Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-11 / 159. szám
10 aj Dunámon napló 1994. június 11., szombat Irodalom - Művészet A Jelenkor júniusi számából A Pécsett szerkesztett Jelenkor júniusi számának versrovatában Bállá Zsófia, Oravecz Imre, Háy János és Zele Miklós műveivel találkozhat az olvasó, a prózarovat Kanetti Norbert és Podmaniczky Szilárd, illetve Zalán Tibor munkáiból áll össze. A folyóirat különös esszét, - a szerző műfaji megnevezése szerint - apológiát közöl a román Danb Oprescutól, amely A macskáknak a kutyákkal szembeni ontológiai felsőbbrendűségéről címet viseli. Talán a kisesszé műfajához áll legközelebb Parti Nagy Lajos Makay Ida költészetét méltató szövege, a Kovácsolt lepkék ellenfényben, mely a baranyai költőnő legújabb, Kövület című verseskötetének budapesti bemutatóján hangzott el. Ez a szám gazdag elméleti anyagának egyik csomópontja Esterházy Péter munkássága. Erről szól Szigeti Csaba tanulmánya, Gál Jenő a magyar írót a cseh olvasónak bemutató ismertetője, s részben a holland Ineke Molenkamp-Wiltink elemzése, amelynek cime: A női perspektíva szerepe Weöres Sándor és Esterházy Péter műveiben. A továbbiakban két olyan tanulmány olvasható a lapban, amely a Tanulmány Kiadó által márciusban Pécsett rendezett - kelet-európai kortárs írókról, gondolkodókról szóló - konferencián hangzót el előadás formában: Szőke Katalin Andrej Szinyavszkij orosz ellenzéki, emigráns íróról, Gállos Orsolya Edvard Kocbekről, a huszadik századi szlovén társadalmi és szellemi élet meghatározó alakjáról rajzolt portréját. A júniusi szám elméleti anyagát gazdagítja továbbá P. Müller Péternek a hatvanas-hetvenes évekbeli magyarországi drámai nyilvánosság helyzetét elemző tanulmányának első része. A lap kritikarovata is teijedelmesebb a megszokottnál. Ka- rátson Endre a hetvenéves Rába György Kopogtatás a szemhatáron című verseskötetét, Bazsányi Sándor Ferencz Győző Két ív című, a költő újabb fordításait és sajtá verseit tartalmazó kötetét méltatja. Rónay Lászlónak a magyar irodalom történetét összefoglaló művéről, az Erkölcs és irodalomról közöl bírálatot Papp Ágnes Klára, Juhász Emese Mórocz Mária Survive című kötetéről. A számot Wehner Tibor az Első Magyar Látványtár pécsi kiállításmegnyítóján mondott beszédének írásos változata zátja. Podmaniczky Szilárd Dupla hajtás Amíg nem kezdődik el a zene, leülök ide a székre, de ha megszólal, felállók és akkor ropom, otthagyom a széket, ami eddig elég jól szuperált, támla, lábak, jól elláttak rajta, szék, azt biztos, ha nem szék lenne, már rég hanyatt vágódtam volna, eltörve mindkét lábamat, és a szék lábait is, a bordáimat meg a támlát, amit utóbb tartanék a kezemben, mint egy nagy darab pánsípot, amivel a zenekar kezdeni akart, hogy ropjam, egyre csak, amíg ki-vagy meg nem fulladok, és a mentők, azok a tökös legények el nem kapják a rúd végét, amivel betolnak, és az orvos, akinek egy foga egy élete, infúziót rendel, mert szerinte kicsit kapatos vagyok, holott nem, egyáltalán nem vagyok jól, bár jobban is meglehetnék, meglennék, mint bárki, aki jól van hozzám képest, mint aki zenével kel, zenével fekszik, olyan jól lennék, mint aki fekszik, mint aki kell, és közben szól a zene, ez az egydallamos, nem az a másik, ami szól, hanem egy olyan szép kis temetési zene, ami kezd kimenni a divatból, a fülemből, csak nem süket eminenciája, hanem hallja, hogy kimegy, legalább ez a zene kimegy a divatból, egy másik meg majd bejön, elkapja a dolog fényét és bejön, bejön a divatba, nekem aztán mindegy, látok-hallok, egy pontig mindent látok, amíg el nem homályosul azzal együtt a látásom is, meg a zongoraszék, amire leülök, ha a zenekar nyakát, ennek a zenekarnak, amit hamarosan pasz- szolni fogok, emit ezek egyre csak játszanak, szünet nélkül üti a dobos a zenét, ütöm én is, mit üthetnék mást, egy darabig még lovagolok ezen, aztán a pánsípra hagyok mindent, legyen boldog vele, vegyen egy új pánsípot, jobbat, mint hinné, csak fújjon vele valamit, amit eddig nem játszott, hanem majd fog, egy jókora ütemzavart, de ne gyakoroljon a hagyaték pénzéből, félreérthetően játsszon, először balra a száját gyorsan, aztán vissza, és megintbalra a kicsi száját, de lehet, hogya bendzs'ósra íratok mindent, az mégis húros hangszer, nem lehet eltéveszteni, csakhogy a bendzsós lóarcú, döntse elvégre, ha a hagyaték felől érdeklődik, hogy ló vagy ember, mert ha ló, akkor minek bendzsózik, viszont ha ember, ne számítson sok jóra ezzel az ábrázattal, de ha mégis jóra számít, alakítson új zenekart, menjen turnézni, és ne téljen vissza, mint egy álomkép, hanem játsszon külföldön, játsszon pénzért csak legyen abban a zenében valami pezsgés vagy szünet, mindkettő netán, különben meg mit foglalkozok a bendzsós- sal, inkább a két vonósra figyelnék, ahogy ott állnak és nem tudnak hol belépni, minden szünet az övék, amiről csak lemaradhatnak, lemaradnak, sajnáljam-e meg őket, vagy élvezzem, ahogy nem játszanak, hagyjam-e két süketre mindenemet, akik bírják a kritikát majd helyettem is, akik süketen látnak mindent, inkább valmai vakra, aki hall, és ennek valami értlemét is látja, de süketre ne, a zongorista legalább mindig előkészíti a terepet, hagy egy kis szünetet a belépésre, de ezek nem lépnek be vezényelni kéne, egyre világosabban, a szék támlájáról fölvenni a kezem, hadonászni a két süketnek, szólóhoz juttatni őket, parttalan, meg táncolnom is kellene most már, egyre gyorsabban, a székkel egyre gyorsabban, ahogy mozog, nem mozog és nincs, csak az a tánc lenne, zenekar se, hanem a szék rámmelegedve, mint egy gyújtós, hőkelepce, mint egy tanácsadóterem izgalma, ahol mindig megtudom, zenélni nekem nem alkalmas, fogjak inkább másba. Élethű és vízhatlan arcképek Vezetőségválasztás a Mecseki Fotóklubban „Alólírt bécsi fényfestész ajánlja a t. ez. közönség figyelmébe fényfestészeti műtermét, hol naponta élethű s vízhatlan arcképek készíttetnek - Szabott ár: a nagysághoz képest 2 Ft-tól 6 Ft-ig, színezve 1-2 Ft-tal drágább ...” - olvasható a Pécsi Lapok egyik 1860-ban megjelent számában Szentkuthy István festő és fényképész ajánlása. A dolog akkoriban igen nagy feltűnést kelthetett a városban, hiszen az első fotóműterem megnyitásáról volt szó. Ma már fényképészek tucatjai élnek és tevékenykednek itt, s csak a Mecseki Fotóklubban, ahol a legjobb fényképészek találhatók, közel hetven, fotózással foglalatoskodó fiatal és idősebb megszállott gyűlt össze. A Mecseki Fotóklub 1957-ben alakult meg Pécsett, mint a Mecseki Turista Egyesület Amatőr Fotóművész Klubja. Tagjai ma már ugyan kevesebbet turistáskodnak, de jelenleg is amatőrök és fotóművészek, lelkes természet- vagy szociofo- tósok, esküvői képeket gyártók, professzionális reklámfényképészek, a hagyományokat tisztelők és a kísérletező kedvűek járnak a klubestekre. A Mecseki Fotóklub önfenntartó egyesület, s mivel bevételei nincsenek, léte mindig a tanácstól, illetve az önkormányzattól függött. Megalakulásától kezdve probléma a klubhelyiség, amely hol volt, hol nem volt. Jelenleg a Nevelők Háza Szent István Tízéves kutató-cédulázó munka utolsó fejezeteként a napokban jelent meg a Csorba Győzőről szóló bibliográfia Berták László - ezúttal a szakavatott könyvtáros - szerkesztésében, egy sorozat ötödik darabjaként. így most széles körben rendelkezésre áll ez a forrásanyag, főleg azok számára, akik a pécsi kultúra, irodalom olyan reprezentánsaival óhajtanak behatóan foglalkozni, mint Vár- konyi Nándor, Pákolitz István, Bárdosi Németh János, Szederkényi Ervin vagy épp Csorba.- 1982-ben mondtam le a Városi Könyvtár igazgatói posztjáról - mondja Bertók László. - Azonban a város és a könyvtár következő vezetésének köszönhetően olyan tudományos kutatói státuszt kaptam, melynek keretében immár egy évtizede foglalkozhatom Pécs kultúrtörténetével, személyi bibliográfiák készítésével. Ez a munka rengeteg anyaggyűjtéssel, cédulázással, rendszerezéssel járt, hiszen a felhalmozódott adatokat a bibiliográfia szabályai és némiképp a saját elképzelésem szerint kellett aztán összeállítani.- Miért épp ebben a sorrendben jelentek meg a bibliográfiák?- Az első a Várkonyi Nándor bibliográfia volt 1984-ben. Ő 1896-ban született, és 1924-ben jött Pécsre, tehát személye, munkássága majd’ az egész századot átöleli. Főleg igaz ez a pécsi kultúrára, mely valójában az 1923-as „egyetemalapítással” lendült fel (Pozsonyból került idei az Erzsébet Tudományegyetem), és Várkonyi olyan szellemi partnerekre lelhetett, mint Fülep Lajos, Tienemann Tivadar vagy a még diák Weöres Sándor, Kolozsvári Grand- pierre Emil, Takáts Gyula, Csorba Győző. Várkonyi a Janus Pannonius Társaság egyik alapítójaként, a Sorsunk főszerkesztőjeként mindenképp Pécs irodalmának az egyik első pillére volt.- Mivel eredeti elképzelésem az volt, hogy a sorban felváltva Dékány Zsolt téri épülete udvari szárnyában utalt ki a klub számára helyiségeket az önkormányzat, de azok gyakorlatilag használhatatlanok. Ezért a heti foglalkozásokat a ház főépületében, mint vendég, tarthatják meg, nem éppen ideális körülmények között. Ennek ellenére az elmúlt években gazdag programot bonyolított le a klubvezetés, számos hazai és nemzetközi kiállításon vettek részt a klubtagok, egy elhunyt és egy élő író bibliográfiáját készítem el, második könyvként 1986-ban Pákolitz István műveit és életét feldolgozó bibliográfiát készítettem el. Várkonyi Nándort mellett szintén meghatározó személyiség a 40-es évekbeli városi vezetés és az itténi írók által Szombathelyről Pécsre csábított Bárdosi Németh János. A róla szóló kötet 1989-ben látott napvilágot; harmadikként. De aztán közben meghalt Szederkényi Ervin, akinek pécsi szerepe valamelyest Várkonyi főszerkesztői tevékenységének folytatása, ő a Jelenkort mindig is a Sorsunk utódaként képzelte el. Azonban mivel Szederkényinek kevés önálló műve volt, a kötet kiegészült a Jelenkor bibliográfiájával, Jelenkor-estekről szóló tudósításokkal, a lapról írt közleményekkel. Ez a kötet 1992-ben jelent meg, már a Városi Könyvtár és a Jelenkor Kiadó közös gondozásában.- Utoljára készítettem el a Csorba Győző bibliográfiát, mely a legnagyobb anyag. Nem csak azért, mert az ő munkássága átfogja az elmúlt több mint A nyák napjára versszőttest terített az ünnepeltek lába elé a Kincskereső: egy ünnepi műsor forgatókönyvét. A szerzők nem kisebb nevek, mint Ady Endre, Ratkó József, Szilágyi Domokos, Beney Zsuzsa, Ágh István, Zelk Zoltán. De ma élő kisebb szerzők műveivel is talákozhatunk, ugyanis gyerek-költők megkapó anya-versei szerepelnek a „nagyok” szomszédságában. Aztán a kép tovább tágul. Viktor Hugo gondolata kapcsán („A család a társadalom kristálya”.) elmerenghetünk: milyennek látjuk és milyennek szeretnénk látni ezt a kristályt 1994-ben, a család évében. A folyóirat „családi líra” pályázata pedig alkalmat is kínál érzéseink, vágyaink leírására. Egy korábbi pályázatra, a Neveljük a felnőtteket! címűre érkeztek az alábbi megszívleszakmai előadásokat, pályázatokat tartottak, külföldi fotósokkal találkoztak idehaza és külföldön. A Mecseki Fotóklubban az elmúlt napokban tisztújító rendes közgyűlésre került sor, amelynek során a tagok megválasztották a tíztagú vezetőséget, amely aztán megválasztotta a tisztségviselőket. A klub elnöke ismét Tám László lett, ügyvezető elnök 50 évet, hanem mert sok verseskönyvet publikált, fordított. De újításképp itt külön fejezetben szerepelnek például az ajánlott, „hommage”-versek, hiszen ez alapján fény derülhet Csorba Győző vonzódásaira. Mint a többi kötetben, itt is külön részben található egy ikonográfiái összefoglaló is, mely az összes Csorbáról megjelent fotót, rajzot, festményt is felsorolja.- Kik fogják majd vajon használni ezt az öt bibliográfiát?-Mindazok, akik egy kicsit mélyebben érdeklődnek, hogy miképp alakult a pécsi irodalom az elmúlt évtizedekben. Szerintem a XX. századi magyar irodalomtörténetben van olyan jelentős, hogy eligazítással szolgáljunk róla. Nagyobb összefüggések is érzékelhetőek általa. Trianon után, Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad leválásával megnőtt a kisebb kör, az egyéb vidéki városok szerepe, így Pécsé is. És ezek az emberek, akikről szó volt, mind tettek azért, hogy Pécs kultúr- centrum, kulturális decentrum legyen! M. K. A Kincskeresőből lendő gondolatok Szabó Helgától (a 2. helyezettől): „Kedves Felnőttek! Lazítsatok egy kicsit! Kihalóban lévő humorérzéketeket keressétek elő! Legyetek vidámabbak! Nevessetek többet! S most az általatok használt intelmeket felétek fordítom: ne dohányozzatok! Beszéljetek egymással kulturáltan! Viselkedjetek udvariasan! Kerüljétek a szemetelést! És legyetek minél többet velünk ...! A májusi szám különleges értéke Tamási Áron novellája (Az ő neve Bátor). A félelmetes medvekaland az erdélyi havasok világába visz bennünket. A mű hőse ugyan Jankó, az igazihős mégis a nevének megfelelően Bátor, a gazdáját védelmező juhászkutya. Tamási erőssége a természetGondok között Dékány Zsolt, titkár Mánfai György, művészeti vezető pedig Körtvélyesi László. Az új vezetőség még a nyár elején összeül, hogy megvitassa a működés további lehetőségeit és kidolgozza az őszi-téli, lehetőleg gazdag programot, hogy minél több élethű és vízhatlan fotográfia jöhessen létre a tagok és a közönség örömére, színezve csak egy-két forinttal drágábban. Cseri László Makay Ida Börtön Hogy rámzárult az éjszaka, A sötét négy ében fala megépült bonthatatlan, a fénylő csillagrácsokat nézem csak egyre. Álmomat magamra húzom. - Lassan kialszik, kihúny a való, a csönd perceg csak itt bent. Az égi kémlelőlyukon fegyőröm les: az Isten. Sárándi József Üdvtörténet Lelki szegénynek lenni előrehozott „menny”, túlvilág, s miközben régtől temet - odafigyel rád a világ. Félig itten, félig amott, számára már egyértelmű, határeset vagy öregem, pontosabban: félkegyelmű. Ne legyél magadra büszke, hamar érted jön az ördög, vagy Isten vakar el magán, kellemetlen, rút szemölcsöt. leírás, nála szebben, líraibban csak a Madarak és Fák Napja '94 összeállítás költői (Kosztolányi, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Gyula, Kiss Benedek) szólnak az eleven világról. Devecseri humoros Állatkerti útmutatója mellé kitűnő illusztrációkat rajzolt Gaál Éva, s Gárdonyi kevésbé ismert kis remekét, A komédiás disznót szintén az ő rajzai jelenítik meg. Az „Egy komisz kölök titkai” című Komáromi-írásból többek közt azt is megtudhatjuk, hogy Karinthy Frigyes a saját gyermekkori csínyjeit is „belefordította” Hacker Bandi Csibészfigurájába (tán ezért is szeretjük ennyire a kis betyárt. ..). Jót mulathatunk a Nevető irodalomóra lexikoncikkein meg A telefonkönyv nyomában című paródián. Á Kincses teátrum ezúttal a szabadtéri játékok történetébe avatja be az olvasót. Jövendő kutatók szolgálatában Pécsi irodalmi bibliográfiák Bertók László szerkesztésében A
