Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-18 / 166. szám

1994. június 18., szombat A mai nap üj Dunámon napló 3 Képviselők voltak, nem jutottak be a Parlamentbe Mit csinálnak a jövőben? * Élményként élték meg, hogy az Országgyűlés tagjai lehettek Ahogy a demokráciákban lenni szokott, a választások után vannak győztesek és vesztesek. Ezúttal olyan baranyai politiku­sokat szólítottunk meg, akik az 1990-es szabad választásokat követően bejutottak a Parla­mentbe, ám a legutóbbi ország- gyűlési képviselő választások után nem lettek ismét tagjai a törvényhozó testületnek. Nagy Ferenc Józseffel, aki képviselői munkája mellett négy évig miniszterként is szol­gált, Pap Andrással és dr. Kap- ronczay Józseffel mostani érzé­seikről, az életükben bekövet­kezett változásról, jövőbeni el­képzeléseikről beszélgettem. Nagy Ferenc József azok ke­vés kormánytagok közé tarto­zik, aki „végigvitte” a kor­mányzati munkát, kezdetben, földművelési, majd mint tárca nélküli miniszter.-A mostani választásokon is indultam, a választókerületem­ben össze is gyűjtöttem a szük­séges ajánlószelvényeket, de végülis az első fordulóban már nem vettem részt. Miért? Több oka volt ennek a lépésemnek, mindenekelőtt azonban az, hogy pártom, az Egyesült Kisgazda- párt a listán csak tizenötödik­ként jelölt.- Ha vissztekint az elmúlt négy esztendőre, mi jut eszébe?- Az, hogy mindenki jót akart, de hogy ez nem minden­ben sikerült, nagyban annak „köszönhető", hogy az egyének,, a pártok a saját igazukat helyez­ték előtérbe, azt akarták megva­lósítani.- Miniszterként hogyan élte meg ezt az időszakot?-Azt, hogy több évtized után az első szabadon választott ma­gyar országgyűlésnek tagja, majd a kormánynak minisztere lehettem, az élet nagy adomá­nyának, naplemente előtti jóvá­tételnek tartom, s igyekeztem úgy dolgozni, hogy ezt meghá­lálhassam. Fia ez esetleg nem sikerült, nem a szándékomon múlott.-Miniszter úr! Eggyel túl a hetven esztendőn hogyan alakul ezután az élete?- Az biztos, hogy többet lehe­tek a családommal, van három gyermekem, hét unokám, a sző­lőmre is több idő jut, s egy ré­góta dédelgetett tervemet is megvalósíthatom. Szeretnék könyvet írni arról, amit átéltem, azokról az élményekről, ame­lyek politikusként értek. Unat­kozni biztos nem fogok! Pap Andrást büszkeséggel tölti el, hogy négy évig tagja le­hetett a Parlamentnek. Hogyan élte meg, hogy a következő cik­lusban már nem ül a képviselő­ház padsoraiban?-Megmondom őszintén, re­zignáltam Úgy érzem, hogy ezt a szakmát, amit országgyűlési képviselőségnek hívnak - mert ez szakma, amit csak a gyakor­latban lehet elsajátítani - meg­tanultam, s ezek az ismeretek, tapasztalatok most négy évig nem hasznosúlnak. Hozzáte­szem, s ezt kérem is, hogy írja le, nem engem minősít, hogy most nem választottak meg kép­viselőnek.-Mennyire változik meg az élete?- Ezt még nem tudom, hiszen ennek kialakítása most van fo­lyamatban, de egy biztos, a poli­tikával nem kívánok leszámolni, vannak terveim a jövőt illetően.-Mihez kezd, hol fog dol­gozni?-A Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen fél állásban magyart tanítok, ebből nem tu­dok megélni, de hogy mit csiná­lok ezen kívül, most, az elkövet­kezendő napokban, hetekben dől el. Dr. Kapronczay József is sze­retett volna újra képviselő lenni.-Kudarcként éltem meg, de nem bukott emberként. Nagyon komolyan vettem a képviselői munkát, s hálás vagyok a sors­nak, hogy négy évig tagja lehet­tem a szabadon választott or­szággyűlésnek.-Milyen eredményeket so­rolna fel?-Igyekeztem sokat tenni, de hogy mik ezek, azt a térség pol­gármesterei tudnák elmondani, nem szeretném a dicsekvés lát­szatát kelteni. A regionális ügyek mellett sok egyéni kér­déssel is foglalkoztam több ke­vesebb sikerrel.- Továbbra is megmarad po­litikusként?- Bár „kitanultam” a képvise­lői munkát és sok tapasztalatot szereztem, azt hiszem, hogy poli­tikusként én már nem fogok dol­gozni. Hatvan éves lévén most intézem a nyugdíjaztatásomat.-Gondolom, a magánéleté­ben is lesz változás, pontosabban fogalmazva lesz magánélete.- Az tény, hogy az országgyű­lési képviselői munka szinte minden időmet kitöltötte, így például egyáltalán nem jutott idő eredeti hivatásomra, a földrajz tudományra. Most ismét foglalkozhatok ezzel, s nem utolsósorban publikálha­tok is, amellyel alaposan el­maradtam az elmúlt négy esz­tendőben. Roszprim Nándor 125 éve alakult a Pécsi Nyomdászegylet Múlt és jelen: hagyományos nyomdagép, és korszerű számítógépes fényszedő rendszer Fotó: Löffler Az első pécsi segélyező, ön­képző és érdekvédelmi egyletet a nyomdászok alakították meg 1869. május 9-én. Elhatározásuk­hoz az vezetett, hogy összefogás­sal, együvé tartozással tudják cél­jaikat érvényre juttatni. A Pécsi Nyomdászegylet hosz- szú évtizedekig jól működött. Se­gélyezte a rászorulókat, védte a dolgozók érdekeit, szervezte a kulturált szórakozást. A pécsi Gu­tenberg Dalkörnek országos híre volt és jól működő kultúrgárdájuk is volt. A második világháborút követő években sporttevékenység is biztosított volt. 1989. május 6-án az egylet megalakulásának 120. évforduló­ján ünnepséget rendeztek és em­léktáblát avattak. A mozgatható betűkkel történő nyomtatás felta­lálójának, Gutenberg Jánosnak a nevét az egész kultúrvilág - de különösen a nyomdászok - emlí­tik nagy megbecsüléssel. A világ nyomdászai első ízben 1840-ben, tevékenységének négyszázadik évfordulóját ünnepelték. Ezen a jubileumi évfordulón a német nyomdászok tettek olyan javasla­tot, hogy minden év júniusában ­János nap keretében - emlékez­zenek meg a világ nyomdászai Gutenbergről. A pécsi nyomdászok a szak­egylet megalakulását követő év­ben, 1970-ben kiránduláson ün­nepelték a János-napot. Azt köve­tően évtizedeken keresztül nagy ünnepe volt a János-nap a pécsi „műtárs”-aknak. Sajnos, hosszú évekig ezek a baráti hangulatú ünnepségek el­maradtak. Néhány éve ismét fel­elevenítették a régi hagyományo­kat és a kisnyomdák dolgozói, va­lamint a nyugdíjasok. Ebben az évben ünnepük a nyomdászok a szakegylet meg­alakulásának 125. évfordulóját és újra megrendezik a János-napi Ünnepséget. Június 24-én délután 3 órakor megkoszorúzzák a Nép­rajzi Múzeum (Rákóczi út. 15.) falán lévő emléktáblát, mely épü­letben alakult meg százhuszonöt évvel ezelőtt a Pécsi Nyomdász­egylet, majd ezt követően délután 4 órai kezdettel tartják a Já­nos-ünnepélyt a Tettye Vendég­lőben. Rajczy Lajos Futnak a képek 1881-ben az Arizona állam­beli Tombstone város közelé­ben vívták meg a Vadnyugat legnevezetesebb pisztolypárba­ját. Ennek során Wyatt Earp, oldalán két bátyjával s Doc Hol- liday-jel , legyőzte a magukat cowboyoknak nevező banditá­kat. A viadalt követően aztán felmorzsolta a gazfickók mara­dék ellenállását is. Helyreállt a rend, felépültek a bankok, mű­ködni kezdtek az olajkutak, megnyitották a kapuikat az első mozik, majd filmesek tűntek fel a vidéken, akik eljátszották, hogy Wyatt Earp, oldalán két bátyjával s Doc Holliday-jel... És így tovább. Megszületett a mítosz, s a mozgókép múzsája húrjába csapott: Fegyvert, s vi­tézt énekelek... Wyatt Earp ekkor még javá­ban élt, s csak több, mint négy évtizeddel a híres párviadal után fejezte be legendás életét. Te­metésén megjelentek az első western-színészek, akik tiszte­Miért zokogott Tom Mix? lettel s kegyelettel adóztak em­lékének. Tom Mix hitelt ér­demlő szemtanúk feljegyzése szerint hangosan zokogott. Hát ha még tudta volna, hogy hányszor fog új életre kelni Wyatt Earp ■ filmvásznon, az 1931-ben készült Törvény és rend-tői az Újra szól a hatlö­vetű című 1957-es opuson át George P. Cosmatos vadonatúj szuperprodukciójáig, a Tombs­tone - halott varcw-ig! Ha a jó öreg Tom Mix csak a felét sej­tette volna ennek, máig sem hagyta volna abba a nagy sírást. Avagy mégis gyanított tán va­lamit? A Tombstone messze túltesz elődein. Látványos mozieposz: csillogó díszletek, vágtázó ka­mera, nagytotálok, bravúros lé­gifelvételek. A korhű jelmezek­ben sok-sok statiszta s néhány igazi színész, Kurt Russell, Val Kilmer. Egyszóval apait-anyait beleadtak. Elsőre kicsit hosszú is lett, de aztán kivágtak belőle vagy fél órányi anyagot, emiatt néha töredezett a cselekmény s el-elszakadnak egymástól az epizódok, ezért majd a kritiku­sok azt gondoüák, hogy ez bal­ladái homály. így is van itt min­den, kártyacsata, lovasparádé, éjszakai égzengés, szópárbaj többféle nyelven, köztük latinul is, még egy magyar boszorkány is akad, sőt Charlton Heston is megjelenik egy rövid felvéte­len, elvégre ő szintén egy ele­ven legenda. Ám ki hinné, hogy Tombstone-ban még színház is van, ahol jelenetet adnak elő az V. Henrik-bői: „Ez a nap Szent Crispián ünnepe: Ki túléli e na­pot, s hazatér, Kihúzza magát e nap hallatára, S fejét fölveti Crispián nevére” - szavalja a színész. És marcona szereplő­ink áhítattal hallgatják a hősi verset, élvezik az előadást, ami­nek jeléül időnként rá-rálövöl- döznek a színészekre. De a legszebb jelenet kétség­kívül az, amikor Wyatt Earp végre találkozik szíve hölgyé­vel, a titokzatos Josephine-nel. Remek lovaglás után, amelynek során a lovak, gazdáikhoz hason­lóan, őszinte vonzalmat tanúsíta­nak egymás iránt, egy terebélyes fa lehajtó ágai alatt csevegnek az élet értelméről és a boldogság mi­benlétéről. Körülöttük tengernyi bíborpiros és üla virág látható. Hogy ezek milyen kedves növé­nyek! Ahelyett, hogy a biológia törvényeinek megfelelően a na­pos réten virítanának szanaszét, egymás hegyén-hátán idegyüle­keztek mind az árnyékba, hogy hőseink gyönyörködhessenek bennük a nézőkkel egyetemben. Bizony nem lesz könnyű dolga Kevin Costnemek, aki, mint hallom, máris belekezdett egy legeslegújabb Tombs- tone-film forgatásába. Mert ve­rekedni, célozni, vágtázni azt tud, de vajon a virágokat ké- pes-e ilyen szépen megtanítani az illemre? Nagy Imre Váratlan helyzetekben segít MANPOWER-iroda Pécsett Szinte percenként nyílik az ajtó, a MANPOWER Munka­erő-szervezési Kft. pécsi irodá­jában. Van, aki csak érdeklő­dik, a lehetőségekről. Más meg azért, hogy elmondja: elnyerte az állást, holnaptól munkába áll.- Azért a Domust választot­ták annak idején - mondja dr. Keresztes Péter, az iroda új ve­zetője -, mert itt minden olda­lon üvegből vannak a falak, ba­rátságos környezetben, ké­nyelmes körülmények között tárgyalhatunk a hozzánk beté­rőkkel. Magam másfél hónapja vezetem az irodát, de már hosszú évek óta a munkaügy a szakterületem. Azért pályáz­tam meg ezt az állást, mert úgy éreztem váltanom kell. Ez a munka teljesen eltér attól, amit eddig csináltam. Itt nagyobb a mozgásterem, ki kell járnom cégekhez. Elkísérem az ügyfe­leket a bemutatkozó tárgyalá­sokra, rendszeresen felkeresem a vállalatok, nagyobb cégek vezetőit, hogy megismertes­sem őket a tevékenységünkkel. Úgy érzem, hogy a munkálta­tók gondolkozását is meg kell változtatni, hogy rájöjjenek, mennyi előnye van a munka­erő-kölcsönzésnek, s nem csak a szabadságolások idején, kampánymunkák elvégzése­kor, vagy olyan esetben, ha a dolgozók közül valaki hosz- szabb ideig táppénzre kerül. A diákok nyári idénymunkáját is szervezzük. Minden munkavál­laló ingyenesen veheti igénybe a szolgáltatásainkat. A MANPOWER Incorpora­tion a világ 37 országában több, mint 2000 irodát tart fenn és 900 000 alkalmazottja van. A rendkívül rugalmas szerve­zet fő feladata, hogy a vállala­tokat, vállalkozókat váratlan helyzetekben is megfelelően képzett szakemberekkel lássa el, a hozzáfordulóknak pedig szakképzettségük, gyakorlati tapasztalatuk és személyes adottságaiknak legjobban meg­felelő munkát találjon. Kelet-Európábán elsőként Magyarországon . (Budapesten és Pécsett) nyíltak a MAN­POWER France tulajdonában lévő irodák. Fő feladatuknak tekintik a szezonálisan inga­dozó, alkalmilag jelentkező munkaerőhiány megoldását a lehető legrugalmasabb módon. Pécsett 1992 nyarán kezdték meg működésüket, vállalva a jelentkezők ingyenes adatfel­vételét, az állandó munkahely- keresést. A munkáltatók faxon, vagy írásban közölhetik na­gyon pontosan meghatározott igényeiket, elvárásaikat. Az iroda munkatársai rövid időn belül kiválasztják ennek alap­ján a megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező szak­embereket, akiket próbaidőre is alkalmazhatnak a cégek, s később, akár véglegesíthetik is őket. Az iroda intézi a munka­adót terhelő összes feladatot: a munkafelvételt, a nyilvántar­tást, a bérszámfejtést, az adó­zást, a társadalombiztosítást, a munkaszerződés megkötését és megszüntetését. A munkáltató mindezek alól mentesül. A munkaerő-kölcsönző, és -közvetítő iroda nagy segítsé­get jelent az ésszerű munka­erő-gazdálkodás megvalósítá­sában. A cég mentesül a lét­szám felvételhez, -leépítéshez és mindezek nyilvántartásához kötődő feladatoktól, gondok­tól. Mérséklődnek kötelezett­ségeik a munkaerő felvételé­ben, alkalmazásában, betanítá­sában, képzésében, ugyanis a munkavállalókat az iroda tartja nyilván. A szolgáltatás igény- bevételével a vállalkozó és a vállalat bérköltséget takarít meg. Nem kell foglalkoznia a hirdetés, a kiválasztás, az al­kalmazási adminisztráció prob­lémáival. A munkaadói jogo­kat és kötelezettségeket az iroda gyakorolja. A munkaadó feladata elsődlegesen csak a követelményrendszer meghatá­rozása. A szolgáltatási díj ösz- szege költségként elszámol­ható. A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás mindent garantál, folyamatosan ellenőrzi a mun­kafeltételeket, a munkaviszony elismerését. A munkavállaló minden költségét téríti. A vele kötött szerződés alapján vég­zett munka beszámít a nyug­díjba is. A munkát vállalni szándékozókat mentesíti az időrabló és esetleg kudarcok­kal végződő, olykor megalázó álláskeresés alól. Az iroda munkatársai igyekeznek a je­lentkezők személyes adottsá­gainak legjobban megfelelő munkahelyet kiválasztani. Sz. K. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. július 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) év ................hó..........nap a láírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom