Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-26 / 143. szám

1994. május 26., csütörtök Választás uj Dunántúli napló 9 Akkor hát Hornnal vagy Horn nélkül? Pető Iván a koalíciós esélyekről Közbiztonságot mindenkinek! A két választási forduló kö­zött sokak számára váratlan be­jelentés hangzott el: az SZDSZ elzárkózik a koalíciótól, ha az MSZP Horn Gyulát állítaná az új kabinet élére. A szabad de­mokraták politikai kampány-stí­lusától némiképp elütő bejelen­tés hátteréről és az ország stabi­litása szempontjából létfontos­ságú koalíció létrejöttének felté­teleiről beszélgettünk Pető Iván pártelnökkel. Világos garanciákat kell teremteni- A második forduló előtt nemcsak meglepőnek, hanem némiképp korainak is tűnik a koalíciós egyeztetések előzetes feltételhez kötése.-Nyilvánvaló, hogy a kam­pány hátralévő részében nem kívánunk koalíciós tárgyalási feltételekkel foglalkozni. Hi­szen a legfontosabb mondaniva­lónk a választóknak, hogy kik azok a képviselőjelöltek, akik közül választhatnak. Nekünk ugyanis az a benyo­másunk, hogy az első forduló­ban az emberek a legtöbb vá­lasztókerületben nem elsősor­ban a személyeket, hanem a pártállást nézték. De a második fordulóban már valóban a kép­viselőjelöltjüket választják meg és szeretnénk, ha ez elsősorban a személyekre irányuló figye­lem alapján történne. A másik fő kérdés, amit a vá­lasztók döntenek el, hogy az MSZP-nek lesz-e abszolút többsége vagy nem; s az SZDSZ az első fordulóban megszerzett pozícióját meg­tartja, javítja-e. Csak akkor tud­juk 20 százalékos parlamenti befolyásunkat megtartani vagy növelni, ha az egyéni választó- kerületekben a 2. helyről sok helyütt az első helyre kerülnénk- így teremthetünk ellensúlyt. Természetes, hogy e két fő kérdés mellett szóba hoztuk azt: Horn Gyula az SZDSZ számára nem elfogadható miniszterel­nök-jelölt. Ezt fontosnak tartot­tuk, még ha ez az eddigi válasz­tási kampány-stílusunktól el­ütött is. Van néhány kérdés, amelyet az adott pillanatban hálátlan szerep fölemlegetni, de mégis beszélni kell róla - már csak a választók tájékoztatása érdeké­ben is. Sok tekintetben ilyen volt például, hogy már jóval a választások előtt elmondtuk: az SZDSZ nem zárja ki annak le­hetőségét, hogy az MSZP-vei is koalíciót kössön. Nos, most ilyennek tekintjük a miniszter­elnök-jelölt személyével kap­csolatos kérdést is. Miután az MSZP-nek nincs hivatalos miniszterelnök-je­löltje, s ezt a kérdést jóval a vá­lasztások után kívánja megvála­szolni, fontosnak éreztük, hogy- miközben a koalíciót majd­hogynem elkerülhetetlennek látjuk az MSZP-vel, ha nincs abszolút többsége -, közben azért a peremfeltételeket egyez­tetjük. Ilyen például, hogy mi csak német-típusú koalíciót tudunk elképzelni, ahol nem a pártok parlamenti aránya határozza meg a kormányban a szerepvál­lalást, hanem a kiegyenlítettség igénye. Három harmad Másik peremfeltétel: a kor­mánynak - összetételében - azt kell demonstrálnia, hogy az or­szág társadalmi-gazdasági problémáinak kezelésére alakul, nem politikai egyetértésre, tehát politikai szövetségre épülő kormány. Ha úgy tetszik, a labda az MSZP térfelén van. Nyilván - ha lesz koalíció - nekik is ki kell alakítaniuk a koalíciós tár­gyalásokra saját szempontjai­kat, amelyek között egyik, nem is biztos, hogy a legfontosabb, ez a kérdés. Amíg ugyanis eljutunk a személyi kérdésekig, meg kell állapodni a kormányprogram­ban és egy sor olyan kérdésben, ami meghatározza a kormány működését. Ilyen például az önkormányzati választások időpontja, az önkormányzati törvény néhány alapkérdése, a köztársasági elnöki tisztséggel tunkat egyértelművé kell tenni. Ez nem zsarolás - bár természe­tes, hogy ha negatív felhanggal akarunk minősíteni, a tárgyalás mindig „zsarolási” helyzet, úgymond zsarolási szituáció. Az MSZP sikeres választási szereplésétől függetlenül figye­lembe kell venni, hogy Ma­gyarországon nagy az úgyneve­- Korrekt. Az elmúlt években sokszor beszélgettünk, s gondo­lom, mindent meg tudunk tár­gyalni, amit két politikusnak meg kell beszélnie. Ennél több azonban nincs. Most először voltam Horn Gyula lakásán és a mostani alkalmon kívül magán­telefonon soha nem kerestük egymást. Általában egyébként az SZDSZ vezetőinek nincs ma­gánjellegű kapcsolatuk az MSZP vezetőivel, de hivatalos, félhivatalos tárgyalásokon jó­zanul mindent meg tudunk be­szélni. Megfelelő arányt a kisebbségnek- Önök a múlt ciklusban sa­ját bőrükön tapasztalták a par­lamenti kisebbségi „lét" nehéz­ségeit. Most a koalíciót alkotó többség részeseként is vállalják a kisebbség korábban igényelt nagyobb parlamenti mozgáste­rének biztosítását?- Egyik első teendőnek tart­juk a parlamentben az új ház­szabály elfogadtatását. A mó­dosítás terve a választások előtt készült el, tehát nem a választá­sok utáni pozíciónk függvénye, hogy milyen szabályokat aka­runk érvényesíteni. Mindvégig azt képviseltük, hogy a kisebb­ség jogait - mint általában a tár­sadalomban - a parlamentben is biztosítani kell. A kormány ellenőrzése kap­csán fontos kérdés a parlamenti vizsgáló bizottságok felállításá­nak lehetősége. Az elmúlt négy évben a kormánykoalíció vagy nem támogatta a konkrét ügyekre irányuló vizsgálatok kezdeményezését vagy olyan bizottságot hozott létre, amely automatikusan a parlamenti arányokat tükrözte, s így eleve kérdésessé vált, hogy lehet-e érdemi eredményeket elérni. Mi azt szeretnénk, ha a kisebbség kezdeményezésével, megfelelő arány biztosításával lehetne ilyen bizottságokat létrehozni. A bizottság nem parlament-ará­nyos lenne, hanem minden frakció delegálna tagot, s így a többségi-kisebbségi parlamenti arány megváltozna. A parlamenti mechanizmu­sok nagyon sok egyéb elemét is szeretnénk felhasználni arra, hogy a kormány fölötti ellenőr­zés hatékonyabb legyen. Vo­natkozik ez egyebek közt a tör­vényelőkészítésre, így arra, hogy az ellenzéki pártoknak is intézményesen meg kell terem­teni az előzetes véleményalko­tás lehetőségét. Összegezve: ezen a téren sem a választások előtti ígéretek lehetnek meg­győzőek, hanem a tettek. Azok fogják megmutatni, hogy az SZDSZ ellenzékben és esetleg a kormányban is ugyanazt az ál­láspontot képviseli. Bajnok Zsolt A leköszönő parlament hosz- szú vita és egyeztetés után hat­párti egyeztetéssel elfogadta a rendőrségről szóló törvényt. Szakmai vélemények, politiku­sok állásfoglalásai alapján a rendőrség munkájának javulá­sával számolhatunk. Vélemé­nyem szerint a törvény még kö­vetkezetes végrehajtás esetén sem jelent ilyen közvetlen ösz- szefüggést. Egyrészt feltétlenül hiányzik a rendőrség állomá­nyának szolgálati viszonyát rendező új jogszabály, másrészt a közbiztonsági- bűnügyi muta­tók javulása sok, egymással összefüggő és a rendőrség mű­ködési körén kívül eső tényező­től is függ. Én egyetlen kérdést, az ön- kormányzatok és a rendőrség kapcsolatát és annak a közbiz­tonságára gyakorolt hatását sze­retném érinteni. Kiindulási alap, hogy az ön- kormányzatokról szóló törvény feladatként határozta meg a te­lepülések közbiztonságának védelmét, de nem biztosította ennek eszközeit. A rendőrségről szóló törvény meghatározza a rendőrség és az önkormányza­tok együttműködésének formai kereteit, de a vezetők kineve­zési és minősítési kérdésén túl alig vagy egyáltalán nem bizto­sít érdemi beavatkozási lehető­séget az önkormányzatoknak. Véleményem szerint a köz- biztonság - a polgár biztonság- érzetének - javítása érdekében az együttműködés célszerű terü­letei az alábbiak lennének:- az önkormányzati irányítás alatt működő oktatási intézmé­nyekben bűnmegelőzési, közle­kedésbiztonsági ismeretek okta­tása- a lakótelepek - családi há­zas is - tervezésébe a bűnmege­lőzési szakemberek bevonása (bejáratok láthatósága, megvi­lágítás, játszóterek biztonsága, rendőrőrsök telepítése stb.) Fórumok Sándor László, az Egészség- biztosítási Önkormányzat el­nöke egészségügyi fórumot tart Siklóson a kórház ebédlőjében 26-án, csütörtökön 14.00 óra­kor, majd Kocsi László képvise­lőjelölttel látogatást tesz a Má- riagyüdi Szociális Otthonban. Ezt követően 18.30 órakor kö­zös lakossági fórumot tartanak Siklóson a TESZ székházban. Lusztig Péter, Pécs 1. sz. vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjelöltje lakossági fó­rumot tart május 26-án (csütör­tökön) 17.00 órai kezdettel a Hősök terei Mozgalmi Házban, ík Szili Katalin, a szocialisták 2. sz. választókerületének or­szággyűlési képviselőjelöltje- közlekedésbiztonsági és közbiztonsági szempontok ér­vényesítése az úthálózat alakí­tásában,-az önkormányzati szakap­parátus és a rendőrség szerve­zett és felelősségi rendszerrel is kiegészülő együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelem, vagyonbiztonság, stb területén,- a települési részönkor­mányzatok, önkormányzati képviselők és a területileg ille­tékes rendőrség közötti kapcso­lat megteremtése, erősítése,- az önkormányzat kapjon lehetőséget, hogy a településré­szek közbiztonságát érintő fel­adatokat határozhasson meg pl.: járőrútvonalak, sűrűség módosí­tása. Különösen fontos az elörege­dők, illetve elvándorlás miatt fokozottan veszélyeztetett tele­pülések védelme, az újonnan beköltözők és beilleszkedési zavarokkal küzdő, közbiztonsá­got veszélyeztető csoportok be­illeszkedésének hatékony elő­segítése. A jelenleginél átgondoltabb és a tényleges bűnügyi helyzet­hez, településszerkezethez iga­zodó rendőrőrs létesítési prog­ramra van szükség. Ezek meg­valósítása állami feladat. Az önkormányzati hozzájárulás nem feledtetheti, hogy a „sze­gényebb” települések lakóinak is joguk van a biztonsághoz. Nem mindegy, hogy annak fel­tételei valamennyiük számára azonosak-e. Az MSZP ennek megvalósí­tását - miközben elismeri a rendőrség eddig végzett munká­ját - fontosnak tartja. Célul tűz­tük ki mind az önkormányza­tok, mind a rendőrség működési feltételeinek javítását. Többe kerül, de valamennyien nyerte­sek leszünk. Lusztig Péter az MSZP képviselőjelöltje az 1. sz. vk.-ban május 27-én (pénteken) 14.00 órától 16.00 óráig ingyenes jogsegélyszolgálatot tart a Tü­zér utcai Mozgalmi Házban. Bretter Zoltán, az SZDSZ képviselőjelöltje kampányzáró sörözésre és beszélgetésre várja a kampánytól megfáradt polgá­rokat május 27-én, pénteken este 8 órakor Kertvárosban, az Oszpresszóban. A Éüggetlen Kisgazdapártnál a Szociáldemokrata Párt támo­gatásával keddi napokon 13-15 óraközött jogsegélyszolgálatot tart dr. Berényi István jogtaná­csos, Pécs, Széchenyi tér 18. sz. alatt. A tanácsadás kisnyugdí- jak emelése, kárpótlás és egyéb ügyekben történik. Az érdekel­tek hozzák magukkal nyugdíj- szelvényüket és ha van katona­könyvüket. Pető Iván az SZDSZ pártelnöke Löffler Gábor felvétele vagy az alkotmánnyal kapcsola­tos álláspont. Nincs kizárva, hogy egy MSZP-SZDSZ koalí­ció kétharmados többséggel fog rendelkezni. Világos garanciá­kat kell teremteni - nemcsak egymás között, hanem az egész parlamenti rendszer számára -, hogy az esetleges kétharmados többséget nem használjuk föl az ország alkotmányos berendez­kedésének megváltoztatására. Jócskán lehetne még sorolni azokat a nem személyhez kap­csolódó ügyeket, amelyekről a koalíciós tárgyalásokon meg kell állapodni. Ha ezekben egyetértésre jutunk, csak akkor van értelme hozzákezdeni a személyi kérdések tárgyalásá­hoz; beleértve a kormányon be­lüli erőviszonyokat, a posztok elosztását.-A „Hornnal nem ...” be­jelentés azonban legalább is két negatív következménnyel járhat. Az egyik, hogy a zsarolás lát­szatát kelti; a másik, hogy az MSZP-ben működésbe léptet­heti a „csakazért is”-reflexeket. Történhet mindez akkor, amikor korrekt, lojális megnyilatkozá­sok sora lát napvilágot a két párt prominens személyiségei részéről, s egy olyan rokon­szenves - a politizálás új stílu­sát sejtető - gesztusról is érte­sülhettünk, mint az Ön látoga­tása Horn Gyulánál. . .- Úgy látjuk, hogy az MSZP-n belül is folyik egyfajta - nem nyilvános - vita arról, hogy ki legyen a miniszterel­nök-jelölt. Erre következtethe­tünk abból, hogy az MSZP-ben vezetőnek számító politikusok sorra mondják el egymással nem éppen harmonizáló véle­ményüket. Békési László a hét végén egy interjúban bejelen­tette, hogy elfogadná a minisz­terelnök-jelöltséget. Ezt meg­előzően Horn Gyula - ha visz- szafogottan is - bejelentette: mi sem természetesebb, mint hogy a választásokon győztes párt adja a miniszterelnök-jelöltet. Jóval korábban az MSZP-nek az volt az álláspontja, hogy azért nem nevezi meg a minisz­terelnök-jelöltet, hogy a koalí­ciós tárgyalásokon rugalmas ál­láspontot alakíthasson ki. Ott még nem volt arról szó, hogy a rugalmas álláspont csak addig érvényes, amíg nem tudni, hogy az MSZP nagy többséggel nyeri a választásokat. Ebben a bizonytalan helyzet­ben úgy éreztük, hogy álláspon­zett konzervatív vagy jobboldali szavazók aránya. Van ugyan egy 5-10 százalékos mozgás a bal-, a közép- és a jobboldal kö­zött, de ha megnézzük a területi listákat, láthatjuk, hogy lénye­gében e három harmadból tevő­dik össze a választó-közönség.- Ne menjünk bele, hogy igazságos vagy nem, de tény: az a negatív kampány, amely Horn Gyula ellen irányult, az MSZP számára sok szavazatot hozott. De akik ilyen körülmények kö­zött a jobboldali pártokra sza­vaztak, érzelmileg biztosan na­gyon szemben állnak Horn Gyu­lával. Véleményünk szerint nem jó, ha egy miniszterelnök na­gyon megosztja a közönséget, még mielőtt kormánypozícióba kerülne.- Ez meglehetősen fontos szempont, figyelembe véve, hogy a következő kormánynak kemény gazdaságpolitikát kell folytatnia. Az a véleményem, hogy elég lesz a következő kormánynak azokat az indula­tokat kezelni, amelyek tényle­ges tevékenysége nyomán ke­letkeznek. Nem szerencsés, ha pluszindulatokat gerjeszt a kormány személyi összetétele. Jómagam egyébként erről be­széltem Horn Gyulának, amikor találkoztunk.- Személy szerint milyen az önök kapcsolata? Önt is meglepte a május 8-i választás eredménye? Ha igen, itt a lehetőség, hogy vasárnap az előző kormányt már leváltva, tiszta lappal, nyugodtan adjuk le szavazatainkat. Minden el­dőlt volna már? Szerintünk nem. Fontos, hogy minél többen felelősséggel, mérlegelve adjuk le voksunkat. Engedjék meg, hogy segítsé­gükre legyek a mérlegelésben. A politika központi kérdése a gazdaság. Az SZDSZ képes egy másfajta gazdaságpolitika meg­fogalmazására. A szabad de­mokraták első lépése, amennyi­ben kormányzati pozicióba ke­rülnek, a gazdasági helyzet sta­bilizálására fog irányulni. Az első lépés magában foglalja a költségvetés rendbetételét, a privatizáció módosítását, a bankkonszolidációt, az agrár- szektor akut betegségeinek gyógyítását, valamint a deregu­lációt. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely a közva­gyont magánvagyonként kezeli, Magyarország nyerni fog! s ideológiai megfontolások alapján beavatkozik gazdasági folyamatokba. Azt keressük, miként indítható be a gazdaság fejlődése, hogyan teremthetők meg a növekedés feltételei. A vállalkozókat arra kell ösztö­nözni, hogy hosszú távon gondolkozzanak. Ehhez vállal­kozásbarát környezetet, kiszá­mítható viszonyokat, stabil sza­bályozórendszert kell kialakí­tani. Egyszerűsíteni akarjuk az adórendszert, csökkenteni sze­retnénk az adókat és olcsóbb hi­teleket kívánunk nyújtani a vál­lalkozók számára. A privatizá­cióban elhibázott lépések tör­téntek, a folyamat egészét azonban nem lehet megkérdője­lezni. A privatizációt parla­menti ellenőrzés alá kell vonni. Az állami vagyon kezelése le­gyen nyilvános, az ÁVÜ ne tit­kolhassa el a privatizációs ügy­letek főbb adatait. A mezőgazdaság helyzete a legégetőbb probléma. A kor­mány szétverte a mezőgazdasá­got, helyzetét a kárpótlásnak rendelte alá. Az új kormánynak végrehajtható földtörvényt kell alkotnia, meg kell szüntetnie a kiszámíthatatlan állami beavat­kozást, meg kell teremtenie a tulajdonosi biztonságot, a hite­lek és támogatások új rendsze­rét kell létrehoznia. Az SZDSZ hatékonyabb, szakértői kormányt, valamint olcsóbb államot akar. Az ál­lamháztartás költségeit le kell faragni, az államapparátust pe­dig csökkenteni. Az SZDSZ nyugodt átmenetet szeretne. A következő kormánynak kiszá­míthatónak kell lennie: nem le­het négyévenként mindent eltö­rölni. Áz államigazgatásban a szakértők a helyükön marad­hatnak, nincs két adminisztráci­óra elegendő szakember. Az új kormánynak nem szabad klien­túrát kiépíteni. Fontos programunk az ön- kormányzatok döntési önálló­ságának növelése. Ehhez az SZDSZ a személyi jövedelem- adó nagyobb részét fogja az ön- kormányzatoknál hagyni. így eleget tud tenni az önkormány­zat azon feladatának, hogy inf­rastruktúra-fejlesztés, oktatás, munkaerőképzés, speciális ked­vezmények nyújtásával kedve­zőbbé tegye a vállalkozások számára a helyi feltételeket. Amennyiben egyetért a fenti, Kuncze Gábor által képviselt célkitűzésekkel, kérem, segítse Ön is szavazatával annak a lehe­tőségét, hogy ő lehessen a mi­niszterelnökünk. Kérem, május 29-én szavaz­zon az SZDSZ képviselőjelölt­jeire. Kérem, ha Baranya 4. vá­lasztókörzetében lakik, bízzon bennem! Kovács Sándorné az SZDSZ képviselőjelöltje , Baranya 4. vk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom