Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-17 / 135. szám

1994. május 17., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 A család olyan, mint a társadalom Egy örök intézmény állandó változása Az egy-két gyerekes családok a jellemzőek napjainkra Magyarországon Fotó: Müller Andrea A család mint intézmény idő­ről-időre előtérbe kerül, sőt vi­ták, különféle nézetek kereszt­tüzébe. A különféle családmo- dellek, család-ideálok mindig tükrözik a társadalmi-gazdasági helyzetet, amelyben létrejöttek.- Miként látja e probléma­kört a szocio-pszichológus, Neményi Mária, akinek egyik szakterülete a családkutatás ?-A családról alkotott véle­mény sajátságos volt az elmúlt évtizedekben. Valamiféle bur- zsoá csökevénynek tartották, a magántulajdon, az önzés mele­gágyának, káros-kóros érdek- közösségnek, és igyekeztek is széttörni a családi alapokon szerveződött tulajdont, a családi vállalkozásokat, gazdagságokat az államosításokkal, a kollekti­vizálással szétrombolták, és többnyire a család érzelmi köte­lékei is lazultak, mert az efféle összetartozást szégyellni kellett.- Eközben a nőnek, mint a család összetartó erejének a helyzete, szerepe is megválto­zott.-A nőknek sajátos helyzete volt az egykori szocialista or­szágokban. A 48-as alkotmány kimondta nálunk is egyenjogú­ságukat, de a deklaráción túl nemigen történt az ügy érdeké­ben semmi. Illetve az történt, hogy belekényszerítették őket a munkavállalásba, és emellett a hagyományos női tevékenysé­geket is el kellett látniuk csalá­don belül. A kettős, hármas ter­helésnek nemigen tudtak eleget tenni. Igaz, a teljes anyagi ki­szolgáltatottság megszűnt, a lá­nyok hamarabb váltak önállóvá, kereső munkát vállaltak; később családmodell is lett a két kere­sőre épülő család. így a teljes foglalkoztatottság sokszor han­goztatott szólama jegyében bát­ran ülhettek a nők traktorra, da­rut irányíthattak, gépen dolgoz­hattak, a gyerekek mehettek bölcsődébe, óvodába, a világ ki­tárult, a családok sokasága pe­dig széthullott. Hiszen a kere­sőnő könnyebben lépett ki egy elromlott kötelékből, a csonka családok és a sérült gyerekek száma szaporodott.-A háború előtti tisztes pol­gári család-ideál eddigre telje­sen szertefoszlott?- Megváltoztak a körülmé­nyek, és ez sok mindenben megmutatkozott a családok éle­tében is. Szembetűnően csök­kent a gyerekszám például. A sokgyerekes családokból 1-2 gyerekes lett, szétrobbant a haj­dani nagy család, melyben még generációk éltek együtt béké­ben, megértésben. Az 50-es években a Ratkó-korszak erő­szakos népességnövekedési irányzata befejeztével újra radi­kálisan csökkent a születések száma, a szülési kedv, és a 70-es évek vége felé kialakult a mai modell. Bizonyos családi funkciókat, terheket átvállalt az állam, jött a gyermekgondozási segély.-Lényegében egy moderni­zációs folyamat játszódott le a családok körül?- így is lehet mondani. In­kább individualizálódási fo­lyamat - figyelhető meg, az „egyszer élünk” nézet: kötött­ségek nélkül, szabadon, önma­gát megvalósítva kívánja az egyetlen életét berendezni min­denki, lehetőleg kevesebb köte­lező kötöttséggel, családi „nyű­gökkel”. Ehhez még hozzájárult egy földrajzi mobilitás is, egyéni és társadalmi viszony­latban, mindenki szabadabban mozoghatott, új kapcsolatok szövődtek, sokan rájöttek, hogy a házasságok végesek lehetnek, nem örökké tartó kötelék fűzi egybe az embereket. A válások után főleg az anyáknál marad­tak a gyermekek, és a szociális támogatás is. Igen érdekes, hogy mikor olyan időszak volt nálunk, melyben a család ha­gyományos értékei háttérbe szorultak, lényegében akkor is a családot részesítették előnybe lakáshoz-jutásnál, kölcsönök­nél, a család nélküli ilyen szempontból szinte nem is szá­mított.-A család tehát meglehető­sen változó intézmény?- Meggyőződésem, hogy családra szükség van, hogy mi­lyenre, arra nincs abszolút ér­vény minta és norma, de az in­tézmény változó formában, in­tim közösségként mindig fenn­marad. Igaz, Nyugat-Európában néha fellángol valami családel­lenes hullám, könyv is jelent meg a család haláláról, de való­jában ezek csak átmeneti, múló néztek.- Most, mintha újra a kon­zervatív irányzat kerekedne felül világszerte.- Igen, szinte nosztalgikusan nyúlnak vissza egy ideális csa­ládtípus felé. Persze ennek leg­főbb oka, hogy a társadalmi-gazdasági bajokat, a munkanélküliséget, a szegény­séget akarják elfedni. A kutatá­sok is a család fontosságát hangsúlyozzák, de mindez nem elég, ha nem párosul olyan tár­sadalompolitikai megfontolá­sokkal, melyek a családok éle­tét, jövőjét hivatottak jobbá, szebbé és könnyebbé tenni. A magyar társadalom egyér­telműen családpárti. Érdekes, hogy nálunk ma is több nő vál­lal gyereket, és mégis kevés a gyerek; ennek az az oka, hogy egy nő kevesebbet szül. Mindig az éppen érvényes gazdasági kényszertől és a szociálpolitikai intézményrendszertől függ, hogy mikor mit tekintenek ideá­lis család-modellnek, normá­nak. Nem célszerű tehát a kon­zervatív családértékeket eről­tetni, hiszen úgyis a társadalmi szemlélet és a gazdasági helyzet alakítja a családok helyzetét és a családképet is.- Ez az év nemzetközileg is a család éve. Lát ebben valami előremutatót?- Annyit mindenestre, hogy a saját és nemzetközi közvé­leményt e témára irányítják, a kormányok, hivatalok jobban odafigyelnek a családra, és egy demokratikusabb, értéke­sebb közösséglétét alapozzák meg. Leopold Györgyi A Magyar Vöröskereszt felhívása Egykori, önkéntes ápoló­nők, szakszolgálatos orvosok és egészségügyiek figyel­mébe! A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Titkársága és megyei (kerületi) vezetősége felhívás­sal fordul a lakossághoz. Keressük azokat a régi vö­röskeresztes aktívákat, orvo­sokat, gyógyszerészeket, ápolónőket és más egészség- ügyieket, akik a második vi­lágháború időszakában, 1941-1945 között hadműve­leti területen tábori kórházak­ban, egészségügyi oszlopnál, elsősegély helyeken, kórház­vonaton vagy (hátországi), hadtestkórházakban, honvéd­kórházakban, vöröskeresztes kórházakban, vagy bármely más hadikórház jellegű egész­ségügyi intézményben teljesí­tettek szolgálatot. Várjuk a tevékenységükre vonatkozó dokumentumokat, kéziratos, esetleg már megjelent vissza­emlékezéseiket. (Ha vannak.) Amennyiben ismeretségi körükben ilyen személyekről tudnak, kérjük, szíveskedje­nek ezt jelezni (név, lakcím, telefon), hogy felkereshessük őket. A Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága Pécsi siker - az év tetője Az „1993. év tetője” pályáza­ton az Iparterv KG Kft. pécsi részlege a lemezzel fedett tetők kategóriájának díját nyerte el a Pannonhalmi Apátság nyalkái templomának toronyfedésével. A nemzetközi zsűri a Bilonka István bádogos mester vezeté­sével dolgozó Magvasi Lajos, Újságh Zsolt és Vadász István pécsi szakemberek munkáját ismerte el a kategória-díjjal. Pécsvárad kutatójára emlékeznek Dr. Gállos Ferenc helytör­ténész születésének 80. évfor­dulóján, 1994. május 19-én, az egykori lakóházán elhelye­zett emléktáblánál a Pécsvá- radi Várbaráti Kör Kisbalázs György nyugalmazott szakfe­lügyelő közreműködésével megemlékezést tart. Gállos Ferenc Pécsváradon született, Pécsett szerzett jogi diplomát. Miután a közigazga­tásból távozni kényszerült, 1946-ban kezdett helytörté­neti kutatásaihoz. Sikerült fel­térképeznie és tanulmányokba foglalnia az államalapítás-kori monostor és a körülötte kifej­lődő település adatait. Kutatá­sai felölelték a monostor, egykori királyi birtok alapító- levelét és a mintegy 40 falut felölelő Szent István-i nagy­birtokot. Kiterjedt kutatást végzett el a település mezővá­rossá alakulására vonatkozó­lag. Foglalkozott a hely újkori fejlődésével, végigkérdezte a pécsváradi öregeket, számba vette a műemléképületeket, emlékhelyeket. 1958-ban be­következett haláláig csak né­hány kisebb cikke jelent meg, noha Pécsvárad középkori tör­ténetéről és mezővárossá fej­lődéséről szóló tanulmánya elkészült a Dunántúli Tudo­mányos Intézet számára. Halála után tíz évvel a Ja­nus Pannonius Múzeum ak­kori igazgatója, dr. Dankó Imre kezdeményezte hagyaté­kának kiadását. Egykori lakó­házát a múzeum emléktáblá­val jelölte meg 1968-ban, ha­lálának 10. évfordulóján. Majd a Pécsváradi Nagyköz­ségi Közös Tanács anyagi tá­mogatásával a Múzeum kiadta legfontosabb kutatási eredmé­nyeit. Hagyatékának átfogó fel­dolgozása 1988 augusztus 20-ra, Szent István halálának és a pécsváradi monostor fel­szentelésének 950. évfordu­lója, a vár megnyitása alkal­mával jelent meg "Fejezetek Pécsvárad történetéből" cím­mel. Ezt a múzeumi kiadványt is a helyi tanács továbbá a pécsváradi cégek támogatták. Szellemi örökségének gondo­zását az 1981-ben alakult Pécsváradi Várbaráti Kör él­teti tovább. Gállos Ferenc számára Pécsvárad várossá válásának alkalmából, 1993 augusztus 19-én a település önkormányzati képviselőtes­tülete posztumusz díszpolgári címet adományozott. Agyroham Akkor már Magyarországra régen betört, illetve visszatért a kapitalizmus. Persze, a visszaté­rést úgy kell érteni, hogy azért érvényben maradt a jól ismert fi­lozófiai tétel, miszerint: „Senki nem léphet kétszer ugyanabba a tőkébe”. Akkor már Magyaror­szágon régen a Napnál világo­sabb volt, hogy aki nyereségre tör, az nem termel, hanem vesz és elad: kereskedik. Akkor már Magyarországon több tízezer bolt és igen sok bolthálózat mű­ködött. Külsőre-látszatra egészen úgy, mintha működne is az or­szág és annak gazdasága, sok és sokféle alrendszerével, így pél­dául működne a kereskedelem is. Ekkor történt - és Magyaror­szágon történt -, hogy egy csődbe éppen nem jutott áruház, melynek időszerű lett volna vá­lasztania a taktikai felszámolás vagy a terjeszkedés között, me­rész ötlettel agyrohamra invitálja java munkatársait. A kérdés így szólt: ,Miként növelhetnénk áruházunk forgalmát és profit­ját?” Azt monda A.: - Soroljunk. Ennek sok variációja van. Állít­sunk ki egy luxusautót, és a vá­sárlási blokk szolgáljon sorsje­gyül, ha ezer forint fölötti. Még jobb, ha utólag minden hónap­ban kisorsolunk egy napot, és áld aznap vásárolt, visszakapja a pénzét. Ennek költsége csak lát­szólag magas, mert sokan úgy­semjelentkeznek majd a pénzért. Vagy hirdessük meg, hogy min­den századik vevő nyer, és ha csak minden ezredik nyer, azt sem veszik észre.- Teliahócipőasorsolással...- Azt mondta B.: - A leárazás mindig hatásos. És olcsó. Az ár ma szabad. így elegendő olyan árcédulákat írni, amelyeken fönt van a magasabb, ámde áthúzott ár, alul meg az „alacsonyabb”: amennyiért az árat úgyis adni akartuk. Fő a látszat.- Az ötlet valaha jó volt. Már elkopott. A mai „kedvezményes” kiárusítások zömmel ilyenek - ez volt a válasz. Azt mondta C.: - Legyünk mi is diszkont. Az áru tizedének árát csökkentsük tíz százalékkal, a többinek emeljük öt százalékkal az árát. Az olcsóbbért bejönnek, s viszik a többit is.-Ócska trükk. A magyaror­szági, diszkontnak hirdetett, de valójában áldiszkont üzletek mind ezt csinálják - ez volt a vá­lasz. Azt mondta D: - Nagy most a nemzeti felbuzdulás. Hirdessük, hogy nálunk csak az ananász nem hazai, de azt is magyar ám­ért hoztuk be barterben.- Ügyes. Ámbár... A „vásá­roljon magyar árat” jelszónak erős a politikai töltete. Soka­kat megnyerünk vele. És má­sokat? - ez volt a válasz. Azt mondta E: - Alkalmaz­zunk szendvicsembereket.- Bármennyi a munkanél­küli, aki ma ezt vállalja, az vagy néger vagy más - de nem magyar. Isten mentsen, hogy ránk szabaduljanak a „nemzeti érzelmű ifjak”: a sok kopasz - ez volt a válasz. Azt mondta F.: - Toboroz­zuk eladóinkat a tavalyi szép­ségversenyek esélyes, de nem helyezett hölgyei közül.- Két hét múlva tízszeres pénzért átcsábítja őket a szomszédos peep-show - ez volt a válasz. Azt mondta végezetül G.: - Ne rendezzük át az áruházat he­tenként; a vevő a megszokott he­lyen találja az árat. Amit egyszer bevezettünk, azt folyamatosan tartsuk. Éves szerződésekkel rendeljünk megbízható terméke­ket, ne alkalmilag vegyük meg azt, amit akkor éppen a legol­csóbban kínálnak. Legyen min­den eladó udvarias. Mindig le- j gyen elegendő pénztáros. Meg kosár. Szolidan kalkuláljuk az árat. Tartsunk mindig barna és félbarna kenyeret is. Az üveg- visszaváltóba ne büntetésül küld­jük azt, aki máshol alkalmatlan volt. Ha valami egy hétig ellen­őrzötten bevált, ne hagyjuk, hogy a második héten föllazuljon, egyáltalán: úgy kereskedjünk, mint akik mai gyermek vásárlói­kat még nagyszülő korukban is ki szeretnénk szolgálni...-Érdekes. Nagyon érdekes. Nem is tudom... Az biztos, kedves G., hogy mindez mife­lénk eddig még senkinek nem ju­tott az eszébe - hangzott a vá­lasz. Lázár István Működik a falugazdász-hálózat A falugazdász-hálózat mű­ködési feltételei és rendje már kialakult. A március 1-től dol­gozó falugazdászokat az ön- kormányzatok elfogadták és egyre inkább várják segítségü­ket a települések mezőgazda- sági problémáinak megoldásá­ban. A hálózat az eltelt több mint két hónapban stabilizáló­dott - mindezt Földi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Hivatalok Főosztályának vezetője mondta el hétfőn az MTI-nek. Eddig vidéken 770 falugaz­dász működik a tervezett 1500-ból. A hálózat működteté­sére mintegy 150 millió forintot fordítottak abból a 850 millió forintból, amelyet erre a célra kaptak. A falugazdászok az el­telt időben megismerték a me­gyei felvásárló és szolgáltató kft.-k és részvénytársaságok te­vékenységét, a szerződésköté­sek alakulását. Az árajánlatok ismeretében reális tájékoztatást tudnak adni a termelés további fejlesztéséhez, alakításához. A megyékben megkezdődött az úgynevezett gazdakataszterek összeállítása, a megyei ágazati stratégia kialakításához szüksé­ges napra kész adatok össze­gyűjtése. Gázautó töltőállomás Egy évvel a gáztöltőállomá­sok létesítésének, illetve a föld- gázüzemű gépjárművek üze­meltetésének jogszabályi enge­délyezése után hétfőn, a Fővá­rosi Gázművek Rt. Óbudai te­lephelyén üzembe helyezték az ország első autógáz töltőállo­mását. Vasanits Dezső az Rt. vezérigazgatója az ünnepélyes átadáson elmondta, hogy a cég szakembereit ötéves fejlesztő munkájuk kezdetén főként a költségmegtakarítás lehetősége vonzotta. Mára azonban egyre nyilvánvalóbbá vált e beruházás környezetvédelmi jelentősé­ge is. A több mint 30 kísérleti gép­kocsi eddig 50-60 ezer kilomé­tert teljesített gázüzemű meghi­básodás nélkül. Az új töltőál­lomás létesítésénél a FŐGÁZ szakemberei, felhasználva az elmúlt években szerzett elméleti és gyakorlati tudásukat, illetve gázbiztonságtechnikai ismerete­iket, még az eredeti olasz rend­szernél is sokkal szigorúbb biz­tonságtechnikai feltételeket alakítottak ki. A szakemberek számításai szerint a személyko­csik 60 ezer forintos átalakítási költsége már egy év alatt, az au­tóbuszoké pedig két év alatt megtérül. Ráfizetéses a sertéstartás A hízósertés tartása általában veszteséges Magyarországon. Még a minőségi hízó kilo­grammonkénti felvásárlási ára is csak 104-117 forint között mozog, miközben a hízók min­den kilója legalább 109 forint­jába kerül a termelőnek - álla­pítja meg a Földművelési Mi­nisztérium az MTI-hez eljutta­tott értékelése a sertéstenyésztés helyzetéről. Jelenleg hazánkban a sertésállomány mintegy 5 mil­lió darabra becsülhető, ebből 441 ezer a koca. Az utóbbi hetekben a hízó átvételi ára 5-9 forinttal csökkent átlagosan. A kisüzem­ben tenyésztett állatok kilójáért pedig, miután általában alacso­nyabb minőségi kategóriába tar­toznak csupán 90-103 forintot adnak a felvásárlók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom