Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-12 / 160. szám
Országos jelentőségű Pécs Expó Tizenöt cég jelentkezett termékével a Vásárdíjra (Folytatás az 1. oldalról) A vásár országos jelentőségét mutatja, hogy közel száz cég, illetve vállalkozó jelentkezett Budapestről, valamint Dunántúlról, de több kiállító érkezik Debrecenből, Győrből, Székesfehérvárról, Szegedről, sőt Nyíregyházáról is. A kínálatot tekintve minden bizonnyal az élelmiszeripar felhozatala lesz a legerősebb. Az építőipar fellendülését mutatja, hogy ez az ágazat második a kiállítói listán, szorosan mögötte következik a gépgyártás. A vásárok mindig érdekes színfoltját adják a járműipari kiállítók. Ezek száma ugyan nem növekszik a korábbi vásárokéhoz képest, ám a jelentkezők hatalmas területeket vásároltak meg annak érdekében, hogy méltó körülmények között, látványosan tudják megjeleníteni gépcsodáikat. A hagyományoknak megfelelően szinte kivétel nélkül valamennyi gazdasági ágazat megjelenik valamilyen formában a 15. Pécs Expón. Az érdeklődést jól mutatja, hogy hat baranyai és kilenc vidéki cég jelentkezett be termékével vagy kiállítói standjával a Vásárdíjért. Az ünnepi vásár újdonságairól így számolt be Markos György, a szervező Pécsi Ipari Vásár Kft. ügyvezető igazgatója:- A jubileumi Pécs Expóra a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara közreműködésével sikerült rangos szakmai program- sorozatot összeállítanunk, amelynek keretében üzletember-találkozókon és prezentációkon sorra bemutatkoznak a résztvevő külföldi országok képviselői. Az évfordulót egy gála keretében is megünnepeljük, amelyen külföldi partnereink és a régióban működő segítőink mellett törzskiállítónkat is vendégül látjuk. Igazi újdonságként számolhatok be a vásárba kerülő korszerű információs központról, ahol számító- gépes nyilvántartás segítségével több nyelven beszélő személyzet ad részletes felvilágosítást vásárról, kiállítókról az érdeklődőknek. Áz ünnepi vásár számos érdekességet, és jónéhány meglepetést is tartogat látogatóik számára, érdemes lesz a régió távolabbi részéből is felkerekedni és megnézni az idén egy hétig tartó rendezvényt. K. E. Vásári díjra esélyesek a Cerbona termékei Fotó: Szundi György Halló két év múlva A telefonigények 98 százalékát egy év alatt kielégítik 1996 után A privatizáció következtében érkezett jelentős tőkeinjekció új lendületet adott a MATÁV Rt. Pécsi Igazgatóságának is a dél-dunántúli fejlesztésekhez. A cég új tulajdonos partnerei új szemléletet is hoztak magukkal, a német precizitás és az amerikai marketing garantálhatja, hogy a térségünkben a koncesz- sziós szerződés által előírtat is meghaladják a fejlesztések. Idén 29 ezer új telefonkészülék bekapcsolását tervezik a Dél-Dunántúlon. Baranyában 900 millió forintot költenek Pécs és körzetének további fejlesztésére (17 ezer kapacitás kiépítését és 6000 bekötést terveznek), közel ugyanennyit fordítanak a mohácsi igények kielégítésére is. Nagy erőkkel folytatódik a baranyai falvak bekapcsolása az automata hálózatba. Külön figyelmet érdemel az az állami támogatást is elnyert program, amelynek során a minden szempontból elmaradt ormánsági falvak juthatnak modem telefonállomásokhoz. Somogybán a pozitív példa a Balaton siófoki körzete, ahol folyamatosan kielégítik az igénylőket. Az idei év feladata a marcali körzet intenzív fejlesztése. A megye területén, még Kaposvár térségében is vannak fehér foltok, ezek felszámolására indít egy 3,5-4 milliárd forintos beruházást az igazgatóság. A zalai megyeszékhelyen már megvalósult a teljes automatizáltság, erre építve most a hálózat nagyarányú bővítése indul. Befejeződéséhez közeledik a keszthelyi fejlesztés is, míg Nagykanizsán idén várható a teljes automatizáltság kiépítése. A régió legnagyobb fejlesztése Tolna megyében indul, a 4 milliárdos program az elkövetkező években 48 ezer új állomás kiépítését teszi lehetővé.-Folyamatban lévő és most induló fejlesztéseink azt a célt szolgálják, hogy eleget tudjunk tenni a koncessziós szerződés szigorú feltételeinek. Ebben ugyanis a cég azt vállalta, hogy 1996 után fél éven belül az igények 90, egy éven belül pedig az igények 98 százalékát kielégíti a térségben - mondta Reiner Ágoston igazgató. - Azon dolgozunk, hogy mielőbb elérjük azt az állapotot, hogy nagyon rövid idő alatt kiszolgáljunk minden igénylőt. A fejlesztések gyors ütemének, a szolgáltatások javulásának következtében a közvéleményben sokat javult a MATÁV megítélése. Ehhez hozzájárul az is, hogy a dél-dunántúli igazgatóság mintegy 4000 embernek ad munkát. K. E. Ha pici a láb, hatalmas a vágy Ismét divat a magas sarkú női cipő? Az idei nyár szandálkínálata szerint igen. A nők ezt szeretik? Valami miatt igen. De az biztos, hogy ez a valami nem a kényelem. Ortopédusok szerint a magassarkú divatcipő viselése nem egészséges. Felborítja a test egyensúlyát, lábfájdalmat, lábtorzulást, hátfájást, sőt fejfájást okoz. A nők azonban ezek ellenére is ragaszkodnak hozzá. Azt tartják ugyanis, hogy ilyen cipőben a lábuk kissebbnek tűnik. Régebbi századokban a divathölgyek némelyike levágatta lába kisujját, hogy a férfiaknál előnyre tegyen szert vetélytársa- ival szemben. A lábméret ugyanis nemi jelzés. Mivel a női láb rövidebb és keskenyebb is, mint férfi megfelelője, ebből következik, hogy a kecsesebb láb vonzóbb a férfi számára. A tipikus női cipő hegyes fejének áramvonalasító hatása van, a magas sarok pedig úgy megváltoztatja a lábfej helyzetét, hogy rövidebbnek lássék. Ez az alapja a Hamupipőke című mesének is. Az eredeti változat szerint, a herceg kifejezetten kislábú asszonyt keresett magának. Egy egészen kis méretű papuccsal járta az országot vizsgálgatva, hogy kinek a lába fér bele. Hamupipőke két mostohatestvére nagyon szeretett volna hercegné lenni, ezért megcsonkította magát, hogy beleférjen a cipőbe. Az egyik a lábujját, a másik a sarkát rövidítette meg. A mese Kínából származik, ahol a magas rangú hölgyek lábát kislány korukban elkötötték. A cél az volt, hogy a láb hosszát egyharmadára csökkentsék. Felnőtt korukra ezek a lányok megnyomorodtak, fizikai munkát nem tudtak végezni, de a férj mellől, illetve elől sem tudtak elmenekülni. A lányok szeretői nemcsak abban lelték örömüket, hogy csókolgatták lábacskáikat, hanem az egészet a szájukba vették, és mohón szopogatták. Továbbá, ha a két elkötött lábat összeillesztették, az alakjánál fogva szimbolikus hüvelyként működhetett. Sok nő szenved a magas saroktól. De az átlagosnál nagyobb láb a hölgyek lelkében is szorongásokat okoz. Félelmet, hogy a férfiak szemében lábuk hatalmasnak tűnik. U. G. 1994. JÚNIUS 12., VASÁRNAP Az új rendőrkapitány mondja: „Az életem a bűnüldözés!” Dörzsölt zsaru érkezett Siófokra Csapó János alezredes, Siófok új rendőrkapitánya Az ominózus siófoki szállodaportás ügyében, Farkas Helga ügyében, s több, országos port felvert ügyben is ő nyomozott. Azt mondják róla: dörzsölt zsaru, kisujjában a szakma. Igazi rendőr, a szó legnemesebb értelmében. Csapó János alezredes Siófok új rendőrkapitánya.- Hány éves Ön ?- Negyvenöt. Itt Somogybán, Baté községben születtem.- Hogyan lett rendőr?-Gyermekkori álmom valósult meg vele. Nyomozó szerettem volna lenni. A legjobb. És természetesen gyilkossági ügyek bravúros leleplezője.- Fel tudná sorolni, hol, milyen posztokon szolgált eddig a rendőrség kötelékében ?-Természetesen. De önnek lenne vele nehéz dolga. Hiszen közvetlenül a katonaság letöltése után jelentkeztem Budapesten, s voltam őrjárőr, mozgó őr, fogda őr, objektum őr, járőrvezető, motoros járőr, gépkocsis járőr, ügyeletes ... Soroljam tovább? Csodálatos, a szakmájukat értő emberek és parancsnokok mellett dolgozhattam, s fiatalon már a bűnügyek világával ismerkedtem.- Mi volt az első?-Egy 550 forintos áruházi lopás, s még ma is emlékezem az elkövető nevére.- Hogyan tekint a munkájára?- A foglalkozásom a hivatásom. Életem és a hobbim.- Mondják, hogy Ön profi felderítő, s talán legszebb éveit a felderítő alosztályon töltötte. Mi e munkában a lényeg?- Amikor kezdődik a dolog. Ott az ismeretlen a tettes, s csak egy feljelentés van az asztalon, a forró nyom, a helyszín, íjé- hány tanú, és lassan de biztosan egyre előrébb és előrébb jár az ember.- Dolgozott a BM felügyeleti osztályán is, majd az ÓRFK osztályvezetőjeként az életvédelem területét kapta fő feladatául. Gondolom sikerült megismernie e munka során az egész Magyarországot.- Ez pontosan így is van. De aztán Esztergom-Komárom megyébe mentem egy nagyon régi barát hívására. Az adott szó kötött. Korábban megegyeztünk, ha valamelyikünknek szüksége van a másikra, szól.-A megyei főkapitány bűnügyi helyettese lett.-A megye akkor az utolsó volt a felderítés eredményességben az országos rangsorban. Valamit tenni kellett.- Kíváncsivá tett. . .-Tavaly már az ötödikek voltunk. S ehhez alapos szervező munka kellett. Vallom: a különböző szolgálati ágak közötti szoros kapcsolatra lénye- ges.- Ön végigjárta az országot, ismeri a kapitányságokat, mint a tenyerét. Mondana olyan helyet, ahol igen erős a bűnözés?- Siófok.- És mégis itt van ?- Vonzanak a nagy feladatok.- Már nyakunkon a szezon.- Igen, tudom. Feltűntek már a nyírségi rosszlányok és a stricik, a fehérvári zsebesek, a bolgár gépkocsitolvajok, mások. Fölvállaltam, hogy megtisztítom Siófokot és környékét. Meg is teszem.- Lesz-e hozzá segítség?- Van. Felsőbb vezetőimtől minden technikai és emberi segítséget megkapot; a siófoki kapitányság területére sok kezdő és sok szakmáját felsőfokon ismerő rendőr, rendőrnyomozó érkezik a szezonban. És itt vannak munkatársaim, akiktől törvényes, bátor, határozott, fegyelmezett munkát várok el. Kozma Ferenc 750 éves Győr-Szentiván 750 éves Győr-Szentiván. A jubileumról június 24. és 26. között ünnepségsorozaton emlékeznek meg, amelyre az egykori Győr közeli községből elszármazottakat is várják a rendezők. Cserhalmi József, a helyi részönkormányzat vezetője az MTI tudósítójának elmondta, hogy a program ünnepi koncerttel kezdődik, majd a helyi és a Szentivánhoz kötődő képző-, ipar- és népművészek munkáiból kiállítást nyitnak. Ezúttal kerül sor az új címer és a zászló szentelésére. Lesznek megemlékezések a település történetéről, s a rendezvényt vidám szabadtéri műsorok és sportesemények színesítik. A Magyar Grafológus Kamara jubileumi közgyűlése Az 1989-ben alakult Magyar Grafológus Kamara szombaton tartotta jubileumi közgyűlését. Z. Gánti Péter, a grafotudo- mány professzora, a Kamara elnöke tájékoztatta az újságírókat a kamara tevékenységéről, a grafológusképzés helyzetéről és a szakma elfogadtattásáért végzett munkájukról. Elmondta: Magyarországon jelenleg e tudományág hivatalos elismerése folyamatban van. A kamara szeretné, ha megtörténne a szakma állami elfogadása és létrejönne egy korrekt középszintű, illetve felsőszintű képzési rend. Z. Gánti Péter hangsúlyozta: a kamara felajánlja szervezetét az országos szakmai felügyelet megteremtésére, hogy biztosítva legyen a szakmai hozzáértés akkor, amikor a magánéleti problémák elemzésétől kezdve a munkahelyi vezetők kiválasztásáig, szociális problémák felismeréséig egyre jelentősebb szerepet kap a tudományos kézíráselemzés. Megkezdik a keszthelyi színház épületének rekonstrukcióját Együtt többet érhetnek el Összefogás Keszthely és Hévíz között A Balaton nyugati részén fekvő falvak előbb felismerték az összefogásban rejlő erőket, mint a városok. Bubla Zoltán, Keszthely főépítésze elismeréssel szólt a várostól északra fekvő Tátika-Rezi régióról, amelynek 16, köztük két Veszprém megyei település is a tagja. Zalaszántó vezetésével több Expo-pályázaton értek el sikert, hiszen közösen nagyobb az esélyük a egy-egy céltámogatás elnyerésére. Ezenkívül irigylésre méltó a Zalaszántó propagandája is, hiszen a település buddhista szentélynek avatási szertartásán a dalai láma is részt vett. A Kisbalaton körül Sármellék vezetésével fogott össze 28 település. A közelmúltban már Keszthely és Hévíz képviselői folytattak tárgyalást három környékbeli községgel, és terv szerint a héten aláírják az együttműködési szerződést. Bubla Zoltán nem csak a pályázati esélyek növekedése miatt értékelte pozitívan a döntést, hanem a folyamatos kapcsolattartás miatt is. Az elmúlt négy év önállósodásának időszakában ugyanis megromlott a viszony a települések között. Az összefogás egyik előnyét a közös idegenforgalmi koncepció és propaganda valamint a közműprogramok, mint például a szemétszállítás térséget átfogó kidolgozásában látják. Keszthely önkormányzati testületé még egy jelentős döntést hozott a közelmúltban. Első lépésben egymillió forintot különítettek el az 1986 óta bezárt városi színház rekonstrukciójához. A hatvanas évek stílusát magán viselő épület a régi szecessziós stílusú színház helyén áll, elég leromlott állapotban. Az illetékesek ma már évente legfeljebb egy-egy napra engedélyezik a használatát. A pénzből még a nyáron elkészülhetne az engedélyeztetési terv valamint a tetőtér átépítése. Telekértékesítésből befolyt összegeket is a többcélú színházépület kialakítására fordítanák. Lényeg, hogy elkezdődhessen a felújítás, mert Keszthelyen hiányoznak a nagy konferenciák megtartásához szükséges helyiségek. P.E. Új VDN 3
