Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)
1994-06-08 / 156. szám
1994. június 8., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 3 Magyarságtudat és kultúra a fogságban Köves Imre volt hadifogoly a sztalinói tábor életéről Köves Imre hangulatos pécsi otthonában Fotó: Läufer László-Bármilyen fogságban volt valaki Keleten vagy Nyugaton, három alapvető problémával került szembe: a megalázottsággal, a bizonytalansággal és a silány koszttal - mondja Köves Imre, egykori szovjetúnióbéli hadifogoly, aki ma, 72 évesen a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Baranya megyei elnöke. Visszaemlékezésekből, naplókból, életrajzokból, történelmi tanulmányokból sok szörnyűség olvasható a magyar szakirodalomban is a II. Világháborút követő hadifogság éveiről. Épp ezért ez alkalommal nem annyira a keservekről, mint a fogság „kellemesebb” pillanatairól beszélgettünk Imre bácsival, azokról az alkalmakról, melyek némileg elviselhetővé tették a tábori életet, s egyben tartották is a foglyokban a reményt, hogy szenvedéseik egyszer végetémek, és egészségesen visszatérhetnek hazájukba.- Hadd kezdjem azonban azzal - mondja a végül is reklám- szakemberként nyugdíjba ment Köves Imre -, hogy én, amikor 1943-ban bevonultam a budapesti Márvány (akkor Gömbös Gyula) utcai helyőrségi kórházba, nem harcoló alakulathoz, akkor nagy szerencsémre egy remek emberekből álló, szellemileg érdeklődő alakulathoz kerültem. Ott volt Molnár C. Pál festőművész, aki mindig zsákokat keresgélt, hogy legyen vászna festeni, ott volt Latabár Kálmán, a színész, Németh Amádé zeneszerző és Csík Ferenc olimpiai úszóbajnok. Budapest még a háborús viszonyok közepette is Budapest volt, működtek a színházak. Más kérdés, persze előfordult, hogy mondjuk Páger Antal épp Muráth Lilit ölelte a színpadon, mikor megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, és akkor Páger szólt, „Kedves közönség, menjünk le az óvóhelyre”, aztán mikor elmúlt a légiveszély, ők ugyanúgy felálltak a színpadra, és folytatódott az előadás.- Gondolom, a táborban aztán ennél még sokkal kevésbé volt „idilli” a hangulat.- Való igaz, ezt már a körülmények is garantálták. Miután Nyugat felé menetelés közben 45 tavaszán Morvaországban a szovjet csapatok elfogtak minket, a sztalinói 2. hadifogolytáborba kerültünk. Ez Ukrajnában volt, egy gázgyár Szomszédságában. A tábor élete hajnali ötkor kezdődött ébresztéssel, majd munka következett, de vasárnap nem dolgoztunk. Enni főleg kenyeret, cukrot és apró tőtlenítéssel egybekötött fürdés volt a program.-Mivel nálunk sok magyar volt együtt, sokat segített a nyelvi érintkezés megszokott formája, a puszta magyar szó is erőt adott sanyarú körülményeink elviseléséhez.- Miképp alakult meg a kul- túrcsoport?- 1946. március 15-én ébresztő után figyelmét kérve, a megdöbbenés csendjét kihasználva elszavaltam Petőfi Nemzeti dal című költeményét. A hatás döbbenetes volt. Akkor már háromnegyed éve voltunk fogságban, a hazatérést illetően teljes bizonytalanságban. A táborparancsnokság persze hamar megtudta a dolgot, és hívattak. Egy Zinger nevű főhadnagy kis ideig áthatóan nézett, majd közölte, hogy Petőfit ő is ismeri mint a szabadság költőjét. Aztán barátságosan beszélgetni kezdett velem, s egyszer csak azzal állt elő, hogy az éttermi színpadon mód van előadások tartására, alakítsak a foglyokból társulatot, játsszunk a többieknek.-A csapat hamar összeállt egy honvédzenekari másodkarmester és egy vendéglői prímás vezetésével. A könnyű műfaj minden vállfáját kitevő produkciót, cigányzenét, de még operakíséretet is elő tudtunk adni. A prózai részt szavalatok, magánszámok, paródiák jelentették, de rendeztünk egy- felvonásos darabokat is, persze minden szerepet férfiak játszottak, mint a régi görögöknél. A vasárnapi előadást többször megtekintette a szovjet parancsnok, aki kinevezett a Fogolyszínház igazgatójának, ami azzal az előnnyel is járt, hogy mentesültem a fizikai munka alól.-Mit jelentett önnek a Fogolyszínház?- Talán a túlélést. Hiszen nehéz sorsom ellenére a gondolkodás segítségével meg tudtam tartani lelki egyensúlyomat. Mert a gondolkodás képessége belsőleg szabaddá tett, és erőt adott a jobb idők megéréséhez! Méhes Károly Tisztújítás az építészek kamarájában Megtartotta tisztújító taggyűlését a Magyar Építészek Kamarája és Szövetségének Dél-dunántúli Területi Testületé. A regionális szervezet elnökévé Weiler Árpád pécsi építészt választották, egyben kijelölték az országos tisztújító küldöttközgyűlés dél-dunántúli küldötteit. Ezen a fórumon Baranyát 12, Somogyot 6, Tolna megyét pedig 5 építész képviseli, az országos választmányba ezekből a megyékből 6, illetve 2-2 építész képviselő került be. Egészségügyi árubörze Siófokon Az egészségügyi intézmények elfekvő, de még használható készletei eddig többnyire csak véletlenszerűen találtak új gazdára. Ezentúl remélhetőleg másként lesz, ígérik a Novodata Rt. szakemberei, akik Siófokon megrendezték az I. Egészségügyi Árubörzét. A kedden kezdődött háromnapos börzén bemutatják azt a most kiépülő számítógépes adatbankot, amelynek segítségével az ország egészségügyi intézményei, illetve beszállítóik közvetlenül kapcsolatba léphetnek egymással. Felvételi a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában Mezőgazdasági helyzetkép Nagy Kincső énekel a felvételi bizottság előtt Fotó: Löffler Gábor A pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola felvételi vizsgát tart június 7-én és 8-án óvodások és első osztályos gyerekek részére zenei előképzőbe, kis előképzőbe és zeneóvodába. A zeneóvodások felvételijét Burkus Istvánné vezette.- Május 20-tól zeneiskolai felvételi tájékoztatókat küldtünk a pécsi óvodákba azzal a céllal, hogy minél több gyermek szülője szerezzen tudomást arról, hogy már óvodás korban elkezdhetik zenei tanulmányaikat a tehetséges gyermekek. A Liszt Ferenc Zeneiskolában már második éve folyik az óvodáskorú gyerekek * zenei képzése. Ebben az évben 19 gyermek fejezte be a zeneóvodai osztályt, és készül a kis előképző osztályba.- A felvételi első napján sokan jelentkeztek. Közöttük számos tehetséges, zenei képzésre alkalmas gyereket fedeztünk fel. Az óvodások dallal mutatkoztak be. Lukács Luca karácsonyi éneket adott elő. Popov Alexandar a Kecske ment a kiskertbe c. dalt választotta, Rei- nisch Réka pedig a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű éneket, míg Naszvadi Bence a Pál, Kata, Pé- ter-t mutatta be.- A képességfelmérést hallás és ritmusérzék alapján vizsgáljuk. Az izgalom okozta feszültség hamar elszállt a gyerekekből, és mosolyogva énekeltek. Az előképzőkre jelentkezők vizsgáztatásának egyik irányítója Mikicsár Mária.-Egyes iskolákból csoportosan érkeztek a gyerekek, mint tucatnyian a Mezőszél u.-i iskolából. Hasonló menetben zajlik számukra is a felvételi, csak tartalmában kissé nehezített. Amíg a gyerekek várakoztak, a már felvételizettek egymásnak mondták el friss élményeiket. Többen örömmel megismételték volna produkciójukat, olyan bátran szerepeltek.- Örömmel fogadjuk azokat a gyerekeket, akiknek testvére jelenleg is növendékünk, vagy netán a szüleik is itt tanultak. Itt a tavasz c. dalt énekelte Kovács Anna, Miseta Ildikó az Orgona ágá-t. Gulybán Eszter testvére a zeneiskola tanulója, de Perjés Anna is két zeneiskolás testvérétől kapott kedvet. A több száz jelentkezőből csak 150 növendéket tudnak felvenni. Rozvány Gy. Képernyő elő« Pécs, visszaénekelt májusok Pécs, májusi ragyogásban. Pécs a visszaénekelt májusok ragyogásában. Hallgatom Marczis Demeter ma is telten zengő énekhangját, amely erejéből mit sem vesztett - sőt, úgy terjed el bennem és zsongít, ahogy a szakértelemmel érlelt nehéz óborok tüzeket gyújtó, lé- lek-könnyítő mámora. Az ének, mint a visszafiatalodás vagy éppen az örök fiatalság ópiuma. Hallgatom, hogy II. Fülöp, Me- fisztó vagy Don Pasquale komor súlyokkal játszó baritonjának most milyen törékeny íve, a kék ég magasáig lebegő szárnya van; rég volt tán igaz sem volt slágerek röppennek a levéltarajos oszlopfők közé, operettdalok érzelmes dallamokból szőtt uszályán bókoló fejű rózsák - szerelmes énekszó a pécsi Áfium étteremben és a Pécsi Akadémiai Bizottság Jurisics úti székházának teraszán (Horváth Norbert operatőr igyekezete atmoszférában is maradandó), hogy mint nem őshonos pécsi, mélyebben megértsem, mi is az a mediterrán derű ami átmelegíti ezt a várost. Marczis szerelmes városát, ahol egy év híján három évtizedet töltött, ahol nemzetközi hírű operistává vált, és lett utóbb az operatársulat igazgatója - és amit lélekben, mint sokak Marczis Döméje, ma sem hagyott el igazán. A Pécsi Körzeti Televízió készített már róla portréfilmet, s más összeállításokat, ahogyan természetesen az MTV is - a pécsi stúdió legutóbbi, „Egy tisztes őszi halánték” címmel sugárzott nosztalgia műsora Bükkösdi László rendezésében pedig már - mondhatni - üdítő nyáreleji ráadás. Hamuszín ezüst gyertyatartón, félig már kiürült, karcsú poháron koccan a fény, egy feltünedező lányarc, egy hófehér nagybőgő és hegedű térből elő- fénylő plasztikája - az ördög a részletekben. A szerelmes epekedések, szenvedélyes búcsúk és önfeledt egymásratalálások, majd a sziromként elhulló emlékképek krúdys hangulata - Marczis érzelemtelt előadásmódja - a művészeti szakközép- iskolában végzett, eredetileg ba- lettos Fábián Anita társaságával válik teljessé. A dalos repertoár a slágerektől a Zsupán belépőjéig sokszínű, amit a jelmezeket tervező Hammer Edit is igyekszik követni a helyszínek, a dalok, hangulatok változása szerint. A zongoránál Papp Zoltán, a műsor zenei szerkesztője ül. A Pécsi Körzeti Televízió pedig immáron hagyományt teremt e „hagyományápolással”; a közelmúltban például a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola művésztanárainak - Keserű Ilonának, Bencsik Istvánnak - vagy Pál Zoltán szobrászművésznek a műhelyébe látogattak el; összeállítással dokumentálták a Pécsi Szimfonikus Zenekar vezetőkamagyának, Williams Howardnak itt eltöltött, fellépésekben gazdag négy évét; interjú készült Hámori Józseffel, a Tudományegyetem rektorával, s a szimfonikus zenekar új, uruguay-német karnagyát, Pasque-t is szeretnék bemutatni. Fogalmazhatok úgy is, hogy csak azt teszik, ami a dolguk - Pécs egyébként is hálás város, az itt élő alkotók többsége nem zárja el kincseit sértetten a világ elől. Csakhogy az, hogy a pécsi stúdióban e témájú műsoraikat tekintve egyre egyenletesebb, gyakran magas színvonalon teszik a „dolgukat”, talán nem érdektelen. Bóka Róbert Várhatóan egy hónapig tart a betakarítás, azaz 10 hektáros napi teljesítmény mellett 26 nap kell a kalászos gabonák Maratásához. Jelenleg az országban hozzávetőlegesen 8 500-9 000 kombájn van. Az egy kombájnra jutó betakarítandó őszi, illetve tavaszi kalászosgabona terület - 70 százalékos működőképességet feltételezve - gépenként hozzávetőlegesen 260 hektár. A 10-12 millió tonnás tárolókapacitást a szakemberek ugyancsak elegendőnek ítélik. Mindez abból a legfrissebb jelentésből tűnik ‘ki, amelyet a szakminisztérium földművelés- ügyi hivatalok főosztálya állított össze a legújabb területi tapasztalatok alapján. Az őszi kalászosok állapota jó. Az őszi búza virágzik, az őszi árpa érése pedig már megkezdődött. A kedvező időjárás hatására a tavaszi árpa jól fejlett, de komoly terméscsökkenést idézhetnek elő a gombabetegségek, valamint a vetésfehérítő lárvák. A gazdák ugyanis elhanyagolják az ellenük való védekezést. Tavaszi árpából egyébként az idén mintegy 221 ezer hektárt vetettek, ez 6 százalékkal kevesebb a múlt évihez képest. A borsó szépen fejlett, de az előrejelzések szerint erős levéltetű-fertő- zés várható, a védekezés nélkülözhetetlen. A borsó vetésterülete - amely 59 ezer hektár - az idén jóval alatta maradt a tavalyinak, mintegy 25 százalékkal. Á cukkorrépát a vetésterület 5-8 százalékán a répabarkó és a répabolha kártétele miatt újra kellett vetni. A kártevők által nem károsított vetésterületen a növények jól fejlettek. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. július 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ..........év................hó ... .......nap aláírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.)