Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-25 / 142. szám
1994. május 25., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 3 A háborús évek kényszerszünete után felújította - immár több évtizedes - kapcsolatát a Pécsi Nemzeti Színház és az Eszéki Horvát Nemzeti Színház. Az együttműködés keretében június 3-án pénteken este 7 órai kezdettel Ivan Zajc: Zlatka című nemzeti operájával szerepel az eszéki társulat a pécsi színházban. A címszerepet Vesna Baljak alakítja, az előadást Petar Vujacic rendezte, vezényel Zoran Juranic. Képünkön az előadás egyik jelenete. Jók a magyar vámosok Gratulálunk a magyar vámhatóságnak a kábítószer elleni küzdelemben az elmúlt 18 hónapban elért eredményeihez. Tevékenységük jelentősen csökkentette az Európába irányuló kábítószerforgalmat - mondta Sandy Russell, a brit vámszolgálat helyettes vezetője kedden Budapesten tartott sajtó- tájékoztatóján. Az újságírókat abból az alkalomból hívták ösz- sze, hogy megkezdődött a brit vámigazgatás szakemberei által szervezett kábítószerfelderítői tanfolyam a magyar vámhatóság és rendőrség középszintű szakemberei számára. A tájékoztatón rámutattak: rohamosan nő a magyar határokon lefoglalt kábítószer és különösen a heroin mennyisége. 1991-ben még csak mintegy 17 kilogramm kábítószert foglaltak le a vámosaink, 1992-ben 86, 1993-ban pedig már 691 kilogrammot. E növekedés azóta is töretlen: 1994 első öt hónapjában már 530 kilogrammnál is több kábítószer átszállítását akadályozták meg a vámhatóság szakemberei. Az adatok egyrészt rávilágítanak arra, hogy növekszik a magyar vámosok munkájának hatékonysága, másrészt azt bizonyítják, hogy jelentősen emelkedett az úgynevezett balkáni útvonal szerepe a világ kábítószerkereskedelmében, s annak egyre északabbra tolódása révén Magyarország is e főútvonal részévé vált. Az Európába érkező heroinnak mintegy 80 százalékát szállítják már ezen az útvonalon. A nemzetközi felmérések szerint miközben 300-350 tonnára tehető az éves herointermelés, addig tavaly mintegy 27 tonnányit foglaltak le szerte a világon. A Szülői Kamara az iskolaszékekről „Együtt (talán) könnyebb” címmel fórumot rendez a Szülői Kamara Baranya megyei megbízottja az iskolaszékekről május 27-én 15 órai kezdettel Pécsett a Papnövelde utca 1. szám alatti intézmény II. emeleti dísztermében. A rendezvényen - amelyre minden érdeklődőt várnak, de leginkább az iskolaszékek tagjait és a szülői munkaközösségek vezetőit - az iskolaszékek szervezési, működési gondjairól, a szülői munkaközösségekkel kialakítandó kapcsolatukról lesz szó. A fórumon felmerülő kérdésekre jogász-szülők, iskolaszéki vezetők, illetve a tankerületi oktatási bizottság munkatársa válaszolnak. A fórum mindenekelőtt az információcserét kívánja szolgálni, ezért a rendezők olyan iskolaszéki szervezeti-működési szabályzatokat is várnak, amelyek mintaként közreadhatok. Tánc és festészet Megkezdődtek a táncvizsgák az ANK Művészeti Iskolájában A kínaiak és az erdőpusztulás Fűtőolaj helyett akác Ma elkezdődtek a táncvizsgák az Apáczai Nevelési Központ Művészeti Iskolájában, amely 1986-tól működik Pécsett. Az iskolát az azóta már új művészeti intézményt létrehozó Lantos Ferenc és Apagyi Mária alapította, s eleinte egy málomi épületben működött. Ma már több helyen, kissé szétszórtan, három tagozattal üzemel az iskola, tudtuk meg Tigelmann Jó- zsefné igazgatótól, hiszen a málomi intézményen kívül az ANK melletti földszintes épületben és egy bölcsődében tanítanak, de van tánctermük egy másik bölcsődében is. Kezdetben a Zeneiskolák Szövetségéhez tartoztak, ma már azon belül létrejött Művészeti Iskolák Szövetségéhez, mint alapfokú művészeti oktatási intézmény. Az iskola, a zeneiskolákhoz hasonlóan délutáni speciális képzést nyújt zenei, vizuális és tánctagozaton. A ^enei tagozat teljesen megegyezik a hagyományos zeneiskolák képzési rendszerével, szolfézst és különböző hangszereket oktatnak száztíz gyereknek. Problémát az egyre dráguló hangszerek jelentik, amelyeket a szülők ma már nem tudnak megvenni. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak a Pécsi Szimfonikus Zenekarral, akik talán tudnak segíteni a fúvós hangszerkészlet megújításában. A vizuális tagozat jelenleg száz gyereket foglal magában. Már óvodában elkezdődik a neA zenei tagozat hallgatói is vizsgáznak már velés, úgynevezett művészeti előkészítés folyik, melynek keretében rajzot és éneket tanítanak nekik. Később, iskolás korban többnyire már vagy az egyik vagy a másik területet választják a kicsinyek. Tanulnak hagyományos technikákat, mint a rajz vagy a festés, harmadiktól pedig kerámiát, fotót, szövést is lehet választani. Van házon belül kerámiaműhelyük, fotólabo- ruk és a 2. számú iskolában szövőszékük is, s egy félkész tűzzománc kemencéjük, melynek befejezése egyelőre anyagi nehézségekbe ütközik. A tánctagozat a legnépesebb, 250 gyerek tanul itt modem táncokat és klasszikus bálettet, de tervbe vették a néptánc tanítását is. Már óvodás korban elFotó: Szundi kezdik a képzést, akkor még csak tornával, később pedig választhatnak a gyerekek a táncműfajok közül. Szorosan együttműködnek az 1. sz. Általános Iskolával, ahol művészeti tagozatú osztályokban rajzot, zenét és táncot is tanulnak. Szeretnék a Művészeti Szakközép- iskolával is kiépíteni a kapcsolatokat, hiszen az itt végzettek jó eséllyel felvételizhetnek majd a középiskola bármelyik tagozatára. Június 13-tól ötven gyerek táborozhat Fonyódon egy alkotótáborban, ahol lehetőség nyílik arra is, hogy a különböző tagozatokra járók bepillanthassanak egymás tevékenységébe, sőt más szakokat is kipróbálhatnak. Cs. L. „A kínai talaj- és kultúrpusz- tulás egyik fő oka az, hogy a XX. század fordulóján az ország területének csak 1/12 részén volt erdő.” - olvasom egy tanulmányban. Mintegy 3000 évvel ezelőtt még - birodalmi korának zenitjén - 2/3-át borította. Mindebből azt a következtetést vonja le dr. Gergely Sándor, az energiaerdő-koncepció kidolgozója, hogy a faállomány és az ország jólétének színvonala szorosan összefügg. Hozzátesz még jó néhány szempontot, többek között azt is, hogy hazánkban minden ötödik hektár szántó 5 százaléknál lejtősebb, vagyis a talaj- pusztulás nagy károkat okoz. A termőréteg „megfogásának” egyik lehetőségét az úgynevezett energiaerdők telepítésében látja. Ezzel a véleményével a kutató nincs egyedül, ám sokan teszik fel ilyenkor a kérdést: ki hajlandó várni évtizedeket, amíg a telepített csemetésből kitermelhető fa lesz? Dr. Gergely az akácban látja a megoldást. Ä még most is tartó - a kezdet 1986-ban volt - kísérletek tapasztalatai szerint a közönséges akác hektáronként és évente 3 tonna fűtőolaj egyenértékének megfelelő fatermeléssel gyarapodik. Ez a hozam támogatott fűtőolajáron számítva 78 000 forintot ér. A kutatók szerint a lejtős területek 40 százalékán lehetne energiaerdőt telepíteni. Ha az itt megtermelt fát a megépítendő vegyeshasznú kiserőművekben égetnék el, az éves energiaimport egynegyedét lehetne megtakarítani. További előnyök köA kevésbé értékes, gyorsan növő akác jól hasznosítható erőművek fűtésére, energia termelésre Fotó: Szundi György zött megemlítik azt is a kutatók, hogy egy-egy évben közel 30 százalékkal csökkenne a talaj- pusztulás, a vegetációs időszakban 18 millió kilogrammal növekedhetne az oxigéntermelés és az energiaerdők 180 000 tonna port kötnének meg. A meghökkentő számok után: milyen egy energiaerdő? Sűrűn ültetett - hektáronként 12-16 000 csemete -, 4-5 év múlva kitermelhető akácerdő. Mindössze két évig kell gondozni, mert azt követően úgy beborítja a talajt, hogy nem kíván gyomirtást, ápolást. A kitermelt fűtőanyagot nem kell felaprítani, méteres kévékben lehetne a kazánokban elégetni, 70-80 százalékos energiahasznosítási hatásfokkal. Mindez jól hangzik, kétségtelen. Azt azonban a kutatók akiket számos, a kárpótlás révén földhöz jutott gazda keresett meg: mit csináljanak erősen lejtő területeikkel? - hozzáteszik: amíg nincs meg a megfelelő törvényi háttér, várni kell az akáctelepítéssel. S ha van már jogszabály, akkor „Erdőbirtokos és erdőszövetkezetek által szervezett, a föld magántulajdonára alapított integrációk szervezhetik meg az energiaerdő-programot." Várni kell már csak azért is, mert alapfeltétele a gazdaságosságnak, hogy a kiserőmű által termelt áram bekerülhessen az országos elektromos hálózatba. Van azon egy további remélt előny: egyéb erdeink nagyobb kíméletet élvezhetnének. Például nagyobb részük szolgálhatna úgynevezett közjóléti célokat. M. A. ti Hordozható nyelvi labor és számítógépterem Bicsérden Három baranyai falu összefogott az iskolai oktatás fejlesztéséért. Bicsérd, Boda és Zók önkormányzatai a falvak lakosságával egyetemben megvalósították a gyerekek idegen nyelvi és számítástechnikai oktatásának tárgyi feltételeit. A bicsérdi iskolában létrehozott, közös nyelvi labor és számítógépterembe megérkezett az első öt számítógép. Már csak egy beszerzése hiányzik.-A több mint fél millió forint értékű beruházás 50%-át ennek a három községnek az önkormányzata biztosította a költségvetésen felül - tájékoztatott Vér József bicsérdi polgár- mester.- A gyerekek mezőgazdasági munkájából, a bicsérdi iskolabolt bevételéből, az iskolakertben termelt retek, saláta és krumpli eladásából további 30 %-át fedezték a költségnek, de hozzájárult az iskolai takarék- szövetkezet is. A fennmaradó 20%-ot önkéntes szülői adományok és jótékonysági bálok bevételei adták. Az önkormányzatok a különböző fejlesztési alapok, bérleti díjak, alapítványok gazdálkodásaiból teremtették meg a városi színvonalú oktatás feltételeit. A számítógépterem elkészült. Most Szakonyi József karbantartó készíti az asztalokat és padokat. A szülői munkaközösség is kivette részét a segítségből. A rendezvényeken Burda József né, Batka Jánosné, ifjú Blá- zsovics István és felesége, valamint sok más szülő szorgoskodott azon, hogy minél több bevételük legyen. Velük munkálkodott az iskola valamennyi technikai dolgozója is. A bicsérdi iskola igazgatója, Tóth László büszke a hordozható nyelvi laborra. Ezután nem lesz gond akár a szabadban is tartani az órákat, persze akkumulátorral üzemeltetve a labort.-Egyszerre 12 gyerek használhatja. Van hozzá hangosító berendezés és kellő mennyiségű fülhallgató is. Ennek megvalósítását ugyan az önkormányzatok részben beépítették a költségvetésbe, de másik részét az iskola nyelvoktatási pályázaton nyerte el. A nyelvi labor feladata lesz: a tehetséges gyerekek angol és német nyelvi tanulmányain túl a nehezen tanulók anyanyelvi felzárkóztatása is. így minden gyerek érdekét szolgálja. Ezért is fogott össze a három falu lakossága. Bár a hivatalos átadást majd csak a szeptemberi tanévnyitóra tervezik, de már arra gondolnak, hogy később lehetőség lesz a létrehozásában segítő szülőknek is a nyelvtanulásra, számítógépismeretre. Rozvány Gy. A számítógépterem elkészítésében a szülői munkaközösség is kivette a részét Fotó: Löffler t > t\
