Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-10 / 128. szám
1994. május 10., kedd Magazin új Dunántúli napló 11 Okos és még okosabb kutyák Intelligens a puli Stanley Corent, az egyik kanadai egyetem pszichológia professzorát - és ez esetben főként műkedvelő kutyatenyésztőt - régóta foglalkoztatja a kutyák intelligenciaszintje. A minap jelent meg erről szóló könyve, amelyben 133 kutyafajtát rangsorolt. Eszerint a hat legintelligensebb fajta: a német juhász, a puli, a norvég rénszarvaskutya, a sheltie, az uszkár és a dobermann. A könyv által kiváltott heves ellenérzéseket jellemzi például a brit „Daily Telegraph”, amely szerint a szerző „összetéveszti az engedelmességet az intelligenciával, mert előtérbe helyezi a munkavégzést és az engedelmességet”. Elizabeth Marshall Thomas, egy másik bestseller („A kutyák titkos élete”) szerzője pedig egyenesen „kutyafasizmust” emleget Coren könyve kapcsán, aki képes volt leírni, hogy „ha nem parírozol nekem, akkor rossz és buta kutya vagy!” Akik azonban vették a fáradságot és el is olvasták a könyvet, meggyőződhettek arról, hogy a szerző viszonylagosnak minősíti a besorolásokat, s külön foglalkozik az alkalmazkodási intelligenciával is, amely azt mutatja, mit tehet a kutya a maga számára. A munkavégzési és engedelmességi intelligencia pedig azt tükrözi, hogy mire képes a kutya az ember szolgálatában. Ennek az alkalmazkodási intelligenciának a mérésére Coren tesztet is kidolgozott, s szerinte ennek a segítségével hitelesen fel lehet mérni a kutya intelligenciaszintjét. Coren vigaszt nyújt azoknak, akiknek a kutyája nem túlzottan intelligens (pl. afgán agár, csau). Ezeknek az az előnyük, hogy nem unatkoznak és nem igénylik annyira az állandó társaságot. A kutyák esze bajjal is jár. Sok okos kutya megkeserítheti a gazdája életét. „Az okos eb - írja Coren - ott terem, ha a gazda kinyitja a hűtőt, s elbújik, ha meglátja a kutyasampont. Kekszet lop a hűtőből és holtnak tetteti magát, hogy felhívja magára a figyelmet”. Egy okos uszkár megtanulta, mit jelent a „sétálni” szó és ugatva rohant az ajtóhoz, ha a gazdi kiejtette a szót a száján. A gazdi ezért betűzve mondta ugyanazt, de az eredmény is ugyanaz volt: mert egy uszkárnak nem lehet túljárni az eszén! Makai György Két afrikai asszony hagyományos viseletben, fején kosárral trópusi gyümölcsöt visz az oltárhoz Francis Arinze nigériai bíboros elé, aki az afrikai püspöki szinódus bezárása alkalmából a Szent Péter Bazilikában bemutatta a szentmisét. Az első alkalom, hogy néger főpap ült a pápa trónusán, aki jelenleg kórházban fekszik. Jóból is megárt a sok! Nehéz - vagy éppen sokkal könnyebb? - dolga lesz a továbbiakban azoknak a többnejű szváziföldi diplomatáknak, akiket tartós külszolgálatra irányítanak: az ország külügyminiszterének minapi bejelentése szerint ugyanis csak egyetlen feleségüket vihetik magukkal. Szváziföldön a többnejűség büszke hagyomány. Egyik legnagyobb királyuknak, Sobhu- zának hosszú élete során - 83 évig élt - legalább száz felesége volt. A kínai banda vezére Letartóztatták az egyik kínai bűnbanda vezérét az orosz kémelhárítás moszkvai részlegének munkatársai. Lin Csi-jü irányította azt a bandát, amely rendszeresen kirabolta a Pe- king-Moszkva útvonalon közlekedő gyorsvonat kínai utasait. A banda 1992-ig Kína területén működött, majd „tevékenysége helyszínét áthelyezte” Oroszországba. Lin Csi-jü, a pekingi dzsúdóválogatott egykori tagja, letartóztatásakor megpróbált ellenállni. A másfél éve körözött bűnözőt hamarosan átadják a kínai hatóságoknak. Kiárusít a Pentagon Az Egyesült Államokban az ötvenes évek elején hozták létre a stratégiai tartalékok rendszerét bizonyos fémekből, ásványokból és különleges anyagokból. Az országnak mintegy 88 szigorúan titkosan kezelt pontján tárolták eddig a stratégiai tartalékoknak minősített készleteket. A Pentagon most kiárusít: az idén először tekintélyes meny- nyiségű ipari gyémánt, alumínium, bizmut, kadmium, nikkel, kvarc és több más anyag kerül a piacokra, várhatóan 350-400 millió dollárnyi értékben. Sokan máris az alapanyagárak csökkenését, egyes árutőzsdék összeomlását váljak ettől a békés lépéstől. A hét és az év eseménye: a Waterloo állomásra május 6-án kigördült az Angliát Európával ösz- szekötő alagútból az angol királyi párt szállító vonat az avatási ünnepségre. Csirkefejjel a veszettség ellen Az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, ki akarja irtani a halált okozó veszettséget Európa tíz országában. Ha az akció sikeres lesz, még szélesebb körben ismétlik meg. A Világszervezet azt reméli, hogy néhány év alatt Európa országaiban megszünteti ezt az állatok által terjesztett veszélyes kórt. Az akció e hónap végén kezdődik. Az érintett tíz európai ország háromszázezer négyzetkilométernyi területén olyan csalétkeket (elsősorban csirkefejeket) helyeznek el, amelyek veszettség elleni vakcinát tartalmaznak. Ezzel a technikával a betegséget leginkább terjesztő rókákat teszik immunissá a veszettséggel szemben. A módszert 1978-ban már kipróbálták Svájcban. Az akció sikeres volt, és az első kísérletet követő programok már csökkentették a veszettség eseteinek számát Európa-szerte. Az új akció ismét érinti Svájcot. A többi ország, ahol a csalétkeket elhelyezik: Franciaország, Németország, Ausztria, Belgium, Csehország, Szlovákia, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia. Ősszel az akciót megismétlik. Ahhoz azonban, hogy a rókák végképp immunissá váljanak, a következő években is folytatni kell a programot. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint évente több mint 33 ezer ember hal meg veszettségben, a legtöbben Kínában és Indiában, ahol a betegség járvány méreteit öltötte. A betegség rendszerint veszett állatok harapása, sőt veszett állatok megérintése útján is terjed. Európában a veszettség gyakorisága szerencsére erősen csökkent a legutóbbi években. Franciaországban például az 1990. évi 2984 esettel szemben 1993-ban csupán 260 esetet észleltek. Németországban a három év alatt a fertőzöttek száma 5572-ről 853-ra esett vissza. E kedvező irányzat ellenére azonban más országokban növekedhet a veszettségi esetek száma, ha nem jön létre együttműködés a szomszédos országokkal. Ezért stratégiai terv készül, amelyben részt vesz Oroszország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Románia. Európában 1993-ban szerencsére mindössze nyolc ember esett áldozatául a veszettségnek: öt Oroszországban, egy-egy pedig Fehéroroszországban, Lettországban és Litvániában. Híres emberek defekttel A híres - és nem utolsó sorban hírhedt - emberek személyisége mindig is izgatta az utókort, amint ezt színdarabok, regények és filmek sora tanúsítja. Párizsban sajátos személyiség- vizsgálatra kapott megbízást 300 pszichológus és pszichiáter. Voltaképpen csak egyetlen kérdésre kerestek választ: az átlagostól eltérő személyiség mennyire különleges eset? Netán kimutatható rajta az őrültség jele is? Véleményüket könyvben tették közzé a neves professzorok. Igaz, jónéhány vizsgálati alanyukról korábban is tudni lehetett, hogy defektes; hogy Berija, a szovjet titkosszolgálat főnöke szexuálisan perverz, Ceau- sescu, a román diktátor paranoiás, fokozatosan kialakuló téveszmerendszer őrültje volt. Churchillről azonban nyilván nem gondolták a hálás angolok, hogy: „A gyermekkorához kapcsolódó kisebbségi érzésben szenvedett”. Mindenesetre Hitlert legyőzte, akiről viszont azt írják, hogy szexuálisan tévelygő, mazochista, önkínzó volt. Sztálinról egyértelműen kimondják, hogy „intellektuálisan erősen korlátolt volt, paranoiás tünetekre utal a kritika könyörtelen elfojtása, a megalománia és a bizalmatlanság. Kegyetlensége az abszolút hatalomból következett, elzárkózottsága beteges tünetnek is tekinthető.” Thomas Mann érzelmi bizonytalanságának jelét látják abban, hogy a homoszexualitás ugyanúgy jelen volt az életében, mint a heteroszexualitás. Rita Hayworth, az amerikai revüfil- mek felejthetetlen sztárja egész életét végigkísérte a zsarnok apa hatása, arra kényszerítve őt, hogy kétes értékű szerepeket vállaljon. Edith Piafról, a franciák halhatatlan énekesnőjéről azt írják, hogy szorongó, erkölcsi gyötrődés kínjai közepette élő, a csődtől folyton szorongó ember volt és mint művész egyértelműen hajlamos volt a ripacsko- dásra. A rock koronázatlan királya, Elvis Presley egyszerűen gyerekes nagyzási hóbortban szenvedett, egészen a haláláig. Konstantin helyett Hadrianus Róma egyik legismertebb emlékművét, a Colosseumnál álló Konstantin Diadalívet nyilvánvalóan nem Konstantin császár emeltette. A legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint ugyanis az emlékmű nem 315-ben került a helyére, amint azt eddig feltételezték, s így nem dicsőítheti Konstantinnak az ellencsászár, Maxentius fölött a Pontos Milviusnál aratott győzelmét sem, amint azt a történetírók 1600 esztendeje állítják. Olasz lapjelentések szerint ezzel szemben a Diadalívet már két évszázaddal korábban, Hadrianus császár uralkodása alatt emelték. „Át kell írni a művészettörténeti könyveket és az útikalauzokat” - kommentálta a bejelentést a la Republica. A legújabb régészeti megállapításokkal, amelyek megerősítik a korábbi kétségeket, a régészeti Kutatások Pápai Akadémiájának három tudósa állott elő. „Konstantin számára nem is emeltek diadalívet” - vélkedett Alessandra Melucco régész. A valóságban az emlékművet 118 és 138 között állították fel Hadrianus császár kezdeményezésére, valószínűleg egy még régebbi diadalív alapjaira. Konstantin császár történelmi jelentőségű győzelme után valószínűleg csak átkeresztelték a diadalívet, - feltételezik a kutatók. Ez a hároméves kisfiú, Seini Nakayama 6 éves testvérével együtt túlélte a borzalmas japán repülőgép szerencsétlenséget, amelynél csupán hatan menekültek meg. Gyors gyógyulása csodával határos. A közhit talán minden érzelemnél többnek, nagyobbnak tartja azt a sokszor elementáris erővel megnyilatkozó érzést, amellyel az anya félti, óvja, gondozza kicsinyét. Anyai ösztön - mondjuk, ha az édesanya szinte telepatikus ráhangolódással a legapróbb jelekből is biztonsággal tudja kicsinye örömét-bánatát. A szakember azonban az érzelmek világát is az objektív, igazolható és ellenőrizhető tények alapján térképezi föl.-A tudományos vizsgálódások eredményei ellene mondanak a közhiedelemnek - mondja dr. C. Molnár Emma, a pszichológiai tudományok kandidátusa.- Egyszerűen fogalmazva: anyai ösztönről, mint kimutatható és meghatározható fogalomról nem beszélhetünk. Az Anyai ösztön, vagy „csak” anyai szeretet? édesanyák gyermekeik iránti megejtően önfeláldozó és erős érzéseinek „forrásait” egy angolszász pszichológus híressé vált állatkísérlete segített föltárni. Ennek során újszülött majomkölyköt minden kívánalomnak megfelelő környezetben helyeztek el, ahol majmot utánzó - még tejet is adó - szőrbábú helyettesítette az igazi majom-mamát. A mesterséges anya társaságában nevelkedett majomlányka azután természetes környezetében egyáltalán nem tudott beilleszkedni társai közé, s amikor megtermékenyült, kölykét nem táplálta, nem gondozta - egy ízben földhöz is csapta. Mindez arra utal, hogy amit anyai ösztönnek tartunk, az voltaképp egy nagyon fontos tanulási folyamat eredményeként elsajátított viselkedési forma. Ezt a gyermek a szüleitől, nagyszüleitől látja, tanulja el az együtt átélt évek során - példák, emlékek, élmények sokaságából. Vagyis a lányok nagyrészt olyan anyák lesznek, amilyen saját édesanyjuk volt. Kivételek persze adódnak - a többséget azonban valóban ez jellemzi. így például kimondottan odaadó édesanyák lányaiból lehetnek rossz anyák, de az ilyen ritka esetek hátterében rendszerint valamilyen családi, egyéni konfliktus, súlyosabb esetben tragikus életfordulat húzódik meg.- Ezek szerint az anyai ösztön a család közösségében kialakult és megtapasztalt kapcsolat - föltehetően párosulva az anyai szeretettel.- Igen, de a pszichológus szemével nézve az anyai szeretet is nagyon összetett érzés. Összegeződik benne az igény, hogy a gyermek biztonságban legyen, a készség, hogy a gyermek egészségéért, szenvedésektől való megóvásáért szükség esetén minden áldozatot meghozzon. Benne foglaltatik még az is, hogy megfeleljen a környezetben, a társadalomban a példás édesanyáról kialakult elvárásoknak.- sz. m.-