Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-02 / 120. szám
1994. május 2., hétfő Gazdaság uj Dunántúli napló 9 A faluháló felöleli már egész Magyarországot Kis falvak, szép falvak Tiszta, rendezett képet mutat Cserkút központja Fotók: Vincze Barbara Tovább csökken az állatállomány Élénkülés a baromfinál Április közepén Alsómocso- ládon rendezte meg a Faluháló Egyesület során következő ösz- szejövetelét, melyre félévente kerül sor a tagok lakhelyén, illetve szülőfalujában lehetőség szerint. Ezúttal Dicső László, Alsó- mocsolád, illetve Jónás József, Cserkút polgármestérei voltak vendéglátóink, akik szintén tagjai a mintegy harminc tagot számláló egyesületnek. Mindketten résztvettek a Budapesten működő Falufejlesztési Társaság által meghirdetett 1. és 2. számú animátorképzésen. A találkozó apropójául is ez szolgált: a két külön működő egyesület tagjai, akik teljesen változó életkorú és foglalkozású emberek - pedagógusok, ön- kormányzati tisztségviselők, kétkezi munkások, népművelők - ismerkedjenek, beszélgessenek egymással. * A Faluháló gondolata azokban a fiatalokban merült fel először, akik egy animátorképzésen találkozva és társakra találva 1991-ben elhatározták, hogy egyesületet hoznak létre. Az alapszabályban rögzítik, hogy tag lehet minden olyan Magyarországon és annak határain kívül élő ember, aki átérzi a falu vagy egy közösség problémáját, s lehetősége, tehetsége szerint megpróbál tenni érte. Azóta a tagok lakhelye szerint az egyesület szinte egész Magyarországot behálózza, hiszen az egyesület elnöke például a Baranya megyei Alsómocso- ládról való, míg titkára, Lab- bancz Mariann a Szabolcs— Szatmár-Bereg megyei Gáva- vencsellőn lakik. De ugyanígy tagjaink között tudhatjuk az erdélyi Sebestyén Sándort vagy Csizmár Bélát Kárpátaljáról. Legutóbbi, nyári összejövetelünk színhelye éppen Kárpátalja volt, amikor is ellátogattunk az ott élő tagtársaink szűkebb pátriájába - Ungvárra és Rákosra. Az animátor szó jelentése pedig - esetünkben - olyan erjesztő, tevékeny közéleti ember, aki a helyi kezdeményezéseket felkarolja vagy éppen elindítja, cselekvésre ösztönzi az ott élőket, és közösen próbálnak megoldást találni mondjuk például a falu telefonhálózatának kiépítésében, a közművesítés tekintetében, vagy a falu közösségi életének újjászervezésében. Találkozóinkon tehát jóbarátok találkoznak. Ismerősek a gondok, elmondjuk, mi történt legutóbbi összejövetelünk óta: a faluban, az iskolában, az önkormányzatnál, megoldódott-e az építkezés, a köz- szolgálati munkások ügye, egyszóval az általunk képviselt kis közösség konkrét problémája. Alsómocsoládi találkozásunk minden bizonnyal legfigyelemreméltóbb résztvevői az Edelényi Alapítványi Munkaiskola pedagógusai voltak, akik számunkra is örömteli eseményről számoltak be. Az elsősorban cigány nemzetiségű, testi vagy lelki sérült gyerekekkel foglalkozó pedagóguskollektíva (mindössze nyolcán) elhatározták, hogy építkezésbe fognak, hiszen az iskolában tanuló, illetve beiratkozni szándékozók hamarosan kinövik a most meglévő, rossz állapotban lévő épületet. A közelmúltban volt Edelényben az alapkőletétel, s szeptembertől már új épületben kezdik a tanévet a gyerekek. A Pécsen működő Ghandi Alapítvánnyal éppen ezekben a napokban vette fel a kapcsolatot a tantestület, hiszen minden alkalmat megragadnak, hogy segítséget, tanácsot kérjenek a hasonló profilú intézményektől. Több szempontból is érdekes volt Gerencsér Balázs szociológus és Faludi Erika építész beszámolója. Mindketten Budapesten születtek, élték a fővárosi ember túlhajszolt, zaklatott életét. Aztán egy szép napon - egymástól teljesen függetlenül - úgy döntöttek: elköltöznek, ezentúl vidéken élnek. Faludi Erika három évvel ezelőtt települt ki Drávafokra, az Ormánságba. Gerencsér Balázs pedig családjával együtt a Fejér megyei Abán él: a helyi művelődési ház igazgatója. Élménybeszámolóik után mindnyájunkban felmerült a kérdés: hogyan tud beilleszkedni a tősgyökeres fővárosi lakos egy faluközösségbe, s vajon az befogadja-e, hány év után nem számít „gyütt-ment”-nek, idegennek, bekerültnek? A válaszok bizony sok tekintetben eltértek egymástól... Nagy élmény volt számunkra, hogy a Faluháló Egyesület itt, Baranyában is tovább bővült. Bemutatkoztak az újonnan érkezők. Ignácz János például Besen- céről jött, s az Ormánság Alapítványnál folytatott tevékenységéről, a különböző cigányprogramokról beszélt. Varga Ákos és Bihari István kétújfa- lusi vállalkozók egy, a falusi gazdák megsegítésére létrehozandó korlátolt felelősségű társaság beindításáról számoltak be. * Jónás József polgármester meghívására Cserkútra kirándultunk. Elvarázsolt bennünket a falu arculata, a tiszta, rendezett környezet, az emberek nyíltszívűsége, tenniakarása. Szinte hihetetlen, hogy a nagyváros közvetlen közelében - Pécs innen mindössze kilenc kilométer - Cserkút megőrizte falusias jellegét. Felbaktattunk a Jakab-hegyre, amely ősrégi szerkövek lelőhelye. Szinte mindenki hozott haza magával egy eredeti színösszeállítású követ. „Egy darab Cserkút” - jegyeztük meg tréfásan, újabb darabja a gyűjteménynek, hiszen minden találkozóról viszünk haza valamit, ha máshol nem, a szívünkben, mert mindig találunk valami érdekes, és értékes őrizhető emléket . . . Itt, Cserkúton is rátaláltunk egy csodára: a falu központjában lévő csodálatos Árpád-kori templomra, melynek falát eredeti falfestmények díszítik. Bundovics Judit Beregszász Az állattenyésztés helyzete tovább romlik - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatásából. A szövetkezeti üzletrészek kiadása és a privatizált telepek alacsony jövedelmezősége miatt a tehénlétszám folyamatosan csökken. A ma- gánosított telepekről vágóhídra szállított tehenek utánpótlása késik. Országosan gondot okoz a vágómarha valamint a törzskönyvezett tenyészállatok hiánya, illetve csökkenése. Sikerrel kecsegtet ellenben a tejcsamo- kok magánkézbe adása, ugyanis ott ahol ez már megtörtént, jelentősen javult a tej minősége. Az anyakoca-létszám is elsősorban ott esett vissza, ahol privatizálták a telepeket. Több helyütt a kivágott állatok pótlása helyett - a pénzügyi túlélés érdekében - inkább az egész telepet felszámolták. A hizlalás veszteségességére jó példa Komárom megye, ahol a termelők a sertéshízlalás helyett szívesebben foglalkoznak a bábolnai baromfi-integrációban broiler- csirke neveléssel. A kamarai törvény elfogadása után megkezdődött a köztestületi intézmények szervezése. A munkálatok során azonban számos bizonytalanság merült fel a törvény végrehajtásával, vagyis a kamarák felállításával kapcsolatban. Ezek egyike éppen a tagságra vonatkozik.- Ki lehet tulajdonképpen tagja az agrárkamarának? - tettük fel a kérdést dr. Mészáros Gyulának, a Magyar Agrárkamara igazgatójának.- Röviden úgy fogalmazhatnám meg a választ, hogy minden olyan kistermelő, aki üzleti tevékenységet folytat. Legkönnyebben talán adózási szempontból lehet meghatározni ezt a kört: mindenki, aki áfát fizet, vagyis rendszeresen elad valamelyik feldolgozónak húst, zöldséget, gyümölcsöt.- Kérniük kell a kistermelőknek a tagsági viszonyt?- Nem akarjuk többlet adminisztrációval terhelni a termelőket, ezért elsősorban az adóhatóságtól - cégek esetében pedig a jegyzőktől - várjuk, hogy bejelentsék a kamaránál a tagokat.- Hogyan tudják ellenőrizni a termelők, hogy bekerültek-e a tagnyilvántartásba, vagy sem?- A nyáron megalakuló községi-, városi mezőgazda- sági bizottságok minden helységben közhírré teszik a tagok Válságát éli a juhtenyésztés is. Szinte általános jelenség az anyaállomány elöregedése, alultápláltsága, a nagyfokú elhullás. Hiányzik a pontos ellenőrzés, törzskönyvezés. Jelentős mértékben megnehezíti a juhásza- tok helyzetét a legeltetési lehetőségek tisztázatlansága is. A baromfi- és kisállattenyésztés területén a törzsállományok létszámának leépítése vagy megszűnése miatt oly mértékben megnövekedett a kereslet a naposbaromfi iránt, hogy az igényeket a termelők nem tudják kielégíteni. Ä broiler-nevelés egyébként csak azokban a kisgazdaságokban zökkenőmentes, ahol a donor-gazdaság naposbaromfival,takarmány ellátással is segíti a termelőket. Örvendetes viszont, hogy nem csökkent, sőt Bács megyében növekedett a víziszámya- sok' és a pulyka termelése. A Bamevál előrejelzése szerint a víziszámyas termeltetésben és felvásárlásban mintegy 15-20 százalékos fellendülés várható. listáját. Amennyiben valaki, aki tevékenysége alapján odatartozó lenne, nem szerepel ezen a listán, reklamálhat s kérheti az utólagos felvételét. De amíg ez nem derül ki, semmit sem kell tenniük a termelőknek, csak türelmesen várni. Egyébként leginkább arról fogják észrevenni tagsági viszonyuk kezdetét, hogy eljutnak hozzájuk a kamarai szolgáltatások. Ezek többnyire olyan információk lesznek, amelyek a napi munkájukat segítik.- Erre mikortól számíthatnak a tagok?-Október 31-ig kell megalakulniuk a regionális'kamaráknak, december 31-ig pedig az országos Magyar Agrárkamarának. 1995 az átmenet éve lesz, a munkák beindításának, az állami feladatok átvételének az ideje. Ezért tagdíjat csak 1996. januárjától kell fizetni. Mértéke valószínűleg az iparűzési adóval lesz egyenlő, de ezt a kamara alapszabályában fogjuk pontosan meghatározni. Az összeget egyébként a társasági-, illetve a személyi jövedelemadóból le lehet majd vonni. S bár a tagi kötelezettségek csak 1996-tól élnek, az előnyöket már 1995-től élvezhetik a termelők. Tehát a jövő évtől kezdődően számíthatnak a különféle piaci információkra és egyéb segítségre. Bánhegyi Zsuzsa Megkapó a cserkűtiak nyíltszívűsége, tenniakarása Az agrárkamarai tagság előnyei 1995-től élvezhetők A volt állami gazdaságok privatizációja Tízmilliárd forintos bevétel? Várhatóan május végén, június elején kezdődhet meg az Állami Vagyonkezelő Rt. fennhatósága alá tartozó volt állami gazdaságok privatizációja. A társaságok tulajdonrészeinek értékesítéséből az ÁV Rt. 10 milliárd forintos (a névértékkel azonos) bevételre számít, míg a névérték feletti rész a társaságok vagyonát gyarapítja majd. A részvénytársasággá alakult 24 állami gazdaság helyzetét és privatizációjának koncepcióját Tomka József, az ÁV Rt. ügyvezető igazgatója és Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára sajtótájékoztatón ismertette. A 24 társaság idén felajánlásra kerülő tulajdonrészeit az ÁV Rt. jóval a névérték fölött kívánja értékesíteni, mivel ezek a cégek véleményük szerint versenyképesek és eredményesen gazdálkodnak. A két évvel ezelőtti mérleg szerinti eredményük 2,1 milliárd forintos veszteséget mutatott, és a tevékenységükből származó végeredmény is mínusz 173 millió forint volt, de az 1993-as évet már csak csekély, mínusz 40 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zárták, 1994-ben pedig - a tervek szerint - már 2 milliárd forint adózott nyereséget is termelnek majd. Raskó György felhívta a figyelmet arra, hogy e részvény- társaságoknál a hagyományos árutermelést vissza kell szorítani, hiszen alapvető feladatuk a biológiai alapok védelme és fejlesztése. A társaságok többségének az 50 százalék mínusz 1 szavazat nagyságú tulajdonrészét hirdetik meg, ám a tárca 9 részvénytársaság esetében is javasolja, hogy az állami tulajdonban maradó hányad 25 százalék plusz egy szavazatra csökkenjen. A tárca hosszú távú elképzelései szerint az állami tulajdon minden társaságban egy aranyrészvényre csökkenne, és a szakmai befektető megléte után a társaságok további tulajdonhányadát a tőzsdén keresztül a kisbefektetőknek kívánják értékesíteni. Magyarország kelet-európai exportjának egyre jelentősebb hányadát adja e részvénytársaságok profiljának megfelelő szaporítóanyag- és tenyészállat-kereskedelem. A verseny azonban Magyarországon is egyre erősebb, ezért ezeknél a cégeknél a tárca és az ÁV Rt. a tőkeemeléses privatizációt tartaná célszerűnek, tőkeerős, nem konkurens szakmai befektetők bevonásával. A volt állami gazdaságok meghirdetése iránt várhatóan óriási lesz az érdeklődés - mondta Raskó György. Deutsche Bank Magyarország pénzügyi helyzete A nagyfokú tőkebeáramlásnak köszönhetően Magyarország tavaly a folyó fizetési mérleg hiányát (3,5 milliárd dollár) és az esedékes adósságtörlesztést nehézség nélkül finanszírozta, sőt Budapest devizatartalékai még nőttek is. Az adósságmutatók nem kerültek kritikus zónába. Ebben az évben hasonló nagyságrendű fizetésimérleg-hiány várható. Problémákkal azonban most sem kell számolni, mivel az ország vonzó a külföldi befektetők számára, megítélése jó a nemzetközi pénzpiacon, és komoly devizatartalékai vannak - állapította meg az a jelentés, amelyet a Deutsche Bank készített Magyarország pénzügyi helyzetéről. Hosszú távon azonban Magyarország nehezen tudja kezelni a fizetési mérleg ekkora hiányát, hacsak nem növeli ismét exportját, hogy az ország külső szereplésének eredménye egyensúlyba kerüljön a növekvő adósságszolgálati teherrel. Az export ösztönzésének a májusi választások után alakuló új kormány gazdasági prioritásai között is előkelő helyen kell szerepelnie. Miután több külső tényező kedvezőtlen, a tartós exportnövekedés elérése nem lesz könnyű - hangsúlyozza a jelentés. Magyarország belső helyzete drasztikusan romlott. Miután 1990 és 1992 között három éven át többletet ért el, tavaly 3,5 milliárd dolláros nagyságú hiány keletkezett a folyó fizetési mérlegben. Ezzel egy időben jelentősen nőtt ismét a külső eladósodás, az adósság az 1992 végén jelentkező 21,4 milliárd dollárról 1993 végére 24,6 milliárdra emelkedett. Az erős külföldi tőkebeáramlásnak köszönhetően viszont ez nem okozott akut problémát az országnak. A jelentés szerint a tőkebeáramlás nagysága 8,7 milliárd dollár volt 1993-ban. Ez nemcsak a mérleghiány és az adósságtörlesztés (3,3 milliárd dollár) finanszírozására volt elegendő, hanem arra is, hogy a devizatartalékokat 2,3 milliárd dollárról 6,7 milliárd dollárra növeljék. Mindez azt jelenti, hogy a nettó külső adósság tavaly év végén (17,8 milliárd dollár) csak 1 milliárd dollárral volt több az egy évvel korábbinál. A kérdés tehát az, hogy az ország meddig képes a folyó fizetési mérleg 2-3 milliárd dollár nagyságú hiányát finanszírozni, figyelembe véve azt, hogy a gazdasági kutatóintézetek ilyen nagyságú hiányt jósolnak jövőre és 1996-ra is. Á válasz a jelentés szerint elsősorban a hiány szerkezetétől függ, s ez egyértelműen kedvezőtlen a jelen pillanatban.
