Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-25 / 142. szám
1994. május 25., szerda Kultúra - Oktatás üj Dunántúli napló 7 A Baranya Megyei Pedagógiai Intézetről Kallós Miklósné dr-ral Nem főnök, szakember akar lenni A szerző, Csernavölgyi Antal Fotó: Puskás Gábor Csernavölgyi Antal könyvében a történelem Az arany csillag rabjai Beiratkozás A pécsi Kodolányi János Gimnázium (Szt. István tér 10., tel: 315-718, 315-673) felvételt hirdet - a felnőtt és ifjúsági korúak (betöltött 16. életév) részére - az 1994/95-ös tanévre, az alábbi tagozataira: ESTI TAGOZAT: hetenként 3 tanítási nap. LEVELEZŐ TAGOZAT: hetenként két tanítási nap. Szakmunkásképzőt, egészségügyi szakközépiskolát, gép- és gyorsíró iskolát végzettek (esetleg) II. osztályban folytathatják tanulmányaikat. Szakközépiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők különbözeti vizsga letételével folytathatják tanulmányaikat a gimnáziumban. A vizsga tantárgyait az igazgató vagy helyettese állapítja meg. MINDKÉT TAGOZATON: fakultatív tantárgyként „Számítástechnikai alapismeretek”, és önköltséges tanfolyami formában idegen nyelvek is tanulhatók. JELENTKEZÉSI LAP kérhető az iskolában május 30 és június 3 között 8-12 és 13-18 között. BEIRATKOZÁS. A jelentkezők nagy száma, a megváltozó elhelyezésünk, a szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő tandíj- és térítési díj miatt a beiratkozás feltételeiről és rendjéről a jelentkezési lap átvételekor (írásos) tájékoztatást adunk. MAGÁNVIZSGA is tehető augusztus-szeptember hó folyamán a gimnázium bármelyik évfolyamának teljes anyagából. A jelentkezés időpontját a fent említett tájékoztató tartalmazza. Színvakság Vagy húsz éve a gépkocsi jogosítványomhoz a doktor úr elém tett egy színskálát és vizsgáztatott. Rámutatott egy kékre, válaszom ultramarin, aztán egy sárgára, válaszom kadmium, és végül egy zöldre, válaszom cinó- ber volt. Mielőtt megbuktatott volna, bevallottam, hogy legalább még harminc szín jelzőjét is ismerem. Sajnos a Széchenyi tér 16. és 18. sz. épületek földszinti homlokzatfestői - a’megren- delők nevét nem Öröm le, mert ez nem a hirdetés helye - háromfajta zöldet és egyelőre kétféle lilásrózsaszínt festettek eddig. Pécs főtere megérne egy színvakság nélküli egyeztetést. Felcser László város- és színvédő- A pedagógus-továbbképzéshez kötődik az életem - kezdte a bemutatkozást Kallós Miklósné dr., akit lassan már több, mint fél éve neveztek ki a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet vezetői posztjára. Egyébként 1985-től dolgozik az intézetben, előtte pedig 1977-től 81-ig a jogelőd, a Pedagógiai Továbbképző Intézet munkatársa volt. így vált lehetővé, hogy különböző helyzetekben szerzett tapasztalatai alapján más-más látószögből tudjon rátekinteni a munkára. Pécsett végzett a tanárképző főiskolán, magyar-orosz szakon. Már ott bekapcsolódott a szakmai munkába, a tudományos tevékenység felé irányították. Különösen a tantárgypedagógia vonzotta, de a tényleges oktatói tevékenység is: tanított már minden iskolatípusban. Gyakorló pedagógusként az ELTÉ-n kiegészítő szakot végzett, majd egyetemi doktorátust szerzett pedagógiából.- Már a pályám elején is az izgatott, hogy egy pedagógus hogyan tudja a saját elképzeléseit a különböző kötöttségek mellett érvényre juttatni - folytatta. -A kulcsszó a szakmai önállóság. Ez tanárként, később szakfelügyelőként is mindig érdekelt. Azt kerestem, miféle önálló szakmai programmal jelenhetnek meg a pedagógusok, hogyan alkothatnak spontán munkacsoportokat, munkaközösségeket. Azt próbáltam ki, hogy az azonos szaktárgyat tanító pedagógusokat miképp lehetne olyan műhelymunkára verbuválni, amelyből a többi kolléga is profitálhat. Ez a gondolat akkor még, a 70-es évek közepén egyáltalán nem volt általános .. . Aztán az élet is úgy alakult, hogy ezt a folyamatot erősítette. Kallós Miklósné mindig olyan közegben szeretett dolgozni, ahol hagyták, hogy végezze a munkáját. Fontos szerinte, hogy a vezetők megbízzanak a beosztottak szakmai tudásában. Ma is, igazgatóként ez az egyik alapköve vezetői felfogásának. Úgy tartja, önállóság, magas teljesítmény tudás, felelősségvállalás és az előrelátás képesége nélkül nem képzelhető el. Ő egyébként vezetőnek soha nem készült, és most is elsősorban szakember akar lenni, nem főnök. S hogy mi a legfontosabb most az intézetben folyó munkában?- Az, hogy valódi pedagógiai műhelyként szolgáljuk a tartalmi fejlesztést - emelte ki. - Ez egy pedagógiai szolgáltató intézmény, feladata a szaktanácsadás az alap- és középfokú oktatási intézmények számára, a pedagógiai tájékoztatás, amivel segíthetjük az iskolát, hogy megtalálja a maga útját. Ide tartozik a médiatár, a videogyűj- temény, a könyvtár, sőt a taneszköz- és a tankönyvbolt is. Feladatunk minden aktuális információ közvetítése, ehhez a Palatábla című „újságot” használjuk. Az önképzés segítésére a legkülönbözőbb továbbképzési alkalmakat teremtjük meg. Nagyon sok könyv, módszertani segédlet született és születik az intézet kiadásában, hiánypótló taneszközök a nemzetiségi nyelvoktatáshoz, kislexikonok a biológia, a földrajz tanításához, hogy csak néhányat említsünk. Arra a kérdésre pedig, hogy van-e, s mi szükség a pedagógiai intézetekre, az igazgatónő így válaszolt:- Az intézetekben, akárhogyan is nyúltak hozzá a vezetők az oktatáspolitikához, mindig is volt egy stabil elem: a szakmaiság. Ugyanígy a továbbképzés is mindig jelen volt, akárcsak a szolgáltató jelleg. A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet a megye sokszínűsége miatt talán még változatosabb munkát végzett a többieknél, korábban megjelentek a formabontó kezdeményezések, mint például a távoktatás őse, a nyelvtanár-továbbképzés. Mára a figyelem elsősorban az iskolák felé fordult. A pedagógiai intézetnek közel 520 baranyai iskolát és majd 7500 pedagógust kell ellátnia. Ehhez 21-en vannak összesen, 9-en szakmai munkatársak. Kallósné szerint egy ilyen szakmai szervezetben csak szinte hierarchia nélküli rendszerben lehet dolgozni, mert az alkotótevékenységnek ez felel meg, nem egy bürokratikus felépítés. Fontosnak tartja, hogy a kollégák is azonosuljanak a célokkal és a feladatokkal, egyszóval: legyenek elhivatottak. Beszélgetünk arról is, milyen a kapcsolat az intézet és a Területi Oktatási Központ között.-A két rendszer között a funkcióban nagyon nagy különbség van - szögezte le. - A pedagógiai intézet soha nem látott el hatósági, felügyeleti feladatot, és ez nagyon is jó így, különben hogyan fordulhatna ide egy iskola bizalommal?! Persze természetes, hogy felügyeletnek is kell lenni. Á döntéshozók a TOK létrehozásával kívánták ezt Magyarországon is megvalósítani. De mint mindenütt a fejlett világban, ahol az oktatás valóban stratégiai ágazat, a felügyeletet ellátó intézményrendszer mögött nagyon jó infrastruktúrával rendelkező szolgáltató intézmények működnek. Számunkra az fontos, hogy legyenek szövetségeseink, segítő kapcsolataink. Kallós Miklósné egyébként mindig is pedagógus akart lenni, családi indíttatásból. Mosolyogva mesélte, hogy már gyerekkorában a virágcserepeket tanította a kertben ... Gyakorlatias ember, akitől azonban a humor és a játékosság sem idegen, merthogy ezek nélkül nehéz elviselni az életet. És hogy mi az, ami az örökös energiát adja?- Az embert hajtja valami megfoghatatlan erő, hogy mindig valami mást csináljon. Soha nem gondolkodtam el rajta, miért megyek el egy-egy továbbképzésre, csak azt tudom: szaktudás nélkül, állandóan megújított ismeretek nélkül, a szakma szeretete és hivatástudat nélkül nem lehet élni. Hodnik I. Gy. Úgy vélem, az ember múlt iránti érdeklődése sohasem lankad. Legalábbis az enyém nem. Számomra nem felejthetők a nagyapa késő estébe nyúló, vacsora utáni ráérős történetei: e mesélős órákban ismerhettem meg igazán őt, hallhattam fiatalságáról, soha vagy ritkán látott rokonainkról derűs vagy keserű történeteket, járhattam be messzi vidékeket, falvakat és városokat. Járhattam Erdélyben s a Felvidéken. Felnőtt fejjel tudom, e kedvelt álombéli utazások arra is alkalmat adtak, hogy nagyapám e novellákon keresztül nevelje, formálja unokáját; hogy erkölcsi tartást, az emberek iránti tiszteletet, ha tetszik, hazafisá- got, honszeretetet öntsön belém. A Pécsett élő, hetvenöt esztendős Csernavölgyi Antal életrajzi ihletésű könyvének kefelevonatát olvasgatva jutott eszembe mindez a minap: jutott eszembe a hangjával, arcával, mozdulataival bennem élő nagyapám. Csernavölgyi Antal mindannyiunkhoz szól - (s négy unokájának is mesél.) Napjainkban már egyre ritkábban hallható, ízes szavakkal, lebilincselő érdekességgel mondja el ifjúságának néhány esztendejét. Az 1937-től 1945-ig tartó évek fölvillantá- sához régi naplótöredékek, a messzeségből tisztuló emlékképek adnak muníciót. E nagyszerű könyvből, mely a katonai pályát választó ember embert- próbáló éveit sűríti, mindenki asztalára odatennék egy példányt, ha tehetném. Miért? Az aranycsillag rabjai címet viselő mű, nem nagyívű pályát befutott politikus szinte kötelességszámba menő visszaemlékezése, elszámolása a múlttal. Nem közismert közéleti figurák sminkelt mozgása az eseménydús történelemben. Több annál! A kisemberekről szól, az ő szemükkel láttatva a háborús évek keserveit. Csernavölgyi maga is egy a többtízezer hasonló közül, akiknek nem osztottak e katark- tikus játszmához lapot, s akik tehetetlenségükben sodródtak a meghasonlás és semmivé lét avagy az embernek maradás mezsgyéjén. Amit elmond: szerelem, háború, élet és halál. Valós környezetben szólalnak meg benne katonák, fiatalok és öregek, asszonyok és gyerekek, magyarok, oroszok, németek és amerikaiak: megszólal benne barát és ellenség, keresztény, zsidó és ateista. Egyetlen család és egyetlen katonai alakulat sorsán keresztül láttatva egykori „gyönyörű vagy Magyarország" -ot. A mába mutató szép történet 1937-ben kezdődik, a Ludovika kertjének tisztté avatási ceremóniájával, amikor a fiatalember életét és becsületét a Legfelsőbb Hadúr kezébe tette, s befejeződik a szovjetunióbeli fogolytábor megpróbáltatásaival, a hazatéréssel. A hazatéréssel, amit hosszú hallgatás, csend követ. Csend az egykori katonatiszt magánéletében is, hallgatás a második világháború magyar hőseit és áldozatait illetően is. A történelmi széppróza e sajátos gyöngyszemére a Pátria Kiadó lelt, s fölvállalta - vélem, sokak örömére -, annak közkinccsé tételét. Kozma Ferenc Kallós Miklósné dr. Fotó: Löffler Gábor Szegedi fesztiválnyár Középkori falmaradványok is előkerültek a szegedi Dóm tér Dömötör-tornyának lábánál, mikor a szabadtéri játékok mobil nézőterének világítási tornyához mélyítették a kábelcsatlakozást. Ez a történészeknek eufórikus lelet további ásatásokat igényel, ám nem zavarja az európai hírű szegedi fesztivál megújhodását Ígérő friss, négyezres nézőtér elhelyezésének (a Compack Bau Kft-nek) munkálatait. Azaz 1994. nyarán megint új fejezetéhez érkeznek Szegeden a több mint hat évtizedes múltra visszatekintő Szabadtéri Játékok. Ehhez méltóan nagyszabású produkciókra kerül sor. Erkel Bánk bánjával nyitnak, az Állami Operaház nemrégiben avatott Kerényi Imre - értelmezésének szabadtéri adaptációjával (Csikós Attila monumentálisra hangolt díszleteiben), ahol a vezető szerepekben Molnár András, Csavlek Etelka, Mészöly Katalin, Gyimesi Kálmán lép színpadra július 15-16-án. A másik opera a szegedi tradíciókhoz híven nemzetközi szereposztású lesz - szinte kivételesen az egyre szegényedő hazai operaközegben - Verdi Otellója, olasz nyelven, július 28-án, 30-án. A rendező Vámos László, a karmester és a címszereplő olasz: Piergiorgio Morandi illetve Gianfranco Cec- chele, a világ oparaszínpadai- nak keresett sztáija régóta, ám nemkevésbé világsztár a szegedi születésű Tokody Ilona sem. Jagót a Ceausescu korszakban nyugatra menekült, erdélyi Szilágyi Károly énekli, aki szintén keresebb bariton az európai operaházakban. A Dóm-téri nyár igazi attrakciójának ígérkezik C-M. Schön- beg rockoperája, a Miss Saigon (augusztus 12-20 között). A szintén magyarországi bemutatóként itt avatott Nyomorultak szerzőjének darabja - mely a Pillangókisasszony sztorijának a vietnami háborúra alkalmazott változata - London és New York tartós szenzációja. A kelet-európai premierhez - melyet Kerényi Miklós Gábor rendez - a Rock Színház, a Fővárosi Operettszínház és a Szegedi Szabadtéri fogott össze, s a fontosabb szerepekben Csenged Attila, Vásári Mónika, Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Szolnoki Péter bizonyíthat. Nem múlhat el szegedi fesztiválnyár néptánc nélkül. Ezúttal július 19-én a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be legújabb műsorát, amely hatalmas közönségsikert váltott ki az amerikai kőrútjukon: Elindultam szép hazámból. 6720 SZEGED Jegyiroda: 62/471-466 Deák F. o. 28-30. Fax: 62/471-322 A jegyigényeket a beérkezés sorrendjében előjegyezzük, majd májustól a vidékieknek utánvéttel folyamatosan postások. A pn«áir»ftn«g a vásáriét terheli. Az új nézőtér elegáns elhelyezést biztosÍL Az előadásainkra váltott jegy bemutatása esetén a MÁV 50%-ot vasúti kedvezményt biztosít. Kérjük a megfelelő kockába írja be, melyik napra és milyen árú jegyet igényeL HELYÁRAK E rkel: BANK BÁN opera Magyar Állami Népi Együttes Verdi: OTELLÓ opera ' MISS SAIGON musical vnr 15. VIL 16. VIL' 19. • vuT 28. ^7nr 3C. vnr 12. vnr 13. vnr 14. vnr 16. Vili 17. vnr 18. ■vnr 19. vnn 2a 750,— 450,300,EXTRA 1.300.ESŐNAP július 17. — július 31. luguatus 15.2L NÉV: CÍM:
