Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-17 / 135. szám
1994. május 17., kedd Kistermelők uj Dunántúli napló 11 A melegigényes kabakosok kiültetése Növényvédelmi tanácsadó A szőlőültetvények virágzás előtti védelme A fagyosszentek elmúlottak, így az igen melegigényes spárgatök, cukkini, patisszon és uborka palántái is kiültethetők. Javasolok továbbá a család szükségletére 4-5 tő, ugyancsak melegigényes sárga- és görögdinnyepalántát kiültetni. A talajelőkészítésről korábban már szóltam, így erre most nem térek ki, fontosnak tartom azonban az említett növények termesztésével kapcsolatos fészektrá- gyázás megemlítését. A spárgatök, cukkini, patisszon és sárgadinnye palántáknak 100x80 cm-es sor és tőtávolságra egy 40x40 cm-es gödröt ásunk és ezt megtöltjük érett, komposztált trágyával. Minden fészekbe a komposzthoz 2-3 dkg foszfort és 4-5 dkg káliműtrágyát keverünk. A komposztot, műtrágyát és a termőtalajt jól összekeverjük és ebbe ültetjük a tápkockás palántákat. Ha a fagyosszentek előtt történt a kiültetés, úgy ajánlatos volt a palánták részére földből úgynevezett fészekperemet készíteni, hogy éjszakára a takarót rálehessn helyezni a növényre. Az uborka és sárgadinnye különösen káliigényes, erre a tápanyagellátásnál ügyelnünk kell. A görögdinnye viszont a foszfortartalmú műtrágyára kedvezően reagál. A foszfor hatására 6-8 nappal előbb érleli a termését és 0,5%-al magasabb lesz a dinnyebél cukortartalma. A görögdinnye palántát 150x100 cm-re ültetjük, a már említett módon. A te- nyészterület tehát elég nagy, amit nagyszerűen kihasználhatunk csemegekukorica köztessel. Minden dinnyesor közé két sor kukoricát vetünk, ami egyben jó szélfogó is lesz. Ugyanezt megtehetjük a sárgadinnyével stb is, csupán itt nem kettő, hanem egy sor kukoricát vetünk. A csemegekukorica vetését szakaszosan végezzük, - 6-8 nap eltéréssel - így hosszabb ideig lesz folyamatosan friss termésünk. Az uborkát 100x30-40 cm-es sor és tőtávolságra ültetjük, ezért itt nem fészket, hanem árkot ásunk és azt töltjük meg komposzttal. Természetesen itt is a jólfejlett tápkockás palánta előfeltétele a sikeres termésnek. Vízigény tekintetében az egyes fajok eltérést mutatnak. A legtöbb vizet az uborka igényli, mivel sekélyen gyökeresedik. Egy kifejlett uborkatő a júniusi meleg időben képes naponta 4-5 1 vizet is elpárologtatni. A sikeres termesztéshez tehát elengedhetetlen az öntözési lehetőség megteremtése. Kisebb adagokkal többször öntözzünk, hogy a vizet jobban hasznosíthassa. Más a helyzet a spárgatök, a sárga- és a görögdinnye esetében. Ezek a növények vastag karógyökeret fejlesztenek, amelyből 20 cm mélységben nagymennyiségű vékonyabb gyökér, ún. „gyökérág” fejlődik. Ezek a gyökérágak több méter átmérőjű kört képeznek és 100-140 cm mélységig is lehatolnak. A szárazságtűrő képesség ezen gyökerek nagy szívóerejének köszönhető, amelyek a már említett mélységben is „felkutatják” a nedvességet. Egy kifejlett görögdinnye pl. képes 10 köbméter földet is behálózni a gyökérzetével és 140 cm mélységből felhozni a nedvességet. A nagy vízfogyasztás dacára tehát ennek tudható be a szárazságtűrése. A növényápolás a szükséges gyomtalanításból áll és a betegségek, illetve kártevők elleni védekezésből. Különösen ügyeljünk a peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezésre, amelyek egyformán fertőzik a kabakosokat és szinte egyik napról a másikra letarolják a növényállományt, ha időben nem védekezünk ellenük. Fontos az uborkafajta megválasztása a palánta, vagy a vetőmag vásárlásakor. Tisztáznunk kell, hogy milyen típusú uborkát kívánunk termeszteni? Javasolom, hogy minden család salátának való kovászos és eltenni- való fürtös fajtát ültessen, illetve termesszen. A házilag elrakott fürtös ecetes uborka ugyanis télen egy háziasz- szonynak büszkesége lehet, ezért mindkét típusból kell ültetni. Nyáron viszont az uborkasaláta és a kovászos uborka nem hiányozhat a család asztaláról. Dr. Tamcsu József Védett vadvirágaink Kankalinok A tavaszi kankalin a legismertebb tavaszi vadvirágok közé tartozik, arról azonban már kevesebben tudnak, hogy hazánkban e gyakori fajon kívül még négy kankalinfaj él. Ezek ritkábbak és törvényes oltalom alatt állnak. A nemzetség talán legnevezetesebb képviselője hazánkban a cifra kankalin (Primula auricula). Európa magashegységeiben több alfaja él. Hazánkban bennszülött alakja (ssp. hungarica) él, amelynek leveleiről hiányzik a havasokban előforduló alfajokon általánosan megtalálható fehéres, lisztszerű bevonat. Az örökzöld, húsos levelek alakja - melyekről állítólag a medvefül kankalin nevet kapta - roppant változatos, az épszélűtől a fűrészes szegélyűig változhat. Illatos, aranysárga virágainak torkán fehér gyűrű figyelhető meg. Áprilisban, május elején nyílik. Hazánkban mindössze a Keszthelyi-hegység, a Bakony és a Vértes dolomitszikla-gyepjeiben él, ösz- szesen féltucatnyi lelőhelyen. Nálunk hidegkedvelő maradványnövény, s fokozottan védett. Sajnos termőhelyei közül néhányat tönkretettek a feketefeve- nyővel történt kopárfásítás során. A magashegységi alfajai, valamint különböző hibridjeik igen szép sziklakerti dísznövények. Ä lisztes kankalin (Primula farmosa) az előző fajhoz hasonlóan szintén hidegkedvelő maradványnövény és fokozottan védett faj. Nálunk nagyon ritka, magashegyi körülmények között azonban szintén elterjedtebb. Termőhelyei viszont nem sziklagyepek, hanem tőzeges láprétek. Körülbelül tíz egykor nálunk ismert lelőhelyéből mára mindössze egyetlen maradt a Káli-medencei Tájvédelmi Körzetben! A lelőhelyek többsége a lecsapolás áldozatául esett, de bakonyaljai termőhelyén ma halastó van. Hazánkban áprilisban nyílik. Kissé kellemetlen szagú virágainak színe a lila különböző árnyalatait öltheti. A sugárkankalin (Primula el- atior) az Északi-Középhegység néhány pontján ismert hazánkban. Virágai nagyobbak és halványabbak, mint a hozzá némileg hasonló tavaszi kankaliné. Április-májusban virít bükkösökben, égerligetekben és hegyi réteken. A szártalan kankalin (Primula vulgaris) már tél végén is nyíló növényünk. A Keszthelyi-hegységben és a Bakonyban elég gyakran kereszteződik a tavaszi kankalinnal (Primula veris). A hibrid szintén védett növény. Molnár Attila (Kertészet és szőlészet) A rügyfakadástól kezdődően folyamatosan károsítanak szőlőültetvényeinkben a különböző atkafajok. Jelenlétüket már első pillantásra is a torz, fejlődésben visszamaradt, vontatott növekedésű hajtások teszik szembetűnővé. Felszaporodásukat elősegítette az előző évek időjárási sajátosságai, a „jól bevált növényvédelmi technológiák” alkalmazása, a nyári „július, augusztus” atkák elleni védekezés elmaradása, a kéntartalmú szerek mellőzése, a túlzott nitrogén műtrágyázás továbbá a megkésett tavaszi védekezések. A szőlőültetvényekben legnagyobb problémát a szőlőle- vélatkák okozzák, melyek a rügyekben áttelelve már két leveles állapottól kezdve folyamatosan károsítanak, (az ellenük használható szereket az alábbi táblázat tartalmazza). Az OMITE 57 E nem szerepel a táblázatban, mert csak a bogyó növekedés kezdetétől használható! A károsítok közül a lisztharmat ellen is védekeznünk kell még a tünetek megjelenése előtt. Helyezzük előtérbe a növényvédőszer kiválasztásánál azokat a kontakthatású lisztharmat elleni készítményeket, melyek atkagyérítő mellékha- tásúak (KARATHANE és kénkészítmények - pl. MIC- ROTHIOL SPECIAL, THIO- VIT). Alacsonyabb hőmérsékleten - 150 Celsius fok alatt - a KARATHANE javasolható. A preventív - megelőző - lisztharmat elleni védekezéseknél szerkombinációt használjunk (felszívódó + kontakt, lásd táblázat). Az előző években már sokan panaszkodtak, hogy egyes készítmények pl. TILT 250 EC nem nyújt megfelelő szintű védelmet. Ennek legfőbb oka, hogy a szerrotáció és kontakt partner nélkül folyamatosan használták e készítményt. A rezisztencia kialakulásának megakadályozására javasolható a más hatóanyag csoportba tartozó felszívódó hatású AFUGAN szerrotációba történő állítása. Az AFUGAN alkalmazásánál is feltétlenül szükséges a kontakt lisztharmat elleni szerek egyikével történő kiegészítés (lásd táblázat). A fürtmegnyúlás időszakában számítanunk kell a szürkerothadás megjelenésére is. Ez ellen a SUMILEX 50 WP, RONILAN, ROVRAL javasolható. Ezen kívül a II. forgalmi kategóriában tartozó szerek közül használható még a BUVI- CID F, FOLPAN, RIDOMIL PLUS, melyek preventív módon alkalmazva védelmet nyújtanak a peronoszpóra ellen is. Tanfolyam: 1994. május 30-án 18 órai kezdettel II. forgalmi kategóriájú (feltételes forgalmú) tanfolyam indul Kővágószőlősön a Művelődési Házban (posta mellett). Jelentkezni személyesen a helyszínen lehet. Czigány Csaba Növényvédő szer Károsító Neve Forg kát. Dózis kg,l/ha 10 1. menny. Megjegyzés Levélatkák takácsatkák CASCADE 5 EC DANITÓL 10 EC NE0R0N 500 EC THI0NEX 35 EC THI0DAN 35 EC SANMITE 20 WP MITAC 20 TALSTAR 10 EC II. II. III. II. II. III. III. III. 1,0-2,0 0,6-1,0 1,5 1-1,5 1- 1,5 0,75-1,0 2- 3,6 0,4 20 ml 10 ml 15 ml 15 ml 15 ml 10 gr ■> 35 ml 4 ml Lisztharmat SYSTHANE 12 EC III. 0,15-0,25 2 ml Felszívódó hatéSYSTHANE MZ III. 2,0-2,5 2 dkg sú készítmények. BAYLET0N 5 WP III. 1,0 1 dkg Kiegészítésük BAYLETON 25 WP III. 0,2 2 gr kontakt lisztharAFUGAN II. 0,5 5 ml mat elleni szeSÁPRÓL III. 0,7-1,0 10 ml rekkel javasolTRIFMINE 30 WP III. 0,35 3,5 gr hatók. ANVIL III. 0,075-0,2 2 ml TOPAZ 100 EC III. 0,25-0,3 3 ml RUBIGAN 12 EC III. 0,1-0,25 2 ml TILT 250 EC III. 0,2 2 ml KARATHANE FN 57 III. 0,06-01% 1 9 r Kontakt hatású KARATHANE LC III. 0,1% 1 ml lisztharmat THI0VIT S III. 0,5% 5 dkg elleni szerek. MICROTHIOL SPECIAL III. 0,5% 5 dkg NEDVESÍTHETŐ KÉN III. 0,5% 50 ml Milyen távolságra ültethető a telekhatártól a szőlő és a gyümölcsfa? A jószomszédság megőrzése érdekében minden kiskert tulajdonosának érdeke, hogy betartsa a faültetésre vonatkozó szabályokat Fotó: Läufer László Egy kedves mohácsi olvasónk aziránt érdeklődik, hogy a szőlő és a különböző gyümölcsfák milyen távolságra Ultethetők a telekhatártól. 1990. december 31-ig érvényben volt a 40/1977 (XII. 29.) MÉM számú rendelet, amely szabályozta a telek - ingatlan - határától a legkisebb telepítési - ültetési - távolságot. Sajnos, az említett időponttól az idézett rendelet hatályát veszítette, mégis azt javaslom, hogy a benne szabályozott ültetési távolságokat ajánlatos betartani. A jószomszédság megőrzése sokkal többet ér annál, mintsem, hogy később egy polgári peres eljárással bizonyítsuk, hogy gyümölcsfánk a szomszédnak kárt okoz-e, vagy pedig nem, árnyékolj a-e a területét, vagy nem stb. Az árnyékolás milyen termésccsökkentő hatással jár, stb. Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy az alább közölt ültetési előírások betartása nem kötelező érvényű, de ajánlatos a későbbi viták, perek elkerülése végett. A telepítési távolságra vonatkozó előírások 1. A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától: a/. Belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén,-szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter, b/. Külterületnek a zártkerten kívül eső részén- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,80 méter,- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter, birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter, törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,- vad alanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,-cseresznyefa esetében 5,00 méter,- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter, c/. Külterületnek a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcs, vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b/. pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:- 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter, 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter, 2 méternél magasabbra növő bokor esetében 2 méter, fa esetében 8,00 méter. 2. Közút és vasút területén - szőlőtől, gyümölcstől és zártkerttől - minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni). Dr. Tamcsu József ft i ! I
