Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-27 / 175. szám
10 üj Dunántúli napló Háttér 1994. június 27., hétfő Kerekpárutakért Európában a kerékpár évében Idén harmadik alkalommal rendezi meg aZ Országos Kerékpártúra Napokat az Országos Kerékpárút Hálózatért Alapítvány, amely az egész országon végigszántó, mintegy 2100 kilométer hosszú kerékpárút hálózat építését tűzte célul 1996-ig. Zala, Vas, Gyór-Moson-Sopron és Veszprém megyében már három éve hozzáláttak az ország vasútvonalához és víziútjaihoz kapcsolódó úthálózat tanulmányterveinek elkészítéséhez. A programban kiemelten szerepelnek a Duna és a Tisza menti, valamint a Balaton, a Fertő tó, a Velencei-tó és a Ti- sza-tó körüli, a tervek szerint majd az év háromnegyed részében használható, egységes normák szerint kialakítandó kerékpárutak. Az érintett települések szakembereivel közösen végzett munka egyúttal a Passau-Hamburg Duna menti és az Alpok-Adria Munkaközösség úthálózat bővítéséhez is kapcsolódik. A szomszédos régiók közötti sokoldalú egyeztetésnek köszönhetően a kerékpárutak rácsatlakoznak majd az európai hálózatra, amelynek kialakításában a civil szervezetek támogatására is számottartanak. A kerékpáros- és tömegközlekedés együttes fejlesztése kulcskérdés lehet a környezetvédelem és energiatakarékosság kívánalmainak érvényesítésében. A kiskunfélegyházi illetőségű Országos Kerékpárút Hálózatért Alapítvány és a Hungarosprint Rt. kezdeményezésére nemrégiben már másodízben hívtak össze nemzetközi tudományos konferenciát, hogy megvitassák, a térség államai miként valósíthatják meg mindezt az ezredfordulóig. Magyarország közismerten nem szűkölködik kedvező természeti adottságokban, s mint Kelemen József, a program- gazda alapítvány alapítója hozzátette, a nagyszabású ke- rékpárút-fejlesztés remek lendületet ígér a hazai és külföldi turizmus számára. A Országos Kerékpártúra Napok - amelyre a kiskunfélegyházi Hungarosprint Rt-nél lehet jelentkezni - résztvevőinek tábora évről évre nő. Az iskolák érdeklődése alapján a szervezők idén százezerre becsülik a résztvevők számát, a májusban „startolt” nagyszabású rendezvény szeptember végi zárónapjáig. A 100 kilométeres túra programjait a résztvevők szabadon választják, ám a kerékpártúra-igazolványban feltüntetett helyszíneken, elsősorban múzeumokban, természeti, történelmi és kulturális értékekben gazdag településeken igazoltatók várják a kerekezőket. _ Tröszt É. PM-jelentés a gazdaságról Az ipar az első negyedévben 9 százalékkal többet termelt és értékesített - mennyiségben -, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A növekedés elsősorban a feldolgozóiparban következett be, ugyanakkor az energiafelhasználás - az egész országot tekintve - 5-6 százalékkal maradt el a tavalyitól. A külkereskedelemben az export még mindig lassabban növekszik, mint az import, de a különbség csökkenőben van - állapítja meg a Pénzügyminisztérium azon jelentése, amely a gazdaság első négy hónapját tekinti át. A vámstatisztikából származó előzetes adatok szerint április végéig a magyar cégek 2,9 milliárd dollár értékű terméket értékesítettek külföldön, ami 4,7 százalékos növekedést jelent. Az import 4 milliárd dollárt tett ki, és ez 7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A gépexport az első negyedévben mérsékelt volt, a növekedés nagyobb részét az élelmiszergazdaság adta. A behozatalban viszont jelentősen emelkedett a gépimport. A gépkivitel csökkenéséből és a behozatal bővüléséből a pénzügyminisztériumi elemzők arra következtetnek, hogy a hazai beruházási kereslet élénkülőben van, és ez hozzájárul a növekedés hosz- szabb távú megalapozásához. Az év egészére egyébként az eddiginél mérsékeltebb, az exporthoz közelálló importbővülést prognosztizálnak, a behozatal növekedése ugyanis hónapról hónapra mérséklődik. Az első negyedévben a gazdálkodó szervezetek 65 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, ami folyó áron az egy évvel korábbihoz képest 59 százalékos növekedésnek felel meg. Az elemzők szerint azonban az év eddigi hónapjaiból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Az év egészére a beruházási volumen 5-10 százalékos bővülését feltételezik. A privatizációban nagy mértékben lelassultak a folyamatok. Az Állami Vagyonügynökség április végéig 25,9 milliárd forintos bevételre tett szert. Ebből a készpénz azonban csak 6,3 milliárd forint volt, elsősorban a hitel, illetve a kárpótlási jegy ellenében történő eladások voltak a meghatározóak. A készpénzbevételen belül azonban megnőtt a devizabevételek összege, elérte a 2,4 milliárd forintot. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-nél állami vagyon eladására nem került sor, elsősorban a kárpótlási- jegy-részvénycsere program folytatódott és ennek eredményeként 10 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet vontak be. Áz elemzők megállapítják: a gazdasági növekedés megindulását feszült egyensúlyú viszonyok kísérik, az előzetesen prognosztizáltnál jóval nagyobb a külföldi forrásbevonás. A folyó fizetési mérleg hiánya április végén több mint 1 milliárd dollár volt, s az év végére várhatóan eléri, kedvezőtlen esetben meghaladja a 3 milliárd dollárt. Az ország fizetőképessége jelenleg nincs veszélyben, de a külső nettó adósságállomány tartósan csak olyan mértékben növelhető, amely összhangban van a gazdaság teljesítőképességével, mindenekelőtt az export és a beruházások bővülésével. Nem elég a „pénzinjekció” Világbanki támogatással 43 hazai iparvállalat átvilágítását végezte el az Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium. Külföldi cégek segítségével fejlesztették ki azt a speciális eljárást, amellyel diagnosztizálni igyekeztek a „betegeket” a majdani „gyógyítás” érdekében. A 43 vállalat között 10 élelmiszeripari, 8 gépipari, 7 építő, 7 textil-, ruházati-, cipőipari, 5 papír- és nyomdaipari, 3 szolgáltató, 2 bútor- és faipari, továbbá 1 bányászati cég volt. Közülük tizenkét vállalat Dél-Kelet Magyarországon, 9 Budapesten, 9 a Dél-Dunántúlon, 7 Észak-Kelet Magyarországon, 4 az Észak-Dunántúlon, 2 pedig Pest megyében működik. A felmérések eredményét ösz- szegezve a szakemberek megállapították, hogy a megvizsgált vállalatok mindegyike komoly nehézségeket örökölt a korábbi tervutasításos gazdasági rendszerből. Problémáikat tetézték az elmúlt évek változásai, a piacgazdaságra történő átállás. A vállalatok többségének súlyos visszaeséssel kellett számolnia mind a hazai, mind a külpiacokon. Az átvilágítok hiányosságokat tapasztaltak a marketing munkában, az infrastruktúra állapotában és hiányolták az eredményes üzletmeneteihez szükséges naprakész információkat. A technológiai folyamatok, a termelési eljárások és a minőségi szabványok általában jóval elmaradnak a nyugati színvonaltól. Az elmúlt két évben végrehajtott - esetenként igencsak jelentős - munkaerőleépítések ellenére még továbbra is a túlfoglalkoztatottság jellemző a vállalatokra. A magas fix költségeket a termelés és az értékesítés visszaesése idején még nehezebb csökkenteni. A pénzügyi, kereskedelmi veszteségek és likviditási gondok következtében tovább növekszik a vállalatok kintlévősége, amely az idő múltával egyre nehezebben behajtható. Jelentős gondot okozott, hogy a privatizációs folyamatok előkészítése általában 6-12 hónapra elvonta a vezetés figyelmét a vállalat irányításáról. Az átalakulás után viszont az igazgató tanács és a vezetés erősen korlátozott mozgástérrel bút abban, hogy az új tulajdonosokkal (ÁVU, AV Rt., helyi hatóságok, alkalmazottak, külföldi befektetők, stb.) gyors, stratégiai döntéseket hozhasson. A vizsgálatok lezárta után a vállalatok többségének azt javasolták, hogy a jövőben sokkal több információt gyűjtsenek és alaposabban elemezzék mind a piaccal, mind a konkurenciával kapcsolatos híreket A termelésben helyezzék előtérbe piacképesebb termékeiket. A pénzügyi helyzet javítására szigorú intézkedéseket javasoltak a kintlévőségek behajtására, a költségek csökkentésére, az energiatakarékosságra, a régi és felesleges áru-, raktárkészlet és berendezések eladására, az újabb vásárlások ellenőrzésére. Jót tesz minden vállalat fejlődésének, ha friss pénzinjekciókkal, újabb tőke befektetőkkel gyarapodhat. Ugyanakkor az új termékek kifejlesztése is hasznos lehet, amennyiben megfelelő piaci lehetőségek és technológiai bázis áll mögöttük. N. Zs. Mi vonzza a befektetőket? Bár gyakran panaszkodnak a munkaadók, hogy jelentős közterheket kell viselniük egy-egy alkalmazott bére után, mégis egyértelmű, hogy jóval alacsonyabbak a magyarországi bérek, mint a fejlettebb nyugati államokban, állítja dr. Toldy-Ősz Iván, a Magyarországon működő külföldi érdekeltségű vegyesvállalatok szövetségének elnöke. Kedvező volt a fogadtatása külföldön annak is, hogy számos pénzügyi-, vám- és adózással ösz- szefuggő törvény, rendelet igen jó befektetési, üzleti lehetőségeket kínált. Értékelték a külföldiek azt is, hogy a vállalati osztalék konvertibilis valutában kivihető az országból. Ugyanakkor a külföldi tulajdonosok nehezen értik, miért nehezíti meg a munkaadó dolgát az új Munkatörvénykönyv, ha valamelyik beosztottól szeretnének megválni. Kétségtelen az is, hogy a külföldi tőkés esetenként nemcsak a dolgozók egy részét, de még a korábban sikeres magyar vezetőket is eltávolítja posztjukról. A szövetség elnöke szerint kevésbé kiszolgáltatottak a beosztottak és a vezetők is, ha a külföldi befektetőknek egy meghatározó, tőkeerős magyar társtulajdonos véleményével is számolnia kell. A külföldiek újabban már nem is elégszenek meg a többségi tulajdonnal, hanem szabad kezet, 100 százalékos,részesedést” szeremének elérni a megvásárolt cégekben. Előfordult olyan eset is, hogy egy vállalatot szinte teljes mértékben felvásároltak és a magyar igazgatót akkor menesztették, amikor már gördülékenyen ment a szekér. A külföldi befektetők többsége ma már általában tisztában van azzal, hogy Magyarországon remek szakembereket talál, akiknek szaktudásával, helyismeretével, kapcsolatrendszerével nem versenyezhet egyetlen idegen országból jött menedzser sem. Németh Zsuzsa Budapest: 1111 lágymányosi út 15. Tel.: 209-2355 Rádiótelefon: (06 60) 327-087, (06 60| 327-088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-663 Rádiótelefon: (06 60) 327-100 Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon: (06 60) 384-000 Debrecen: 4026 Kálón tér 2/A Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (0660) 327-800 Győr. 9022 PáWy Dénesu. I. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327-400 Miskolc 3530Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550Rádiótelefon: (06 60)351-000 Nagykanizsa: 8800 Deák lér 12. Tel : (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 327-408 Pécs: 7621 Rákóczi ulco 19. Tel : (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327-900 Szeged: 6720 Tisza tojos lat 2-4 Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 327-600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44.-46 Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327-200 Szolnok: 5000 Baross u 1. Tel.. (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386-001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377-000 A 450-es Westel telefonok épületen belül is használhatók. « k