Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-24 / 172. szám

2 üj Dunántúli napló 1994. június 24., péntek 24 óra a nagyvilágban a Göncz Árpád és Michal Kovác kitüntetése Göncz Árpád köztársasági elnök, Michal Kovac szlovák elnök és John Mroz a Kelet-Nyugat Tanulmányok Intézete vezetőjének társaságában a kitüntetés átvételekor Franciák Ruandában Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán határozatban egyezett bele abba, hogy Fran­ciaország - esetleges más je­lentkező országokkal - katonai műveleteket kezdjen Ruandá­ban a polgári lakosság védelme érdekében. A 15 tagú BT a 929-es számú határozatban 10 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá, hogy fran­cia parancsnokság alatt két hó­napon át a szükséges eszközö­ket bevetve többnemzetiségű haderő védelmezze meg az afri­kai ország lakosait az öldöklés­től. A szóba jöhető államok kö­zül egyelőre Szenegál jelezte, hogy kész katonákat küldeni a kontingensbe. Francia részről korábban jelezték, hogy 2 500 katonát vezényelnek a Rauan- dával szomszédos országokba, de tevékenységüket korlátoz­zák, azaz kizárólág humanitá­rius megfontolásokból avatkoz­hatnak be a polgárháborúba és léphetik át a ruandai határt. Phenjan elfogadta az USA feltételeit Észak-Korea elfogadta azo­kat az amerikai feltételeket, amelyek atomprogramjának a befagyasztására vonatkoznak, ezért az Egyesült Államok kész folytatni a párbeszédet Phen- jannal - jelentette be szerda este Bili Clinton amerikai elnök. Washington Robert Galluci külügyminiszter-helyettes útján hétfőn levélben tájékoztatta az észak-koreai vezetést arról a há­rom feltételről, amelyeket a tár­gyalások újrafelvételéhez tá­maszt. Ezek lényegében azt ír­ják elő, hogy a KNDK nemzet­közi segítséggel álljon át olyan nukleáris technológiára, amely- lyel nem nyerhető mellékter­mékként az atombomba gyártá­sához szükséges plutónium, és tegye lehetővé a Nemzetközi Atomergiaügynökség szakértő­inek a további helyszíni ellen­őrző tevékenységet a jongbjoni atomerőműben. Elnökválasztás F ehéroroszországban Csütörtök reggel megkezdő­dött a négy éve független Fe­héroroszországban az első el­nökválasztás. Minszk ilymódon szintén felzárkózik a FÁK többi országához, amelyekben egy kivétellel elnökök állnak az ál­lam élén. A tízmillió lakosú Fe­héroroszország 7,3 millió vá­lasztópolgára hat jelölt közül választhat. A hat jelölt közül négy, Kebics kormányfő, Novi­kov, a fehérorosz kommunisták vezetője, az agrárpárti Dubko és Lukasenko, a minszki parla­ment korrupciót vizsgáló bizott­ságának volt tagja az Oroszor­szággal való fokozottabb integ­ráció, illetve a mértékletes re­formok hívei. Velük szemben a fehérorosz semlegesség és a ha­tározott piaci reformok híveként ismert Suskevics volt parla­menti elnök, illetve a fehérorosz Népfront vezetője, Poznyak harcol a voksokért. Több száz meghívott előtt, díszvacsora keretében nyújtot­ták át szerda este New Yorkban a Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézetének kitüntetését Göncz Árpád magyar és Michal Kovác szlovák elnöknek a nemzetközi megértés érdekében kifejtett te­vékenységük elismeréseként. A díjat Madeleine Albright ameri­kai ENSZ-nagykövetnő és John Mroz, az intézet elnöke adta át a két államfőnek. A kitüntetettek kiemelkedő szerepét méltató beszédében Madeleine Albright rámutatott, hogy Szlovákiát és Magyaror­A Romániai Demokratikus Konvenció kolozsvári szerve­zete szerdán este megtartott ülé­sén elhatározta, hogy - Funar polgármester román demokrati­kus ellenzékének képviseleté­ben - támogatja az RMDSZ ál­láspontját a tervezett kolozsvári ásatásokkal szemben, tiltakozó nyilatkozatot fogalmaz meg, részt vesz a Mátyás szobor elé tervezett pénteki nagy ökume­nikus istentiszteleten, és ha szükséges, kész a magyarsággal együtt mozgósítani a Fő téri ásatások megakadályozására - jelentette be csütörtökön az RMDSZ sajtóértekezletén a konvenció helyi elnöke Virgil Lazar. A konvenció a város egész polgári társadalmát érintő ügynek tekinti ezt a kérdést, és mint Lazar fogalmazott, ha tí­zezer ember gyűlik össze a té­ren, akkor nem lehet megkez­deni annak feldúlását. A sajtóértekezleten Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Molnos Lajos, a vá­rosi RMDSZ szervezet elnöke elmondta, hogy kolozsvári pol­gárokból állandó figyelőszolgá­latot hoztak létre, amely szünte­lenül nyomon követi, mi törté­nik a Fő téren. Bármi jele lenne annak, hogy meg akarják kez­deni a munkálatokat, azonnal szágot nemcsak a történelmi, kulturális és etnikai szálak fűzik össze, hanem a jelenlegi idő­szak, a demokratikus átalakulás kihívásai is; amelynek leküzdé­sét Göncz Árpád és Michal Ko­vác bátran vállalta. Köszönetét mondva a díjért, a magyar köz- társasági elnök hangoztatta, hogy a két ország közötti köze­ledés és barátság lényeges esz­köze lehet a közép-európai sta­bilitás szavatolásának. Kiemelt jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a viszony javítása elve­zethet a kisebbségi és emberi jogok érvényesüléséhez. jelzik azt az RMDSZ-nek, az egyházaknak, a polgári szerve­zeteknek és a konvenciónak, s közösen akadályozzák meg azok kivitelezését. Virgil Lazar hangsúlyozta, a konvenció részt vesz ebben a mozgósításban bármilyen kockázattal járna is ez, akkor is ha például a Fő tér elfoglalására kényszerítené őket a polgármester provokációja. A sajtóértekezleten elmond­ták, hogy Erdély és Románia minden részéből és minden ér­dekelt szervezettől várnak em­bereket a péntek délelőtt 11-re meghirdetett ökumenikus mi­sére, elsősorban persze Kolozs­vár román és magyar lakossá­gára számítanak. Nem az a cél, hogy autókaravánok érkezze­nek a városba, de minél széle­sebb támogatást remélnek az egyházak a polgári társadalom részéről. Gheorghe Funar polgármes­ter és Gheorghe Lazarovic mú­zeumigazgató közben csütörtök reggel a román rádió leghallga­tottabb műsorában nyilatkoztak, védelmükbe véve az ásatási ter­vet és ismét hevesen ostorozva az RMDSZ-t. A polgármester délután különben egyeztető megbeszélésre hívta meg a vá­rosházára az RMDSZ-t, a pre- fektúra képviselőit. Michal Kovác szlovák elnök alapvető és szükséges feltétel­nek nevezte a megkezdett pár­beszéd folytatódását. Reményét fejezte ki, hogy siker fogja ko­ronázni azt a küldetést, amely­nek végigvitelébe a két elnök belevágott. A Kelet-Nyugati Tanulmá­nyok Intézete igazgatótanácsá­nak tagjaként jelen volt a vacso­rán mások között Jeszenszky Géza külügyminiszter, Surányi György, a Közép-Európai Be­ruházási Bank ügyvivő igazga­tója és Berend T. Iván profesz- szor is. „A történelem legtökéletesebb bűnténye” Aligha lehet véletlen, hogy miután néhány nappal ezelőtt az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal, az FBI bejelentette: ki­lenc rendelkezésére bocsátott hajszál segítségével meg akaija állapítani, a Szent Ilona szige­tén 1821-ben 51 éves korában elhunyt Napóleon excsászár ha­lálát nem arzénmérgezés okozta-e, most szerdán egy dél-franciaországi lap, a Le Midi Libre részletesen ismer­tette René Maury professzor Napóleon gyilkosa című köny­vét, amely határozottan állítja, hogy a császárt megmérgezték és azt „a történelem legtökélete­sebb bűntényének” nevezi. A francia professzor szerint de Montholon gróf, aki Szent Ilona szigetén Napóleon háztartását vezette, négy éven keresztül naponta parányi adag arzént ke­vert a császár borába. Az ar­zénmérgezés minden tünete fel­fedezhető volt Napóleonon: da­gadt lábak, hajhullás és fényér­zékenység - állítja Maury pro­fesszor. Ami az indítékot illeti, abból Montholon gróf legkeve­sebb kettővel rendelkezhetett. Az egyik a nem lebecsülendő összegű örökség, a másik pedig a feleség becsületén ejtett folt megbosszulása lett volna - a grófné Napóleon szeretője volt. Minden szem a kolozsvári Fő téren Moszkva tovább integrálódik Európába A NATO-békepartnerség aláírása után Moszkva pénte­ken újabb lépést tesz az európai integráció irányában. Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön a görögországi Korfu szigetére utazik, ahol az Európai Unió csúcsértekezletén aláírja a kö­zösség és Oroszország partneri együttműködési megállapodá­sát, amely az első lépést jelenti az orosz tagság felé. Meglehetősen rögös volt az útja a szerződésnek, amelyet a korfui Szent György templom­ban lát el kézjegyével Borisz Jelcin és az EU vezetése. Két év szívós tárgyalásainak ered­ményeként az utolsó simítások elvégzése után csütörtök este parafálják a pénteken aláírandó egyezményt. Megkötését több tényező is hátráltatta. A közös­ség vonakodott piacaira en­gedni az orosz árukat, Párizs el­lenállása miatt pedig nézetelté­rést okozott az orosz uránex­port kérdése is, amelyet Alain Juppé francia külügyminiszter közelmúltbeli moszkvai látoga­tásán sikerült tisztázni. Az utolsó akadályt a külföldi banktevékenység liberalizása jelentette. Borisz Jelcin a meg­állapodás politikai hasznát szem előtt tartva dacolt az orosz bankárok ellenállásával és végül a napokban ukázba adta: hét bankot, köztük olyan óriásokat, mint a Credit Lyon­nais, vagy a Dresdner Bank, beengednek az orosz pénzpi­acra. Ezzel hárult el lényegé­ben az utolsó elvi akadály is az aláírás elől. A hét bank, köztük az EU-tagállamok öt bankja ugyan már korábban megkapta az engedélyt, de nem tudtak ezzel élni, mivel az orosz elnök tavaly decemberben korlátozta a külföldi bankok tevékenysé­get. Borisz Jelcin a közelmúltban tartott sajtóértekezletén hang­súlyozta, hogy a partneri együttműködési megállapodás aláírása korántsem jelent még későbbi automatikus tagságot. A vasfüggöny aláhullása óta az EU részéről a mostani az első lépés, amely politikai és gazda­sági téren Oroszország part­nerként való elismerésére irá­nyul. Az aláírandó megállapodás lehetővé teszi az EU és Orosz­ország közötti szabadkereske­delmet 1998-tól, amennyiben Moszkva teljesít bizonyos fel­tételeket. Cserében a közösség a GATT-országokhoz hasonló elbánást biztosít Oroszország­nak. A megállapodás lényegében Oroszországnak az egységes európai gazdasági térségbe tör­ténő fokozatos integrációját je­lenti, amelynek alapját az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgása ké­pezi. Oroszország a munkaerő szabad mozgását kivéve foko­zatosan érvényesíti ezeket az elveket. Ilymódon Moszkva ugyanazokkal az előnyökkel rendelkezik majd gazdasági té­ren, mint a társult tagsággal bíró országok. Másrészt az egyezmény fokozatos nyitást jelent a külföldi tőke előtt, ami a befektetések növekedését eredményezi. Mennyi lesz a nyugdíjemelés? Az ez évi második, szeptem­beri nyugdíjemelés lesz az egyik fő témája a Nyugdíjbizto­sítási Önkormányzat pénteki közgyűlésének. Á testületnek emellett új elnököt is kell vá­lasztania, miután Nagy Sándor a szocialisták színeiben parla­menti képviselő lett, s a hatá­lyos törvények szerint e két tisztség egymással összeegyez­tethetetlen. Az önkormányzat elnöksége június 14-i ülésén úgy határo­zott: szeptemberre 7-10 száza­lékos nyugdíjemelésre tesz ja­vaslatot a közgyűlésnek. Az emelés pontos mértéke attól függ, hogy a KSH, illetve a Gazdaságkutató Intézet prog­nózisa szerint hány százalékos nettó keresetnövekedés várható az idén. A nyugdíjakat ugyanis minden esztendőben ennek ará­nyában kell növelni. Az elnök­ség korábbi információi szerint a nettó keresetnövekedés 25-27 százalék körül várható majd, s miután márciusban - januárig visszamenőleges hatállyal - már volt egy 10 százalékos nyugdíjemelés, most újabb 7- 10 százalékos emelést kell vég­rehajtani. A közgyűlésnek tehát határoznia kell arról: pontosan milyen mértékű nyugdíjemelési javaslatot terjeszt a Parlament elé; a nyugdíjemelés kiket érint­sen, és visszamenőleges hatályú legyen-e. Hatpárti megállapodás az új országgyűlésről A jövő kedden összeülő új Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről tárgyaló hat frakció vezetője csütörtökön délelőtt aláírta az Országgyűlés tisztségviselőivel, az egyes bi­zottságok összetételével, vala­mint a frakciók ülésrendjével kapcsolatos megállapodást. A megállapodás aláírása alkalmá­ból Szunyogh Károly, a Köztár­sasági Elnöki Hivatal vezetője méltatta a kéthetes, együttmű­ködésre és kompromisszumra törekvő tárgyalássorozat ered­ményét. - A dokumentum fi­gyelembe veszi az ország érde­keit és aláírásával létrejön a par­lamenti demokrácia minden fel­tétele - jelentette ki Szunyogh Károly. A megállapodás szerint az Országgyűlés elnökének szemé­lyére a legtöbb mandátummal rendelkező frakció, az MSZP képviselőcsoportja tesz javasla­tot. A frakciók azt javasolják, hogy az Országgyűlés három alelnököt válasszon, s az ő sze­mélyükre az SZDSZ, a MDF és az FKGP tesz majd javaslatot. A parlamentnek nyolc jegyzője lesz, közülük 2—2-t a KDNP és a Fidesz jelölhet, a fennmaradó négy helyre pedig a többi négy frakció tesz javaslatot. A bizott­sági helyek elosztásánál a frak­ciók az Országgyűlésen belüli arányok alapján megállapodtak abban, hogy minden képviselő- csoport valamennyi bizottság­ban legalább egy, illetve a hat jelentős bizottságban legalább két hely betöltésére tehet javas­latot, valamint abban, hogy minden bizottságban legalább egy tisztségviselői hely betölté­sére valamelyik ellenzéki frak­ciójogosult. A frakciók egyetértettek ab­ban, hogy az alakuló ülést köve­tően módosítani kell a Házsza­bályt, s rögzíteni, hogy a bizott­sági ülések meghatározott há­nyadán indokolatlanul hiányzó képviselőkkel szemben a képvi­selői bizottsági tiszteletdíj meg­vonása, illetve súlyosabb eset­ben a bizottsági munkából való időleges kizárás alkalmazható. A megállapodás kitér a frak­ciók ülésrendjére is. Eszerint az elnöki pulpitusról nézve az ülés­terem bal oldaláról kiindulva az MSZP, majd az SZDSZ, az MDF, az FKGP, a KDNP és a Fidesz képviselői foglalnak he­lyet, oly módon, hogy az üléste­rem jobb oldala szabadon ma­rad. A házszabály értelmében a parlamenti tisztségek betölté­sére a frakciók vezetői tehetnek indítványt, s a személyi javasla­tokat az alakuló ülésen az Or­szággyűlés korelnöke a frakciók egyeztetett javaslataként ter­jeszti a T. Ház elé. A Boly Rt. liciteljárás keretében értékesíti a következő eszközeit: Licitár ÁFA nélkül Rein-Roll öntöző 6 db dob 1 db szállító IRIS öntöző aggregátor (2 db) ORCH-I váz Permetező Góliátkeret Keverő kocsi Tornádó Tornádó alváz Bálázó Pótkocsi (2 db) Szalag T 224 (2 db) Műanyagtartály (2 db) IFA plató JD 970 búzaasztal JD 970 kombájn alkatrészként Lovaskocsi E 280 vágóasztal (3 db) MTZ 50 AVIA autóbusz Robur autóbusz Tűzoltó utánfutó 40. 15. 220, 5, 30, 15, 15, 30, 10, 20, 20.000 Ft-40. 80.000 Ft-90. 5.000 Ft-10. 20, 50, (3 db) 50.000 Ft-90, 15, 30. 100. 60, 70. 20, 000 Ft/db 000 Ft 000 Ft/db 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft/db 000 Ft/db 000 Ft/db 000 Ft 000 Ft 000 Ft/db 000 Ft 000 Ft/db 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft A licitálás helye: Bóly Rt. Bólyi Gazdasága 7754 Bóly, Sziebertpuszta Ideje: 1994. június 29. (szerda) 10 óra Bővebb felvilágosítást: a Bóly Rt. Bólyi Gazdaságában adnak Telefon: 69/368-750 118-as mellék Licitálni 10.000 Ft bánatpénz egyidejű létété mellett lehet t i 4 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom