Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-28 / 176. szám

1994. június 28., kedd Városaink aj Dunántúli napló 7 Siklós Ma: testületi ülés Siklós önkormányzatának képviselő-testülete ma 14 óra­kor ül össze, hogy több fontos kérdésben döntsön. Két iskolai­gazgatói állásra kiírt pályázat elbírálása és az 1993-as év gaz­dálkodásáról szóló beszámoló is szerepel a napirenden. Új vezető a harkányi Hotel Balkon élén A harkányi Balkon Viking Hotelt már évek óta egy dán­magyar vegyesvállalkozás irá­nyítja, amelyben viszont döntő részt foglal el a dán érdekeltség. Eddig a szálloda vezetésével egy dán igazgató volt megbízva, a közelmúltban azonban vezető­csere történt. Claudio Erler, egy Ausztriából érkezett fiatalember két hete áll a szálló élén. Lopják, rongálják a gázkábeleket Beremenden a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítését végző Komlói Közmű Gmk munkate­rületén ismeretlen elkövetők baltával megrongálták a még dobon lévő kábelköteget, majd néhány napra rá a már lefekte­tett vezetékből vágtak le mint­egy 17 métert. Akciójuk folyta­tásaként az elmúlt héten további 8 méterrel csonkították meg a, mint kiderült, számukra értékte­len vezetéket, mert néhány mé­terrel a tett színhelyétől azt a gazba vetették. Ugyanennek a gmk-nak a teherautójából ellop­ták az akkumulátort, fékolajtar­tályát feltöltötték kaviccsal. Az elkövetők kézrekerítésére a vál­lalkozó cég pénzjutalmat aján­lott fel a nyomravezetőknek. B. L. Villányi péntekek Folytatódnak a péntekenkénti borvásárral egybekötött kulturá­lis délutánok Villányban. A múlt heti események után leg­közelebb július 22-én lépnek föl a megye népszerű együttesei, majd augusztus 19-én délután. Összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. Új tér az utódoknak Társadalmi munka, városi támogatás A gyermeknapon próbálták ki először játszóterüket a Ságvári téri lakótelep óvodásai, iskolásai, azóta azonban a szorgos kezek már a játékok festésével is elké­szültek. A siklósi központi busz­megálló melletti lakótelep sajátos helyzetben van a városban: önálló fűtőrendszerrel rendelkeznek. Emiatt is hozták létre a telep lakói a Siklósi Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetét, melynek ügyintézője Zábó Gyula:- Ez a szövetkezet összeköti a lakótelepieket életét. Itt sok csa­ládban van kisgyermek, s régóta hiányzott már egy játszótér is. Hónapokkal ezelőtt elhatároztuk, hogy közösen, társadalmi mun­kában építünk egyet. A szövetke­zet kapcsolatait mozgósította, si­került olcsóbban beszereznünk az anyagokat. Nekiálltunk a munká­nak. Négy hétvégét vett igénybe a játszótér elkészítése, szinte min­denki beszállt, ki munkával, ki anyagiakkal. Hadd említsem meg a fő szervező nevét, ő Schmidt Istvánná volt, s a kiváló asztalosét, Szabó Lászlóét. A lakótelep közepén, amelyet talán azért is hagytak üresen a tervezők, hogy ott egy játéktér létesüljön, ma hinta, csúzda, fa hintaló, láncon függő csúszda várja nap mint nap a kicsiket, s új padok a szülőket.- Szövetkezetünk természe­tesen nonprofit szervezet, vi­szont a játszótér költségei nem kis összeget tettek ki. Az ön- kormányzat nemrég kiírt pályá­zatából azonban (melynek lé­nyege, hogy egy-egy közösség által rendbetett vagy létesített játszótér bekerülési költségéhez hozzájárulnak) mi is részesü­lünk: ígéretük szerint 20 ezer forinttal. Ez azért jól fog jönni - összegez Zábó Gyula. Gyémántokleveles pedagógus Beremenden Juhász Pál nyugdíjas peda­gógus 1913-ban született Kun­hegyes községben, Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegyében, fel­sőfokú tanulmányait az egri ér­seki római katolikus elemi nép­iskolai tanítóképző intézetben végezte. Ennek éppen 60 esz­tendeje, aminek elismeréséül Juhász Pál gyémánt oklevelet vehet át a Kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Fő­iskolától. Ezt holnap adják át ünnepélyes keretek közt a Be- remendi Önkormányzati Hiva­talban. Az elismerés okán laká­sán kerestem meg a nyugdíjas pedagógust.- Mindannyiunk életét a mindenkori körülmények hatá­rozzák meg. A közvetlen kör­nyezetünk, a szülői háttér. Mi­vel szegény családból származ­tam, így iskoláztatásomra is csak nagy szülői áldozatválla­lással kerülhetett sor.-Életének legfontosabb ál­lomásai melyek voltak?- 1934-ben kántortanítói ok­levéllel a kezemben Endrődre kerültem segédkántornak. Közben elvégeztem a karpa- szományos tiszti iskolát Bé­késcsabán, s mint hadapród őrmester szereltem le. Ezután Apátfalvára kerültem főkán- tomak. Még ebben az évben, 1938-ban esküdtem először. A történelem sodrában, igazság­talanul elítéltek másfél évre, hamis tanúknak köszönhetően, miszerint tagja voltam a nyi­laskeresztes pártnak. Szabadu lásom után visszakerültem Kunhegyesre. Újra nősültem, Markócra költöztünk, ahol isko­lavezetőként dolgoztam, majd Drávafokon lettem igazgató-he­lyettes. Beremendre 1966-ban költöztünk. Napköziotthonveze- tőként, tanárként dolgoztam itt nyugdíj ázásomig.-Hogy telnek a nyugdíjas napok? Hiányoznak a gyerekek, a kollégák?- Igyekszem hasznossá tenni magam. Fiam családjával élek együtt. Amiben tudok, segítek nekik. Azt talán mondanom sem kell, az iskola, a gyerekek, a kollégák nagyon hiányoznak. Gyerekbolond voltam örök éle­temben. Mutatom Pali bácsinak dí­szoklevele másolatát. A kezé­ben megzizzenő lapot hangosan olvassa, szemébe fény szökik: nők, katonák, gyerekek, papok, agitátorok kelnek életre. Bíró Lajos Hiányzik a háttér A cipőiparért aggódva Kövesdi László vállalkozó. Amikor tanulta a cipőkészítést, mesterei legtöbbször nála hagyták a kulcsot, tudták, kí­sérletezik még óra után a tan­műhelyben. Aztán néhány éve gondolt egy nagyot, és mert már fájt a szíve látni a környék egyetlen nagy cipőkészítő üzemének, a siklósi ktsz-nek a haldoklását, megvette a céget. Volt, hogy 40 embert foglal­koztatott, ma kb. 15-en dol­goznak nála - tavaly önhibáju­kon kívül majdnem elcsúsztak egy külföldi megrendelés mi­att. Az üzem melletti boltban a modem irányvonalat követő vastag talpú szandálok sora­koznak. Kövesdi László a tulajdonos kerek orrú, nagydarab női cipőt mutat: ez már az ősz divatja.-A megrendelő cég külön­leges partner, előre gondolko­dik és nagyobb tételben rendel. A kiskereskedők keveset vásá­rolnak és az utolsó órában. Széles kínálatot kell felmutat­niuk, és nem mernek kockáz­tatni sem. Előtte modellek, tervezés, a beszerzés is az ő feladata.-A nagy gyárak felbomlot­tak, hiányzik a cipőgyártás mű­szaki háttéripara, egy-egy alap­anyag felhajtása nem kis munka. Ám nincs egy fórum, Kövesdi László siklósi üzleté­ben Fotó: Läufer László ahol ezt elmondhatnánk, mert nincs érdekképviseletünk. Korábban cipőjavítással is foglalkoztak, ma már nem:- Sok maszek cipész van, ők ellátják ezt a feladatot. Mi in­kább ma már belföldi piacra termelünk. A bolt forgalma az egész cég bevételének csak kis százalékát teszi ki. Kövesdi László állítja, az el­múlt négy év csöppet sem volt vállalkozásbarát, s hosszú évek kellenek még a teljes gazdasági szemléletváltáshoz. Már a gyerekeké az új játszótér Fotó: Läufer László Óvónők szabadságon A siklósi Dózsa György úti óvodában ugyanolyan kép fogad, mint a Köztársaság tériben. Az óvodások a jó időben az udvaron szaladgálnak, zene szól, nagyobb a kötetlenség, és egyre keveseb­bet kell a csoportszobában tartóz­kodniuk ilyenkor nyáron. A Dózsa György úton lévő gyermekintézmény júliusban lesz zárva. 200 körüli gyermeklétszá­muk ezúttal kb. a negyedére csökkent. Azért általában van fél­száz család, akik nem tudják hol elhelyezni óvodás gyerekeiket a nyáron. Három óvónővel dolgoz­nak állandóan, mert váltva ki kell adni az évi rendes szabadságot, ami a pedagógusokéhoz hasonló, 40 napos. A nyár a nagytakarítá­sok ideje is. Az óvoda meglehető­sen balesetveszélyes járdáját fel­újítja, rendbe teteti az intézményt fenntartó önkormányzat, tájékoz­tatott az óvoda vezetője. Egyéb szépítkezésre viszont alig futja, ahogy a másik óvo­dában is igen meg kell gon­dolni, mire fordítanak pénzt. A konyha, raktárak, mellékhelyi­ségek az elsők, s ezzel nagyjá­ból ki is merül az erre szánt ösz- szeg. A Köztársaság téri óvoda ugyancsak kb. 50 gyermek ellá­tásáról gondoskodik nyáron, bár ez kisebb, 150-170-es létszámú gyermekintézmény, ők augusz­tus 1-jén zárnak be és 29-én nyitnak. Vagyis azok a szülők, akik egész nyáron kénytelenek óvodába adni gyermekeiket, jú­niusban a Köztársaság téribe, augusztusban a Dózsa György útiba vihetik őket. Először versenyben Az időjárás közreműködött abban, hogy a siklósi fúvósze­nekar új egyenruháit végül is azon a fúvószenekari fesztivá­lon avassák fel, amely a siklósi fesztiválok történetében az első versenyzést hozta Juhász Tibornak és csapatának, a többi gyermek- és ifjúsági ze­nekarral együtt. Két ízben ugyanis a siklósi együttes olyan rossz időben fújt az új ruhában, hogy azt vajmi keve­sen láthatták. A 45 fős gyermek és ifjúsági zenekar 7 másik csapattal „mérkőzött meg” szombaton. Juhász Tibor, akivel még a ver­seny előtt beszélgettünk, a gye­rekekkel együtt elég fáradt volt: szinte minden nap próbáltak. Becsülettel felkészültek, így tisztes helytállást vár a csapat­tól, mondta. Úgy érzi, ezzel a szerepléssel a csúcs közelébe értek, és saját pályafutásán is kiemelkedő eseménynek tekinti e szereplést. A siklósi fúvósok közt 10 éves a legkisebb, karakán ki szőke legény. A veszprémi szakközépiskolás Polgár Zsu­zsa klarinéton játszik. A kicsiket még nem is ismeri annyira, in­kább azokat, akik őt a zene­karba befogadták 12 éves korá­ban. Ennek hat éve, azóta a ze­neiskolás Zsuzsából szakközép- iskolás tehetség lett. A próbákra, szereplésekre a szünet előtt inkább csak hétvé­geken tudott járni. Nagyon várja a közeli balatoni együttes nyaralást és a szerepléseket Fo­nyódon. Szereti a siklósi vár­fesztiválokat, mondta, s az, hogy idén szerepelhetnek is, kü­lön élmény. Még nem dőlt el, hogy a zenével fog-e foglal­kozni, vagy a gyerekekkel, aki­ket nagyon szeret, de a muzsi­kához valószínű mindig hű ma­rad. Arató kombájnok Túronyban Túrony többek közt arról is híressé tette magát, hogy a te­rületén élő volt földgazdák a rendszerváltás után példamu­tató igyekezettel fogtak a gazdálkodásba. Szarkándi Lajos, 8 kör­nyező falu és Túrony falu­gazdája maga is a falu lakosa, egy kombájn tulajdonosa. A tsz megalakulása előtt itt is voltak gazdacsaládok, me­lyek most a földszerzési le­hetőség idején mind megvál­tak a szalántai tsz-től, s önálló kis gazdaságokat hoz­tak létre. Több százhektáros gazdálkodó is van. ők és a valamivel kisebb földterület­tel rendelkezők is főállású földművesek. Nemcsak hely­ben, de például Óidon, Drá- vaszabolcson is fekszenek te­rületeik. A tsz-től való levá­lás idején 15 millió forintnyi vagyonmennyiség került hozzájuk. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból pedig az­óta többen nyertek pályázati összeget, traktorokat, kom­bájnokat vásároltak rajta. Beszélgetésünkkor még nem lehetett tudni, neki le- het-e állni az aratásnak. Az őszi árpa jön előbb, aztán a búza, de ajég még elverheti a túronyi napraforgót is. No és az értékesítés?-Én úgy vélem, idén sem lesz gond. Egy síkon mozog­nak a gazdák: már korábban kapcsolatba kerültünk egy szekszárdi termelési egység­gel, velük éves szerződésünk van, és idén is garantált lesz a felvásárlás. Azt hiszem, átla­gos terméssel megelégednénk ebben az esztendőben. Megtudjuk, az aratási mun­kák a falugazda körzetében még szalántai, szavai tulajdo­nosokat érintenek. Ha az új kormány szektorsemleges ma­rad, stabilizálódik az ágazat, hagyják őket dolgozni, egyszer talán még az állattenyésztésbe is belefognak a túronyiak ... Cégalapítóból önállósult autósoktató Húsz éve tanít vezetést, öt éve maszek Élete egyik legnagyobb do­bása volt pár éve a megye első maszek autósiskolájának a megalapítása Harkányban. An­nak idején a környéken többen találgattak, miért hagyta ott Monori Sándor „gyermekét”, a HGM-et. Ahogy azonban most leül elém, s elkezd mesélni a 14 éves, motororozást tanuló srá­cokról, akiket magáz, az érett­ségizett gyerekekről, akiknek egyre jobban csillog az arcuk, ahogy „érzik a kocsit”, arról, hogy mindig fittnek kell lenni az oktatáshoz, ő nem iszik, nem dohányzik, és hacsak lehet, ki­pihent, megérti az ember. Kie­gyensúlyozott. Kellett neki ez az öt év egyedül. Egykori „gyermekének” ma már konku­renciája az ő iskolája, a Hungá­ria. De azért jól megférnek egymás mellett. Hány kocsival oktat és hol? Egy autóval, nevet rám, de az olyan, hogy még legalább hét évig használni fogja. Azt pedig korán megtanulta, hogy nem szabad kötődni a terembérlés­hez, így az elméleti oktatáshoz időben építtetett saját termeket. Több külföldi megfordul nála ilyenkor nyáron, itthon pedig nem tud úgy átmenni egy-egy községen, hogy ott ne kelljen betérnie egy hajdani tanítvá­nyához. És a jövő? Monori Sándor, aki megszerzett minden létező papírt a vizsgabiztosival együtt, ami a szakmaismerethez sze­rinte kell, az mondja: gyors si­kert, meggazdagodást itt nem lehet elérni. Ma is azok vannak a pályán, akik a 70-es években voltak, a közelmúlt karrieristái kihullottak. Jövőre lesz egy újabb dobása, ki szeretné ter­jeszteni iskoláját vidékre is, mert azért most már néha hi­ányzik az, hogy megbeszélje valakivel a szakmai dolgokat az órák után. És mintha elmosódna az a tény, hogy vállalkozó. Inkább a Monori Sándor és a „tanuló” Golf Fotó: Läufer László szakmáját megszállottan sze­rető embernek tűnik, s mint ilyen, igen optimista. Ő bizony már nyugdíjazásáig megmarad „autósnak”, summázza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom