál az ablakok. Aki ezekhez hozzá akar nyúlni, eredeti formájukon nem változtathat. Ebbe persze az érintett tulajdonosok beleegyeztek. Annál is inkább, mert amelyikük szeretné felújítani a védett épületet, épületrészt, tíz-tíz közülük öt évenként 20 000 forint támogatást kap az önkormányzattól. Idén kicsit többen, éppen a Falumegújulási és Faluképvédelmi napokra tekintettel tizenheten kértek támogatást. Ezt persze az önkormányzat nem tudná fedezni, de a minisztérium kisegítette őket. így az érintettek a többieknél kicsit jobban szorongva várhatják augusztus közepét: mit szól majd a világ, a messziről jött vendégek, ha meglátják munkájuk eredményét? Minden bizonnyal elismerik: ez igen! Palkonya szép. És egyre szebb lesz. Éz azonban nem elég. A polgármester-asszony úgy véli: a megőrzött falukép, a környező táj hangulata vonzó lesz, s érdemes lenne mind több pagonyainak az idegenforgalomban rejlő lehetőségeken gondolkodni. A munkahelyek száma ezen a környéken se nő, sőt, akik - sokan - most ingáznak, meglehet, hosszabb távon nekik sem biztos az állásuk. Marad Palkonya, mint kereseti lehetőség: a falusi' vendéglátás. Augusztusban tényleg messziről is jönnek vendégek. Az ausztriai Steiermark, a németországi Wernau képviselőin kívül számos magyar megyéből, a műemléképítészettel foglalkozó különféle szervezetektől a szakemberek. Ők valamennyien megkapták azt a meghívót, ami minden bizonnyal szól a baranyaiaknak is: „Kérjük, tisztelje meg jelenlétével a palkonyai Falumegújulási és Faluképvédelmi Napokat!" Nem csak azért érdemes elmenni, mert a megyében élőknek „illik” tudni erről a megmentett népi építészeti emlékeitől megszépült faluról - lehet tanulni tőlük, tapasztalatokat átvenni -, hanem azért is, mert gazdag és színes programja lesz ennek a hétvégének, augusztus 13-án és 14-én, a lovashintó-járattól a különböző kiállításokig, kirakodóvásártól a vándorszínházig, a templomi koncerttől az utcabálig. Mészáros Attila A palkonyai pincesor a villányival vetekszik Magyarul magyarán Nyelvficam - agyficam (Beszéd és gondolkodás) Világörökség A világörökség emlékei közé szeretné felvétetni a japán -kormány a hirosimai „Kupolát”, az atombomba-támadás mementóját. Hata Cutomu kormányfő is támogatja a javaslatot. A jövő év augusztusában emlékeznek meg a hirosimai atombomba-támadás ötvenedik évfordulójáról, s ez alkalomból kívánja Japán felvétetni, a világ- örökség listájára azt a vasbeton épületet, amely felett 160 méterrel robbant a bomba. Japán szerint ezt a helyet, akárcsak a világörökség listáján szereplő auschwitzi haláltábort, meg kell őrizni, mint az atomháború veszélyére figyelmeztető emlékhelyet. Fekete munkaerő Josef Hesoun osztrák munka- és szociálisügyi miniszter a munkanélküliek segítségével szeretné az illegálisan foglalkoztatottakat felderíteni: a miniszter egy főként munkanélküliek által látogatott előadáson arra szólította fel őket, hogy jelentsék, ha feketén dolgozókra bukkannak. A miniszter arról beszélt, hogy Ausztriában legalább 80 ezren dolgoznak engedély és bejelentés nélkül, és az osztrák kormány egyáltalán nem képes kézben tartani ezt az ügyet. Különösen Bécsben rossz a helyzet - mondta Hesoun -, pedig itt komoly szankció vár arra a vállalatra, amelyet fekete foglalkoztatáson kapnak: az ilyen cég nem részesülhet állami megbízatásban. Igaz, ez a korlátozás a leányvállalataira már nem vonatkozik, ami gyengíti az intézkedés erejét. A nyelvtan azt tanítja, hogy a mondat, a beszéd legkisebb funkcionális egysége nem szavakból épül, hanem egymással tartalmi-logikai és nyelvtani-grammatikai viszonyban lévő szavak kapcsolatából, az ún. szószerkezetekből, szintagmákból. A nyelvi rendszernek ebből a kétosztatúságából (nyelvi forma és gondolati tartalom) következik, hogy a szóban és írásban elkövetett hibák mögött nemcsak a nyelvi eszközök zavara húzódik meg, hanem a gondolkodás zavara is. Ez az alapbetegség, amelyet egy héttel ezelőtt összefoglalóan elfelü- letiesedés-nek neveztem. Ennek sok megnyilvánulási formája van. Most az ún. vonzatokról ejtenék szót, nevezetesen arról, hogy a szószerkezet (szintagma) fölérendelt tagja gyakran meghatározza az alárendelt szerkezettag (bővítmény) alakját, esetét. Az átalunk ismert és tanult nyelvekben ezt von- zat-nak nevezik, amely e nyelvek esetrendszerére épül. A hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjasok a magyart idegen nyelvként tanulják. A tanítás-tanulás alapelve a vonzat- központúság. A fél igét például nem önmagában tanítjuk, hanem vonzatával együtt, azaz fél valakitől vagy valamitől vonza- tot mindazzal, akitől vagy amitől félni lehet. Úgy látszik, hogy a magyar anyanyelvűek beszédgyakorlatában is meglazult a kapcsolat a szószerkezetek tagjai között. Ezért sűrűsödnek az ún. nyelv- és agyficamok. A Hétközi Hirdetőben olvasom: „Kemény felvételi követelményeket támaszt leendő elsősei elé az Európai Alapítvány Középfokú Iskolája.” - Követelményeket támasztani valakivel szemben szoktunk. Valakit viszont követelmények elé állítunk. - „Az említett írásban utalás sem esik az orosz szakos tanárokról.” - Helyesen: ... szó sem esik ... tanárokról vagy: .. . utalás sincs, ... utalás se történik . . . tanárokra. Sajnálkozó megállapítás a társas kapcsolatok hiányáról: „... érdemes volna napi kapcsolatban lenniök egymással; közösen nagyobb eredményre vihetnék.” - Ebben is két szó- szerkezet keveredik: ... közösen nagyobb eredményt érhetnének el vagy: . . . közösen többre vihetnék. A tévéhíradóban hangzott el: „Az ősz folyamán teszünk pontot ezekre a kérdésekre.” - Pontot eredeti jelentésében a mondat végére teszünk. Ez jelzi a mondat befejezettségét. Átvitt értelemben pedig valamely szp- ban forgó ügy lezárását. Ä kérdésekre, pontosabban a kérdések végére viszont kérdőjelet teszünk. íme a szerkezetkeveredés néhány, könnyebben felismerhető esete: „hosszú feneket kerít a beszédnek” - helyesen: nagy .. .; „kudarcot mond” - helyesen:... vall; „lehúzza róla a keresztvizet” helyesen: leszedi; megold minden akadályt”- helyesen: legyőz ■ ■. Van, aki szerint mindez: „nem qlyan égbevágó nagy bűn.- Ha bűn, akkor az égbekiáltó lehet. Ez viszont igen nagy. Rónai Béla Keresztrej t vény Beküldendő a helyes megfejtés június 20-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A május 28-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Csak azt tudnám, hogy mit fogunk esténként csinálni.” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Balogh István, 7632 Pécs, Zsuzsanna u. 11., Csucsi László, 7775 Magyarbóly, Dózsa u. 37., ifj. Kékes Géza, 7768 Vokány, Kossuth Lajos u. 109., Várda Ambrusné, 7624 Pécs, Kacsóh Pongrác u. 10., Vörös Dezsőné, 7696 Hidas, Dózsa György u. 7.
