Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-25 / 142. szám
1994. május 25., szerda Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Id. és ifj. Domonkos István, aki édesapjtól szintén a színesfémöntő szakmát tanulja Fotó: Löffler Bármi történjen, a szakmámat sosem fogom feladni A színesfémöntő optimizmusa Közösen a lakosság érdekvédelméért Üzleti angolnyelvtanfolyam A Janus Pannonius Tudományegyetem és a dániai Frede- rikshavn Business College 80 órás intenzív üzleti angolnyelv tanfolyamot szervez május 30. és június 30 között. A tanfolyamot azon középfokú nyelvtudással rendelkezőknek szervezik, akik az üzleti levelezésben, telefonálásban el kívánják sajátítani a management (vállalati formák, vezetési stílusok, motiváció), a marketing, a nemzetközi szervezetek és a magyar gazdaság speciális szókincsét, hogy azt a mindennapi munkájukban szóban és írásban egyaránt alkalmazhassák. Jelentkezni lehet Sons Nagy Ágnesnél a 310-444/2419 telefonon. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. május 24-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 152,93 154,43 155,93 Ausztrál dollár 74,61 75,28 75,95 Belga frank (100) 299,59 302,34 305,09 Dán korona 15,77 15,92 16,07 Finn márka 18,85 19,02 19,19 Francia frank 18,04 18,21 18,38 Gör. drachma (100) I 41,30 41,70 42,10 Holland forint 55,00 55,52 56,04 ír font 150,29 151,69 153,09 Japán yen (100) 97,28 98,21 99,14 Kanadai dollár 73,75 74,51 75,27 Kuvaiti dinár 340,43 343,76 347,09 Német márka 61,70 62,30 62,90 Norvég korona 14,25 14,39 14,53 Olasz líra (1000) 63,81 64,42 65,03 Osztrák sch. (100) 877,56 885,91 894,26 Portugál esc. (100) 59,73 60,30 60,87 Spanyol pes. (100) 74,83 75,56 76,29 Svájci frank 72,22 72,88 73,54 Svéd korona 13,21 13,33 13,45 USA dollár 101,51 102,51 103,51 ECU (Közös Piac) 118,80 119,92 121,04 Környezetkímélő hegesztési eljárások Csütörtökön 9-12.30 óráig Pécsett, az Iparosházban (Rákóczi u 24-26. I. lépcsőház, Il.emelet 2.) rendezi a Gépipari Tudományos Egyesület, valamint a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája a „Korszerű és környezetkímélő hegesztési eljárások” (A hegesztői munka humanizálása) című szakmai tanácskozást és termékbemutatót, melyre minden szakembert és érdeklődőt várnak. Az oldalt összeállította: B. Murányi László Nagydeindoli családi háza garázsában az aprólékos munkával kidolgozott homokformákba most épp réz zárcímkéket önt a negyvennégy éves Domonkos István színesfémöntő, a nála másodéves tanulóként dolgozó István fiával. (Felesége a kész öntvényeket sorjázza.) A koszos, füstös, büdös, meleg és fizikailag is emberpróbáló munkafolyamatok vége felé a formák selyemhomokjában lévő beömlőkön beönti a sárgán, zölden fortyogó rezet, s kis idő múltán szétszedi a két részből álló formaszekrényt. Eddigi belső feszültsége elégedett mosolyba oldódik, simogató tekintetével pásztázza a ré- zöntvényeket.-Én csak ehhez értek. Keményen megfizettem a tanulópénzt, hogy a szakmámat vállalkozóként folytathassam. De akármi is lesz, semmilyen más munkát nem tudok elképzelni, csak ezt - mondja. Vagy két órán át lestem, amint a szűk helyen szinte mindent kerülgetve könnyedén emelgeti a homokkal telidöngölt formaszekrényeket, leheletfinom mozdulatokkal alakítja ki, tisztítja a homokformákat, ahogy az elektromos olvasztó üstjének faláról és az olvadék felületéről eltávolítja a salakot. Minden mozdulata hozzáértéséről és szakmaszeretetéről árulkodik.- Mit takar az iménti „akármi is lesz” kijelentése?- Most, amikor már van végre elegendő megrendelésem, amikor szerencsére máris kinőttem ezt a kis öntödét, akkor csapnak össze fejem fölött a hullámok. Nem tudom még visszafizetni a vállalkozásom beindításához felvett banki kölcsönöket. Félő, bármikor elúszhat fejem fölül a ház műhelyestől, mindenestől. Felugrunk az „irodájába”, mely tele van az általa készített alumínium, réz, horgany és bronzöntvényekkel, öntésre váró mintákkal. Telefont viszont nem látok sehol. Egyik cigarettát szívja a másik után, miközben mesél magáról. Apja kilenc gyerekes takácsmester volt Pápán. Ő lakatosnak készült, de két évig nem vették fel. Győrben végre szakmát választhatott: az öntő szakma mellett döntött, bár azt sem tudta, hogy az mi fán terem. Vácra került a szakmunkásképzőbe, a fővárosi Ganz-Mávagban végzett. Öntőként sok helyütt dolgozott, mígnem apja után jött Pécsre és 1974. január közepétől az akkori MÉV öntődében helyezkedett el. Onnan negyedik éve végkielégítéssel jöhetett el.- Magam alakítottam ki ezt a kis öntőműhelyt két elektromos olvasztóval és héjmagsütővel, bár magához az ilyen beruházáshoz nem értettem ... Most már utólag tudom, hogy mit kellett volna másképp, olcsóbban megcsinálni. Olajtüzelésű olvasztó szóba sem jöhetett a zöldövezet miatt. Csak felváltva dolgozhatok, mert nem volt elegendő pénzem a két olvasztó együttes működtetéséhez szükséges áramvételezéshez. A szakma mellett a piackutatásba is bele kellett tanulnom, sokáig alig-alig volt munkám, a pénzem is elfogyott, így törleszteni sem tudtam. Megértem én a bankokat, de még nem tudom előteremteni a pénzt. A belvárosi utcanévtáblákat, ha nem is a pályázat nyerteseként, mégis ő öntötte. Végre ott tart, hogy van elegendő munkája és megrendelése hosszabb távra is, ahhoz meg már túl kicsi a meglévő műhelye. Nagyobb műhely bérbevételéről tárgyal több helyen. Ha az bejön, az adósságaitól is gyorsan megszabadulhat.- Bármi történjen, a szakmámat sosem fogom feladni. - Mosolyogva rám néz, s rendíthetetlen optimizmusával még hozzáteszi: - Olyan nincs, hogy ne sikerüljön! B. Murányi László A piacgazdaságba való átmenet számos új, eddig számunkra ismeretlen jelenséggel tör reánk. Az már nyilvánvalóvá vált, hogy a privatizáció és a verseny csak részben javítja a fogyasztó pozícióját, számos más tényező is közrejátszik abban, hogy nap mint nap kiszolgáltatottnak, tanácstalannak, tájékozatlannak érezzük magunkat. A gazdasági élet változásával egyre bővül mozgásterünk. Ma már nemcsak arról van szó, hogy a megvásárolt áruval elégedettek vagyunk-e, reklamációnkat miképpen intézik, a hibás termékeket hogyan tudjuk megjavíttatni, milyen a kiszolgálás az üzletekben, a vendéglőkben, hanem tudni szeretnénk, mit jelent az egészségügyi alapellátás, mi jár nekünk a betegellátásban, a megtakarított pénzünk után, melyik banknál kedvezőbbek a hitelfeltételek, jól számolták-e el az áram- és a gázfogyasztásunkat, a biztosítóval kötött szerződés megfelelően biztosítja-e érdekeinket, utazásaink sósán megkapjuk-e azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a prospektusok kilátásba helyeztek? Nem leszünk-e játékszerei lelkiismeretlen embereknek, ha akár könnyen, akár nehezen megtakarított pénzünket irreális juttatások ígérete alapján fektetjük be többségében bizonytalan vállalkozásokba, és nem mindig tiszta üzletekbe? A reklám is fontos tényezője átalakuló gazdasági életünknek, de vadhajtásai sokaknak okoznak bosszúságot. Hazánkban jelenleg mintegy 60 jogszabály - törvény, kormányhatározat, miniszteri rendelet - biztosítja a fogyasztók érdekvédelmét. Ezek nagyobb Megnyílt Budapesten a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hozta létre. A működtetése a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Menedzsment és Vállalkozás Gazdasági Tanszékének feladata. A központ tevékenységi körébe tartozik, hogy a minőségi szemlélelet és minőségtudatot alakítsa, továbbá a korszerű minőségszabályozási rendszerek elterjedésének elősegítése - különös tekintettel az része még az elmúlt rendszer idején jelent meg. A szociális piacgazdaság megteremtése szükségessé teszi ezek folyamatos korszerűsítését. Az Európai Unió mintegy 30 fogyasztóvédelmijogszabály módosítását és az európai jogrendhez igazodását írja elő jogalkotóink számára, az Európai Közösséghez való csatlakozás feltételeként. A termékfelelősségről szóló törvényt, ami az év elejétől lépett hatályba, már ennek szellemében alkották meg. Hiába vannak korszerű jogszabályok, ha azokat a gyakorlatban torzultan, hibásan alkalmazzák, vagy ha a lakosság nem ismeri. A privatizáció során a vállalkozók százai, ezrei kezdték meg úgy működésüket, hogy nem rendelkeznek azokkal a szakmai ismeretekkel, amelyek tevékenységük folytatásához szükségesek. A következő hónapok, talán évek egyik feladata e hiányosság pótlása. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a piacgazdaság körülményei között is szükség van állami ellenőrzésre, de még inkább társadalmi összefogásra, mert az a cél, hogy a lakosság önmaga is képes legyen saját érdekei védelmére és ehhez tájékoztatás és tanácsadás révén segítséget kapjon a társadalmi fogyasztóvédelmi szerveződésektől. Számos ilyen önszerveződés létezik, ezek mindegyike maga szeretné megoldani a tagság problémáit. Biztosan többre jutnának, ha a tapasztalataikat kicserélve, közösen munkálkodnának egy érdekeit önmaga is megvédő társadalomért. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya megyei Tanácsadó Irodája, Pécs ISO-9000 rendszerre. Mindezt oktatási tevékenységgel, kiadványok megjelentetésével, információs adatbázis működtetésével valósítja meg a központ. Az MIKMK-t az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, az UNIDO segítségével hozták létre, 30 millió forintos alaptőkével, alapítványi finanszírozásban. A központ nem nyereségérdekeit, 4—5 év múlva azonban önfenntartó lesz. A központ nem kormányzati szerv, de tanácsadói funkciókat ellát majd. Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ Gabonatermésünk és a garantált ár Elmaradt kártérítési pénzek a Mecseki Szénbányáknál A fejtésekben eltöltött idő, a nehéz munkakörülmények, a megromlott egészségi állapot miatt 1069 ember kap kártérítési járadékot a szénbányánál Fotó: Läufer László A vetések jelenlegi állapota alapján hozzávetőlegesen 1 millió tonna búzafeleslegre lehet számítani az idén állítja a MOSZ Gabonatermelők Országos Választmánya. A testület szorgalmazza a gabonatermelők, és a nemzetgazdaság számára meghatározó fontosságú gabonapiac kiszámíthatóságának megteremtését. A termelési, az értékesítési és a finanszírozási gyakorlatban meglévő gondok miatt elengedhetetlen a kormányzati szerep- vállalás az étkezési búza piacának szabályozásában. A Gabonatermelők Országos Választmánya nehezményezi, hogy a földművelésügyi miniszter csak ez év április 22-en jelentette be a garantált árról szóló rendeletet, habár a parlament tavaly februárban elfogadta az agrárpiaci rendtartási törvényt. Ez kilenc hónapi késést jelent, és e mulasztás már eddig is súlyos veszteségeket okozott a termelőknek az értékesítés bizonytalansága, és az ennek hatására csökkenő szabadpiaci és tőzsdei árak miatt. Azt ugyancsak sérelmesnek tartják a termelők képviselői, hogy a rendelet szerint a búza garantált áron történő felvásárlásának megkezdésére csak szeptember 15-től lesz lehetőség. Ez annak ellenére van így, hogy a rendelet előkészítése során minden megállapodásban július 1 szerepelt, mint határnap. A termelők jogos igényének véli a testület, hogy az agrárpiaci szabályozás akkor nyújtson biztonságot az érintetteknek, amikor erre a legnagyobb szükség van, azaz a betakarítás időszakában, amikor elérkezik a lejárt hitelek visszafizetésének ideje, továbbá legnagyobb mennyiségű a felkínált árutömeg. A jelentős piaci zavar elkerülése érdekében a választmány azt javasolja: állami intervencióval, vagy a közraktározás költségfedezetének megteremtésével a kormány teremtsen stabilitást a piaci szereplők számára. Szorgalmazzák, hogy a megfelelő minőségű búzáért 4100 forint tonnánkénti előleget kaphassanak a termelők. A szakemberek véleménye szerint az sem tűr halasztást, hogy a várhatóan egymillió tonna búzafelesleg kiviteléhez export- szubvenciót biztosítsanak. A Mecseki Szénbányáktól 1069 ember kap üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatt kártérítési járadékot, azaz hogy az elszámolásokat, kifizetéseket az időközben alakult Mecseki Bányava- gyon-hasznosító Rt. végzi. Ismét pontosítani kell, mert csak részben látta el eddig az rt. a feladatát, hiszen a bérfejlesztések mértékével évről-évre módosított összegek között akad még 70 olyan kifizetetlen is, melyet 1992-re számítottak ki. Dr. Kékes Ferenc, a társaság bér- és munkaerőgazdálkodási osztályvezetője azonban kiemeli, az elszámolások késéséből az érintettek háromnegyede hasznot húzott. De nézzük sorjában, mi is történt. A járadékok átszámításának normális üteme a korábbiakban az adott évet követő második negyedévben kezdődött, s 3-4 hónapot vett igénybe. Mindaddig a jogosultak megelőlegzett járadékemelést kaptak. így történt ez tavaly is, de a Pécsi Erőművel egy társasággá alakuló bánya szerkezeti változásai jókora csúszást okoztak az ügyiratok rendezésében, A legfőbb gondot az jelentette, hogy megszűntek üzemek, elmaradtak a bérfejlesztések, a TB juttatások jobban emelkedtek, mint a bérek az adott időszakban, így az előzetes kifizetések az esetek háromnegyed részében meghaladták a tényleges összegeket. Végül is többszöri újraszámolással alakították ki a reális értékeket. Más kérdés, hogy az ügyintézés 35 fős létszáma az átszervezés után 5 főre csökkent, ezért számítógépes adatfeldolgozást is bevezettek. A járadékmódosításokat közben ABC sorrendben folyamatosan elvégezték, s megküldték az érintetteknek. Elgondolkodtató azonban, hogy csak most érkeztek a névsor végére, az utolsó 40 embernek egy héten belül postázzák az elszámolást (30 esetben pedig adatváltozások, kiegészítő iratok bekérése hátráltatja az ügyintézést). Hogy ki nyert az ügyön? Akiknek előzetesen nagyobb összegeket kézbesítettek, mint amennyi járt volna (75 százalék), s az elszámolás késése meghaladta a 6 hónapot. Ugyanis visszamenőleg csak ennyi időre vonhatja vissza a túlfizetést a cég, s azt sem egyszerre, hanem negyed-félévre elosztva. S hogy ki veszíett? Minden negyedik ember, aki kevesebb pénzt kapott az őt megilletőnél, több mint fél évnyi késedelemmel. Az elmaradt összeg után kamatot sem fizetnek, mert a Munka Törvény- könyve nem ad határidőt a kifizetésre. Mindent egybevetve a Mecseki Bányavagyon-hasz- nosító Rt. vesztett a legtöbbet, s talán ez biztosíték arra, hogy ezután időben megkapják a bányászok a módosított kártérítési járadékukat. M. B. E.
