Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-01 / 149. szám

1994. június 1., szerda Oktatás - Kultúra új Dunántúli napló 7 A tudni és tanítani tudni között minőségi különbség van Kétszer kettő néha négy Matematika-tanítás tanúIságokkal Húsz éve hunyt el dr. Pórszász Károly A paradicsom kilója 300 fo­rint, olvasható egy papírlapon. Négy szemet pakolok a mér­legre: 35 deka. A tizennyolc év körüli lány összevont szemöl­dökkel számolgat, végül is fogja a számítógépet és kiszá­mítja. A jelenség eléggé általá­nos. Vajon miért nem tudnak számolni a mai fiatalok? A matematika-tanításról be­szélgettünk Gombocz Ernővel a Pedagógiai Intézet munkatársá­val, gyakorló középiskolai ta­nárral és Kiskároly Jánosnéval, az intézet szaktanácsadójával, általános iskolai matematikata­nárral.- Igaz-e az, hogy bizonyos emberek nem taníthatók meg matematikára? Kell-e ehhez kü­lönleges érzék? G.E.: Bárki megtanulhatja, szorgalommal hármasra, vas­szorgalommal négyesre is. Na­gyon kevesen vannak, akik te­hetséges matematikusok, eddig életemben két tanítványom volt a huszonhárom év tanítás alatt, akik tehetségek voltak. Alap­vető hiányosságnak tartom, amely már az általános iskolá­ból átgyűrűzik, hogy nincs a gyereknek értő, értelmező olva­sása. Nem tudja, mit olvas. Ki­csit sarkítva, .neki az a, 1, m, a nem alma, hanem különböző betűk. S főleg a szakmunkás- képzőkben tanulókra jellemző, hogy azért nem tudják megol­dani a példát, mert nem értik, mit kell tenni. Tehát nagy ösz- szefüggés van az egyes művelt­ségi területek, jelen esetben az anyanyelv és a matematika kö­zött.- Mennyire fontos a matema­tika, hol helyezkedik el a külön­böző tantárgyak hierarchiájá­ban, ha van egyáltalán ilyen ? G.E.: Nem hiszem, hogy minő­síteni lehetne a különböző terü­leteket. De, a matematika az alapja minden tantárgynak. Mindenhol kell ugyanis gondolkodni, méghozzá logiku­san. A tanulhatóság szempont­jából mindenképpen a nehezeb­bek közé tartozik, hiszen elmé­leti tantárgy.- Sokunknak a legfélelmete­sebb tantárgynak tűnik. G.E.: Ezzel én nem értek egyet, mert nagyon tanárfüggő ez is, mint minden más. A matemati­kát is lehet játékosan tanítani, attól függően ki mennyire jára­tos a módszerekben. Mert tudni és tanítani tudni között minő­ségi különbség van. Arra kell törekedni, hogy a gyerekek szí­vesen vegyenek részt a munká­ban, mert jegyekkel nem lehet őket kordában tartani. A diffe­renciált képességfejlesztés jó módszer arra, hogy mindenki eljusson a képességeinek meg­felelő szintre.- Gimnáziumokba bekerül­hetnek teljesen felkészületlen gyerekek is? G.E.: A gimnáziumokban most indulnak be a matematika felvé­telik. Eddig úgy történt a felvé­tel, hogy megnéztük, kinek mi­lyen a bizonyítványa. De meg kell mondanom, hogy ötös és ötös között nagy különbségek vannak, előfordult két jegynyi különbség is.- Mi az amit feltétlenül tud­nia kell egy érettségizettnek, s mi az, amit feleslegesen tanul? G.E.: Olyan részeket, amelyek túlságosan elméletiek, nem fel­tétlenül kell megtanítani. A ma­tematika kissé elszakadt a valós élettől. Egy svéd példát tudnék felhozni, ahol a gyerekek kama­tot számolnak és százalékot, megtanulnak adóbevallási íve­ket kitölteni. A gyerekeknek azt kellene tehát megtanulni, amit majd fel tudnak használni érett­ségi után, s az tanuljon plusz anyagot, aki egyetemre készül. Tervezik egyébként a kétszintű érettségi bevezetését, amely pontosan ezt célozza meg.- Mit kell tudnia egy általá­nos iskolásnak matematikából? K.J.: Evek óta vizsgáljuk a ne­gyedik és ötödik osztály között az átmenet kérdését minden tárgyból. Ötödik osztály év ele­jén megíratunk egy felmérőt matematikából, kiértékeljük, és munkaközösségi értekezletet tartunk az alsós tanítókkal, ahol elmondjuk, milyen hiányossá­gokat tapasztaltunk. Alapköve­telmény, hogy százig tudjon a gyerek szóban összeadni, ki­vonni, osztani, szorozni. Pél­dául megvizsgáljuk, hogy egy perc alatt mennyi szorzást tud elvégezni. Egy 88-as mérési eredmény alapján kiderült, hogy úgy kerülnek fel a gyere­kek az ötödik osztályba, hogy az említett szorzásfelmérés eredményessége átlag 53 száza­lékos, ami nagyon alacsony.- Feltehető, hogy száz száza­lék sohasem lesz. Mi lenne az elvárható eredmény? K.J.: Ezeknél az alapvető mű­veleteknél szerintem kilencven százalék feletti.-Elképzelhető, hogy nyolca­dik után készített felmérés is ha­sonló gyenge eredményt hozna? K.J.: Igen.- Mennyire kell tulajdonkép­pen a tanárnak az órán megta­nítania a matematikát? Azért kérdezem, mert a szülők egy ré­sze komoly munkát végez ott­hon, hogy a gyerek valamicskét konyítson hozzá. Már amelyik szülő képes erre. K.J.: Mindenképpen az iskolá­ban kell mindent megtanítani. Én például differenciáltan adok házi feladatot. Mindenkinek meg kell csinálni két-három azonos feladatot, s a négyesek még plusz, az ötösök pedig a négyesekhez képest is plusz fe­ladatot kapnak. És van bárki ál­tal választható szorgalmi feladat is, melynek megoldását mindig honorálom. Nagyon fontosnak tartom a pedagógusok részéről a diagnosztizáló felméréseket. Nemcsak az osztályátlagot kell tehát kiszámítani, hanem fel­adatonként értékelni és utána­nézni, hogy hol követhette el a hibát, miért nem tudják a gye­rekek. Rosszul tanította vagy tényleg megtaníthatatlan abban az életkorban az a matematikai fogalom, mert ez is előfordul­hat.- Romlottak-e a gyerekek ké­pességei az utóbbi időkben ? K.J.: Inkább azt mondanám, hogy nagyfokú érdektelenség van ezekben a gyerekekben, nem is csak a matematika, ha­nem általában a tanulás iránt. Harmincadik éve tanítok, ko­rábban jobb volt a hozzáállás, ma inkább a könnyebb élet felé hajlanak. G.E.: Én nem is a képességei­ket vonnám kétségbe, hanem a tudásukat. Nem vagyunk oko­sabbak vagy butábbak mint né­hány évvel ezelőtt. A megsze­rezhető tudás egyik gátja a szá­mítógépek elterjedése. Bizo­nyos szint alatt én nem enged­ném a használatát addig, amíg ki nem alakul a számolási kész­sége: tudjon százig, biztosan, bármilyen műveletet fejben el­végezni.- Van olyan tanár, aki meg­engedi? G.E.: Miért ne. Nyolcadikban én is megengedem térfogatszá­mításnál, mert meggyorsítja a munkát, de akkorra a gyereknek már kell tudnia számolni. Ta­pasztaltam én is, hogy a nyolc- szor-ötöt már beüti a gyerek a gépbe.-Most, hogy matematikából is felvételizni kell a középisko­lába kerülésért, előfordulhat, hogy egy zseniális nyelvtehet­ség, csodálatos irodalmi felké­szültséggel nem nyer felvételt, mert matematikából gyenge? G.E.: Kisebb az esélye, mint egy átlagosan jó tanulónak, az biztos. Végül is a matematika is érettségi tantárgy.- Önök rendszeresen láto­gatnak iskolákat? G.E.: Csak ahová hívnak min­ket, nincs megfelkelő kontroll e tekintetben.- Tehát az soha nem derül ki, hogy egy pedagógus nem ért a szakmájához, mert nem ellen­őrzi senki. G.E.: Csak oda mehetünk, ahol szívesen látnak minket.- Ez így jó? G.E.: Nem. Egyfajta kontroll nagyon kellene. A jó tanárok igénylik, nincs mitől félniük, csak megerősítést kaphatnak, aki viszont gyengén tanít, ott helyre lehetne tenni a dolgokat. Mi szakvéleményt adunk, s minden szakvélemény ajánlás­sal zárul.- Mi a véleményük arról, hogy még kis létszámú osztá­lyokban is elsősorban tesztla­pok kitöltetésével mérik fel a ta­nárok a gyerekek tudását? KJ.: Nagyon eltolódott az el­lenőrzés és az értékelés az írás­beliség felé, szóbeli számonké­rés, amely közvetlen kapcsolat a gyerekkel, egyre kevesebb. Ez nyilvánvalóan kényelmesebb. Én folyamatosan kérek számon szóban. G.E.: Sajnos a felvételi vizsgák szinte mindenütt csak írásbeli feladatokból állnak. A műszaki pályákon eltörölték a szóbeli vizsgákat, az írásbelin elért pontszámot egyszerűen meg­duplázzák. Ez bennünket arra kényszerít, hogy írattassuk a gyerekeket, hiszen írásban dől el a sorsuk. Cseri László Húsz éve hunyt el dr. Pór­szász János orvostudós a Spi- ractin, a Mydeton és a Loderix kidolgozója. 1923. június 11-én született Budapesten. Középiskoláit a Budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban, egyetemi ta­nulmányait a Budapesti Erzsé­bet Tudományegyetem Orvosi karán végezte, 1949-ben avat­ták orvosdoktorrá. Hallgatói évei alatt demonst­rátorként működött előbb a Kó­rélettani, majd a Gyógyszertani Intézetben, ahol 1949-től tanár­segéd lett id. Issekutz Béla mel­lett. Tudományos kutatásait a fájdalomcsillapító anyagok ha­tásmechanizmusának vizsgála­tával kezdte. Új módszert dol­gozott ki kollégájával Herr Fe­renccel együtt ezen anyagok fájdalomcsillapító hatásának mérésére. Később érdeklődése az aminoketonok hatás-szerke­zet összefüggéseinek kutatása felé fordult. Ezen kutatások eredményeként került szaba­dalmi bejegyezésre két eredeti magyar vegyület a légzésfokozó Spiractin és az antiparkinzon hatással rendelkező központi idegrendszeri támadópontú izomlazító a Mydeton (vegyész: Nádor Kálmán). 1955-ben védte meg kandidátusi disszer­tációját az „aminoketonok far­makológiája” címmel. Ugyanezen évben ifj. Isse­kutz Béla hívásának eleget téve a szegedi Élettani Intézet ad­junktusa, majd Issekutz pro­fesszor külföldre távozása miatt megbízott ideiglenes intézetve­zetője lett. 1958-tól az Élettani Intézet docense. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején intenzíven kutatja a vér­nyomás, a légzésszabályozás és a vegetatív idegrendszer me­chanizmusait. Kooperációban együtt dolgozik Jancsó Miklós­sal is a paprika csípős anyagá­nak, a capsaicinnek keringésre és légzésre kifejtett hatásának vizsgálatában. Elsőként vezet el mikroelektródos módszerrel a nyúltvelő területéről egysejt-ak- tivitást. E témából írja és védi meg doktori értekezését 1968-ban. 1967-ben személyi okok miatt kénytelen az Élettani Intézetet elhagyni, munkáját Petri Gábor vezetése alatt álló Kísérletes Sebészeten folytatja. Kollaborációjuk gyümölcsöző, kidolgozzák a későbbi Petri koktél néven ismertté vált refle­xes bélhűdés kezelésére szol­gáló gyógyszerkeveréket (Petri, Pórszász, Szenohradszky). 1970-ben a POTE Gyógy­szertani Intézetének igazgató egyetemi tanárává nevezik ki. Maroknyi csapattal érkezik Szegedről. Kinevezését köve­tően nem sokkal költözik a Gyógyszertani Intézet a Rákó­czi úy helyiségekből a mostani helyére a POTE Elmélelti Tömbjébe. A hallgatók felké­szülését megkönnyítendő 3 kö­tetes egyetemi jegyzetet ír, melyben az idegrendszer gyógyszertanára helyezi a hangsúlyt. Első pécsi évei alatt kezdi meg a harmadik gyógy­szer a setastin (Loderix) farma­kológiái vizsgálatát, azonban befejezni nem tudja. 1973-ban tör rá a halálos kór, melyet türe­lemmel visel. Távozásakor ter­vekkel, gondolatokkal tele ... Közel 100 tudományos pub­likációja jelent meg angol és német nyelven. Több tudomá­nyos társaságnak volt tagja, egyik alapítója a Magyar Far­makológiái Társaságnak (MFT). 1974-ben elhunyta előtt Akadémiai Díjban részesítették. Kötelező __Brrr! U gye ismerős a diákköri idegenkedés a kötelező költe­ményektől? Az idősebb koro- szályt viszont a ráismerés örömével gazdagítja.- Ajándékba kaptam hús- vétra, díszdobozban egy könyvecskét két kazettával. Eleinte vonakodtam. Aztán egy magányos autózás alkal­mával bekapcsoltam a mag­nót. Egyszuszra végighallgat­tam: Éppen Pestig tartott és nagyon élveztem. Érdekes volt ellenőrizni, mi maradt meg, és mennyit felejtettem az iskolában tanultakból - fog­lalta össze találóan egy isme­rősöm, mire jó Sólyom Kata­lin „Örök magyar versek” című gyűjteménye. Az előszóban megfogalma­zott cél kettős. Egyfelől kézbe adja a „muszáj” verseket Ja­nus Pannoniustól Illyés Gyu­láig. Segíti a „bemagolást”, az értelmezést, az elemzést. Más­felől, érett fővel hallgatva, gyönyörködtet Balassi, Cso­konai régies nyelvezete, új megvilágításba kerülnek Vö­rösmarty gondolatai. Képet kap az ember nagy költőink bölcsességéről, játékosságá­ról, a „kötelező” mellékíz nélkül. Tanárok segítették a váloga­tásban Sólyom Katalint, a szí­nésznő anyát, aki saját gyere­kein mérte le, mennyivel könnyebben emészthető a memoriter, ha szalagra mondja a tudnivalókat. Miért ne lehetne ezt a tapasztalatot közkinccsé tenni? Hát így szü­letett meg az összeállítás Bá­liké Tamás, Fillár István, Héjjá Sándor és Sólyom Kata­lin tolmácsolásában. A dísz­doboz fedőlapját Keserű Ilona rajzolta. Minden könyvespol­con ott a helye! Rezes A túlságosan elméleti részleteket nem feltétlenül szükséges megtanítani. Svédországban kamatot számolni, adóbevallást készíteni tanulnak a gyerekek. Fotó: Szundi György Beiratkozás a Kodolányi János Gimnáziumba Ünnepi könyvhét: június 2-5. A pécsi Kodolányi János Gimnázium (Szt. István tér 10., tel: 315-718, 315-673) felvételt hirdet - a felnőtt- és ifjúsági ko­rúak (betöltött 16. életév) ré­szére -az 1994/95-ös tanérvre, az alábbi tagoztaira: ESTI TAGOZAT: hetenként 3 tanítási nap LEVELEZŐ TAGOZAT: he­tenként két tanítási nap Szakmunkásképzőt, egész­ségügyi szakközépiskolát, gép- és gyorsíró iskolát végzettek (esetleg) II. osztályban folytat­hatják tanulmányaikat. Szakközépiskolai bizonyít­vánnyal rendelkezők különbö­zeti vizsga letételével folytat- hajták tanulmányaikat a gimná­ziumban. A vizsga tantárgyait az igazgató vagy helyettese ál­lapítja meg. MINDKÉT TAGOZATON: fakultatív tárgyként „számítás- technikai alapismeretek”, és önköltséges tanfolyami formá­ban idegen nyelvek is tanulha­tók. JELENTKEZÉSI LAP: kér­hető az iskolában május 30 és június 3 között 8-12 és 13-18 óra között. BEIRATKOZÁS: A jelentke­zők nagy száma, a megváltozó elhelyezésünk, a szeptember l-jétől bevezetésre kerülő tan­díj- és térítési díj miatt a beirat­kozás feltételeiről és rendjéről a jelentkezési lap átvételekor (írá­sos) tájékoztatást adunk. MAGÁNVIZSGA is tehető augusztus-szeptember hó fo­lyamán a gimnázium bármelyik évfolyamának teljes anyagából. A jelentkezés időpontját a fent említett tájékoztató tartal­mazza. Az ez évi Ünnepi könyvhét a különböző szellemi áramlatok legigényesebb műveit igyekszik az olvasó elé tárni június 2. és 5. között. Ez alkalommal a fővá­ros mellett huszonnyolc telepü­lés - például Békéscsaba, Győr, Karcag, Sárospatak, Székesfe­hérvár, Veszprém, Zalaegerszeg - is otthont ad a könyves szakma és a könyvbarátok nyári ünnepének. A kiadók több száz művel pályáztak, amelyekből végül is a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Égyesülé- sének szakértői zsűrije százhu- szonkét kötetet vett fel az ajánló listára. Az abban nem szereplő kiadványokból állt össze a könyvhét úgynevezett B me­nüje. Antológiák, versek, a magyar és külföldi széppróza új kötetei, drámák, naplók és emlékezés­kötetek, irodalomtörténeti munkák, kritikák, tanul má- nyok, publicisztikák, történelmi művek, művészeti kiadványok egyaránt szerepelnek az új pub­likációk között. Számos más munka mellett a könyvhéten vehetik kezükbe az olvasók Horgas Béla: Sötétfehér című verseskötetét, amely a Liget Műhely gondozásában jelent meg. Kornis Mihály: Napkönyv című nagyregényét a Pesti Sza­lon Kiadó jelentette meg. Las­san minden címmel látott napvi­lágot Mészöly Miklós életmű-sorozatának második kötete, amely a szerző drámáit és verseit gyűjtötte csokorba. Mészöly kötetét a Századvég Kiadó gondozta. Hegedűs Géza: Világirodalmi arckép- csarnoka irodalmi kalandozást ígér az olvasónak Homérosztól Dürrenmattig. Az egyetemes li- teratúra száz kiemelkedő alko­tójának pályaképét miniesszék­ben vázolta fel Hegedűs, mun­kája a Trezor Kiadónál jelent meg. A világhírű német író, Günter Grass könyvét a T-Twins Kiadó adta közre, címe: Beszéd a veszteségről. Faludy György: Jegyzetek a kor margójára című kötete a szerző magyar hírlapbeli írásai közül a legérdekesebb félszázat adja közre. A tematikus szerkesztésű kötet a Magyar Világ Kiadónál jelent meg. Kristó Gyula szer­kesztésében készült el a Korai magyar történeti lexikon 9-14. század című történeti munka. A több mint kétezer szócikket tag­laló kötetet az Akadémiai Kiadó jelentette meg. Gellér Katalin - Keserű Katalin szerzőpáros a század első évtizedeiben fény­korát élt gödöllői művésztelepet mutatja be. A harmincnégy szí­nes és százkilencvenhárom fe­kete-fehér felvételt tartalmazó albumot a Cégér Könyvkiadó gondozta. A magyar könyvhét Európa egyik legrégebbi könyves ün­nepe. 1929 óta - egyetlen esz­tendő, 1957 kivételével - min­den évben találkoztak az alko­tók és olvasók a jeles esemé­nyen. Az idein újdonságként szerepel a tömegkommunikáci­óban dolgozók napja. Elsőként a nyomtatott sajtó reprezentán­sai „vallanak” arról, hogy mi­lyen könyvet olvasnának szíve­sen, majd a televíziósokat, a rá­diósokat, az utolsó napon pedig a színházak képviselőit és a szí­nészeket faggatják a „riporte­rek” e témában. A Vörösmarty téri helyszínen dedikáják műve­iket az alkotók. A legifjabbakra is gondoltak a szervezők: gyer­meksarok működik majd a ren­dezvénysorozaton. Az iroda­lom, az írott kultúra ünnepét je­lentős anyagi támogatásban ré­szesítette a Nemzeti Kulturális Alap, a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága és a Pharmalat cég is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom