Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-16 / 164. szám
1994. június 16., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 7 Macbeth, vagy amit akartok Megindult a birnámi erdő - eredetileg ezt választottam jegyzetem címéül. Azért tértem el tőle, mert Angliában - ahol Shakespeare drámáiból az iskolázott embereknek hosszú pasz- szusokat illik tudni idézni - egyetlen babérlevelecskét sem szakíthatnék érte a ,.rejtélyes és figyelemfelkeltő címek” pályázatán. Majd mindenki ismerné eredetét és értelmét: a feltartóztathatatlan végzet szimbóluma. „Nem győz soha ellenség MacbethenJ Míg a birnámi erdő Dunsinane/ Dombjára nem vonul" - így szól a boszorkányok üstjéből a harmadik jelenés a skót trón majdani bitorlójához. Vagyis soha - értelmezi Macbeth a jövendölést, ám jó lélektani időzítéssel és álcázásos hadicselként az mégis bekövetkezik. Ahogy nálunk a kommunális szolgáltatások díjemelései. Feltehetően a „birnámi erdő” a közgyűlés mai ülésen felsétál a dombra. Az előzetes napirendi javaslatok között ugyan nem szerepel, de a képviselők már megkapták az előterjesztést, hogy a Pécsi Vízmű - az áprilisi elutasítás után - most újból próbálkozik az ivóvíz és csatornadíjak megemeltetésével. Miért Macbeth, a s egyáltalán az erdő jutott erről az eszembe? Több oka van: a lélektani motívum, az időzítés mint hadicsel és az erdő közmondásos sajátossága, hogy nem lehet tőle látni az egyes fákat. Nyilvánvaló, hogy az áremelés elfogadása nem lett volna politikus lépés a választások előtt. A mostani helyzet már más. Ugyanakkor az előterjesztés pusztán az időzítésével is „unszol”: ha ma nem fogadják el, s nem hirdetik ki a díjemelésről szóló rendeletet, akkor a lakossági árak állami támogatása elveszett lehetőséggé válik. (Az „utolsó pillanat” elkoptatott trükk már a közgyűlésben!) A képviselők olyan sűrű adatsort kaptak, hogy aligha lesz kedvük bemerészkedni a .Aliért is olyan drága a víz Pécsett?” elnevezésű erdőbe. Csak körbejárják vízmű szakszerű kalauzolásával, s így pedig valóban végzetszerűnek tűnik. Az áremelés indokai között van néhány olyan gyöngyszem, amelyek láttán a laikus csak a ámul. Úgy tűnik például, hogy az ivóvíz közönséges termékként viselkedik: minél kevésbé tömeges a „termelése”, annál drágább. Mi pécsiek, voltunk olyan botorak, hogy a korábbi évekhez képest takarékosan kevesebbet fogyasztunk ivóvíz- kincsünből! Aztán: azért kell magasabb termelői árat elfogadni, mert „minden egy forintos termelői árcsökkenés közel 3,6 millió forintos támogatás-csökkenést von maga után”. Ahogy Lady Macbeth a folyton véresnek látott kezéről, úgy mondom én erről az „érdekeltségi” rendszerről, hogy „Arábiának minden illatszere sem édesíti meg” természettől (természetestől) elrugaszkodott drága logikátlanságát. (Amitől a birnámi erdő nemcsak dombra, de falra is képes lenne mászni.) Ám ez nem Macbeth tragédiája, hanem a mi tragikomédiánk. Dunai Imre Lelke van a zenének Igazán érvényesülni csak a fővárosban lehet? Két fiatal lány adott koncertet nemrég Pécsett a Művészetek Házában, amely város zenei életének különleges jelentőségű színtere, hiszen pályakezdő művészek bemutatkozásához kínál pódiumot. S persze zenei élményt a közönségnek, hiszen az említett estén többek között Bach, Mendelssohn, Dohnányi műveit adta elő Adorján Zsófia hegedűn és Spi- egl Krisztina gordonkán. A két pécsi lány Budapesten tanul a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Elmondásuk szerint azért, mert itt szakmailag magasabb színvonalú képzést kapnak, jobban fejlődhetnek. Terveik szerint a diploma megszerzése után is maradnának a fővárosban, hiszen sokkal több lehetőség adódna előttük, így tudnának igazán érvényesülni. Addig azonban még sokat kell tanulniuk, hiszen hosszú az út a művésszé válásig. Egy-egy zenemű előadása nem az a mechanikus mozdulatsor, amit sokan feltételeznek, még évszázados klasszikus művek esetén sem. Az egész sokkal inkább hasonlít a versmondásra, hiszen a csupasz szavakat is lehet többféleképpen értelmezni. Ugyanígy van ez a klasszikus zenével is, csak annak érzékeléséhez jóval kifinomultabb hallásra, nagyobb tapasztalatra van szükség. Rengeteg gyakorlás kell ahhoz, hogy az előadó át is érezze a zenei alkotás mondanivalóját, s érzékeltetni tudja azt az érzelmi pluszt, amit benne a mű kelt. Ez az érzelmi többlet az, ami megkülönbözteti az igazi művészt a többiektől. Remélhetőleg a lányok a sikereket megízlelve sem feledkeznek meg pécsi voltukról, s még sokszor hallhatjuk őket a városban tartott koncerteken. Móczán Zoltán Adorján Zsófia és Spiegl Krisztina Fotó: Szundi Városunk egyik ékessége a Szerecsen patika az Apáca utca és a Ferencesek utcája sarkán. Homlokzat hívogatja az arra járót a betérésre, s akik beér, megismerkedhet a régi Pécs hangulatával. Kor- történeti „tanulmányi kirándulásnak” sem utolsó: ajánljuk minden fiatalnak, aki csak múltunk iránt érdeklődik. A második fotónkon is egy Ferencesek utcájában lévő házat mutatunk, de itt már a mai kor elcsúfította a korhűség szépségét. A történelmi belvárosvárosban a sok kilógó „kóbor” vezetékekkel kellene már valamit csinálni, főként, ha balesetveszélyesek és már régóta rontják az utcaképet. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Végleges helyet a Fetter-féle Pantheonnak! Egy fa halálára. Olvasom a tudósítást a fa sorsáról, amely évtizede borzolja a Jogász utca - Vasvári Pál utca sarki két épület lakóinak a kedélyét. Istenem, de sok hasonló fát lehetne - csak itt, a környéken! - ilyen mondva csinált okból kiirtani. Tíz esztendeje már kiadtak egy vágási engedélyt a matuzsálemi korú vadgesztenyefára, a Kertészeti Vállalat azonban sikerrel megvétózta azt mondván: ép, egészséges fáról van szó. Most sikerült „kibrusztolni” az új vágási engedélyt a lakók többségének véleménye ellenére. Mert a kettéágazó törzsű fa egyik főága „félelemkeltően” hajolt az udvari földszintes ház fölé, ennek a lakója folytatta - az immár eredményes - harcot a kivágásért. Nézem a rönköket: a kéreg, a vágási felületek mind-mind csodálatosan egészséges fáról tanúskodnak. Bizonyára elég lett volna az elhajló ág levágása. A kétes diadal ára: fa nélkül maradt a két ház közös udvara. Persze új fát kell majd ültetni - azoknak a lakóknak az egyetértésével, akiknek a véleményére senki nem volt kíváncsi a kivágásnál. Tanulság? A jövőben hasonló esetben sokkal körültekintőbben kellene eljárni, s csak tényleges életveszély esetében engedélyezni egy-egy fa kivágását. Mert nem biztos, hogy annak van igaza, aki a leghangosabban hadakozik valami egyedi érdekért. Egy csinos ház. Mindig aggódni kezdünk - lehet, hogy nem is alaptalanul? - amikor hírét vesszük egy-egy üressé vált telek újbóli beépítésének. Ugyan mi kerül oda? — tűnődünk. Persze többnyire jó érzéssel tölti el az embert az újnak a Az Alkotmány utca egyik legszebb háza a Távközlési Felügyelet székháza Fotó: Löffler Gábor látványa. Mint a minap is, amikor az Alkotmány utcában járva rácsodálkoztam a Távközlési Felügyelet vadonatúj székházára. Igazán csinos ház, ami „feldobja” az egész utcát, mintegy megmutatva az átépítés helyes irányát is. Van egy nagy erénye is a háznak: nemcsak az Alkotmány utca felé mutat jó képet, a hátsó homlokzata is elegáns, és sugallja a tömb belső, régtől fogva sokat emlegetett közösségi használatát, ami fontos szerephez juttatná az épületek belső traktusát is. A jól sikerül ház építész-tervezője egyébként Vi- cencz Ottó (PMMF). Enyhébb kanyar? Munkagép takarít el egy régi házat a Légszeszgyár és a Bacsó Béla utca sarkán. A másik oldalon, a Légszeszgyár utca - Somogyi Béla utca sarkán az ódon egyemeletes ház egész sora kifelé készülődik már; bontásra vár, különben magától dől össze. Gyanút ébreszt az ellentétes sarkokon álló két ház helyzete. Gömöri János városi főépítész: „Sokan és régóta errefelé próbálják elkerülni a Felsőmalom utca - Rákóczi út csomópontja körüli torlódást, hogy kényelmesebb körülmények között érjék el a 6-os utat. Csakhogy itt meg a kettős kanyar nehezíti az autósok dolgát. Már rég szerettük volna enyhébb ívű kanyarrá alakítani ezt az útkeresztezést. Most jött el az ideje...” Mi lesz a Pantheonnal? Néhai Fetter Antal sok remekmívű épületmodellt hagyományozott ránk.« Elsősorban a régi Pécs és Sopianae jeles építményeit rekonstruálta arányosan kicsinyített, valósághű formában. Mégis gazdag életműve legnagyszerűbb alkotásaként tarthatjuk számon a Hadrianus császár által 120-125 között építtetett római Pantheon modelljét. Tóni bácsi nagy épületmodelljeire - erre és a Gázi Kaszim dzsámira - az a jellemző, hogy nem csak külsejük, de belsejük is van. Vagyis e kettő kívül-belül megegyezik az eredetivel, s belülről is megszemlélhetők, így olyan élményt nyújtanak, mintha az eredetit látnánk. A Pantheont annak idején Erdélyi Zoltán igazgató kezdeményezésére a PÉCSITERV székházának a földszintjén, a bejárat közelében helyezték el, így elméletileg bárki megtekinthette. A székház e részének most új tulajdonosa van, a Centrophone Kft. „személyében”, melynek a profiljához nem igazán vág a római kori templommodell. Mi lesz vajon a Fetter-mű sorsa? Érdemes ezen gondolkodni, és nem csak gondolkodni. Olyan végleges helyet kellene találni neki, ahol Valódi közkinccsé válhat. Hársfai István Utcáról utcára Városvédő őrjárat Ma közgyűlés Pécs Önkormányzatának Közgyűlése ma 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az előzetes napirendi javaslatok közt szerepelnek az első lakáshoz jutók 1994. évi támogatási rendszeréről szóló, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, elidegenítéséről szóló rendelet-tervezetek, a műemléki és városképi védettségű lakásház-ingatlanok önkormányzati tulajdonba adása, a nem lakás célú helyiségek cseréje, illetve bérleti díja. Az ülés nyilvános, azon bármely állampolgár jelen lehet. Hatályba lépett Június 15-től a következő önkormányzati rendeletek léptek hatályba: az 1994. évi 21. számú Pécs Belváros részletes rendezési terve módosításáról; a 22. sz. az ÁRT módosításáról a 73. sz. városszerkezeti egységben, a Malomvölgyi út térségében; a 23. sz. az ART módosításáról az 51. sz. városszerkezeti egységben, és a Dobogó dűlői iparterület részletes rendezési terve jóváhagyásáról; a 24. sz. Pécs, Újpatacs részletes rendezési terve módosításáról; a 25. sz. Pécs városközpont bővítés részletes rendezési terve jóváhagyásáról; a 26. sz. a haszonállatok tartásáról szóló 1994. évi 12. sz. Ör.-tel módosított 1993. évi 40. sz. Ör. módosításáról; a 27. sz. dr. Esztergár Lajos hajdani pécsi polgármester emléktáblájának elhelyezéséről; a 28. sz. az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások értékesítésének feltételeiről szóló 1994. évi 14. sz. Ör. módosításáról. A rendeletek a Hatósági Iroda ügyfélszolgálati irodájában a Kossuth tér 1-3 sz. alatt megtekinthetők. Kezdődő munkák Elkezdődött a Hunyadi úton a kidöntött útkorlátok; az Illyés Gyula utcában és a Nagy Imre út 38-48 szám között pedig a járdajavítása. Elkészült javítások Befejeződött Nagypostavölgyben a „trafó” megállónál az utasperon áthelyezése és felújítása, a Läufer dűlőben, a Búza téren, a Bányahegyi út 31-33 között, valamint a Klapka utcában az útburkolat, a ledinai buszmegállóban a támfal és a lépcső, a Nagy Ferenc téren és a Nagy Lajos király út 6. szám előtt a járda javítása, továbbá a Megyeri úti átereszek tisztítása. Kátyúzások A Városgondnokság megbízásából kátyúmentesítést végzett a Pécsi Építő Kft. a Fészek Áruház előtt, az Elefántos ház mellett, valamint a Nagypostavölgyi és a Postavölgyi úton.
