Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-05 / 123. szám

1994. május 5., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 Űj utakon a munkanélküliek képzése Tanácsadás, információk, referenciák és anyagiak A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ a munkanélkü­liek képzés-támogatási rend­szerét az elmúlt években ösz- szegyűlt tapasztalatok alapján ezévtől átalakítva működteti. Az új eljárásnak az a célja, hogy növekedjen a résztvevők anyagi és személyes felelőssége, egyrészt a képzőké az oktatás minőségéért, a munkanélküli­eké pedig úgy, hogy csak azok kezdjenek tanulást, akik min­den körülményt mérlegelve azt komolyan kívánják venni, és eredményes vizsgával be is fe­jezni. Felajánlott és elfogadott Baranyában a képzésben-át- képzésben résztvevő munka- nélküliek száma évente két és félezer körülire várható. A ne­kik adott támogatási formák: személyre szóló tanácsadás, in­formációszolgálat a képzőkről és adott tanfolyamaikról, vala­mint arról, hogy mit érdemes tanulni munkaerőpiaci szem­pontból, azaz az egyes szakmák munkaerőpiaci helyzetéről a körzetben, ezen túl garanciák nyújtása meghatározott képzők­ről és képzéseikről, és nem utolsó sorban anyagi juttatások. A munkaügyi központ meg­határozta azt a több mint 120 szakirányt, amelyet ebben az évben kínál munkanélküliek­nek. A képzőktől ezekhez tar­tozó tanfolyamok lebonyolítá­sára ajánlatokat kért: mutassák be képzési kínálatukat minősí­tésre a munkaügyi központnak. E bőséges kínálat mellett amennyiben a munkanélküli ezek között nem talál önmagá­nak megfelelőt, de talál olyan képzőt, amely neki fontosabb szakosítást kínál, akkor kaphat támogatást, amennyiben a munkaügyi központ elfogadja azt a képzést. így a munkanél- külieknek felajánlott és tőlük el­fogadott képzések jöhetnek számításba támogatás elnyeré­sekor. A munkanélkülieknek kép­zésben való részvételért és sike­res vizsga letételéért adható dif­ferenciált anyagi támogatás jel­lege és mértéke attól függ, hogy a képzés a tanuló szempontjából milyen értéket képvisel, a kép­zés és a képző szervezet milyen szinten felel meg a munkaügyi központ elvárásainak. Ugyan­azon szakterületre több képző ajánlatát is elfogadhatja a mun­kaügyi központ és a munkanél­küli dönti el, hogy melyik kép­zőt választja, hiszen az új támo­gatási alapelv szerint a támoga­tást a munkanélküli, az egyén kapja. A munkaügyi központ szak­mai igényének és a tanulók ér­dekeinek megfelelően felvé­teli-alkalmassági vizsgát tarta­nak a képzők. Ezen a tanulás és a későbbi szakmagyakorlás kö­vetelményeinek történő megfe­lelést illetve annak valószínűsé­gét kell elsősorban mérni. A legújabb-kori szakképzés törté­netében ismét szerződés megkö­tését írja elő a munkaügyi köz­pont a képző és a felvett mun­kanélküli között, a kölcsönös kötelezettségek vállalására. Ez a kötelezettségeket felvonultató szerződés védi a munkanélküli érdekeit, de meghatározza a tőle elvárható teendőket is. A szer­ződés és az eredményes tanulá­sért kérhető anyagi támogatás azt a célt is elérheti, hogy csak olyanok jelentkezzenek tanfo­lyamokra a munkanélküliek kö­zül, akik valóban tanulni akar­nak, akik komolyan gondolják sorsuk tanulással történő meg­oldását, a váltást, az új szakterü­leten való elhelyezkedést. A munkanélküli személye Ma az egyik legnagyobb problémája a munkanélküliek képzési rendszerének, hogy so­kan nem kellő gondossággal mérlegelik a tanfolyamválasz­tásukat, a döntésüket elhamar­kodják, vagy a tanulást eseten­ként időnyerésnek tekintik a munkavállalás vagy az újabb egyetemi-főiskolai felvételi je­lentkezések előtt. Az automatikus támogatások, az egyenlő ellátások helyébe egyre inkább a munkanélküli helyzetétől függő - mondhatni egyénre szabott - differenciált támogatások lépnek. A dönté­seket a támogatások mértékéről és formáiról a legtöbb esetben a munkanélkülit leginkább is­merő, vele személyes kapcso­latban lévő kirendeltségi kép­zési tanácsadók, képzésszerve­zők hozzák. Tanácsaikkal, in­formációikkal a munkanélkülit hozzák döntési helyzetbe: mi­lyen szakosítást, tanfolyamot válasszon, illetve amennyiben határozott tanfolyamválasztás- ,sal, tanulási szándékkal keresik meg már őket munkanélküliek, úgy annak megerősítése, vagy további tanácsadás vár a kép­zési szakemberekre. Mivel a képző szervezetek nagy szám­ban indítanak tanfolyamokat, a munkaügyi központ megkülön­bözteti a munkanélküliek előtt azokat, amelyek tanfolyami tan­terveit minősítésre a munkaügyi központnál bemutatta a képző, és olyan minősítés született, hogy az azt a tanfolyamot vá­lasztó munkanélküliek anyagi támogatást kaphatnak. Ezeket a tanfolyamokat propagáló szó­róanyagokat előállítókat a mun­kaügyi központ megkülönböz­tető jel, AJÁNLÓ- és VÉD­JEGY használatára jogosítja fel. A tanfolyamismertető szóró­anyagok részletesen kiterjednek a tanfolyam szakmai tartalmára, ismertetik az oktatók személyét, a vizsga és a bizonyítvány jelle­gét. Tartalmaznak minden fon­tos információt, amely az érdek­lődőket hitelesen tájékoztatja, a képzőt és a tanfolyamot von­zóvá teszi. A munkanéküliek- nek érdemes mindent alaposan áttanulmányozni, nem elég fel­színes benyomások alapján tá­jékozódni. A munkanélküliek­nek ajánlott képzések döntő ré­szét a képzők intenzív formában - heti 20-25 órában - munka- nélküliekből álló csoportnak szervezik meg. Az érdeklődő munkanélkü­liek a munkaügyi központ ki- rendeltségein kaphatnak tájé­koztatást elsősorban az infor­mációhordozó szóróanyagokon keresztül a képzésekről, egyéb fontos kérdésekről pl. anyagi és egyéb támogatási lehetőségeik­ről. Természetesen informáló­dásra megkereshetik a képzőt, ahol a képző megismerése mel­lett alkalmuk nyílik arra is, hogy megismerjék a képző és köztük kötendő szerződés szö­vegét, ezen keresztül a tanfo­lyam ideje alatti kötelezettsége­iket és jogaikat. Az önmagában bizonytalan, határozott elképzeléssel, céllal nem rendelkező munkanélküli kérheti a kirendeltség tanács­adójának, vagy a munkaügyi központ humán szolgálata szak­embereinek a segítségét is. A kapható támogatás mértéke A munkaügyi központ azt szeretné eljárási rendjével el­érni, hogy a munkanélküliek és a pályakezdők csak határozott elképzelés, biztos tanulási szándék esetén kezdjék el ta­nulmányaikat, döntésüket meg­alapozottan hozzák meg, hiszen az az egyértelmű cél, hogy a megszerzett alapos tudással vissza, vagy be tudjanak kerülni a munka világába a végzősök, és a tanfolyamról történő kima­radás illetve a sikertelen vizsga és javítóvizsga anyagi követ­kezményeit a tanulóknak kell viselniük. A döntés előtt állókat a ki­rendeltségi képzési szakembe­rek tájékoztatják a várható tá­mogatás jellegéről, módjáról és mértékéről, informálják a kép­zésről és a képzőről, amelyek birtokában dönthet a munkanél­küli a tanulási szándékról és a képző kiválasztásáról. További támogatásként az intenzív kép­zésben résztvevők diákigazol­ványt kapnak és élhetnek annak valamennyi kedvezményével. Azt követően már nincs más dolguk, mint hasznosan és eredményesen felkészülni a kö­vetkező életszakaszukra, még­pedig tanulással. Czuczor József Gyermekruhakészítő tanfolyam Pécsett, a PRMMK-ban Fotó: Löffler Gábor Most még az udvaron tornásznak, szeptembertől azonban már a térség legnagyobb tornacsarnoká­ban sportolhatnak a nagynyárádi gyerekek. A 18x38 méteres sportcsarnok építéséhez szükséges 23 millió forintot a helyi önkormányzat biztosította saját erőből és céltámogatásból. Fotó: Szundi Megállapodás az egyház és a közgyűlés között Alkotótelep marad a volt siklósi kolostor Hosszú, de végig nyílt és konstruktív tárgyalások után el­dőlt: nem kell kiköltöznie a sik­lósi volt ferences kolostorból az alkotótelepnek. Az ódon hangu­latú épületben - amely államo­sítás után került ki az egyház tu­lajdonából - immár negyedszá­zada dolgoznak a művészek. 1969-től rendeztek szimpóziu­mokat, amelyeken a világ szá­mos országából érkezett alkotó vett részt. Több forrásra támaszkodva, igen komoly összegért 1975-ben az épületet felújítot­ták, s - ahogy dr. Kurucsai Csaba, a Baranya Megyei Köz­gyűlés alelnöke fogalmazta - minden porcikájában az alko­tóművészet szolgálatába állítot­ták: többek között a keramiku­soknak kemencéket építettek, kiállítótermeket alakítottak ki. Két évvel ezelőtt a ference­sek bejelentették igényüket volt kolostorukra. Ezt a megye köz­gyűlése megtámadta, arra hi­vatkozva, hogy időközben cse­reingatlanokkal kompenzálták a rendet. A ferences rend azonban azt is bejelentette, hogy az alko­tótelep kiköltözése esetén új művésztelep kialakítására 210 millió forintot ajánl fel. A tárgyalások - amelyeket dr. Kurucsai példaértékűnek minősített - eredményeként született a megállapodás: vala­mivel több mint 100 millió fo­rint kárpótlás fejében a ference­sek átengedik volt kolostorukat a megye közgyűlésének. Ezzel a közgyűlés is egyetértett. Az egyházi ingatlanok visszaadásá­ról rendelkező törvény előírásai szerint a megállapodást jóvá kell hagynia az Egyeztető Ta­nácsnak is. Ez a múlt héten megtörtént. A bizottság egyúttal felkérte a kormányt, hogy jövő évi költségvetésében szerepel­tesse a ferenceseknek az épüle­tért járó 105 millió forintot. Információink szerint a rend ezt az összeget a szentendrei fe­rences gimnázium felújítására fordítja. A régi, immár végleg a Baranyai Megyei Közgyűlés tu­lajdonába került kolostoruk Sik­lóson pedig a jövőben is a mű­vészeteket, a művészeket szol­gálja. Mészáros A. Szociális bolt Sásdon A munkanélküliség össze­tartó ereje a mozgató rúgója a sásdi munkanélküliek, az ál­láskeresők egyesületi tevé­kenységének. Á történet egy évvel ezelőtt kezdődött, ami­kor néhányan optimistább ál- lásnélkül maradtak közül, úgy gondolták, hogy ha egyesületi formában együtt dolgoznak, több az esélyük a túlélésre. Még az sem zavarta őket, hogy néhány, e kényszerű ál­lapotot nem ismerő társuk kétkedve fogadta, akkor még nagyratörőnek tűnő elképzelé­seiket. Hogy boltot szeretné­nek nyitni, hogy pályázati pénzek segítségével kisebb vállalkozásokat szeretnének beindítani, mind-mind álom­szerű elképzelés volt akkor még. S ma az egyesület mű­ködésének egy éve után, né­hány lelkes ember sok-sok munkájának, s néhány intéz­mény anyagi támogatásának eredményeként boltot és klubhelyiséget működtet az egyesület, már a közeljövőben egy kisebb vállalkozás beindí­tásának lehetősége is körvona­lazódik. Korom Sándor, az egyesület jelenlegi vezetője a szociális bolt megindításnak élményeiről a következőket mondta el: 1 200 000 forint pályázati pénzből kellett meg­oldanunk a jelenleg már üze­melő kis kereskedelmi egység indítását, gondolva arra is, hogy ha a további terveinkről nem akarunk lemondani, ak­kor egy gépjárműre is szüksé­günk lesz. Ilyen elképzelések­kel vettük bérbe a helyi Áfész-tól a környéki bolt és kocsma épületét. A bolt be­rendezése az áfész-é, az áru­készlet pedig már a miénk. A több éve nem üzemelő kocs­mából pedig klubhelyiséget alakítottunk ki, amit most sze­relünk fel parabola-antennával és színes tévével. Jelenleg há­rom fő munkanélkülit és egy fő csökkentett munkaképes­ségű munkanélkülit foglalkoz­tatunk, s a nyitás óta eltelt időben a napi forgalom bebi­zonyította, hogy ki tudjuk gazdálkodni a foglalkoztatot­tak bérét. A rugalmas nyitva- tartással és az árakkal pedig elértük azt, hogy a falu más részeiről is hozzánk járnak vá­sárolni. További terveink a klub előtti kerthelyiség elké­szítése és a csökkentett mun­kaképességűeket foglalkoz­tató kisvállalkozás beindítása. Megyeri Tiborné Nő a kézműipar szerepe A kézműipar szerepe kiemel­ten fontos, amikor a nagyiparban csökken a foglalkoztatottság, ugyanakkor új iparágak keletkez­nek, például a környezetvéde­lemben. így a kézműipari terme­lés nagy tömegben teremthet új munkahelyet. Ez volt az egyik fő témája a Nemzetközi Ipar Unió (IGU) berlini tanácsülésének, ahol az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézműves Kamara képviselői ismertették a témához kapcsolódó duális kép­zés programját. A nemzetközi szervezet - az IPOSZ évek óta tagja -, a korábbinál koncentrál­tabb tevékenységet kíván foly­tatni a kézműipari munkahelyte­remtő lehetőségek érdekében. Új eszpresszó Pécsváradon A sok vitát kiváltott bírósági pereskedéseket is megélt konf­liktusok után mindenki számára kedvezően megoldódott Pécs- várad keleti lakótelepén a rég óhajtott ABC-kisáruház meg­építése. A Pécsvárad és Vidéke ÁFÉSZ tulajdonában lévő kisá- ruház fél évvel ezelőtt került át­adásra és bő választékkal látja el a vevőket,^ ám az építkezés során az ÁFÉSZ plusz igénye­ket is figyelebe véve az épület­ben kialakított egy hangulatos eszpresszó részt is, melyet a na­pokban nyitottak meg. Igazán kedves színfoltja lett a kör­nyéknek ez a szépen berende­zett kis vendéglátó egység, ahol választékos kínálattal várják a vendégeket, hiszen az új keleti lakótelepen ez az első ilyen jel­legű létesítmény és egyben hi­ányt is pótol. A kis asztalok mellett jól megférnek a bárszé- kek és a barnára pácolt falép­csőn lehet feljutni a tetőtérben kialakított, meghitt hangulatot árasztó galériába, ahol csöndes beszélgetésekre kínálkozik al­kalom. Az eszpresszó előtt vi­rágos környezetben már kint vannak a fehér színű asztalok és a kényelmes székek is azok számára, akik felcserélni kíván­ják az emeleti diszkrét félho­mályt a friss levegőre. Az eszp­resszót az ÁFÉSZ bérlemény­ként üzemelteti és a bérlő az udvarias kiszolgálással és a kö­zeli napoktól már fagylalt kü­lönlegességgel, a vasárnapi új­ságok (Új Dunántúli Napló is) terjesztésével is igyekszik meg­nyerni az új keleti városrész la­kóit. Sántha László * •1 i é

Next

/
Oldalképek
Tartalom