Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-24 / 141. szám
1994. május 24., kedd üj Dunántúli napló 9 Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala EXPO-Műhold 1996-ra? Ki, Joghatja” az Antenna Hungáriát? Az Antenna Hungária pécsi adóállomása Fotó: Läufer A május 16-a és 20-a közötti időszakot felkészülten és harcedzetten várta a Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett forgalmazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forint értékű részvénycsomagját kárpótlási jegyek ellenében jegyző, kisbefektetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis - mint hazai természetes piaci monopólium - igen vonzó befektetési lehetőséget kínál: az 1000 forint árukészletű részvényekből 10 darabot, vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért. Az alapcserearány tehát 10:10. A 7 849 milliárd forintnyi alaptőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Ennek felét elvitte az osztalék. Bár az igazgatóság eredetileg csak 15 %-os oszta-' lékot javasolt a közgyűlésnek, a ma még 93-ban tulajdonos ÁV. Rt. 50 %-hoz ragaszkodott. így aztán az elkerülhetetlen fejlesztéseket - amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak - majd a privatizációs bevételekből próbálják megvalósítani. 1996-ra, az Expo évére pl, már egy új magyar műsorszóró műhold működtetését tervezik. A privatizációra komolyan készülődnek, hiszen tartósan állami tulajdonban mindössze 50 %+l szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. 10 %-ot most kárpótlási jegy ellenében kisbefektetőknek ajánlottak fel. 3,5 % az önkormányzatoké. 4 % pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra a tervek szerint tőkeerős szakmai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre megtalálhatják a legvonzóbb partnert, vagy partnereket. A kárpótlási jegy-részvény- csereakciót 5 napon belül akkor sem zárják le, ha jelentős a túljegyzés. 5 nap után viszont lezárható. Igen nagy érdeklődésre számítanak, tehát az Antenna Hungária esetében sem várható, hogy egy-egy kisbefektető kezében túl sok részvény koncentrálódna. Felhőtlen az EGIS ege Ma még talány, hogy milyen áron kínálják majd a várhatóan nyáron nyilvánosan részben kárpótlási jegy ellenében forgalomba hozandó EGIS részvényeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230-240 %-os árfolyamon kereskednek a papírokkal. Ez - a társaság eredményeit tekintve - nagyon is reálisnak tűnik. A magyar gyógyszeripar egyik legjobbja. Annak ellenére, hogy az import évről-évre nő - 14 %-os piaci részesedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben 5 428 millió forint értékű terméket adott el a vállalkozás, 1993-ra ezt 28,8 %-al tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9 %-al növelte az értékesítést, igaz, a nyugati országokban 17 %-al visszaesett a forgalma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 mil- liárdra tudnak feltornázni. Mindenekelőtt a piacok megtartására és bővítésére fektetnek hangsúlyt, ami az öldöklő világpiaci versenyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alaptőkéjének 30 %-a már külföldi tulajdonban van, s ezáltal a cég teljes nyereségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai, - hanem „csak” tőkeerejét adó pénzügyi befektető - a cég szakmai függetlenségét nincs mitől féltem. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál, a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek örvendő eredeti, a li- cenc és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és felkészült menedzsergárda, mind arra jelenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit. Érdemes tehát résztulajdonosként az EGIS-hez csatlakozni, de jelentős tulajdonszerzésről ábrándozni illúzió lenne. Hiszen valószínűleg hatalmas lesz az érdeklődés a részvények iránt, így sem készpénzért, sem kárpótlási jegy ellenében nem lehet majd nagyobb csomagokhoz hozzájutni. Ám próbálkozni mindenképpen érdemes. 14.25 Műsorismertetés 14.30 Sajtóértekezlet az ÁV Rt. Igazgatóságának mm m w w mwm üléséről A Mecseki Erdészeti Rt. is ötven százalékban az állam - az ÁV Rt. - tulajdonában marad Fotó: Läufer László Baranyai cégek az ÁV Rt. tulajdonában Privatizációs minilapszemle Brókercéget alapít a Vagyonügynökség. Az ÁVÜ befektetési társaságot alapít a kárpótlásra jogosultak befektetési lehetőségeinek bővítésére. A társaság Váltó Vagyonkezelő Kft. néven jön majd létre 60 millió forint jegyzett tőkével. (Népszabadság) Mégis a kisrészvényeseké az osztalék. A két nap után lezárt KRP-s Pannonplast-jegy- zés nyomán a kisbefektetők úgy tűnik mégis hamarosan osztalékra számíthatnak. Eredetileg mindenki arra számított, hogy a rendkívül jó eredményekkel rendelkező társaság tavalyi éve után járó osztalék még & korábbi tulajdonost, az Állami Vagyonügynökséget illeti meg. (Világgazdaság) Függő játszmák a papírgyárakban. Tavaly nyolc papírgyárat értékesített az Állami Vagyonügynökség, s ezért sikeresnek minősítették a papíripar privatizációját az ÁVÜ sajtóértekezletén. Továbbra is vita folyik viszont a Dunapack és a Szolnoki Papírgyár sorsáról. (Népszabadság) Sínen a szerkezet-átalakítási folyamat, befejeződtek az erőmű-bánya integrációk. Lezárult a gazdasági szerkezet-átalakítási folyamat részét képező erőmű-bánya integráció, amelynek utolsó szakasza az Oroszlányi Bányák Kft. és a Vértesi Érőmű Rt., valamint a Bánhidai Erőmű, a Tatabányai Fűtőerőmű Kft. és a Tatabányai Bányák FA szervezeti integrációját foglalta magába. (Világgazdaság ) Döntött a Versenyhivatal. A Pick rt. tájékoztatta a tőzsdét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezi a Pick számára a Herz Szalámigyár megvásárlását azzal, hogy azt egyszemélyes Rt-vé alakíthassa. (Napi Gazdaság) Debrecené a repülőtér. Lezárult a volt szovjet laktanya privatizációja Debrecenben. Áz új tulajdonos az önkormányzat. (Népszabadság) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Az Állami Vagyonkezelő Rt. kiadványban tette közzé azon hazai vállalatoknak a listáját, amelyeknek irányítását a jövőben teljes egészében, illetve részben a saját hatáskörében kívánja tartani. A tartós állami tulajdont képező cégek több szektorból - mint gázszolgáltatók, közlekedés, távközlés, energiaipar, gyógyszeripar, fémipar, kereskedelem, élelmiszeripar, vegyes iparcikk, vegyipar, nehézipar, egyéb ipar, mezőgazdaság, erdőgazdaság, egyéb mezőgazdaság, mezőgazdasági és ipari kutatás, egészségügyi és környezetvédelmi kutatás, energia és távközlési kutatás, filmstúdiók, filmgyártás, film- forgalmazás, kiadók, egyéb Június 2-től lehet jegyezni a MÓL Rt. 3,9 milliárd forint névértékű törzsrészvényét kárpótlási jegy ellenében. A tervezett átváltási arány szerint egy-egy MOL-részvényt annak névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért lehet majd igényelni, vagyis az átváltási arány 1:1 lesz. A részvényjegyzési akció művelődésügy, biztosítók és bankok - kerülnek ki. Ilyen formán Baranya megyében tartós állami tulajdonban marad a DDGÁZ Rt. (25 százaléka), a DÉDÁSZ Rt. (50 százaléka), a Pécsi Erőmű Rt. 50 százaléka, a Mecseki Ércbányászati Vállalat (5 százaléka), a Zsolnay Porcelángyár Rt. (1 százaléka), a Bólyi Mezőgazda- sági Rt. (50 százaléka), a Mecseki Erdészeti Rt. (50 százaléka), valamint néhány országos cég baranyai érdekeltsége. Tervei szerint vagyonkezelőként az ÁV Rt. szeretne hozzájárulni a mintegy 170 stratégiai fontosságú, vagy állami felügyeletet igénylő cég minél eredményesebb működéséhez. leghamarabb három nap után lesz lezárható, az allokációs sorrend szerint pedig most is a kárpótoltak jegyzései élveznek elsőbbséget a dolgozók és más igénylők előtt. A MOL-részvé- nyek a baranyai kisbefektetők számára is elérhetők lesznek, a pontos jegyzési helyekről későbbi számunkban értesítjük olvasóinkat. Újabb MOL-jegyzés Privatizáció, vagy valami más? Csak állami támogatással működhet nyereségesen az AGORA Mintegy két éve már annak, hogy az Állami Vagyonügynökség értékesítésre hirdette meg a pécsi AGORA Ipari Szolgáltató Kft-t. A megváltozott munkaképességű embereket - szellemi fogyatékosokat, mozgáskorlátozottakat és reha- bilitáltakat - foglalkoztató társaság után nem kapkodtak a befektetők, aztán egy elmúlt évi népjóléti miniszteri rendelet megoldotta a problémát, több hasonlóval együtt a pécsi céget is kivette a 100 százalékosan privatizálandó körből. Az AGORA 1988 előtt szociális foglalkoztatóként működött, abban az évben alakult át célvállalattá. Később átalakították kft-vé, ám a cég teljes kiajánlása fölvetette a kérdést, vajon a társaság magánosítása esetén mi lesz a benne dolgozó 340 emberrel. A miniszteri rendelet értelmében a kft. 49 százalékát még most is árulják, a többségi tulajdon azonban az állam kezelésében maradna.- Az AGORA árbevételének fele állami támogatásból származik, ezért elképzelhetetlennek tartom, hogy cégünk eredményesen meg tudjon állni önállóan a lábán tisztán piaci körülmények között - mondta dr. Kisvári András ügyvezető igazgató. - Saját bőrünkön tapasztaljuk az állami támogatás mérséklődése kapcsán, hogy az itt dolgozó emberekkel csak korlátozva növelhető a munka hatékonysága, ezért tehát az a véleményem, hogy a miénkhez hasonló cégeknek nagyobb részben állami felügyelet alatt kell maradniuk. A fennmaradó részre felvetődött egy MRP-szervezet létrehozásának ötlete is, ám talán mégis a legcélravezetőbb az lenne, ha egy külön erre a célra alakult holding működtetné a 9 hasonló hazai szociális célszervezetet. A kérdés tehát elgondolkodtató. Az AGORA dolgozóinak háromnegyede megváltozott munkaképességű ember, felüknek nincs is más jövedelme. Képzettségüknek és képességüknek megfelelően a nyomda, a textilvarroda, a kárpitos részleg, és a cég büszkesége, a kesz- tyűvarroda adja a megélhetést biztosító munkát számukra. Elsősorban külföldi piacokon értékesítik az itt készülő kesztyűket Fotó: Läufer László > I A » v
