Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-14 / 132. szám
1994. május 14., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 3 Felértékelődik-e a megyék szerepe? A Borutak nem ivókúrák A villánykövesdi pincesor egyedülálló építészeti érték Európában Fotó: Läufer László Ha nincs pénz, nincs szippantás Megtelt szennyvízaknák, tartozó lakók és PIK A négyéves kormányzási ciklus a megyei közigazgatás részére is egy időszak végét jelenti. Ez a tény óhatatlanul egyfajta mérlegelésre, értékelésre késztet. A kívülálló maga is úgy látja a falvak fejlődéséből - hiszen szinte naponta hallottunk, olvashattunk híradást arról, hogy vagy egy új vízmüvet, vagy egy új utat adtak át valamelyik faluban, vagy szennyvíz- tisztító elkészültéről számoltak be valamely településen - hogy azért ebben nemcsak a központi támogatásoknak, a különböző megpályázható pénzalapoknak, de a megyéknek is nagy szerepük volt. S különösen igaz ez a Baranya Megyei önkormányzatra. Dr. Szűcs Józsefet, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét kérdeztük, hogyan összegezné az eltelt időszakot.-Valóban a ciklus végefelé közeledvén, készülnünk kell egyfajta számadásra - kezdte a beszélgetést az elnök. - Azt kell mondanom, hogy a rendszerváltást követően, a megyék szerepét megkérdőjelező vélemények ellenére a kezdeti bizonytalanság, a sok kritika után kezd a megyei szerep helyreállni. Eljutottunk oda, hogy ma már senki nem kérdőjelezi meg a lét- jogosultságát, sőt egyre jobban felerősödtek azok a vélemények, amelyek azt vallják, hogy a vidék egy-egy térségének, a térségi fejlesztési programoknak a koordinátora a megyei középszintű közigazgatás kell, hogy legyen. Hiszen itt vannak azok a szakemberek, akik segíteni tudnak az önkormányzatoknak, akár tanácsadással, akár konkrét ténykedéssel.- Az erősen megnyirbált hatáskörök ellenére önkormányzatunk önként vállalt fel feladatokat a térségek javára, a települések érdekében. Olyan programokat indított el - és finanszírozott saját forrásból - amelyek eredményei önmagukért beszélnek. Az egyik legjelentősebb ilyen, az út-program volt. A Megyei Közgyűlés döntése alapján létrehoztuk a megyei útalapot, amiből segíteni tudtuk a falvakban az utak kiépítését. Ez az összeg összesen 12o millió forint volt, s elértük, hogy Baranya Megyében a községek szilárd burkolatú belső utakkal való ellátottsága 90 százalék, ami az országos átlagnak a duplája. A következő időszak programja lesz annak a megszervezése, hogy ezen utak karbantartását, felújítását is segíteni tudjuk, erre egy újabb pénzalapot kell majd létrehozni.-A másik program a falvak vezetékes ivóvízzel való ellátása. Ehhez is támogatást tudott nyújtani a megye. Ez a segítség kétféle volt, vagy pénzben, vagy azzal, hogy a mi szakértői gárdánk elkészítette a műszaki terveket. Mint kiderült, sok községnek nem volt annyi pénze, hogy ezt elkészíttesse, e nélkül pedig nem fogadják el a támogatásra benyújtott pályázatokat.- Úgy tudom Önök a megyék között elsőként hoztak létre egy olyan, a vidéki önkormányzatokat segítő szerveződést, amit azóta baranyai példaként emlegetnek az országban.- A Közgyűlés még 1991-ben létrehozta A Baranya Megyei Önkormányzatok Társulását és annak hivatalát. Elsődleges cél volt, hogy a kis településeknek segítséget nyújtson szakfeladataik ellátásában. Hiszen a rendszerváltást követően sok addigi társközség vált külön, lett önálló, így sok új ön- kormányzat jött létre, amelyek nem rendelkeztek a megfelelő szakemberekkel. Az első becsléseink szerint ebbe a társulásba úgy 60-70 kistelepülés csatlakozására számítottunk, ma a belépett önkormányzatok száma meghaladja a 230-at. A társulási hivatal, mint az előbbiekben már említettem, segítséget ad a pályázatok benyújtásához, szervezik és kezelik a megyei útalapot, előkészítik, lebonyolítják, elszámolják és minősítik az elvégzett munkát és a hivatal mindezért semmiféle díjat nem számol el.- Az út, víz, program mellett segítettük a környezetvédelmi beruházásokat, mint a szeméttárolás megoldása, s a szennyvíz- telepek létrehozása. Itt is a műszaki kiviteli tervek elkészítésében tudott segíteni a társulási hivatal. Beindítottuk a falusi sport programot is, úgy, hogy támogatást adtunk sportpályák, tornacsarnokok építéséhez. Már elindultak a különféle sportvetélkedők, ami jó közösségi ösz- szetartó erő lehet falun belül, ugyanakkor az egyes községek közötti jó kapcsolatok kialakításának is egyik lehetősége.-A megye szerteágazó külföldi kapcsolatokkal rendelkezik. E kapcsolatok eredményei most kezdenek beérni. Úgy tudom, a régió idegenforgalmi fejlesztésével kapcsolatos tervek is ide sorolhatók. Önnek nagyszabású elképzelései vannak a baranyai turizmus fejlesztésével kapcsolatban. Beszélne erről?- Sokat beszélünk turizmus fejlesztéséről. Ám addig átütő eredményt nem fogunk elérni, amíg nem tudunk valamilyen speciálisan helyit nyújtani, olyant, amivel idecsalogathatjuk a külföldit. Nemrég jártunk több európai híres borvidéken, amelyek tagjai az u.n. Európai Borutak nemzetközi szervezetének. A Borutak-hoz való csatlakozásnak feltételei, hogy a tájra jellemző sajátos borkultúrát tudjanak bemutatni, ehhez megfelelő éttermek, borozók tartoznak, ahol lehetőség van az idegennel megismertetni a helyi étkezési szokásokat, ételspecialitásokat, kellenek megfelelő színvonalú kis szállók, panziók, s mellette különböző kulturális, esetleg folklór programok. Például az elzászi borvidéken láttuk, hogy a térség ebből szerzi a jövedelmét, erre koncentrálják a fejlesztéseket, de még a helyi kézművesség - korsók, poharak, stb. - is ehhez igazodik, s egyfajta jó identitás-tudat fejlődött ki az itt élőkben.-Itt nálunk a Máriagyűd - Siklós - Nagyharsány - Villány, - Villánykövesd - Palkonya térségnek van erre különös adottsága. Olyan értékkel rendelkezik ez a térség, amivel nem kell mást tenni, csak megfelelően kínálni. Az itt igényesen megtermelt borok vetekszenek sok híres nyugati borral, s az itteni építészeti értékek, a védett pincesorok egyedülállóak Európában. Ehhez kell kiépíteni a turistákat fogadó magas színvonalú vendéglátó helyeket, de nem a nyugatot utánozva, hanem a térség sajátosságait megőrizve, építészetben, vendéglátásban egyaránt, persze magas színvonalon. Hiszen a külföldit a helyi sajátosságok vonzzák. Ráadásul ez a vidék olyan pluszt is tud nyújtani, mint a Harkányi fürdőzés, a Siklósi vár, a nagyváros, Pécs közelsége, a maga kulturális ajánlataival. A borturizmusra van igény - s ezek nem ivókúrák, hiszen a bortermelés évezredek óta az emberi civilizációhoz tartozik -se térségnek még arra is van lehetősége, hogy a borturizmust összekösse a vadászati turizmussal. Ezzel más, szomszédos térségeket is be lehetne vonni - mint például az Ormánságot - s ezzel e vidék fejlődését is segíteni.- Szeptemberben az Európai Borutak Tanácsa itt tartja következő ülését. A tanács feladata a borutak szervezése, s ha sikerül bekerülnünk ebbe a nemzetközi Borút szervezetbe - ahol például a portói, a bordea- uxi, a champagnei borvidék lesz a társunk - rajtuk keresztül megismer bennünket a világ. Persze ehhez minőséget kell tudnunk nyújtani, borban is, szolgáltatásokban is.-Ezért is reménykedem abban, hogy a jövőben a megyék szerepe felértékelődik, s a térségeknek valóban segítő gazdája lehet. Sarok Zsuzsa Három hete vitték el utoljára a pécsi Népfront utcából a szennyvizet. Azóta megteltek az aknák, és félő, hogy hamarosan kiömlik az utcára. A vállalkozó Vákum Gmk. a továbbiakban nem dolgozik, nem szippant hitelre a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnak. így a szennyvíz maga dönti el sorsát a Baltika, Óvoda utcában és a régi bányakolónia utcácskáiban. A PIK kasszája kimerült. A végelszámolás alatt álló céget 6780 önkormányzati tulajdonú lakás kezelése terheli. A lakbérekből származó bevétel nem fedezi a fenntartási, karbantartási és javítási költségeket. Túlnyomó többségben összkomfortos lakásokat értékesítettek, ugyanakkor megmaradtak a félkomfortos és komfort nélküli, az elöregedett városrészekben lévő századeleji, földszinti lakások és épületek a PIK kezelésében. Ennél az 1900 lakásnál aránytalanul nagyobbak a fenntartási költségek, a napi teendők, az azonnali beavatkozást igénylő feladatok. Naszladik József a Népfront utcából panaszolja:-Tele a gyűjtőakna. Napok kérdésé és elönt bennünket a szennyvíz. Miért büntetik a rendesen fizető, vétlen lakókat? Hiába szólunk a PIK-nek, csak nem jön a szippantós. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke, Meglesi Sch. István egyáltalán nem tud biztatót mondani.- Megértjük, hogy a Vákum Gmk. nem dolgozik ingyen, hiszen 400 ezer forinttal tartozunk nekik. Az ellehetetlenüléshez hozzájárul, hogy az ilyen utcákban lakó bérlők közül sokan tartoznak a lakbérrel, a szemétszállítási díjjal és a vízdíjjal. Ismerjük a megnevezett utcák helyzetét. Ide sorol(Folytatás az 1. oldalról verseny után a lipcsei székhelyű Közép-Németországi Rádió egyedül velük készített interjút a versenyprogramok elhangzása után, majd a gála-esten a vendéglátó haliéi Händel Zeneiskola kórusával együtt léptek fel, ahol a „Szivárvány havasán” című népdalunk mellett ismét felhangzott a már említett, az idős emberek szívébe már belemarkoló „Königskinder”. A napokban hazatérő juk még a Károly és a Legény utcákat is. A bérlők fizetési készsége egyre romlik. Jelenleg 62 millió forint a lakbérhátralékuk és 33 millió forint a vízdíjtartozásuk. Nem tudunk miből fizetni a vállalkozóknak, hiába rendelünk meg bármilyen javítási, szerelési munkát, vagy éppen a szennyvízszippantást. A lakosság persze ezt nem tudja elfogadni. Mert mi lesz, ha az utcára folyik a szennyvíz, elszaporodnak a patkányok, terjeng a bűz és közegészség- ügyi problémák lesznek. Az ÁNTSZ is tud az esetről, de csak levélben értesítheti a PIK-et vagy a tulajdonos ön- kormányzatot, de maga mégsem végezheti el. Pénz viszont nincs, az önkormányzat nem biztosít. Mi lesz a vége? Az ami a dugulásokkal, vízömlésekkel, csőrepedésekkel. Megrendelés nélkül senki nem végzi el.- A PIK nem tudja a jövőben átvállalni a díjhátralékosok közműtartozásait, de még megelőlegezni sem. Ezért, ahol bérleti díjtartozás áll fenn, ott semmilyen javítási, azonnali beavatkozást igénylő munkát nem végeztetünk el, így a vagyonvédelmi feladatokat, sem a szennyvízelszállíttatást, dugulás és csőrepedés megszüntetését sem, csak a közvetlen életveszélyt hárítjuk el. A hátralékos épületekben lakó bérlőinket erről levélben értesítjük. Ezért nem tudnak dolgoztatni a Felsőbalokány u. 26-ban, a Hársfa u. 19-ben, a Siklósi u. 40-ben, a Zsolnay u. 9-ben és 17-ben és a Márton u. 16-ban. A lakosság türelmetlen, mert a lakhatási feltételek veszélybe kerültek, netán még betegség forrása is lehet ez az állapot. Pénz nélkül viszont senki sem szippant. Rozvány Gy. együttes meghívásokat kapott; októberben Lengyelországba, jövőre pedig Izraelba utazik. Ezeket a rangos, a megyei kóruséneklés hírét is messzeröpítő utakat remélhetően az iskola Ibusz Banknál létrehozott 21893098776 00512. számla számú alapítványa, a Gyerekhangok Alapítvány is segíti majd. Napokon belül a Duna TV látogatja meg az iskolát, hogy a „Gyerekhangok”-ról felvételt készítsen. B. R. Ifjú komlói dalosok Hazánkat képviselték a fesztiválon Népünnepélyek, jeles napok Mohácson „Jánoskázás” a Dunán Nepomuki Szent Jánost a vízenjárók védőszentjeként tisztelik és a háborúig a molnárok, halászok, révészek minden év májusában ráemlékezve látványos ünnepséget rendeztek. A hagyományt öt I éve elevenítette föl Mohácson újra a Bartók Béla Művelődési Központ. Idén a kétnapos esemény- sorozat keretében ma 15 órától a Csele Hotelban a „NépI ünnepélyek-jeles napok” elnevezésű közművelődési konferencián Gergely János a Szekszárdi Tanárképző Főiskola főigazgatója Ünnep és az ember címmel; dr. Teleki Béla, a soproni óvóképző tanszék vezetője Ünnepek a családban címmel; Kamarás István, az oktatási intézet munkatársa, Két világ határán címmel tart előadást. • Mohács lakóit este fél 8-ra várják a hajóállomáshoz, ahol a BM Rendőrezredének Fúvószenekara és a városi, ifjúsági fúvószenekar ad hangversenyt, majd 20 órától a fúvósok koncertje kíséretében kezdődik a Dunán a „Jánoskázás”, azaz a fáklyákkal kivilágított csónakok felvonulása, s közben égő gyertyák százait is vízre bocsátanak. A napot tűzijáték záija. Vasárnap a Halászcsárda előtt álló Nepomuki Szent János-szobomál 15.30-tól hívogatja térzene az embereket. Itt 16 órakor Csősz István, plébános tart liturgiát, utána vízifelvonulás lesz a komppal. A halászlé-főző versenyt 17 órára hirdették meg a Művelődési Központ udvarába, végül szabadtéri majálist tartanak. B. M. Futnak a képek Valahol a tajgán, végtelen hómező közepén áll egy hatalmas acélgyár, egy titokzatos hadiüzem. Dolgozói kietlen, zord körülmények közt élnek. Nemcsak a munkájuk embertelen, hanem a szórakozásaik is: esténként egy hatalmas, rideg csarnokban vodkát isznak, s lelkesen készülnek a nagy párviadalra, amelynek során egyik emberük ökölharcot vív majd a szomszédos üzem bajnokával. Az egyik munkás elmeséli, hogy egyszer régen meglátogatta őket egy népbiztos, aki nem volt megelégedve a gyártott acél minőségével, ezért dühében ököllel kiütötte a kohász fogait. Mikor azonban kiderült, hogy elhamarkodottan ítélt, s az acél kiváló, kárpótlásul csináltatott a munkásnak vasfogakat. Jobbak, mint a régiek, fűzi hozzá nevetve, akár egy vödröt is elharap velük. Hát ilyen világ ez. A pályakezdő Tóth Tamás A Vaskorszak látomása Vasisten gyermekei című filmje egy népmese és egy rémlátomás merész keveréke. Ä cselekmény folklorisztikusan szövődik. Lazán egymáshoz illesztett epizódokból áll, ezek közt okozati összefüggés alig van, a történet váratlan kanyarokat vesz, elkezdődik valami, majd furcsán abbamarad. Hőseink, csak úgy szórakozásból, bárányokat rabolnak a baskíroktól, de kis híján rajtavesztenek, aztán kifosztanak egy vonatot, amely áthalad a sztyeppén. Néhány bála vattát zsákmányolnak meg székeket, amiket később eldobálnak. A történet főszereplője, egy Ignat nevű hegesztő, a mesehősök kései utódaként, a film csúcspontján sorra kerülő párviadalon legyőzi a nagy ellenfelet, s megmenti a gyár becsületét. Vasmunkásba oltott Toldi Miklós, mondanám, ha ez a mű magyar rendezőjével együtt nem volna ízig-vérig orosz film, s ha a népmese felhasadó szövetén nem kormolna át folyton a végpusztulás groteszk látomása. A moszkvai filmfőiskolán végzett Tóth Tamás meglepően erőteljes stílusérzékkel festi ezt a hétköznapi apokalipszist, amely legjobb perceiben Tarkovszkíj hatását jelzi. Filmje sokat ígérő, eredeti hangú munka, annak ellenére, hogy a jellemábrázolás még nem eléggé árnyalt, a képkapcsolás pedig kisebb-na- gyobb zökkenőkkel jár. A Vasistan gyermekei-nek oroszsága elsősorban nem az események helyszínéből s a szereplők nemzeti hovatartozásából és nyelvéből fakad, sokkal inkább a stílusbeli sajátosság, és azzal a világszemlélettel függ össze, mely a vaskorszaki víziót áthatja. Talán nem felesleges tudni, hogy az orosz nyelvben a vas megnevezésére két szó is használatos, a „zseléző” és a „csu- gún”. Előbbi a vasércet, a fémet, utóbbi viszont az ember által megmunkált öntöttvasat jelöli. A film eredeti címében ez az utóbbi szerepel. És ennek komoly oka van, hiszen nem a természet, hanem maga az ember hozta létre azt az antihumá- nus környezetet, amelynek „szörnyű öntőformáiba”, hogy József Attila is eszünkbe jusson, belelöttyintette a történelem hőseinket. Mert vasisten, azaz „csugún- nij bog” nem más, mint egy rémes öntvény, vasból formált bálvány, amely igába hajtja a gyermekeit. A film hidegkék és lángvörös képein ezt a szörnyet látjuk füstöt fújva, szikrát hányva és tüzet okádva. A zene is őt idézi: rejtélyes zakatolásába időnként mintha állati üvöltések vegyülnének. Tóth Tamás értékes műve a történelem és a mítosz határán született. Ahol a vasisten fiai élik mindennapi halálukat. Nagy Imre
