Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-23 / 171. szám

10 aj Dunántúli napló Társadalom 1994. június 23., csütörtök Már a 95-ös költségvetésben számolni kellene vele ... A nyugdíjkorrekció lehetőségeit vizsgálja az önkormányzat Segít a hallásjavító készülék A fül romlása kezdetben alig érzékelhető. Először csak egyes szavak tűnnek nehezen érthető­nek, később pedig fokozatosan „csöndesedik” a környezet... A szakemberek szerint ezért nehéz pontosan megállapítani, mekkora a rosszul hallók és a siketek köre. Becsült adatok szerint a károsodottak száma mintegy félmillió. Közülük mintegy 300 000-en olyan stá­diumban vannak, hogy a káro­sodás visszafordíthatatlan - ne­kik tehát hallásjavító készülékre van szükségük. Ezeket a berendezéseket ki­zárólag az audiológiai állomá­sok szakemberei írhatják föl. Egyidejűleg helyben méretet is vesznek a megfelelő illesztők­ről; a különböző gyártmányú és márkájú készülékeket ugyanis minden esetben a paciens fülé­hez igazítva, beszabályozva ad­ják ki. A készülékek meglehetősen drágák, s áruk a kivitelezéstől függően változó. A fül mögött elhelyezhető készülékek pél­dául jelenleg 20-25 000 forint közötti áron kaphatók. A szem­üveg szárába épített hallásjaví­tók 24-25 000, a fülbe helyez­hetők 19-23 000 forintba ke­rülnek. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár a hallásjavító árá­nak 85 százalékát kifizeti a rá­szoruló helyett. A működtetés­hez szükséges gomb- vagy rúd- elemeket, illetve akkumuláto­rokat orvosi vényre, szintén 85 százalékos tb-támogatással le­het kiváltani. Az audiológiai állomások tá­jékoztatást adnak arról, hogy az egészségbiztosítással kötött szerződés alapján hol kaphatók kedvezményesen az elemek. A készülékekhez mellékelt útmu­tatóban pedig megtalálható, hogy a hibás, elromlott beren­dezéseket hol lehet megjavít­tatni. Cukorbetegek egyesülete alakult Megyei egyesületté alakult a közelmúltban a cukorbetegek Pécs városi klubja. Az egyik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy a megyében élő valamennyi cukorbetege része­sülhessen szakszerű felvilágosí­tásban. Mint ismert megyénk lakosságának csaknem 10 szá­zaléka cukorbeteg. Idősek, kö­zépkorúak és gyermekek egy­aránt vannak közöttük.Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint a cukorbe­tegek száma az ezredfordulóig megduplázódik. Ezért olyan fontos, hogy mindazok, akik e betegségben szenvednek megtanulják azokat az ismereteket, amelyek alapve­tően fontosak, s amelyekkel megelőzhetők az esetleges szö­vődmények. A Baranya Megyei Diabétesz Egyesület vezetésében hét or­vos is tevékenykedik, akik a rendszeres szakmai ismertető­ket szervezik. Az egyesület el­nöke Kovács József lett, aki ko­rábban a városi klubot vezette. A statisztikák szerint a nyug­díjasoknak legalább 60 száza­léka a létminimumon vagy az alatt él. Elsősorban a régebben nyugállományba vonultak anyagi helyzete kilátástalan: döntő többségük az alacsony nyugdíjat - egészségi állapotuk miatt - akkor sem tudná kiegé­szíteni, ha lenne elegendő mun­kahely. Várhatják-e helyzetük javulását? - kérdeztük Szeretni Lászlónál, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnökét.- Az egy éve megalakult tes­tületünk egyik döntése éppen az Egy ilyen név hallatán rögtön az kezd motoszkálni az ember­ben: van-e valami köze a törté­nelmi névhez? S teszi ezt akkor is, ha tudja: a név viselője a Szovjetúnióban szerzett bá- nyamémöki diplomát, akkori­ban pedig - a 40-es évek végé­ről, az 50-es évek elejéről van szó - még aligha lett volna el­képzelhető, hogy a neves grófi család valamely leszármazottja ilyen lehetőséghez jusson. A mi Tisza István-vmk feltehetően egy másik régi Tisza-család tagja, hiszen - mondja - az öre­gapja is e nevet viselte Tompán, ahol ő is született. Szóval a Szovjetúnióban végzett, méghozzá Donyeck- ben, szénbányásznak készülő­dött, ám a szénhez - itthon - semmi köze nem lett. Hiszen munkássága első szakaszát - 1962-ig - a bauxitbányászatnál töltötte. Halimbán volt műszaki osztályvezető, amikor egy pécsi látogatásának a váratlan követ­kezménye lett, hogy az akkor még Pécsi Uránércbánya Válla­lat névre hallgató céghez he­lyezték „népgazdasági érdek­ből”, amikor már indult volna az ALUTERV-hez igazgatónak. Az akkori nehézipari miniszter, Lévárdi Ferenc személyesen közölte vele, hogy „át van he­lyezve”, ugyancsak műszaki osztályvezetőnek. Hát persze, hogy a központba. A 64-es év már a II. bányaüzem főmérnöki elértéktelenedett nyugdíjak fel­ülvizsgálatára vonatkozott. A pontos helyzetkép kialakítása azonban nem könnyű: tüzetesen elemeznünk kell a mintegy 2,9 millió nyugdíjas adatlapját. Nem mindegy ugyanis, hogy az illető mennyi szolgálati idővel, mióta részesül ellátásban. Az elmúlt évtizedekben a szolgálati idő részben elveszítette jelentő­ségét, mert nem a befizetett já­rulék arányában, hanem auto­matikusan került sor a kisnyug- díjak korrekciójára. Ez a gya­korlat azonban nem folytatható. székében találja, ott is volt egé­szen az ottani bányászkodás be- fejeztéig. A következő állomás az V. bányaüzem lett, annak meg az üzembehelyezése volt a fel­adata. De szép idők is voltak! Ki hitte volna akkoriban, hogy ez a szépen injekciózott hazai uránipar valaha is válságba ke­rülhet? ’91-ben, amikor Tisza István nyugalomba vonult, már annak a közelében téblábolt. De hát ez már a távolodó múlt Tisza Istvánnak is, aki - mit hoz az idő! - aktív korában került bármiféle társadalmi munkát, annyira csak a szak­mának élt, szinte észrevétlenül „keveredett bele” a közösségi munkába. Ennek a követlen előzménye, hogy nyugalomba vonulása után vett egy kis „bir­tokot” a rácvárosi templom fe­lett; főleg mandulás és gyümöl­csös, és most már van 60 tőke új telepítésű csemegeszőlője is. Nos, itt - az szavaival élve - egy csodálatos társaság verődött össze, a villanyszerelőtől a köz­gazdászig mindenféle ember. Ez a társaság évente négyszer a Béla, a László, az István és a Mária naphoz kötődően tart bú­csúkat. Egyszer meg kitalálták, hogy hegybírót kellene válasz­tani. Elsőnek meg is választot­ták Bagarus György-öt, aki pár éve még a Postaigazgatóságon töltött be magas tisztséget. És mit tesz Isten, másodjára Tisza- Figyelembe kell venni a társadalombiztosítási járulék fi­zetésével szerzett szolgálati időt, az inflációt és az aktív dol­gozók keresetének alakulását. Csak így határozható meg a normális megélhetéshez szük­séges és méltányos összeg. Az értékvesztés megszüntetése csak az egyik feladat. A másik, hogy elérjük: ne legyenek nyugdíjak a megélhetési szint alatt. Ez azonban már nem első­sorban társadalombiztosítási, hanem szociálpolitikai kérdés.- A csaknem 3 millió adatlap Istvánra esett a választás. Már második éve élvezi a bizalmat, mert - úgymond - jól tudott in­tézkedni csapadék-ügyben. Az egyik hegyszomszéd, dr. Horvai Viktor titkár terelgette a Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége felé, ő pedig „gyanútla­nul” besétált a csapdába, s ta­valy ősszel azon kapta magát, hogy vezető tisztséget tölt ott be, majd hogy lázasan serény­kedik a Civil Társadalom Me­gyei Fórumának a szervezése körül, amelynek manapság a vezetője és amelynek a sok tag- szervezet révén mintegy 30 ezer tagja lehet. Tisza István a CTMF hasznát abban látja, hogy talán sikerül visszaszerez­nie a TESZ teljesen elveszett tekintélyét. Az önkormányzatok nem igazán törekedtek arra, hogy „szóra méltassák” kü- lön-külön a kisebb-nagyobb egyesületeket, a TESZ pedig - úgy látszik - összefogó szerv­ként keveset tudott tenni az együttgondolkodásért. Most már - Tisza szerint - rend van ezen a vonalon, a Péccsel is sikerült beszélgető viszonyba kerülni, bár az ön- kormányzati vezetőkkel nehéz már beszélni, annyira a közelgő választásra összpontosítanak. A CTMF is a választásra fordítja a figyelmét, s annak a tudatában lép a szorítóba, hogy sokaknak bizony nem fog ez tetszeni, de ez tűnik az önkormányzati ér­dekérvényesítés legkézenfek­vőbb eszközének. Saját jelölteket indítanak majd, olyanokat, akik eddig is sokat tettek a városlakók érde­kében. Különben ez is az egyik út lehet ahhoz, hogy ne a párt­érdekek uralják az önkormány­zatot. Beszélgetésünk végefelé a CTMF két fontos akciójáról mond lelkes szavakat. A „Nyugdíjasok a nyugdíjaso­kért” akció már elindult, de még nem elégedett vele Tisza István, a másik „A tiszta, egészséges Pécsért” még csak szervezési szakaszban van, de roppant fon­tosnak tartja, hiszen valamennyi tagegyesület érintett e kérdés­ben valamiképpen, ezért sikerre is lehet számítani. Rá is férne Pécsre! Hársfai István elemzésével még nem végez­tünk - így nem tudjuk, hogy pontosan hány nyugdíjast érin­tene a korrekciós emelés, s ez összességében mennyi pénzt igényel. Azt bizton állíthatjuk: a szolidaritás elvéről nem mond­hatunk le, mindenképp segíte­nünk kell azokat, akik rövid szolgálati idejük miatt kerültek tarthatatlan helyzetbe.- Személyes véleményem ugyanakkor - mert elnökségünk és közgyűlésünk még nem tár­gyalt erről -, hogy a régi nyug­díjak korrekciója és a különféle F. Nagy Bálint az Erdész út közepe táján lakik egy kis vi- tyillóban. Nyugdíjazása után is itt maradt két infarktus után, „lesz, ami lesz” alapon. Biztonságát két hatalmas ku­tya őrzi. A magas, szikár, szakállas öregúr - ha egészsége engedi - kiül a ház elé és gyönyörkö­dik a természetben, hallgatja a madarak csicsergését kutyái társaságában. Sok ismerőse van akik rendszeresen látogat­ják, s szívesen üldögélnek tár­saságában, s hallgatják a ta­nulságos, hangulatos történe­teit.- Harminc éve, 1964-ben vettem meg ezt a telket, közel a munkahelyemhez. Akkor még elhanyagolt, 950 négyszögöl vadon volt. Megtetszett nekem, mint alföldi embernek, a ho­mok után. A sziklás, pécsi hegyoldal azonban nagyon ne­héz diónak bizonyult. Villaka­pát nem hogy nem láttam, de nem is hallottam róla. No, itt megismertem. Szülőföldemen, a debreceni homokban ásóval, kapával könnyen ment a Csuhé-szobrok Szigetváron Szokatlan bemutatót láthat­nak az érdeklődők Szigetváron a következő napokban. Zsalakó Istvánné csuhé-szobraiból ren­deznek kiállítást a városban, a Helytörténeti Múzeumban. A Tinódi Városi Művelődési Központ által szervezett kiállí­tás megnyitója ma, csütörtökön délután 4 órakor lesz, s július 9-ig látogatható. A bemutatót Horváth Antónia népijáték-ké- szítő nyitja meg. Közreműködik a szigetvári nyugdíjasok köz­kedvelt Őszirózsa dalárdája. roppant alacsony résznyugdí­jak, járadékok emelése csak a központi költségvetés támoga­tásával oldható meg. Ezért na­gyon indokolt volna, hogy már a jövő évi állami és önkor­mányzati költségvetés is szá­moljon a korrekciós emelések­kel. Be kellene tehát kapcso­lódnia az előkészítés munkájába a Pénzügyminisztérium szak­embereinek, a nyugdíjasok ér­dekképviseleti szerveinek, hogy a legelesettebbek sorsán a lehe­tőségekhez képest mielőbb javí­tani tudjunk. - szóma ­munka. Itt a csákány lett a leg fontosabb eszközöm. Évekig tartó nehéz munka után a vadon helyén príma bort adó szőlő termett. Ezért szeretek itt fönt lenni. Gyönyörködök a termé­szetben, nem fáj az öregség. Ebben a rohanó, örökké vál­tozó világban tényleg a termé­szet gyermeke maradtam. Volt olyan, hogy egy évig le sem mentem a városba. Amikor már muszáj volt, a rendőr igazolta­tott. Majdnem megbüntetett, mert az igazolvány képemen még egészen rövid szakállam volt, a valóságban olyan hosszú, hogy nem lehetett rám ismerni. A vége az lett, hogy csináltat­tam egy másik igazolványt, semhogy megváljak a szakál­lamtól.- Kaszálok, amennyire egészségem engedi, kapálok, rádiót hallgatok - a napi hírek mindig érdekeltek —, olvasok, no meg főzök a kutyáimnak. Néha elmegyek az erdőbe gombát szedni, főzök jó kis gombapörköltet,' aztán kiülök hallgatni a csendet. Faragó Judit Humán szolgálatok A Pécsi Önkormányzat Szo­ciális és Foglalkoztatási Bizott­sága idén ismét megjelentette a Humán szolgálatok című kiad­ványt, amely ismerteti hogy a segítő szervezetek hol találha­tók és milyen problémával lehet hozzájuk fordulni. A város szo­ciális intézményei, az egyesüle­tek, alapítványok, karitatív szervezetek a Polgármesteri Hi­vatal Népjóléti Irodájában vehe­tik át a kiadványt (Széchenyi tér 1., III. e. 121. szoba) hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig, pén­teken 8-tól 13.30-ig. Nézz és láss ... Nézd a kora hajnali városra terpeszkedő szmog vigasztalha­tatlan szürkeségét, de lásd a felkelő nap bíborsugarában csivitelve fürdő madarak kórus­imáját. Nézd az olajszagú tenger lomha vonaglását, a benne fá­radtan önmaguk terhét cipelő, valaha színestollú gulipánokat, de lásd az azúrkék tenger vi­gasztaló végtelenségét, a hul­lámok játszi vidámságát, a fel­borzolt víztarajok gyönyörű vi- tustáncait. Nézd a felhúzott závárzatú fegyverek ravaszain idegesen nyugvó kezet, de lásd a mikro­organizmusok világában kutató agy parancsait végrehajtó ujja­kat. Nézd a kopott bőrtárcák al­ján reszketeg kezekkel matató öregeket, de lásd a szélesmoso- lyú nagyanyók boldogságot su­gárzó játékait. Nézd a gyermekét vigaszta­lan kétségbeesésben halálba küldő anya zavarodottságát, de lásd a gyermeke tipegését óvó, gagyogását hallgató szülő gyö­nyörködését, tisztaszívű józan­ságát. Nézd a savas esők nyo­mán bágyadttá, színtelenné vált erdők szomorúságot árasztó látványát, de lásd a pipacspiros rét virágzó csodáit. Nézd a vá­ros elviselhetetlen zajainak fül­sértő kakofóniáját, de lásd a templomi csend léleköblítő va­rázsát. Nézd a pusztító kezek nyo­mán hátramaradt rom- és mo­csokhalmazt, de lásd az értő kezek alkotta üvegpalotákat, acéltomyokat. Nézd az eső áz­tatta plakátok hazuggá vált jel­szavait, de lásd a holnapunkért küzdő ember csendes verejték- cseppjeit. Nézd a farizeusokat, akik üres szavakkal hívják és gyűj­tik maguk köré a lélek világta­lanjait, de lásd az őszinte szó és tett minden szépre mozgósító erejét. Nézd a tankok áthatolhatat- lannak tartott páncéljai mögött lapuló katona könyörtelensé­gét, de lásd a szenvedőkért tenni tudó és akaró embermil­liók önfeláldozó tisztességét. Nézd a sötét égen végig ro­hanó villám kísérteties fényeit, de lásd a nyomban támad vihar utáni csend és béke részegítő il­latát. Nézd a temetők csendjé­ben halottaikkal beszélgető itt- hagyottak gyógyíthatatlan bá­natát, de lásd a szülőszobák előtt toporgó apák visszafojtott boldogságát. Nézd a kora őszi ködök lom­bokat sanyargató hűvösségét, de lásd az égre varázsolt színek ünnepi pompáját. Nézd a be­tegágyon szenvedők segély­kérő pillantásait, de lásd a fel­éjük nyúló kezek igaz szándé­kait. Nézd a holtak elkeserítő mozdulatlanságát, de lásd a ját­szótéren ugrabugráló gyermek- had felhőtlenségét. Nézd a radaremyők groteszk arabeszkjeit értő szemmel vizsgálókat, de lásd a górcsö­vek fölé hajlók szent elhivatott­ságát. Nézd a cigarettafüstös kocsmákban unottan támasz­kodó embert, de lásd az erdők mélyén, a csend ölében magát feloldani tudó társ megtisztulá­sát. Nézd az ágyúk öblös hangja­inál tüsténtkedő marcona kato­nát, de lásd a hangversenyter­mek pianissimóit magába szívó ember emelkedettségét. Nézd a parancsszavak rút kegyetlensé­gét, de lásd a vigasztalók gyó­gyító erejét. Nézd az ember mindenre ké­pes vadságát, de lásd a vadon állatának természethez igazodó szelídségét. Nézd önmagad, életed, múltad, reményeid, ter­veid, de lásd az utat is, amelyen ezekhez el akarsz és el is tudsz jutni. Nézz! De mindig láss is! Bokrétás András A hegybíró új megbízatásban A nyugdíjasokért és a tiszta városért kezdeményeztek akciót Változik az ügyelet A Nyugdíjasok Pécsi Egye­sülete július és augusztus hó­napban a nyári szabadságok miatt megváltoztatja az ügye­letet. Júliustól hétfőn, kedden és csütörtökön délelőtt 9.30-tól 12 óráig kereshetik szociális problémákkal, tagdíjfizetéssel belépési szándékkal az egyesü­letet, szerdán délelőtt 10-12 óra között pedig az elnökség ügyel Pécsett, a Rákóczi u. 11. sz. alatt. A természet idős gyermeke Volt olyan év, hogy le sem jött a városba t * í k

Next

/
Oldalképek
Tartalom