Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-26 / 143. szám

1994. május 26., csütörtök A mai nap új Dunántúlt napló 3 Választási előkészületek A városi jegyzőkkel folyta­tott megbeszélés után sajtótájé­koztatót tartott tegnap dr. Győr- pál Elemér, megyei főjegyző, a Megyei Választási Iroda veze­tője. Az első forduló technikai és jogi lebonyolításáról szólva jónak értékelte a választások szakmai színvonalát. Az ér­vénytelen szavazatok száma egy százalékon belül volt. A vá­lasztások első fordulójában a megye területén három esetben követtek el törvénysértést a szavazatszámláló bizottságok, ezek nem szándékosság, hanem figyelmetlenség miatt következ­tek be. A második fordulóra május 29-én, vasárnap kerül sor. A szavazás helye azonos az első forduló szavazóhelységeivel. Aki a két forduló között elköl­tözött, nagykorúvá vált, az jegyzőjétől május 28-án, 16 óráig kérhet igazolást, amellyel szavazhat. A szavazás napján állandó lakóhelyüktől távollé­vők csak az első forduló előtt beszerzett igazolással adhatják le voksukat. A választásokon szavazat- számláló bizottságok működ­nek közre. Fontos, hogy a pár­tok és jelöltek korábban dele­gált képviselői jelen legyenek a bizottságokban azok működő- képessége, a választások törvé­nyessége és hitelessége érdeké­ben. A közvéleménykutatások­kal kapcsolatban elhangzott, hogy a kérdezőbiztosok nem léphetnek be a szavazóhelyi­ségbe és csak a szavazatukat le­adott polgárokat kérdezhetik. A két forduló között csak Szigetváron történt a választási törvénybe ütköző cselekmény. A Választási Bizottság megál­lapította a törvénysértést, és döntését közölte az érintettek­kel. A választás technikai lebo­nyolítását végző TÁKISZ szak­embere elmondta, hogy a szá­mítógép jeleit egy kivezetéssel televízión is élvezhető tiszta képpé alakították, lehetővé téve ezzel, hogy a helyi tévében a központi adást megelőzve ké­pernyőre kerülhessenek az eredmények. F. I. Előrejelzés a gazdaság / • <1 II// i / / //i ez évi fejlődéséről A magyar gazdaság helyzete 1992 ősze óta fokozatosan rom­lik. Az egyensúlyromlás vág­tató ütemű, a belföldi felhaszná­lás dinamikusabban nő mint a termelés, az egyensúlyi válság ismét kiéleződött. A bekövetke­zett gazdaságpolitikai „félre fordulat” terhei óriásiak, a kö­vetkezményeken változtatni nagyon nehéz. Ez a gyakorlat tovább nem folytatható - álla­pítja meg a GKI Gazdaságku­tató Rt. a magyar nemzetgazda­ság 1994. évi fejlődéséről készí­tett ez évi, második előrejel­zése. Vértes András, a társaság el­nök-vezérigazgatója leszögezte: akármilyen összetételű is lesz az újonnan felálló kormányzat, komoly gazdaságpolitikai vál­toztatásokra van szükség. Min­den erőfeszítés ellenére azon­ban 1994-ben összességében tovább romlik a gazdasági hely­zet. Gyors, radikális változások ugyanis nem valószínűsíthetők, számottevő fordulatra ebben az évben nincs esély. A megho­zandó intézkedések kedvező esetben is csak 1995-1996-ra éreztetik hatásukat. Ha az idén még sem kerülne sor érdemi gazdaságpolitikai változtatá­sokra, akkor az ország 1995 ta- vaszán-nyarán nemzetközi lik­viditási gondokkal találná ma­gát szemben, s az új kormány­nak a későbbiekben aligha lenne politikai ereje a nehéz lé­pések végrehajtására A látszólag kedvező növeke­dési mutatók mellett 1994 kö­zepére rendkívül nagymértékű egyensúlyhiányok jönnek létre. A külkereskedelmi mérleg defi­citje feltehetően 1,5 milliárd dollár körül lesz, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig eléri a 2 milliárd dollárt. A központi költségvetés kiadásai legalább 170 milliárd forinttal haladják meg a bevételeket. A GKI Gaz­daságkutató Rt. azt feltételezi, hogy a gazdaságpolitikai cél­rendszerben előtérbe kerül a gazdaság tartós modernizációja, s ennek keretében az exportké­pesség javítása. Emellett szük­ség lesz a belföldi kereslet lehű­tésére, a stabilizációs csomag keretében a forint leértékelé­sére, a betéti kamatok emelé­sére, s más megtakarításösz­tönző lépések előkészítésére. A belföldi kereslet csillapításával és az export elősegítésével kap­csolatos lépések még ebben az évben elkezdenek érdemi mó­don hatni a gazdasági folyama­tokra. A lakosság nominális jö­vedelemé lassuló ütemben bő­vül, az infláció számottevően gyorsul, a fogyasztás növeke­dése megáll. Az előrejelzés az idén 6-8 százalékos beruházásnöveke­dést, a GDP 1-2 százalékos emelkedését prognosztizálja. A termelés növekedése azonban az év második felére lelassul, s meg is állhat. Az építőipar az év egészében legalább ,5 százalékkal növeli teljesítményét, a mezőgazda- sági termelés 3-4 százalékkal meghaladja a tavalyi szintet, a szolgáltatások terén kismértékű mérséklődés valószínű. A re­gisztrált munkanélküliek száma az év végéig lassan csökken, december végén 550 ezer fő kö­rül lesz. A GKI Rt. feltételezése sze­rint a következő évek gazdasági fejlődése alapvetően attól függ majd, hogy a kínálati oldalra gyakorolt hatás - a privatizá­ción, az intézményi struktúra módosításán, a tőkeimporton és a megtakarítások elősegítésén keresztül - mennyire lesz ered­ményes. Drágulnak a húskészítmények (Folytatás az L oldalról) ból, és a háztájiból négy-ötezer darabot vásárolnak fel. Csodál­koznak, hogy a felvásárlási árat lefelé, a termékek árát pedig fel­felé kerekítik a termelők. A Szekszárdi Húsipari Rt. vezérigazgatója, Waffenschmidt János arról szólt, hogy a drá­guló feldolgozási költségek - energia, fűszerek, adalékanya­gok, marhahús, sőt az állator­vosi költségek emelkedése - kényszerítik a feldolgozókat a húskészítmények árának 8-10 százalékos emelésére. Múlt év szeptemberétől a felvágottak, hurkák, dobozos,- fóliás son­kák, karaj, tatja, dobozos kon- zervek ára semmit sem emelke­dett. A pécsi Möbiusz Rt. vezér- igazgatója, Brun József is a megemelkedett feldolgozási árakra hivatkozik. A pécsiek nem várnak júniusig. Már má­jus 24-től egyes felvágottakat, szalámikat 8-10 százalékkal drágábban adják a kereskede­lemnek. Mint hangsúlyozta, ez nem százalékot, csupán száza­lékpontokat jelent. A fogyasztó mindebből azt érzékeli, hogy kedvenc szalámijának tíz dekája 1-3 forinttal kerül többe. Ádám Erika Színjátszók, virágkötők és rejt vény fej tők A hetvenéves Egyetem utcai iskola ünnepségei Hetven év történelmi lép­tékkel mérve nem nagy idő, de századunkban mégis jelentős­nek tűnik, benne egy világhá­ború, néhány rendszerváltás, irányvonalak sokasága és sűrű váltakozása. A pécsi Egyetem utcai Álta­lános Iskola most ünnepli fennállásának hetvenedik év­fordulóját, mint a város ötö­dikként létrehozott elemi tanin­tézménye. Az évforduló alkal­mából kétnapos ünnepséget rendeztek az Ifjúsági Házban. Tegnap kulturális sereg­szemlén találkoztak, immár harmadszorra, az Értékközve­títő és Képességfejlesztő Peda­gógiai Program keretén belül működő iskolák kulturális cso- oportjai. Az Egyetem utcai is­kola ugyanis a program dél-dunántúli regionális köz­pontja. Jöttek többek között János­halmáról, két színjátszó cso­port is: a német Kunterbunte Deutsche Bühne csoport és a B-Aktor, itt voltak a várdombi iskolások, a siklósiak, a nagy- kanizsaiak és természetesen a vendéglátók, akik gazdag mű­sorral kedveskedtek a vendé­geknek. Dr. Góbi János igaz­gató szerint a találkozó színvo­nala évről évre magasabb, s a mostani szerencsésen egybee­sett az iskolai jubileumi ünnep­ségekkel. Elmondta, hogy a programban jelenleg 102 is­kola vesz részt az országban. Olyan tárgyakat is tanítanak mint népitánc, báb, virágköté­szet, környezeti vizuális kul­túra, rejtvényfejtés vagy sak­kozás, s a gyerekeknek nem kell délutáni szakkörökön részt venniük, hiszen a tantervi program keretében megkapják ezeket az ismereteket. Ugyan­csak megoldják, immár két éve, az iskolába járó tanulók zeneiskolai képzését, mely fog­lalkozások az órarendbe be vannak építve. Megpróbálnak tehát olyan kínálatot nyújtani, hogy vonzó legyen az iskola a gyerekek és a szülők számára is. A jelentkezéssel nincs is baj, mondta az igazgató, három első osztályt is tudnának indí­tani, ha az iskola bírná kapaci­tással. Cs. L. Bányászfeleségek is élvezhetik a szanatóriumi kezeléseket Szélesebbre tárta kapuit Sikonda A sikondai szanatóriumról többnyire szűkebb régiónk bá­nyászai hordoznak emlékeket, bár a nevét illetően Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium feladatköre évről-évre bővült. Egyre több szakma művelői jö­hettek gyógyulni falai közé, s mint azt dr. Fehér Béla igaz­gató főrovos említette, az inté­zet dolgozói mindenkor igye­keztek megfelelni az elvárások­nak. Hiszen köztudott, egyik oldalról a bányászat visszafej­lesztésével kell térségünknek szembesülnie, másrészt az energiaipar fúziója is napiren­den van. Mindennek szerves következménye, hogy utóbb már nem csak a bányákban, ha­nem az energiaiparban dolgo­zókat is fogadta a szanatórium. A száz ágyas, rehabilitációt szolgáló intézethez hasonló in­tézetek sora működik a fejlett országokban. A biztosítók ér­deke, hogy a beteg mielőbb gyógyuljon, azaz visszasze­rezze munkaképességét vagy javuljon munkaképessége, s ezért tetemes összegekkel fi­nanszírozzák az utókezelők fenntartását, működését. Pénz­híján nálunk ez még nem na­gyon „divat”. A sikondai szana­tórium az elmúlt években az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium anyagi támogatásából tar­totta fenn magát, s a bányászat és az energiaipar dolgozóit, nyugdíjasait fogadta az ország egész területeiről. Mint azt az igazgató főorvos elmondotta e hónapban két, számukra fontos és örömteli döntés is született. Egyrészt az intézet és a Bara­nya Megyei Egészségbiztosítási Nehézlégzést javító gép a szanatóriumban Fotó: Löffler Gábor Pénztár szerződést kötött arra nézve, hogy a száz ágyból 30-at a társadalombiztosítás fog ez­után finanszírozni, támogatni, hasonlóképpen mint azt teszi bármely kórház esetében. Evvel a szanatórium szélesebbre tár­hatja kapuit, hiszen minden rá­szorulót fogadhat, akit házior­vosa, szakorvosa vagy bármely intézet sikondai kezelésre beu­tal. A lényeg mindössze annyi, hogy a társadalombiztosítás ál­tal rendszeresített beutalóval történjen a beteg-küldése. (Az intézet természetesen vissza- jelzi majd a beteg fogadásának időpontját.) Másrészt Fehér Béla öröm­mel említette, hogy az ipari tárca gesztusértékű lehetőséget biztosított: holnaptól a férőhe­lyek maximum 30 százalékáig, nemcsak a bányákban és az energiaiparban dolgozókat - és nyugdíjasokat - vehetnek fel a szanatóriumban, hanem azok hozzátartozóit is. Feltételezhe­tően ezzel egy régi igény kielé­gítésére is mód nyílik bizonyos korlátokkal, hiszen az is bejöhet gyógyulni - gondoljuk a bá­nyászfeleségekre -, akik eddig csak látogatók lehettek. Ugyan­akkor nagy a valószínűsége an­nak, hogy házaspárokat is fo­gadhatnak egyazon időben. Fehér Béla igazgató-főorvos értékelése szerint e döntésekkel megtették az első lépés abban az irányban, hogy a. sikondai szanatórium a nem is olyan tá­voli jövőben a társadalombizto­sítás kötelékébe tartozzon teljes egészében. Kozma Ferenc Reggeltől hajnalig árvereztek Mohácson 20 000 aranykoronára lehetett licitálni Felbolydult méhkashoz hasonlított a városháza szer­dán Mohácson, ahol délelőtt 9 órától tartották a földárve­rezést. Az Új Barázda Szövetkezet művelésében lévő földekből összesen 56 661 aranykorona értéket jelöltek ki kárpótlásra, s e területből a várost övező ha­tárban megközelítően 20 000 aranykoronára lehetett licitálni szerdán. Az óriási érdeklődést jel­lemzi, hogy délután 4 óráig csak a földhöz jutni szándéko­zók között kiosztott 210 tárcsa alapján a számítógépes regiszt­rálást végezték, az árverezést vezetők személyenként a va­gyonjegyek értékét vették számba. Előzetesen a licitálást bo­nyolító szakemberek javasla­tára a földigénylők próbáltak egyezségre jutni olymódon, hogy az adott táblákat egymás között fölosztva emelik majd magasba a tárcsájukat, tehát nem verik föl az árat és vala­mennyien aranykoronánként 500 forintért lehetnek tulajdo­nosok. Miután lapzártáig az árvere­zés érdemi részéig nem jutot­tak el, nem tudni, hogy e lehe­tőséggel élve a többség szán­déka érvényesül-e Mohácson, vagy a kárpótlási procedura alapos ismerői, a már több te­lepülésen földet szerzett gya­korlott licitálók közbeszólnak és mégis emelik az árat. Min­den esetre többen jelentős ér­tékű kárpótlási jeggyel szálltak ringbe, akadt aki 2,7 milliót je­gyeztetett az indulásnál. A 22 különböző helyrajzi számon nyilvántartott tábla várhatóan ma reggelre talál új gazdákra. Késő délután első­nek Mohács és Lánycsók kö­zött, a műút mellett húzódó le­gértékesebb földek - egy hek­tár 48,7 aranykorona - kerültek kikiáltásra. Itt az ún. „Delta” 15 hektárjára, illetve a mellette lévő 135 hektáros részre 84-en iratkoztak föl. A városháza zsúfolt dísztermében e bejelen­tést hallva egy idős bácsi meg­jegyezte: „Ezek sem gazdál­kodni akarnak. Spekulánsok. A legértékesebb termőföldünket hamarosan fölparcellázzák!” B. M. Cseh vendég a JPTE-n Egy hetet tölt a Janus Panno­nius Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karának Szláv Filológiai Tanszékén a Nyugat-Csehországi Egyetem pedagógiai kara cseh tanszéke (Plzen) professzora, Lumir Kli- mes, aki évek óta segíti a pécsi tanszéken folyó csehoktatást. Klimes professzor számos nem­zetközi nyelvészkonferencia szervezője és az immár 5. kia­dásánál tartó Idegen szavak szó­tára összeállítója, aki most Pé­csett a Klimó Könyvtár cseh kultúrával kapcsolatos anyagát is tanulmányozza. . Új csontritkulás elleni gyógyszer Hamarosan Magyarországon is megkezdik az új csontritkulás elleni gyógyszer forgalmazását, amely lehetőséget nyújt e sú­lyos betegség kezelésére - je­lentették be szerdán az Orszá­gos Reumatológiai és Fizioterá- piás Intézetben megtartott szakmai szimpóziumon. A ta­nácskozáson az izraeli Teva Gyógyszergyár mutatta be a csontritkulás kezelésére ajánlott Alpha D-3 elnevezésű készít­ményét. A szert a világ számos országában már sikeresen al­kalmazzák a csontritkulást elői­déző, csontvesztés lassítására. A klinikai vizsgálatok szerint az új szer alkalmazásának hatására az időskori csonttörések száma mintegy egyharmadára csök­ken. A szimpóziumon hazai or­vosoknak ismertette a Teva cég termékigazgatója az Alpha D-3 alkalmazásának módját. 135 millió dollárt váltottak ki Az idén négy hónap alatt 135 millió dollárt váltottak ki valu­talapjuk terhére a magyar ál­lampolgárok, ami mintegy 20 százalékos növekedést jelez az elmúlt év hasonló időszakához képest. A Magyar Nemzeti Banknál szerdán az MTI érdek­lődésére elmondták, hogy csak az elmúlt hónapban 171 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, és összesen 57 millió dollárt vál­tottak ki az április 1-jétől immár 800 dollárra növelt éves keretük terhére. (Márciusban mindössze 22,5 millió dollárt váltottak ki, bizonyára sokan kivárták a va­lutakeret megemelését.) Esze­rint a múlt hónapban az egy főre jutó átlagos felvét meghaladta a 300 dollárt. Négy hónap alatt 135 millió dollárt adtak el összesen 646 ezer magyar állampolgárnak, bár nyilván van, aki többször élt ezzel a lehetőséggel. A Pécsi Ipartestület küldött-közgyűlése A Pécsi Ipartestület hétfőn 16 órakor, az Iparosházban tartja küldött-közgyűlését, melyen tá­jékoztató hangzik el a kamarai törvényről és beszámoló a ka­marai előkészítő bizottság munkájáról, értékelik a testület 1993-as munkáját és gazdálko­dását, megvitatják az 1994-es költségvetést, majd tisztségvise­lőket választanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom