Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-13 / 131. szám

1994. május 13., péntek Városaink űj Dunántúli napló 7 Szigetvári körkép Irodalmi vetélkedő Tavaly szeptemberben hir­dette meg a „Barátunk a könyv” című irodalmi vetélkedőt a Vá­rosi Könyvtár a város és térsége általános iskolás tanulói ré­szére. A 3-4. osztályosok vetél­kedőjét május 2-án rendezték meg, az 5-6. osztályosokét má­jus 10-én. A négy fős csapatok­nak Danny a szupersrác, a Va­dölő, Emil és a detektívek regé­nyek mellett a Boldog herceg című mesekönyvet kellett előze­tesen elolvasni. A vetélkedőre 35 csapat nevezett, ebből a leg­jobb tíz került a városi döntőbe. A vetélkedő szervezője és já­tékmestere Kovács Györgyné, könyvtáros. Bemutatkozó tárlat a Helytörténeti Múzeumban A Tinódi Lantos Művelődési Központ keretein belül működő Kapoli Antal Képzőművész Kör tagjainak alkotásaiból nyílott kiállítás tegnap a Helytörténeti Múzeumban. A kiállítást Va- nyúr István szobrászművész, a kör elnöke nyitotta meg, a Ze­neiskola növendékeinek köz­reműködésével. Szombaton ballagás A Zrínyi Miklós Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola negyedik évfolyamos diák­jainak ballagási ünnepsége kez­dődik május 14-én, délelőtt 10 órától az iskolában. Három osz­tályban, összesen 95 diák fejezi be idén tanulmányait az intéz­ményben, s köszön el az alma matertől. Tornaszoba az óvodában Kedves ünnepség színhelye volt nemrég az I. sz. Óvoda, ahol széleskörű összefogással, pályázat útján nyert támogatás­sal tornaszobát alakítottak ki a gyerekeknek. Az avatáson a polgármester méltatta a részt­vevők munkáját, illetve felhívta a figyelmet az ebben az életkor­ban szükséges mozgás fontos­ságára, jelentőségére. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ József A. u. 7. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei Pénzügyi fedezethiány az egészségügyi alapellátásban A minap tárgyalta a képvi­selő-testület a háziorvosi rend­szer finanszírozásának témakö­rét. Bodor László az Egészség- ügyi Alapellátó Szervezet veze­tője elmondta, az Országos Egészségbiztosítási pénztár fői­gazgatójától nemrég kapott le­vélből kiderült, hogy a közal­kalmazotti törvény végrehajtása miatt felmerülő többletkiadá­sokról készített felmérés feldol­gozása még nem fejeződött be. Az eddigi tapasztalatok szerint a költségvetési törvényben jó­váhagyott pénzügyi keret nem elegendő az igények teljeskörű kielégítésére, ezért csak az alapbérre vonatkozó többletek pénzügyi fedezetét tudják ellen­tételezni. Az orvoskollektívával történt egyeztetés után összesen 14 kérdésben vártak döntést a há­ziorvosok a képviselőktől. A legtöbbet vitatott téma az ügye­leti díj kérdése, ugyanis az idei költségvetésben a tavalyihoz hasonlóan 120 forint/óra van tervezve. Ezzel szemben az összevont ügyeletet végző házi­orvosok a területi orvosok díja­zásához hasonlóan 300 Ft/óra juttatást szerettek volna kapni. A testület döntése értelmében marad a 120 forintos óradíj, ki­véve ha az egészségbiztosítási pénztár emeli a díjat. Az orvo­sok kérték a kártyapénz felosz­tásának módosítását is, ugyanis a korábbi gyakorlattól eltérően a rendelők dolgozóinak teljes bérét és annak közterheit a havi kártyapénzből kell fedezni. A januári finanszírozás szerint ez betegenként 54 forintot jelen­tett. Az önkormányzat jelenleg a bérfedezet és közterhei után fennmaradó összegből 30 száza­lékot tart vissza. A korábbiaktól eltérően a visszatartott összeg a működtetési kiadásokra is for­dítható, nem csak a műszere­zettség javítására. Az orvosok kérésének megfelelően a jövő­ben 20 százalékot tart majd vissza az önkormányzat a kár­tyapénzekből. A nem alapellátásba tartozó feladatok elvégzéséből befolyó összegeket eddig 60-40 száza­lékban osztották fel az orvos és az önkormányzat között. Az or­vosok nem kapják meg teljes egészében ezt a 60 százalékos részt, mert ebből kell fedezni a közterheket is. Ez alapján pél­dául az ezer forintos vizsgálati díjból a 40 százalékos visszatar­tás, a tb járulék, a munkáltatói és egyéb levonások után, nettó 153 forint maradt az orvosnak. Ezért kérték - meg is szavazta a testület -, hogy az eddigi 40 százalék helyett csak 30 száza­lékot tartson vissza az önkor­mányzat. Az ügyeletet ellátó háziorvosok saját gépjármű használat címén továbbra is a költségvetésbe betervezett havi 4000 forintot kapják. A legtöbbet vitatott téma az ügyeleti díj kérdése Fotó: Löffler Gázfűtés lesz a Tinódi iskolában Szeptemberre elkészülnek a szakemberek a kivitelezéssel A Szigetvári Tinódi Általános iskola » Fotó: Löffler Gábor Halogatás bölcsőde-ügyben A Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola fűtését már évek óta a Konzervgyár biztosí­totta. A mérés szerinti elszámo­lás bevezetését követően az egy szezon fűtési költsége 3 millió forint körüli összegben stabili­zálódott. Az 1992-93-as fűtési szezonban ezen összeg a cső­rendszer meghibásodása miatt 1,5 millió forinttal megemelke­dett. A javítást követően az 1993-94-es szezon előtt a Kon­zervgyár duplájára emelte a gőz eladási egységárát. Maul József irodavezető el­mondta, az iskola fűtési költ­sége a fűtési szezon befejezé­séig elérte a 8,5 millió forintot. A témakörben eddig végzett tervezői számítások és a beér­kező hat pályázat alapján meg­alapozottan állíthatják, hogy gázfűtés esetén az energiakölt­ség egy téli szezonra nem ha­ladja meg a 4 millió forintot. A beruházás eddigi halogatásával már 6 millió forint fűtési több­letköltséget finanszírozott a költségvetés, azonban ha a kö­vetkező fűtési szezonra sem ké­szül el az új kazánház, akkor a beruházás teljes költségét fe­dező üzemeltetési többletkia­dást emészt fel a fűtés.- Az elmúlt év őszén pályá­zatot hirdettünk a beruházás ki­vitelezésére. A felhívásra hat vállalkozó cég jelentkezett, il­letve nyújtotta be árajánlatát. A pályázati összegek ÁFA nélküli értékei 8,5 millió forinttól 12 millióig terjedtek. A beruházás költségfedezetének az állami in­tervenciós alapból történő igénylésével a pénzforrás időle­gesen elbizonytalanodott. Ezért szükséges volt, hogy a hat pá­lyázó közül a legkedvezőbb ajánlatot fogadja el a testület, míg a többit mentesítsék a pá­lyázati készenlét alól. Az érvé­nyes önkormányzati költségve­tés figyelembevételével teljes összegű fővállalkozói szerző­dést fedezet hiányában nem köthetett az önkormányzat. A legbiztonságosabb eljárást je­lentette: a testületi döntés után tervezői szerződést kötöttünk a vállalkozóval, kilátásba he­lyezve, hogy a beruházás pénz­ügyi fedezetének megjelenése­kor a pályázaton jelzett összegű kivitelezői szerződést is meg­kötjük. Ä pályázók közül a zalaeger­szegi Konstruktív Kft. ajánlatát fogadta el a testület, a kivitele­zési költség 8,6 millió forint. Ebben benne van a 4 darab gáz­tartály telepítése, a kazánok be­szerzése, beszerelése, beüzeme­lése, a párologtató berendezés, a melegvízellátás megoldása, il­letve a konyhai főzőüstök kia­lakítása. A tervek szerint a szep­temberi tanévkezdettől már az új konyhában főzhetnének, il­letve az új kazánház biztosítaná a fűtési energiát az iskolának. Legalább két éve foglalkoz­tatja a képviselő-testületet a vá­ros két bölcsődéjének helyzete, nevezetesen a kihasználtság kérdése. Mivel a bölcsődékre nem kap normatív állami támo­gatást az önkormányzat, ezért 16 millió forintba kerül évente a száz kisgyermek elhelyezése és felügyelete a városnak. Az el­múlt években, de különösen ta­valy a bölcsődék éves kihasz­náltsága 70 százalék körül mozgott, ezért vizsgálja a testü­let az esetleges létszámszűkítés, illetve az egyik intézmény bezá­rásának lehetőségét. A statisz­tika alapján az I. sz. bölcsődé­ben januárban 33 gyerek volt beíratva, közülük 20-at gondoz­tak rendszeresen, februárban a 37 beírtból 26-ot, márciusban 42-ből 31-et. Jelenleg összesen 50 gyerek van beíratva, azon­ban közülük szeptemberben 19-en óvodába mennek. A Il-es bölcsődében januárban 40 volt a beírt létszám, ebből 25 kisgye­reket gondoztak rendszeresen, februárban 42-ből 28-at, márci­usban pedig 42-ből 27-et. Jelen­leg összesen 54 gyereket írattak be a bölcsődébe, szeptemberben 28-an mennek óvodába. A böl­csődevezetők szerint naponta nagyon ingadozó a gondozott gyerekek száma, ha egyik nap Az 1994-es esztendő jelentős évforduló a Szigetvári Hivatá­sos Önkormányzati Tűzoltóság életében, mert 110 évvel ezelőtt - 1884. július 25-én - Salamon Gyula gyógyszerész kezdemé­nyezésére és fáradhatatlan munkája nyomán, 42 fővel megalakult a Szigetvári Önkén­tes Tűzoltó Testület. Az alapító emlékére és a több mint egy év­százados tűzoltóság tagjainak valamelyik apróság betegen megy a bölcsődébe, másnap a fele létszám hiányzik, mert a többiek is megbetegszenek. Vannak napok, amikor összesen 10 gyerek van a bölcsődében, de vannak olyan napok is, ami­kor teljes a létszám. Nem lehet átlagot figyelembe venni, mert ha ezekre a számokra méretezik az intézményt, akkor a többi gyereknek nem tudunk helyet adni, illetve kisebb létszám mel­lett is ugyanakkora a megbete­gedések valószínűsége. A jelenleg elfogadott bölcső­dei költségvetések szerint az I. sz. bölcsődében 187 325 fo­rintba, a II. számúban 220 075 forintba kerül egy kisgyermek évi ellátása. A beíratott gyer­mekek családjának szociális helyzetét megvizsgálta a pol­gármesteri hivatal gyámható­sága is, megállapították, hogy az I. sz. bölcsőde esetében 12 gyerek szorult szociális támoga­tásra a térítési díjak átvállalásá­val, vagy rendszeres nevelési segély folyósításával, ugyanak­kor a II. bölcsődében nincs ilyen rászorult. Érthetetlen módon további adatokat vár a testület a bölcső­déktől a kihasználtságra vonat­kozóan, ezért nem is született döntés a témában. áldozatos munkája előtt tiszte­legve 1994. július 22-24 között „Kisvárosi Tűzoltó Napok” címmel rendezvénysorozatot szerveznek. Ennek keretében emléktáblát avatnak, emlékkiál­lítást láthatnak a 110 éves tűzol­tóságról, megismerkedhetnek az érdeklődők a tűzoltó-felsze­relésekkel, oltási és mentési bemutatót láthatnak, lesz kira­kodóvásár és tűzoltóbál. Kisvárosi Tűzoltó Napok Amerikai üzletemberek Szigetváron A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Alap igazgatói és tiszt­ségviselői látogattak a minap a Szigetvár és Vidéke Takarék- szövetkezethez. Dr. Tímár Er­zsébet tanácsadó elmondta, az alap olyan magántulajdonban lévő és adómentességet élvező vállalat, amelyet az amerikai Delaware államban jegyeztek be azt követően, hogy az Egye­sült Államok kongresszusa 1989-ben elfogadta a „Támoga­tás a kelet-európai demokráci­áknak” (SEED) törvényt. Az alapot azzal a céllal hozták létre, hogy különböző módo­kon: tőkebefektetések, hitelek, megvalósíthatósági tanulmá­nyok, szakmai együttműködés, garanciák vállalása formájáoan elősegítse a magánvállalkozá­sok fejlődését, mezőgazdasági programok megvalósulását. A< SEED-törvény értelmében a kongresszus felhatalmazta az alapot, hogy egy hároméves időszak során összesen 60 mil­lió dollárt használjon fel.- Négy éve indítottuk a kishi- tel programunkat, a tapasztala­tok alapján határoztunk a mik- rohitel program elindítása mel­lett. A mikrohitelek kihelyezé­séhez kerestünk megfelelő part­nereket, ekkor merült fel, hogy takarékszövetkezetekkel ve­gyük fel a kapcsolatot. A gaz­daságilag nehéz helyzetben lévő régiók között tartják nyilván Szigetvárt is, így kerültünk partneri viszonyba a szigetvári takarékszövetkezettel, ahol ed­dig több mint 20 vállalkozónak összesen 100 ezer dollárnyi mikrohitelt helyeztünk ki. Thomas M. Hughes gazdasági igazgató elmondta, sok azonos problémával találkoztak, ame­lyek Magyarországon és az USA-ban egyaránt nehezítik a kisvállalkozások beindítását és talponmaradását. Az igazgató kiemelte: - Nagyon fontos a vállalkozásban a lelkesedés és a hatalmas munkabírás, azonban az itt tapasztalat lelkesedés tel­jesen lenyűgözött. A magya­roknak van üzleti érzékük, ru­galmasak, könnyen alkalmaz­kodnak, ezért szerintem megfe­lelő helyre került az amerikai kormányzat támogatása. Linda Y. Chung a kihelyezési project vezetője elmondta, szá­mos olyan terület van még, amelyeket segélyprogramokkal kíván támogatni az amerikai kormányzat, többek között ilyen az egészségügy és a priva­tizáció. Bizonyított, hogy a kis- és mikrohitelek hosszú távon kedvező hatással vannak a gaz­daságra, ezért tervezik a támo­gatási programok kiszélesítését. Kisdobszán vízfüggönyös fűtési rendszer kiépítésére, szegfű nevelésre 500 000 ezer forintot kapott egy helybéli vállalkozó Fotó: Löffler Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom