Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)

1994-05-13 / 131. szám

1994. május 13., péntek A mai nap üj Dunámon napló 3 Közgyűlési határozat a nem lakás célú pécsi ingatlanokról Piaci kategória lesz a bérleti díj Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése ez évi 132. határo­zatában mint alapító döntött a Városi Vagyonkezelő Kft. tu­lajdonában lévő, nem lakás cél­jára szolgáló (üzlet, iroda, rak­tár) bérlemények sorsáról. A Város egy korábbi határozatá­ban szabályozta az értékesítés feltételeit, ezek főbb pontjait az alábbiak szerint állapította meg: A bérlemény határozatlan idejű bérleti szerződéssel ren­delkező bérlő részére értékesít­hető, az AVÜ által privatizált, szabad forgalomban szerzett vagy liciteljáráson értékesített bérleti jog tulajdonosai számára a forgalmi érték 60 százaléká­ért, az egyéb módon szerzett ha­tározatlan idejű bérleti joggal rendelkezők számára pedig a forgalmi érték 80 százalékáért. A bérlemények árát egy ösz- szegben, legkésőbb október 31-ig kell kifizetni. A forgalmi értéket az Illetékhivatal állapítja meg, az értékesítést a Közüzemi Rt. (még nem állt fel) végzi. A vételi szándékot június 30-ig je­lenthetik be a vállalkozók. Az önkormányzat rendeleté­ben hangsúlyozza, hogy az ér­tékesítésről hozott döntés nem jelent vételi kényszert. Akik to­vábbra is a bérlet mellett dönte­nek, illetve nem vásárolhatják meg az ingatlant, azok számára az önkormányzat egy korábbi (19927433-as) határozata a mindenkori forgalmi érték 10 százalékának megfelelő bérleti díjat állapít meg. Ez a jelenlegi díj 3-4-szerese, bevezetésére augusztus 1-jétől kerül sor. Az utóbbi határozat lehetőséget te­remt az 1987 augusztus 1. után a bérleményekre fordított, számlákkal igazolt beruházások beszámítására. A Vagyonkezelő Kft. folya­matosan törekszik a kezelésé­ben lévő bérlemények teher­mentesítésére, illetve visszavá­sárlására. A bérleti jog átadásá­nál a társaság a szabad piacon értékesített ingatlanok bérleti jog értékeként a forgalmi érték 25 százalékát veszi figyelembe. A határozatnak az érintett vállalkozókra gyakorolt várható hatásáról Zubán Ilonát, a Va­gyonkezelő Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.- A vásárlási feltételt, illetve a további bérleti díjat a közgyű­lés határozta meg. Mindkettő piaci szemlélet alapján szüle­tett. A bérleti díj 3-4-szeresére emelkedése kétségtelenül ko­moly növekedés, ám ez a tarifa még mindig elmarad a magán- forgalmú bérleti szerződéseké­től. Minden esetben kizárólag a számlával igazolt költségeket tudjuk figyelembe venni. A vá­sárlási díj kifizetési határidejé­ről a közgyűlés döntött. Ez vi­szonylag szűkösnek tűnhet, ám az érintett vállalkozók már kö­zel egy évvel ezelőtt tudomást szerezhettek arról, hogy vál­tozni fognak a vásárlási, illetve bérleti feltételek. Szeretnénk hosszú távú, megbízható bérbe­adói politikát követni ügyfele­inkkel. A határozatlan időre szóló bérlet szűkülésével egy időben a társaság kezelésében lévő ingatlanok határozott idejű (max. 5 év) bérletére licitálni lehet majd. Társaságunk 12 ilyen szerződést kötött már. Párhuzamosan szeretnénk szi­gorítani a fizetési fegyelmet is, mivel a kft-nek csak ebben az évben 4,6 millió forint kintlévő­sége van bérleti díjak elmaradá­sából. A Vagyonkezelő Kft. cégbe­jegyzése ellen több pécsi vállal­kozó indított keresetet, az ügy a Legfelsőbb Bíróság előtt vár jogerős ítéletre. Kaszás E. Életkezdés, de hogyan? A zóki faluvégen egy félig kész apró ház áll. Egyetlen lak­ható szobájában, zsúfolódnak össze a kapott a bútorok, beren­dezések, egy gáztűzhely, egy kályha, amelybe nem mindig ju­tott tüzelő a télen. A kopár szo­bában néhány tépett plakát, amelyek régen talán egy válla­lati öltöző falát díszítették. Kalányos Tibort a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet fel­ügyelője kérdezgeti, mert Tibor támogatást kért az ácsmunkák kifizetésére. A válaszadásnál többször segíti ki Popilla Ist­vánná, az Ifjúsági Otthon gaz­dasági vezetője, aki 16 éves kora óta szimpátiából, szeretet- ből segíti a ma 25 éves fiatal­embert. Beosztja a pénzét, és segít eligazodni a mindennapok világában. Tibor életéről még az úton Zók felé megtudok néhány dol­got. Szülei kegyetlenül megkí­nozták, mert a másfél éves kis­fiú nem volt szobatiszta. Ekkor került először állami gondo­zásba. Néhány év múlva haza­vitték a szülei, majd másodszor is gondozásba került. A vályogház 15 négyzetmé­teres szobája mellé, most egy parányi konyha és fürdőszoba épült, amelynek már állnak a fa­lai, de senki nem tudja, hogyan tovább. Elfogyott 300 ezer fo­rintos életkezdési támogatás, és elfogyott az a 160 ezer forintos kölcsön is, amelyhez Popilláné kezességet vállalt. A Gyermek és Ifjúságvédő In­tézet igazgatója dr. Murányi Ka­talin az életkezdési támogatásról a következőket mondta: A jelenleg érvényes rendelet indokolt eset­ben maximum 400-500 ezer fo­rintos támogatást is lehetővé tesz, de a pénz kevés. A megyében évente 11 millió forintot költhet­nek lakás, valamint tartós haszná­lati eszközök vásárlására. Az évi 180 igényből 50-60-t tudnak fi­gyelembe venni, és ennek csak a fele a teljesített lakáskérelem. A dolog másik oldala viszont, ha meg is vesznek kétszázezer-há­romszázezer forintért egy-egy fa­lusi házat, nem biztos, hogy a je­lenlegi gazdasági helyzetben a volt állami gondozottak fenn is tudják tartani azt. Előfordulhat, hogy eladják a használati eszkö­zöket, mert nincs kenyerük. Az igazgatónő hangsúlyozta, nem cigánylakás vásárlási akció­ról van szó, és nem is arról, hogy a hajléktalanságtól mentsék meg a volt állami gondozottakat. Pusz­Kalányos Tibor Fotó: Löffler Gábor tán a hiányzó családi hátteret pó­tolhatják egy szűkebb rétegnél, amely képes az önálló életvitelre. Természetesen folyamatos csa­ládsegítéssel, bár ma még nincs elég gondozónő, aki elvégezné ezt a feladatot. Az önkormányza­tok sem fordulnak mindenhol se­gítőkészen az állami gondozottak felé. Tibor zóki háza, amely eredeti­leg hétvégi háznak épült, 200 ezer forintba került berendezéssel és kapálógéppel. 100 ezer forintot pedig arra szavazott meg a kérel­meket eldöntő bizottság, hogy a szoba előtti 11 négyzetméteres verandát konyhává alakítsák át. Az elvégzett bővítés azonban túl­lépte a költségeket. Tibor a banki kölcsön eddigi részleteket becsü­letesen fizeti, de ezt a házat nem tudja befejezni. Kicsit reménytelenül álltunk az ápolt zóki kertben. Tibort szüleiről kérdeztem, és ezzel még élő sebeket érintettem. Megindult hangon felelt: „ Nem kell nekem szülő, így tanultam az élettől.” Talán ha vevő akadna a zóki házra, és valahol egy másikban otthonosan be tudna rendezkedni, megoldaná a helyzetét. Bár Tibor sorsa nem tipikus, mégis felvillantja, hogy a jelen­legi helyzetben milyen esélyek­kel és lehetőségekkel indulhat­nak az állami gondozottak az életbe. Porth E. Kis magyar sikkasztás A tárgyalóteremből Jó nagy halom pénzt képzel az ember maga elé, aztán a Ri­viérát, egy hófehér jachtot, dél­előtt sütkérezést a napon, dél­után meg nyílt tengeri horgá­szást, de nem ám kicsi horog­gal, hanem akkorával, ami egy macskacápának is elég. Este pedig kaszinózást, mondjuk Monte Carloban, ahol ilyenkor még az se baj, ha néhány tucat zöldhasútól pillanatok alatt megszabadít bennünket a rulett pörgésébe beleszédült csontgo­lyó. Jobbfajta sikkasztónak, egy jobbfajta sikkasztás után csakis így telhetnek napjai. Jobbfajta sikkasztásnak pe­diglen például azt gondolom, melynek során nem egy beteg­pénztárból veszi ki a ravaszdi könyvelő a lóvét, hanem mond­juk egy milliárdos magánvállal­kozásából, úgy, hogy azért an­nak is maradjon valami, s ha még azt is el tudja kerülni, hogy kiderüljön a dolog, hát az kész főnyeremény - ehhez persze ész kell, nem is kevés. A sikkasztás persze alaphely­zetben az intelligens csirkefo­gók műfaja, még ha vannak is kivételek. Mert kivételek azért akadnak jócskán. Elég, ha végignézi az ember a megyei bíróság folyosóin ki­függesztett tárgyalási jegyzéke­ket, s máris láthatja, a Riviérá­ról szóló álom egy dolog, s megint más a magyar rögvaló­ság. H. I., az öt osztályt végzett fiatalkorú, aki előtt meggyőző­désem szerint a bírósági jegyzet témáját képező szakmában még nagy jövő vár, egyelőre nem a Riviérára megy, hanem a du­tyiba, mert tegnap másodfokon a Baranya megyei bíróság ta­nácsa hatályon kívül helyezte az első fokon rá kirótt nyolc havi, fiatalkorúak fogházában letöl­tendő büntetés próbaidőre tör­tént felfüggesztését. Fiatalkorú barátunk pedig mindezt azzal érdemelte ki, hogy egy barátját még két és fél éve megkérte, béreljen számára egy Ladát a pécsi Garancia Rt.-tői (neki ugyanis nincs jo­gosítványa), majd az autót ko­rábbi tartozása fejében odaadta egy ismerősének. Utóbbi vi­szont néhány alkatrészt azonnal leszerelt a Ladáról, s szépen sor­jában eladogatta a bérelt kocsi feleslegesnek vélt tartozékait. Miközben ugye, valamennyien tudhatták, hogy a bérelt autót keresni fogják rajtuk, s előbb-utóbb le is buknak majd - mert ekkora marhaságon csak lebukni lehet. így is történt. A bajt csak te­tézi, hogy H. I. számláját - mint a tegnapi tárgyaláson kiderült - ennél jóval nagyobb adósságok is terhelik: például egy 6-700 ezer forint értékű lopás, s (láss csodát!), a fenti autóbérleten kívül „megcsinált” még egy ugyanilyen balhét - amibe szin­tén belebukott. Ha megkérdik, mi ebből a ta­nulság, azt mondom, talán nincs is, s ha mégis van, csak annyi, hogy öt osztállyal senki ne men­jen sikkasztani. Pauska Kihasználatlan olasz üzleti lehetőségek Nagy a kereslet olcsó magyar termékekre Kiemelkedő lehetőség a régió vállalkozóinak az olasz piac! Igazolja ezt az a fokozott érdek­lődés, mely tegnap volt tapasz­talható a Dél-Dunántúli Gazda­sági Kamara szervezte olasz ke­reskedelmi tájékoztatón. Jogo­sak az üzleti várakozások Petrik Mihály, országunk Milánói Ke­reskedelmi Kirendeltségének vezetője szerint is, aki kiemelte, hogy bár háromnegyedére csökkent 1993-ban az itáliai ki­vitelünk, még így is 800 millió dollár körüli az értéke. A beho­zatalunk viszont nőtt, s most a kereskedelmi mérleg közel egyensúlyban van, miközben az olaszok a magyarországi import sorrendben a 3-4. helyen állnak. Elsősorban alapanyagokat, félkésztermékeket, acélszerke­zeteket, mezőgazdasági termé­keket szállítunk ki, többnyire egykori nagyvállalati kapcsola­tok révén. Kis és középvállal­kozóink azonban nehezebben boldogulnak, s a magyar termé­kárak mind kevésbé versenyké­pesek. Pedig keresett a magyar sertés- és marhahús, a konzer- vek, a szesz- és cukoripari ké­szítmények, közúti gépjármű­vek alkatrészei, textil-és fa­anyagok, bőrtermékek(!), ta­karmányfélék, de nincs megfe­lelő árkategóriájú kínálatunk. A gondolatokhoz dr. Daniela Cosentini, a magyarországi olasz követség kereskedelmi irodájának igazgató-helyettese annyit tett hozzá, hogy lenne bérmunkára is megrendelés gépipari, műszeripari bedolgo­zásra. Kevés azonban a jelent­kező hazánkban, lassan dön­tünk, így az olasz üzletemberek egyre inkább keletebbre keres­nek partnereket. M. B. E. Megtörni a fővárosi monopóliumot OMFB-pályázatokra van pénz Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottságnak van pénze, téves tehát az a híreszte­lés, miszerint azért nincsenek jó pályamunkák, mert a szervezet már fizetésképtelenné vált - mondotta tegnap Rudán Ferenc, az OMFB pályázati irodájának vezetője, aki éppen azért tartott tájékoztatót Pécsett, hogy a mű­szaki fejlesztés támogatásával kapcsolatos tévhiteket elosz­lassa. Éppen ellenkezőleg, az évek folyamán eddig egyetlen esztendőben sem tudták fel­használni alap pénzét, mert ke­vés a volt a pályázó, még keve­sebb azok száma, akikkel az ér­tékelhető beadványok után szerződést is kötöttek. Lehetne elemezni, vajon mi az oka annak, hogy a beadott pályázatok mintegy 70 száza­léka a fővárosra korlátozódik. Annyi mindenesetre biztos, so­kan visszariadnak az adminiszt­ráció lebonyolításának módsze­rétől, mármint attól, hogy eddig minden ezzel kapcsolatos ügyet Budapesten kellett intézni. A szervezet éppen ezért döntött úgy, hogy regionális irodákat hoz létre, elsőként éppen Pé­csett. Ennek bemutatkozása is volt egyben ez a tegnap lezajlott tanácskozás, ahol az is kiderült, az irodavezető főleg a beadvá­nyok alaki hibáinak kijavításá­ban nyújt segítséget, de tájékoz­tatást tud adni a pályázati lehe­tőségekről is, az elbírálásban viszont nem vesz részt. Az alkalmazott kutatás-fej­lesztésre beadott előterjesztések több szűrőn mennek keresztül - mondotta Rudán Ferenc, a leg­főbb döntnök a műszaki szakér­tői testület, akik ugyan téved­hetnek, de részrehajlással nem­igen lehet vádolni őket. Az el­utasítás sokkal inkább azért tör­ténik (ezt is utólag indokolják), mert nem volt elég meggyőző az újdonság „tálalása”, a termék eladhatósága, piaci háttere, vagy a támogatást igénylő a termék előállításához saját tő­kével nem rendelkezik. Témamegkötés viszont nincs, bárki jelentkezhet újdonságai­val, ötleteivel a megyei irodán. Magánszemélyek nem pályáz­hatnak, viszont egyéni vállalko­zók igen. B. G. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Baján az idén sem feledkez­nek meg a molnárok és a vízi-emberek védőszentjéről, Szent Jánosról. Ehhez kapcso­lódik a Jánosfa-eresztés. Erről is szó lesz a szombati 9-től 11-ig tartó „Jó pihenést!” című magazinműsorban, melyet ezút­tal Gungl László szerkeszt a Pé­csi Rádióban. A továbbiakról a következőket mondja: beszá­molunk egy Zalaegerszegen nagy port felvert bűncselek­mény sajtótájékoztatójáról, a pénteki pécsi boszorkányszom­batról és arról, hogy a kutyák fogát miként lehet szabályozni, ha ez szükséges. A riporter ellátogatott a so- mogysárdi rendőr lovasisko­lába, ahol maga is kipróbálta az idomított négylábúak egyikét. Meglehetősen nagy port vert föl az az ügy is, amiről ezekben a napokban sokat beszélnek az Igái környékiek: a somogyi Természetvédelmi Állomás fő­nöke valóban megmérgezte-e a szarvasokat, vagy tévedésről van szó? Mindez kiderül majd szombati műsorból. Szombat délután 3-tól 4-ig Jánosi Zoltán és Stausz Csaba „Süketszoba” című csevegős magazinja szól a Pécsi Rádió­ban: a Mácsai Pállal készült be­szélgetést ismétlik meg. A lélek, a kultúra erejéről igyekszünk képet adni műso­runkban - mondja a délelőtt fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Ma­gazin szerkesztője, László La­jos. Erről beszél pünkösd előtt egy héttel Bíró László kanonok, akit éppen a pünkösd előtti szombaton szentelnek püs­pökké és kecskeméti segédpüs­pökként működik majd a kalo­csai főegyházmegyében. Az 50 évvel ezelőtti vészkor­szak egyik túlélőjével is beszél­getnek, aki az emberi tisztessé­get az élet egyik nagy értékének tartja. Ki volt B ley er Jakab? Erről szól egy nagysikerű pécsi elő­adása után dr. Tilkovszky Ló­ránt történész professzor. Tárlat előtti beszélgetés lesz Szirmayné Bayer Erzsé­bet kaposvári festőművésszel pécsi kiállítása kapcsán. A második évezred végén, a harmadik küszöbén: a lélek és a kultúra munkálkodásának eredménye sok reményt nyújthat - erről beszél dr. Szabó Ferenc professzor, költő és műfordító. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesz­tője Kovács Attila, utána 10 óráig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallgathatják a Pécsi Rádióban, ahol vasárnap délután 3-tól 4-ig a telefonos kívánságműsor jelentkezik Kovács Imre és Tuczai József jóvoltából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom