Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-05 / 153. szám

Épülő házak Bánya üdülőfaluban Ahol támadhat a sárgaláz és a diftéria Nemzetközi oltóközpontok és védőoltások - külföldi utazás előtt Szovjetunió utódállamainak egyikében-másikában momen­tán diftériajárvány van. Ukraj­nában is, Oroszországban is. Elég tehát, ha a kijevi repülőté­ren ránktüsszent valaki, s máris kész a baj. Másutt a maláriával, megint másutt a kolerával, jobb esetben a hastífusszal, vérhassal vagy a járványos gyermekbénu­lással kell szerhbenézni: tró­pusi, szubtrópusi országokban többféle, nálunk ismeretlen kór támad. (Mexikóból hazatért is­merősöm olyan bélfertőzést ka­pott, ami több mint egy évre kí­nokra és táppénzre tette!) A megelőzés egyik módja az utazás előtti védőoltás. Több­nyire nyáron aktuális, bár a mai világban a külhoni portyák - gondoljunk csak az üzletkö­tőkre, gazdasági szakembe­rekre, politikusokra, diploma­tákra - nem csak nyáron esedé­kesek. Mindenesetre mint azt dr. Kerényi Sára, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Baranya Megyei Intézetének járványügyi főor­vosa említette, az adott esetben kötelező védőoltások mellett igen hasznos lehet az utazásra való egészségügyi felkészülés is. S ehhez a legalkalmasabb ki­indulópontok az ÁNTSZ me­gyei központjai, ahol ebben szakemberek segítenek. El­mondják: kell-e védőoltás avagy nem, mit tegyünk az egészségügyi csomagba, mire vigyázzunk, milyen higénés vi­szonyok várnak ránk utunk so­rán. Hiszen többnyire ismerve a célországot (a Balkánról, Ro­mániából, Bulgáriából eseten­ként késnek az információk), hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az úton ne csak kínos élmé­nyekkel gyarapodjunk. A főorvosnő szerint vagy olyan fertőzéssel kell szembe­néznünk, amely nálunk is elő­fordulhat, vagy olyannal, amely a célország speciális klímájához kötött. Az előbbiek sorába tar­tozik a bélfertőzések sora, a vérhas, hastífusz, stb., vagy bi­zonyos légúti fertőzések, mint a diftéria, szamárköhögés, járvá­nyos gyermekbénulás, járvá­nyos agyhártyagyulladás avagy a szexuális úton is terjedő fer­tőző májgyulladás, amelyet a hepatitis B-vírus okoz. Mások az egyenlítői országokban gya­koriak: a sárgaláz, a kolera. Vannak olyan védőoltások, melyeket az ÁNTSZ megyei központjaiban a nemzetközi ol­tóhelyeken is megkaphat az em­ber, de akad olyan, amit csak Budapesten. Éppen ezért talán a legfontosabb tanács: jó pár hó­nappal az utazás megkezdése előtt érdemes megindítani az egészségügyi felkészülést. Ugyanis néhány védőoltáson, mint a kötelező sárgaláz ellenin, legalább két héttel az utazás előtt túl kell jútni. (Sok külföldi or­szág AIDS vizsgálatot ír elő.) Végül mint érdekességet em­lítsük meg az orvoskörökben csak Tengíz-oltásnak nevezett védőoltást, amibe komplexen benne van a hastífusz, diftéria, kolera elleni szer és a szervezet immunrendszerét is megerősítő gamma globulin vérkivonat. Kimondva-kimondatlanul ez az oltás is példa arra, mire számít­hatunk itt, a közel[i szomszéd­ban, s hogy milyen fontos a megelőzés. Kozma Ferenc Olimpiai bajnokok somogyi arany Bányája Az Expo-ra készül (el) az üdülőfalu Ladányi János hajósi pincelabirintusában Fotó: Löffler Gábor Habsburg Ottó is járt Hajós világhírű pincesorán Katakomba a présházak alatt Vámszabad­terület Dombóváron? Tulajdonképpen néhány hete Hatvanban született az ötlet és a felhívás: meg kéne alakítani Magyarországon is a Vasutas Települések Szövetségét. Ter­mészetesen azokról a hazai vá­rosokról, községekről van szó, melyek nagyobb vasúti csomó­pontokkal rendelkeznek, me­lyeken a lakosság nagy része a vasútból él. Ilyen település Dombóvár is a régiónkban, amely, mint azt a város országgyűlési képviselő polgármestere, dr. Szabó Imre elmondotta, immáron 120 esz­tendeje éppen a speciális köz­ponti pályaudvarának köszön­heti fejlődését. Ugyanis a ko­rábbi kisközséget a MÁV tette jószerivel várossá: a vasúti csomóponti jellege vonzotta ide az embereket, hozott aztán egyéb ipart, kereskedelmet. Dombóvár ma 21 000 lakosával a rendkívül erőteljesen fejlődő települések egyike. A hét végén tartott ülést a vá­ros önkormányzati testületé, amelyen a városatyák voksol­tak: belépnek a Vasutas Telepü­lések Szövetségébe. Elvileg ők is ott voltak a tizenkét alapító között, de a szándék testületi megerősítést kívánt Az alapító­tagok: Adács, Cegléd, Celldö- mölk, Dombóvár, Dunaújváros, Gyömrő, Hatvan, Hegyesha­lom, Mezőtúr, Pusztaszabolcs, Szentes és Záhony. Amint azt megtudtuk, a cél a települések és a vasút együtt­működésének még jobb kihasz­nálása. Speciálisan Dombóvár esetében mielőbb szeretnének egy vámszabadterületet a vá­rosban, s ez közös összefogás­sal - közös pénzekből - termé­szetesen könnyebben megvaló­sítható. K. F. A zselici tájvédelmi körzet vitathatatlanul az ország egye­dülálló látványossága. Ez a fel­ismerés előbb egyéni, egyesü­leti kezdeményezeseket, majd kistérség-fejlesztési programot eredményezett. A Bárdudvar- noki Önkormányzaté az irányító szerep, de ország szerte ismert személyiségek, olimpikonok, így a magyar öttusa-csapat: Fá­bián, Mizsér, Martinék, vala­mint Sinkó Andrea, Zsivótzky Gyula, dr. Hargitay András, Bujdosó Imre, Guczoghy György - vége-hossza nincs a sornak, s egyetemi tanárok, vál­lalkozók is azon dolgoznak, hogy a kistérségből minősített idegenforgalmi övezet legyen. Mindennek a központja a már kihalóban lévő Bánya faluban található, a Panoráma Egyesület fogja össze tevékenységet. Öt éve Bányán 200 telek kitűzésé­vel kezdődött a munka, s azóta a tulajdonosok anyagi, szellemi, illetve központi alapokból el­nyert támogatások segítségével több kilométernyi kerékpárút, víz- és elektromos hálózat épült. A kerékpárúinak egyébként kulcs fontosságú szerepe van, ehhez kapcsolódik lovasí- j ász-pálya, női kolostor, arboré­tum, üveghuta és egy újabb üdülőfalu a Petörke-völgyben. Bányán most egymásután nő­nek ki a földből a nyaralók, el­készült a mestersége tó gátrend­szere is, a közösségi ház már nem árválkodik egyedül. A 4 ki­lométerre található Hencse tele­püléshez októberben nyitják meg a kerékpárutat, így a spor­tolni vágyók gyorsan eljuthat­nak Európa egyik legszebb golf fellegvárába. Jövőre a telefon sem lesz elérhetetlen a bányai­aknak, a közösségi házban pe­dig egyetemi szintű oktatás kezdődik, a Budapesti Közgaz­dasági Egyetem posztgraduális képzése kap itt otthont, stílsze­rűen a környezet- és területfej­lesztési szak. Az igazi megmérettetés azonban az 1996-os világkiállí­tás ideje alatt vár a térségre. Ek­kor ugyanis itt rendezik az olimpiai bajnokok világtalálko­zóját, melyen játékos vetélke­dők, népijátékok, s olimpikonok konferenciája lesz a program. A zselici postakocsi járat hozza majd a vendégeket ide az „Öko­lógia Ma” előadássorozatra, ahol az öko-design, az ember és az erdő, a növények a gyógyí­tásban lesznek a fő témakörök. Ugyanakkor a leglátványo­sabb műsornak az ökumenikus lakodalom ígérkezik, amikor a zselici dombtetőn az életfánál a világ minden tájáról érkező mátkapárok fogadnak hűséget, majd a gólyavölgyi tavon „Noé bárkáján” eleveznek az „Óhajok szigetére”. Ezt követően a lako­dalmak színhelyeire, illetve a telkeken megépített „Bence-kemence” Expo-por- tákra a kemencékben sült rétes, friss kenyér és hús várja az új­donsült házasokat, vendégeket. Lesz legénynbúcsú, leánysirató és néptáncfesztivál is, s a lako­dalom megzenésítésére a nép­szerű magyar dixiland zenészt, Benkó Sándort kérik fel. Ennyi érdekesség között bi­zonyára mindenki talál kedvére valót, s ha pedig másért nem, a gyönyörű természeti környeze­tért már önmagában érdemes lesz ellátogatni 1996-ban a so­mogyi településre. M. B. E. Hajós világhírű pincefalujá­ban - ahol 1373 présház alkot 24 utcát és több teret a község Baja felöli oldalán -, a minap elkészült a katakomba. Egy té­len át dolgozott érte Ladányi (Lackner) János vendéglős és rokoni-baráti köre, hogy Or- bán-nap után megnyithassák. Csoda ez a maga nemében: gyönyörű példája a szándék és a tett egységének. Fejben már évek óta megvolt, s most itt a föld alatt, néhol nyolc méter mélyen járhatunk a precízen ki­boltozott „alagútrendszerben”, amely tulajdonképpen négy présházat köt össze. Mint azt a tulajdonos elmondotta, az agyagos lösszben három-méte­renként haladtak előre, aztán kiboltozták a bajai orosz lakta­nyából kibontott téglákkal, majd megint a föld kitermelése következett. Összesen 390 köbméter földet hordtak ki, s huszonnégyezer nagyméretű, régi, többnyire Bonyhád és Ha­jós feliratú téglát építettek be. Itt úgymond gépesíteni semmit sem lehetett: lapáttal, ásóval, csákánnyal, vödörrel dolgoztak, embertpróbáló módon. De megérte az izzasztó munka. Hiszen, bár most kelle­mesen hűvös van itt a föld alatt, télen, a munka során - míg oda­kint mínusz 18 is volt néha - ingujjra vetkőztek. A családi vállalkozásban vendéglős és panziós Ladányi évek óta neves gazda hírében áll: közel 3 hek­tár szőlőt művel. A boraira büszke ember. Nyolcszáz ölre visszatelepítette ősei borát, a Sárfehért, hatszázra a Kövidin- kát, a Merlot, a Kékfrankos, a Cabemet mellé. Évente csak a sajátból 300 hektó megterem. Ezért kell számára a nagy pince, s a most épített katakombában több ivó-terem, Hajós német, olasz és osztrák pamerközsége- inek nevére hallgatók. Az oszt­rák Lengefeldből már érkezett egy szállítmány a helyi borter­melőktől, most várja a miner- diói majd a hirrlingeni szállít­mányt. Hiszen azt szeretné, ha népes vendégköre Hajós part­nerközségeinek borait is meg­ismerné. (Neves szőlőtermelők a partnerközségek is!) Büszke és kedves ember La­dányi úr. Talán arra a legbüsz­kébb, hogy vendégei sorában a minap ott volt Habsburg Ottó feleségével és több unokájával. Meg talán arra, hogy övé a leg­nagyobb borpince messze a ha­tárban, útvesztőivel, kanyargói­val együtt. Kozma Ferenc A választások térbeli megjelenítése A humán geográfia ágazatai Üdülőtulajdonosok fóruma Balatonlellén A hagyományokhoz híven idén is megtartották Balatonlel­lén az üdülőtulajdonosok fóru­mát. A szombati rendezvényen Szűcs László, a város polgármes­tere egyebek között arról szólt, hogy néhány hét múlva átadják az első parkerdőt a város határá­ban, s ezt követően még ezen a nyáron további kettőt, hogy ez­zel is gazdagabbá tegyék a prog­ramajánlatot az üdülők számára. Ugyancsak ezzel a céllal kezdtek hozzá a majdan az egész Bala­tont körbefogó kerékpárút lellei szakaszának megépítéséhez, amely most készült el. Örömmel számolt be arról is, hogy a leg­nagyobb szabadstrandról sikerült kiszorítani a büszkeségre nem sok okot adó árusbódékat, s hogy jövőre megkezdik a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítését. Lezajlottak a választások. Az eredmények ismertek, bár az alapos elemzések még váratnak magukra. Dr. Vuics Tibor egye­temi docens, a JPTE Regionális Társadalomföldrajz Tanszék tanszékvezetője választási föld­rajzzal kutatási szinten foglal­kozik. A választási földrajz azóta lé­tezik, mondta, amióta kialakul­tak a polgári államokon belül a különböző pártok, létrejött az az államgépezet, amelyiket lénye­gében a választási rendszer se­gítségével alkottak meg. A vá­lasztási földrajz a humán geog­ráfiának egyik ágazata, a politi­kai földrajz része. Mellérendelt része a közigazgatási földrajz, vagy a német nyelvterületen lé­tező államföldrajz. A választási földrajz a választások elemzé­sének földrajzi analízisével, a választások megszervezésével, lefolyásával és eredményeivel foglalkozik. A nyersanyagot a választási statisztika adja az analízis számára. A választások térbeli szervezése tartozik ide, különös tekintettel a választóke­rületek elhatárolására, a válasz­tási lehetőség térbeli megjele­nése és szerkezete, amely az eredményekben jut kifejezésre. Foglalkozik a képviselet térbeli modelljével, amely annak a vá­lasztási rendszernek a függvé­nye, amely éppen érvényben van. Foglalkozik továbbá azok­kal a környezeti és kulturális té­nyezőkkel, amelyek hatnak a választók döntéseire, a választói döntések hatásával a választó- kerületen belül, annak térbeli variánsaival, amelyek a hatalmi egyensúlyra, a politikai irány­vonalakra, közigazgatásra, ál­lamvezetésre hatnak. Nem egyszerű kideríteni, mondta dr. Vuics Tibor, hogy melyik pártot miért támogatják olyan arányban egy bizonyos körzetben. S bár az országos támogatottság, például az MSZP esetében ismert, a fino­mabb vizsgálatok kimutatják, hogy ezek az arányok a külön­böző helyeken hogyan alakul­tak. Mert az eredményeket erő­sen befolyásolta a munkanélkü­liség nagy száma, az ipar leépü­lése, s ezeken a területeken nyilvánvaló volt a koalíció esélytelensége. Az SZDSZ esé­lyei azokon a területeken, ahol a vállalkozások igencsak meg­élénkültek, ahol kialakultak az innovációs gócok, mint például a nyugati megyékben Ausztria közelsége miatt, nagyobbak voltak. A választási földrajz eredmé­nyeiből a pártok nagyon sokat tudnak profitálni, még a kam­pány megkezdése előtt. 1990-ben megjelent egy könyv, a Politikai választások 1990 címmel. Most hasonló készül, amelyben dr. Vuics Tibor, mint előző alkalommal, most is So­mogy megyét dolgozza fel. Azt a Somogy megyét, ahol az igen erős kisgazda hagyományok (Tildy Zoltán, Kovács Béla) el­lenére is az MSZP győzött. Nyár közepére kérik a kéziratot, amelyben tervez összehasonlí­tást is a korábbi választásokkal, és a választások okaival is fog­lalkozik, amennyiben azok terü­leti alapon kideríthetők. Cs. L. Dr. Vuics Tibor 1994. JÚNIUS 5., VASÁRNAP Új VDN 3 * I á < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom