Új Dunántúli Napló, 1994. június (5. évfolyam, 149-178. szám)

1994-06-08 / 156. szám

1994. június 8., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 3 Magyarságtudat és kultúra a fogságban Köves Imre volt hadifogoly a sztalinói tábor életéről Köves Imre hangulatos pécsi otthonában Fotó: Läufer László-Bármilyen fogságban volt valaki Keleten vagy Nyugaton, három alapvető problémával ke­rült szembe: a megalázottsággal, a bizonytalansággal és a silány koszttal - mondja Köves Imre, egykori szovjetúnióbéli hadifo­goly, aki ma, 72 évesen a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsé­gének Baranya megyei elnöke. Visszaemlékezésekből, nap­lókból, életrajzokból, történelmi tanulmányokból sok szörnyűség olvasható a magyar szakiroda­lomban is a II. Világháborút kö­vető hadifogság éveiről. Épp ezért ez alkalommal nem annyira a ke­servekről, mint a fogság „kelle­mesebb” pillanatairól beszélget­tünk Imre bácsival, azokról az al­kalmakról, melyek némileg elvi­selhetővé tették a tábori életet, s egyben tartották is a foglyokban a reményt, hogy szenvedéseik egy­szer végetémek, és egészségesen visszatérhetnek hazájukba.- Hadd kezdjem azonban az­zal - mondja a végül is reklám- szakemberként nyugdíjba ment Köves Imre -, hogy én, amikor 1943-ban bevonultam a buda­pesti Márvány (akkor Gömbös Gyula) utcai helyőrségi kór­házba, nem harcoló alakulathoz, akkor nagy szerencsémre egy remek emberekből álló, szelle­mileg érdeklődő alakulathoz ke­rültem. Ott volt Molnár C. Pál festőművész, aki mindig zsáko­kat keresgélt, hogy legyen vászna festeni, ott volt Latabár Kálmán, a színész, Németh Amádé zeneszerző és Csík Fe­renc olimpiai úszóbajnok. Bu­dapest még a háborús viszo­nyok közepette is Budapest volt, működtek a színházak. Más kérdés, persze előfordult, hogy mondjuk Páger Antal épp Muráth Lilit ölelte a színpadon, mikor megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, és akkor Páger szólt, „Kedves közönség, men­jünk le az óvóhelyre”, aztán mikor elmúlt a légiveszély, ők ugyanúgy felálltak a színpadra, és folytatódott az előadás.- Gondolom, a táborban az­tán ennél még sokkal kevésbé volt „idilli” a hangulat.- Való igaz, ezt már a körül­mények is garantálták. Miután Nyugat felé menetelés közben 45 tavaszán Morvaországban a szovjet csapatok elfogtak min­ket, a sztalinói 2. hadifogolytá­borba kerültünk. Ez Ukrajnában volt, egy gázgyár Szomszédsá­gában. A tábor élete hajnali öt­kor kezdődött ébresztéssel, majd munka következett, de va­sárnap nem dolgoztunk. Enni főleg kenyeret, cukrot és apró tőtlenítéssel egybekötött fürdés volt a program.-Mivel nálunk sok magyar volt együtt, sokat segített a nyelvi érintkezés megszokott formája, a puszta magyar szó is erőt adott sanyarú körülménye­ink elviseléséhez.- Miképp alakult meg a kul- túrcsoport?- 1946. március 15-én éb­resztő után figyelmét kérve, a megdöbbenés csendjét kihasz­nálva elszavaltam Petőfi Nem­zeti dal című költeményét. A ha­tás döbbenetes volt. Akkor már háromnegyed éve voltunk fog­ságban, a hazatérést illetően tel­jes bizonytalanságban. A tábor­parancsnokság persze hamar megtudta a dolgot, és hívattak. Egy Zinger nevű főhadnagy kis ideig áthatóan nézett, majd kö­zölte, hogy Petőfit ő is ismeri mint a szabadság költőjét. Aztán barátságosan beszélgetni kezdett velem, s egyszer csak azzal állt elő, hogy az éttermi színpadon mód van előadások tartására, alakítsak a foglyokból társulatot, játsszunk a többieknek.-A csapat hamar összeállt egy honvédzenekari másod­karmester és egy vendéglői prímás vezetésével. A könnyű műfaj minden vállfáját kitevő produkciót, cigányzenét, de még operakíséretet is elő tud­tunk adni. A prózai részt szava­latok, magánszámok, paródiák jelentették, de rendeztünk egy- felvonásos darabokat is, persze minden szerepet férfiak játszot­tak, mint a régi görögöknél. A vasárnapi előadást többször megtekintette a szovjet pa­rancsnok, aki kinevezett a Fo­golyszínház igazgatójának, ami azzal az előnnyel is járt, hogy mentesültem a fizikai munka alól.-Mit jelentett önnek a Fo­golyszínház?- Talán a túlélést. Hiszen nehéz sorsom ellenére a gon­dolkodás segítségével meg tudtam tartani lelki egyensú­lyomat. Mert a gondolkodás képessége belsőleg szabaddá tett, és erőt adott a jobb idők megéréséhez! Méhes Károly Tisztújítás az építészek kamarájában Megtartotta tisztújító taggyű­lését a Magyar Építészek Ka­marája és Szövetségének Dél-dunántúli Területi Testü­leté. A regionális szervezet el­nökévé Weiler Árpád pécsi épí­tészt választották, egyben kije­lölték az országos tisztújító kül­döttközgyűlés dél-dunántúli küldötteit. Ezen a fórumon Ba­ranyát 12, Somogyot 6, Tolna megyét pedig 5 építész képvi­seli, az országos választmányba ezekből a megyékből 6, illetve 2-2 építész képviselő került be. Egészségügyi árubörze Siófokon Az egészségügyi intézmé­nyek elfekvő, de még hasz­nálható készletei eddig több­nyire csak véletlenszerűen ta­láltak új gazdára. Ezentúl remélhetőleg más­ként lesz, ígérik a Novodata Rt. szakemberei, akik Siófo­kon megrendezték az I. Egészségügyi Árubörzét. A kedden kezdődött háromnapos börzén bemutatják azt a most kiépülő számítógépes adat­bankot, amelynek segítségé­vel az ország egészségügyi in­tézményei, illetve beszállítóik közvetlenül kapcsolatba lép­hetnek egymással. Felvételi a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában Mezőgazdasági helyzetkép Nagy Kincső énekel a felvételi bizottság előtt Fotó: Löffler Gábor A pécsi Liszt Ferenc Zeneis­kola felvételi vizsgát tart június 7-én és 8-án óvodások és első osztályos gyerekek részére ze­nei előképzőbe, kis előképzőbe és zeneóvodába. A zeneóvodások felvételijét Burkus Istvánné vezette.- Május 20-tól zeneiskolai felvételi tájékoztatókat küld­tünk a pécsi óvodákba azzal a céllal, hogy minél több gyer­mek szülője szerezzen tudomást arról, hogy már óvodás korban elkezdhetik zenei tanulmányai­kat a tehetséges gyermekek. A Liszt Ferenc Zeneiskolá­ban már második éve folyik az óvodáskorú gyerekek * zenei képzése. Ebben az évben 19 gyermek fejezte be a zeneóvo­dai osztályt, és készül a kis elő­képző osztályba.- A felvételi első napján so­kan jelentkeztek. Közöttük számos tehetséges, zenei kép­zésre alkalmas gyereket fedez­tünk fel. Az óvodások dallal mutat­koztak be. Lukács Luca kará­csonyi éneket adott elő. Popov Alexandar a Kecske ment a kis­kertbe c. dalt választotta, Rei- nisch Réka pedig a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű éneket, míg Naszvadi Bence a Pál, Kata, Pé- ter-t mutatta be.- A képességfelmérést hallás és ritmusérzék alapján vizsgál­juk. Az izgalom okozta feszült­ség hamar elszállt a gyerekek­ből, és mosolyogva énekeltek. Az előképzőkre jelentkezők vizsgáztatásának egyik irányí­tója Mikicsár Mária.-Egyes iskolákból csoport­osan érkeztek a gyerekek, mint tucatnyian a Mezőszél u.-i isko­lából. Hasonló menetben zajlik számukra is a felvételi, csak tar­talmában kissé nehezített. Amíg a gyerekek várakoztak, a már felvételizettek egymásnak mondták el friss élményeiket. Többen örömmel megismétel­ték volna produkciójukat, olyan bátran szerepeltek.- Örömmel fogadjuk azokat a gyerekeket, akiknek testvére jelenleg is növendékünk, vagy netán a szüleik is itt tanultak. Itt a tavasz c. dalt énekelte Kovács Anna, Miseta Ildikó az Orgona ágá-t. Gulybán Eszter testvére a zeneiskola tanulója, de Perjés Anna is két zeneisko­lás testvérétől kapott kedvet. A több száz jelentkezőből csak 150 növendéket tudnak felvenni. Rozvány Gy. Képernyő elő« Pécs, visszaénekelt májusok Pécs, májusi ragyogásban. Pécs a visszaénekelt májusok ragyogásában. Hallgatom Marczis Demeter ma is telten zengő énekhangját, amely ere­jéből mit sem vesztett - sőt, úgy terjed el bennem és zsongít, ahogy a szakértelemmel érlelt nehéz óborok tüzeket gyújtó, lé- lek-könnyítő mámora. Az ének, mint a visszafiatalodás vagy éppen az örök fiatalság ópiuma. Hallgatom, hogy II. Fülöp, Me- fisztó vagy Don Pasquale ko­mor súlyokkal játszó baritonjá­nak most milyen törékeny íve, a kék ég magasáig lebegő szárnya van; rég volt tán igaz sem volt slágerek röppennek a levéltara­jos oszlopfők közé, operettda­lok érzelmes dallamokból szőtt uszályán bókoló fejű rózsák - szerelmes énekszó a pécsi Áfium étteremben és a Pécsi Akadémiai Bizottság Jurisics úti székházának teraszán (Hor­váth Norbert operatőr igyeke­zete atmoszférában is mara­dandó), hogy mint nem őshonos pécsi, mélyebben megértsem, mi is az a mediterrán derű ami átmelegíti ezt a várost. Marczis szerelmes városát, ahol egy év híján három évtizedet töltött, ahol nemzetközi hírű operistává vált, és lett utóbb az operatársu­lat igazgatója - és amit lélek­ben, mint sokak Marczis Dö­méje, ma sem hagyott el igazán. A Pécsi Körzeti Televízió ké­szített már róla portréfilmet, s más összeállításokat, ahogyan természetesen az MTV is - a pécsi stúdió legutóbbi, „Egy tisztes őszi halánték” címmel sugárzott nosztalgia műsora Bükkösdi László rendezésében pedig már - mondhatni - üdítő nyáreleji ráadás. Hamuszín ezüst gyertyatar­tón, félig már kiürült, karcsú poháron koccan a fény, egy fel­tünedező lányarc, egy hófehér nagybőgő és hegedű térből elő- fénylő plasztikája - az ördög a részletekben. A szerelmes epe­kedések, szenvedélyes búcsúk és önfeledt egymásratalálások, majd a sziromként elhulló em­lékképek krúdys hangulata - Marczis érzelemtelt előadás­módja - a művészeti szakközép- iskolában végzett, eredetileg ba- lettos Fábián Anita társaságával válik teljessé. A dalos repertoár a slágerek­től a Zsupán belépőjéig sok­színű, amit a jelmezeket tervező Hammer Edit is igyekszik kö­vetni a helyszínek, a dalok, hangulatok változása szerint. A zongoránál Papp Zoltán, a mű­sor zenei szerkesztője ül. A Pécsi Körzeti Televízió pedig immáron hagyományt te­remt e „hagyományápolással”; a közelmúltban például a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola művésztanárainak - Keserű Ilo­nának, Bencsik Istvánnak - vagy Pál Zoltán szobrászmű­vésznek a műhelyébe látogattak el; összeállítással dokumentál­ták a Pécsi Szimfonikus Zene­kar vezetőkamagyának, Willi­ams Howardnak itt eltöltött, fel­lépésekben gazdag négy évét; interjú készült Hámori József­fel, a Tudományegyetem rekto­rával, s a szimfonikus zenekar új, uruguay-német karnagyát, Pasque-t is szeretnék bemutatni. Fogalmazhatok úgy is, hogy csak azt teszik, ami a dolguk - Pécs egyébként is hálás város, az itt élő alkotók többsége nem zárja el kincseit sértetten a világ elől. Csakhogy az, hogy a pécsi stúdióban e témájú műsoraikat tekintve egyre egyenletesebb, gyakran magas színvonalon te­szik a „dolgukat”, talán nem ér­dektelen. Bóka Róbert Várhatóan egy hónapig tart a betakarítás, azaz 10 hektáros napi teljesítmény mellett 26 nap kell a kalászos gabonák Maratá­sához. Jelenleg az országban hozzávetőlegesen 8 500-9 000 kombájn van. Az egy kom­bájnra jutó betakarítandó őszi, illetve tavaszi kalászosgabona terület - 70 százalékos műkö­dőképességet feltételezve - gé­penként hozzávetőlegesen 260 hektár. A 10-12 millió tonnás tárolókapacitást a szakemberek ugyancsak elegendőnek ítélik. Mindez abból a legfrissebb je­lentésből tűnik ‘ki, amelyet a szakminisztérium földművelés- ügyi hivatalok főosztálya állí­tott össze a legújabb területi ta­pasztalatok alapján. Az őszi ka­lászosok állapota jó. Az őszi búza virágzik, az őszi árpa érése pedig már megkezdődött. A kedvező időjárás hatására a ta­vaszi árpa jól fejlett, de komoly terméscsökkenést idézhetnek elő a gombabetegségek, vala­mint a vetésfehérítő lárvák. A gazdák ugyanis elhanyagolják az ellenük való védekezést. Ta­vaszi árpából egyébként az idén mintegy 221 ezer hektárt vetet­tek, ez 6 százalékkal kevesebb a múlt évihez képest. A borsó szépen fejlett, de az előrejelzé­sek szerint erős levéltetű-fertő- zés várható, a védekezés nélkü­lözhetetlen. A borsó vetésterü­lete - amely 59 ezer hektár - az idén jóval alatta maradt a tava­lyinak, mintegy 25 százalékkal. Á cukkorrépát a vetésterület 5-8 százalékán a répabarkó és a ré­pabolha kártétele miatt újra kel­lett vetni. A kártevők által nem károsított vetésterületen a nö­vények jól fejlettek. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. július 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ..........év................hó ... .......nap aláírás Előfizethető: 1 hónapra 375 Ft 2 hónapra 750 Ft 3 hónapra 1125 Ft 6 hónapra 2250 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére. (7623 Pécs, Rákóczi út 34.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom