Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-17 / 135. szám
1994. május 17., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 3 A család olyan, mint a társadalom Egy örök intézmény állandó változása Az egy-két gyerekes családok a jellemzőek napjainkra Magyarországon Fotó: Müller Andrea A család mint intézmény időről-időre előtérbe kerül, sőt viták, különféle nézetek kereszttüzébe. A különféle családmo- dellek, család-ideálok mindig tükrözik a társadalmi-gazdasági helyzetet, amelyben létrejöttek.- Miként látja e problémakört a szocio-pszichológus, Neményi Mária, akinek egyik szakterülete a családkutatás ?-A családról alkotott vélemény sajátságos volt az elmúlt évtizedekben. Valamiféle bur- zsoá csökevénynek tartották, a magántulajdon, az önzés melegágyának, káros-kóros érdek- közösségnek, és igyekeztek is széttörni a családi alapokon szerveződött tulajdont, a családi vállalkozásokat, gazdagságokat az államosításokkal, a kollektivizálással szétrombolták, és többnyire a család érzelmi kötelékei is lazultak, mert az efféle összetartozást szégyellni kellett.- Eközben a nőnek, mint a család összetartó erejének a helyzete, szerepe is megváltozott.-A nőknek sajátos helyzete volt az egykori szocialista országokban. A 48-as alkotmány kimondta nálunk is egyenjogúságukat, de a deklaráción túl nemigen történt az ügy érdekében semmi. Illetve az történt, hogy belekényszerítették őket a munkavállalásba, és emellett a hagyományos női tevékenységeket is el kellett látniuk családon belül. A kettős, hármas terhelésnek nemigen tudtak eleget tenni. Igaz, a teljes anyagi kiszolgáltatottság megszűnt, a lányok hamarabb váltak önállóvá, kereső munkát vállaltak; később családmodell is lett a két keresőre épülő család. így a teljes foglalkoztatottság sokszor hangoztatott szólama jegyében bátran ülhettek a nők traktorra, darut irányíthattak, gépen dolgozhattak, a gyerekek mehettek bölcsődébe, óvodába, a világ kitárult, a családok sokasága pedig széthullott. Hiszen a keresőnő könnyebben lépett ki egy elromlott kötelékből, a csonka családok és a sérült gyerekek száma szaporodott.-A háború előtti tisztes polgári család-ideál eddigre teljesen szertefoszlott?- Megváltoztak a körülmények, és ez sok mindenben megmutatkozott a családok életében is. Szembetűnően csökkent a gyerekszám például. A sokgyerekes családokból 1-2 gyerekes lett, szétrobbant a hajdani nagy család, melyben még generációk éltek együtt békében, megértésben. Az 50-es években a Ratkó-korszak erőszakos népességnövekedési irányzata befejeztével újra radikálisan csökkent a születések száma, a szülési kedv, és a 70-es évek vége felé kialakult a mai modell. Bizonyos családi funkciókat, terheket átvállalt az állam, jött a gyermekgondozási segély.-Lényegében egy modernizációs folyamat játszódott le a családok körül?- így is lehet mondani. Inkább individualizálódási folyamat - figyelhető meg, az „egyszer élünk” nézet: kötöttségek nélkül, szabadon, önmagát megvalósítva kívánja az egyetlen életét berendezni mindenki, lehetőleg kevesebb kötelező kötöttséggel, családi „nyűgökkel”. Ehhez még hozzájárult egy földrajzi mobilitás is, egyéni és társadalmi viszonylatban, mindenki szabadabban mozoghatott, új kapcsolatok szövődtek, sokan rájöttek, hogy a házasságok végesek lehetnek, nem örökké tartó kötelék fűzi egybe az embereket. A válások után főleg az anyáknál maradtak a gyermekek, és a szociális támogatás is. Igen érdekes, hogy mikor olyan időszak volt nálunk, melyben a család hagyományos értékei háttérbe szorultak, lényegében akkor is a családot részesítették előnybe lakáshoz-jutásnál, kölcsönöknél, a család nélküli ilyen szempontból szinte nem is számított.-A család tehát meglehetősen változó intézmény?- Meggyőződésem, hogy családra szükség van, hogy milyenre, arra nincs abszolút érvény minta és norma, de az intézmény változó formában, intim közösségként mindig fennmarad. Igaz, Nyugat-Európában néha fellángol valami családellenes hullám, könyv is jelent meg a család haláláról, de valójában ezek csak átmeneti, múló néztek.- Most, mintha újra a konzervatív irányzat kerekedne felül világszerte.- Igen, szinte nosztalgikusan nyúlnak vissza egy ideális családtípus felé. Persze ennek legfőbb oka, hogy a társadalmi-gazdasági bajokat, a munkanélküliséget, a szegénységet akarják elfedni. A kutatások is a család fontosságát hangsúlyozzák, de mindez nem elég, ha nem párosul olyan társadalompolitikai megfontolásokkal, melyek a családok életét, jövőjét hivatottak jobbá, szebbé és könnyebbé tenni. A magyar társadalom egyértelműen családpárti. Érdekes, hogy nálunk ma is több nő vállal gyereket, és mégis kevés a gyerek; ennek az az oka, hogy egy nő kevesebbet szül. Mindig az éppen érvényes gazdasági kényszertől és a szociálpolitikai intézményrendszertől függ, hogy mikor mit tekintenek ideális család-modellnek, normának. Nem célszerű tehát a konzervatív családértékeket erőltetni, hiszen úgyis a társadalmi szemlélet és a gazdasági helyzet alakítja a családok helyzetét és a családképet is.- Ez az év nemzetközileg is a család éve. Lát ebben valami előremutatót?- Annyit mindenestre, hogy a saját és nemzetközi közvéleményt e témára irányítják, a kormányok, hivatalok jobban odafigyelnek a családra, és egy demokratikusabb, értékesebb közösséglétét alapozzák meg. Leopold Györgyi A Magyar Vöröskereszt felhívása Egykori, önkéntes ápolónők, szakszolgálatos orvosok és egészségügyiek figyelmébe! A Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága és megyei (kerületi) vezetősége felhívással fordul a lakossághoz. Keressük azokat a régi vöröskeresztes aktívákat, orvosokat, gyógyszerészeket, ápolónőket és más egészség- ügyieket, akik a második világháború időszakában, 1941-1945 között hadműveleti területen tábori kórházakban, egészségügyi oszlopnál, elsősegély helyeken, kórházvonaton vagy (hátországi), hadtestkórházakban, honvédkórházakban, vöröskeresztes kórházakban, vagy bármely más hadikórház jellegű egészségügyi intézményben teljesítettek szolgálatot. Várjuk a tevékenységükre vonatkozó dokumentumokat, kéziratos, esetleg már megjelent visszaemlékezéseiket. (Ha vannak.) Amennyiben ismeretségi körükben ilyen személyekről tudnak, kérjük, szíveskedjenek ezt jelezni (név, lakcím, telefon), hogy felkereshessük őket. A Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága Pécsi siker - az év tetője Az „1993. év tetője” pályázaton az Iparterv KG Kft. pécsi részlege a lemezzel fedett tetők kategóriájának díját nyerte el a Pannonhalmi Apátság nyalkái templomának toronyfedésével. A nemzetközi zsűri a Bilonka István bádogos mester vezetésével dolgozó Magvasi Lajos, Újságh Zsolt és Vadász István pécsi szakemberek munkáját ismerte el a kategória-díjjal. Pécsvárad kutatójára emlékeznek Dr. Gállos Ferenc helytörténész születésének 80. évfordulóján, 1994. május 19-én, az egykori lakóházán elhelyezett emléktáblánál a Pécsvá- radi Várbaráti Kör Kisbalázs György nyugalmazott szakfelügyelő közreműködésével megemlékezést tart. Gállos Ferenc Pécsváradon született, Pécsett szerzett jogi diplomát. Miután a közigazgatásból távozni kényszerült, 1946-ban kezdett helytörténeti kutatásaihoz. Sikerült feltérképeznie és tanulmányokba foglalnia az államalapítás-kori monostor és a körülötte kifejlődő település adatait. Kutatásai felölelték a monostor, egykori királyi birtok alapító- levelét és a mintegy 40 falut felölelő Szent István-i nagybirtokot. Kiterjedt kutatást végzett el a település mezővárossá alakulására vonatkozólag. Foglalkozott a hely újkori fejlődésével, végigkérdezte a pécsváradi öregeket, számba vette a műemléképületeket, emlékhelyeket. 1958-ban bekövetkezett haláláig csak néhány kisebb cikke jelent meg, noha Pécsvárad középkori történetéről és mezővárossá fejlődéséről szóló tanulmánya elkészült a Dunántúli Tudományos Intézet számára. Halála után tíz évvel a Janus Pannonius Múzeum akkori igazgatója, dr. Dankó Imre kezdeményezte hagyatékának kiadását. Egykori lakóházát a múzeum emléktáblával jelölte meg 1968-ban, halálának 10. évfordulóján. Majd a Pécsváradi Nagyközségi Közös Tanács anyagi támogatásával a Múzeum kiadta legfontosabb kutatási eredményeit. Hagyatékának átfogó feldolgozása 1988 augusztus 20-ra, Szent István halálának és a pécsváradi monostor felszentelésének 950. évfordulója, a vár megnyitása alkalmával jelent meg "Fejezetek Pécsvárad történetéből" címmel. Ezt a múzeumi kiadványt is a helyi tanács továbbá a pécsváradi cégek támogatták. Szellemi örökségének gondozását az 1981-ben alakult Pécsváradi Várbaráti Kör élteti tovább. Gállos Ferenc számára Pécsvárad várossá válásának alkalmából, 1993 augusztus 19-én a település önkormányzati képviselőtestülete posztumusz díszpolgári címet adományozott. Agyroham Akkor már Magyarországra régen betört, illetve visszatért a kapitalizmus. Persze, a visszatérést úgy kell érteni, hogy azért érvényben maradt a jól ismert filozófiai tétel, miszerint: „Senki nem léphet kétszer ugyanabba a tőkébe”. Akkor már Magyarországon régen a Napnál világosabb volt, hogy aki nyereségre tör, az nem termel, hanem vesz és elad: kereskedik. Akkor már Magyarországon több tízezer bolt és igen sok bolthálózat működött. Külsőre-látszatra egészen úgy, mintha működne is az ország és annak gazdasága, sok és sokféle alrendszerével, így például működne a kereskedelem is. Ekkor történt - és Magyarországon történt -, hogy egy csődbe éppen nem jutott áruház, melynek időszerű lett volna választania a taktikai felszámolás vagy a terjeszkedés között, merész ötlettel agyrohamra invitálja java munkatársait. A kérdés így szólt: ,Miként növelhetnénk áruházunk forgalmát és profitját?” Azt monda A.: - Soroljunk. Ennek sok variációja van. Állítsunk ki egy luxusautót, és a vásárlási blokk szolgáljon sorsjegyül, ha ezer forint fölötti. Még jobb, ha utólag minden hónapban kisorsolunk egy napot, és áld aznap vásárolt, visszakapja a pénzét. Ennek költsége csak látszólag magas, mert sokan úgysemjelentkeznek majd a pénzért. Vagy hirdessük meg, hogy minden századik vevő nyer, és ha csak minden ezredik nyer, azt sem veszik észre.- Teliahócipőasorsolással...- Azt mondta B.: - A leárazás mindig hatásos. És olcsó. Az ár ma szabad. így elegendő olyan árcédulákat írni, amelyeken fönt van a magasabb, ámde áthúzott ár, alul meg az „alacsonyabb”: amennyiért az árat úgyis adni akartuk. Fő a látszat.- Az ötlet valaha jó volt. Már elkopott. A mai „kedvezményes” kiárusítások zömmel ilyenek - ez volt a válasz. Azt mondta C.: - Legyünk mi is diszkont. Az áru tizedének árát csökkentsük tíz százalékkal, a többinek emeljük öt százalékkal az árát. Az olcsóbbért bejönnek, s viszik a többit is.-Ócska trükk. A magyarországi, diszkontnak hirdetett, de valójában áldiszkont üzletek mind ezt csinálják - ez volt a válasz. Azt mondta D: - Nagy most a nemzeti felbuzdulás. Hirdessük, hogy nálunk csak az ananász nem hazai, de azt is magyar ámért hoztuk be barterben.- Ügyes. Ámbár... A „vásároljon magyar árat” jelszónak erős a politikai töltete. Sokakat megnyerünk vele. És másokat? - ez volt a válasz. Azt mondta E: - Alkalmazzunk szendvicsembereket.- Bármennyi a munkanélküli, aki ma ezt vállalja, az vagy néger vagy más - de nem magyar. Isten mentsen, hogy ránk szabaduljanak a „nemzeti érzelmű ifjak”: a sok kopasz - ez volt a válasz. Azt mondta F.: - Toborozzuk eladóinkat a tavalyi szépségversenyek esélyes, de nem helyezett hölgyei közül.- Két hét múlva tízszeres pénzért átcsábítja őket a szomszédos peep-show - ez volt a válasz. Azt mondta végezetül G.: - Ne rendezzük át az áruházat hetenként; a vevő a megszokott helyen találja az árat. Amit egyszer bevezettünk, azt folyamatosan tartsuk. Éves szerződésekkel rendeljünk megbízható termékeket, ne alkalmilag vegyük meg azt, amit akkor éppen a legolcsóbban kínálnak. Legyen minden eladó udvarias. Mindig le- j gyen elegendő pénztáros. Meg kosár. Szolidan kalkuláljuk az árat. Tartsunk mindig barna és félbarna kenyeret is. Az üveg- visszaváltóba ne büntetésül küldjük azt, aki máshol alkalmatlan volt. Ha valami egy hétig ellenőrzötten bevált, ne hagyjuk, hogy a második héten föllazuljon, egyáltalán: úgy kereskedjünk, mint akik mai gyermek vásárlóikat még nagyszülő korukban is ki szeretnénk szolgálni...-Érdekes. Nagyon érdekes. Nem is tudom... Az biztos, kedves G., hogy mindez mifelénk eddig még senkinek nem jutott az eszébe - hangzott a válasz. Lázár István Működik a falugazdász-hálózat A falugazdász-hálózat működési feltételei és rendje már kialakult. A március 1-től dolgozó falugazdászokat az ön- kormányzatok elfogadták és egyre inkább várják segítségüket a települések mezőgazda- sági problémáinak megoldásában. A hálózat az eltelt több mint két hónapban stabilizálódott - mindezt Földi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Hivatalok Főosztályának vezetője mondta el hétfőn az MTI-nek. Eddig vidéken 770 falugazdász működik a tervezett 1500-ból. A hálózat működtetésére mintegy 150 millió forintot fordítottak abból a 850 millió forintból, amelyet erre a célra kaptak. A falugazdászok az eltelt időben megismerték a megyei felvásárló és szolgáltató kft.-k és részvénytársaságok tevékenységét, a szerződéskötések alakulását. Az árajánlatok ismeretében reális tájékoztatást tudnak adni a termelés további fejlesztéséhez, alakításához. A megyékben megkezdődött az úgynevezett gazdakataszterek összeállítása, a megyei ágazati stratégia kialakításához szükséges napra kész adatok összegyűjtése. Gázautó töltőállomás Egy évvel a gáztöltőállomások létesítésének, illetve a föld- gázüzemű gépjárművek üzemeltetésének jogszabályi engedélyezése után hétfőn, a Fővárosi Gázművek Rt. Óbudai telephelyén üzembe helyezték az ország első autógáz töltőállomását. Vasanits Dezső az Rt. vezérigazgatója az ünnepélyes átadáson elmondta, hogy a cég szakembereit ötéves fejlesztő munkájuk kezdetén főként a költségmegtakarítás lehetősége vonzotta. Mára azonban egyre nyilvánvalóbbá vált e beruházás környezetvédelmi jelentősége is. A több mint 30 kísérleti gépkocsi eddig 50-60 ezer kilométert teljesített gázüzemű meghibásodás nélkül. Az új töltőállomás létesítésénél a FŐGÁZ szakemberei, felhasználva az elmúlt években szerzett elméleti és gyakorlati tudásukat, illetve gázbiztonságtechnikai ismereteiket, még az eredeti olasz rendszernél is sokkal szigorúbb biztonságtechnikai feltételeket alakítottak ki. A szakemberek számításai szerint a személykocsik 60 ezer forintos átalakítási költsége már egy év alatt, az autóbuszoké pedig két év alatt megtérül. Ráfizetéses a sertéstartás A hízósertés tartása általában veszteséges Magyarországon. Még a minőségi hízó kilogrammonkénti felvásárlási ára is csak 104-117 forint között mozog, miközben a hízók minden kilója legalább 109 forintjába kerül a termelőnek - állapítja meg a Földművelési Minisztérium az MTI-hez eljuttatott értékelése a sertéstenyésztés helyzetéről. Jelenleg hazánkban a sertésállomány mintegy 5 millió darabra becsülhető, ebből 441 ezer a koca. Az utóbbi hetekben a hízó átvételi ára 5-9 forinttal csökkent átlagosan. A kisüzemben tenyésztett állatok kilójáért pedig, miután általában alacsonyabb minőségi kategóriába tartoznak csupán 90-103 forintot adnak a felvásárlók.
