Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-09 / 127. szám
1994. május 9., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Mázsák, forintok, dátumok Mennyit ér a garantált ár? A jelenlegi külpiaci helyzetben lehetetlen magasabb árat kérni a sertéshúsért Fotó: Läufer László Május 9-13. Az MTA közgyűlése Szabó János földművelésügyi miniszter az április 22—i Magyar Közlönyben hirdette meg az élelmezési célú búza, a takarmánykukorica, a vágósertés és a vágómarha garantált árait. Régóta vártak erre a termelők, ám a szeptember 15- ével meghirdetett felvásárlási kezdet nem igazán felel meg az érdekeiknek. Tóth Istvánt, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetség (MOSZ) tanácsosát arról kérdeztük, milyen következményekkel jár e késői felvásárlás.- A MOSZ eleve alacsonynak tartja a búza 8200 forintos garantált árát, mivel nem fedezi a termelői költségeket - mondja a tanácsos. - A tavalyi egyeztető tárgyalásokon a MOSZ javaslata 8500 forint volt. A szeptember 15—i felvásárlási időpont pedig azt is jelenti, hogy a 8200 forint még kevesebbet ér, mert ez az eredeti egyeztetés szerint július 1-jei ár volt. Nyilvánvaló, hogy a három hónap alatt készletezési, tárolási költségek jelentkeznek, s ezek a termelő zsebét terhelik. Ha visszaszámoljuk, akkor a 8200 forintból 7800 forint körüli ár realizálódik. A termelő kiszolgáltatottsága- Idén búzából közepes termés várható. Mivel a termelők finanszírozási gondokkal küszködnek, nincs tartalékuk, nem tudják a búzát stratégiai céllal értékesíteni, és sok esetben a pénzre azonnal szükségük van - folytatta Tóth István. - A termelő tehát arra kényszerül, hogy a betakarítás után - szeptember 15—éig - felkínálja bárkinek, bármilyen áron a terményét. Tehát kiszolgáltatottá válik, mert nem tudja kivárni az állami felvásárlás időpontját. Ez még atekintetben is zavaró, hogy olyanokat is értékesítésre kényszerítenek, - mivel nem jutnak folyamatos pénzbevételhez és a búza nem tartja az árszintet - akiknek egyébként a saját felhasználásukat a későbbiekben ebből a búzából kellene fedezniük, s az olcsón eladott búzát sokkal drágábban vásárolják majd vissza.- A MOSZ-nak az a javaslata - hangsúlyozza Tóth István - hogy az államnak július 1—jé- től szeptember 15-ig intervenciós felvásárlást kellene alkalmaznia úgy, mint tavaly. Az állam minden felajánlott mázsa búza után fizesse ki a garantált ár felét, azaz 4100 forintot, s három hónap múlva a termelő eldöntheti, visszavásá- rolja-e termékét, vagy eladja azt az államnak garantált áron. Ez kiegyenlítené azt a hátrányt is, amit a termelő minden évben kénytelen elszenvedni: egyszerre, nagy tömegben zúdul a piacra a termék. A MOSZ tehát úgy látja, hogy a szeptember 15—i időpont piaci zavart fog okozni, amit további pénzekkel, exportszubvencióval kell majd levezetni. Ha ugyanis 4 millió tonna búza terem, akkor 500- 800 ezer tonnát ki kellene vonni a piacról, hogy ne legyen mérhetetlen túlkínálat, ne menjenek le az árak. Ez, úgy látszik, hogy a tárcának nem lényeges szempont, ám a következményeivel szembe kell majd nézni. Öt megyében túlkínálat- A vágósertéssel a helyzet a következő, s ez összefügg a vágómarha kérdésével - folytatta a tanácsos -. A hús termékpálya szabályozásában 1993-ban egy lényeges elem, az export szubvenciós kulcs mértéke változott. A tavalyi év második felétől a 10-15 százalékos nem normatív támogatás megszűnt. Ez azt jelenti, hogy az exportszállításokban ennyivel magasabb árat kellene elérni, ami a jelenlegi külpiaci helyzetben lehetetlen. Ennek következtében öt megyében - Békés, Szolnok, Zala, Bács, Somogy - a rendkívül lecsökkent sertésállományból sem vásárolnak fel a felkínálás ütemének megfelelően a termelőktől, tehát túlkínálat mutatkozik. Ezt jelzi az is, hogy csökkennek a vágósertés felvásárlási árai. A vágómarhával kapcsolatban: a Húsipari Szövetség javaslata szerint, az 1993. évi 20 ezer tonnás csontos marhahúson felül idén 12 ezer tonnával több marhahúst hozzunk be, tehát összesen 32 ezer tonnát. Javaslatukat azzal támasztják alá, hogy a belföldi piac ellátásához, illetve a külföldi értékesítés szempontjából erre szükség van. A MOSZ úgy látja, semmi nem indokolja, hogy több mint 50 százalékkal magasabb csontos marhahús import jöjjön be az országba, mert a belföldi piacon most is megfelelő a kínálat, a tavalyi import hús sem fogyott még el, így nincs szükség még több marhahúsra. Az agrárpiaci bizottság tárgyalásain sikerült annyit elérni, hogy a 32 ezer tonna csontos hús valós igényét megkérdőjelezték. Tavaly import csontos marhahús jött be az országba, amit mélyen a belföldi ár alatt vásároltak. S azt már Tóth István teszi hozzá, hogy az import húsok minősége gyengébb a hazai húsénál. Ezzel viszont irreálissá teszik a hazai árakat, mivel ezek az importhúsok magas támogatást élveznek.- Az 1994. évi állatlétszám is jelzi, hogy nem állt meg a csökkenő tendencia. A marha, a sertés és a juh genetikai cseréjéhez adandó állami támogatás mindenképpen jó szándékot tükröz - hangsúlyozza Tóth István -, ám az ehhez biztosított 1 milliárd forint csak a jövőben fogja éreztetni hatását. Ameny- nyiben a pénz a termelőhöz jut el, akkor segíti a minőségi cserét. A szarvasmarha és a juh állománynál növekedéshez kötötték a támogatást. Itt viszont már megkérdőjelezhető az, hogy el- érik-e a kívánt célt, ugyanis az újonnan beállított jó állomány mellett megmaradnak a lecserélésre váró rosszabb minőségű állatok is. A jelent is támogatni kellene-A sertésnél a támogatást cseréhez kötik. Ám elgondolkodtató, hogy anyakocánként kap ugyan 5 ezer forintot a termelő, de a többetköltséget a „magasabb hústartalmú” sertés felvásárlási árában nem fizeti meg a húsipar. Az országosan meghirdetett minősítési program egyelőre nem érezteti hatását. A mai magyar valóság egyébként az, hogy hetente 6-7 ezer anyakocát kínálnak fel vágásra, ami kétszerese a korábbi időszaknak. A mostani anyakocaállomány 360-370 ezer darab (tavaly 450 ezer darab volt). A rendelettel csak akkor állítható meg az állatállomány rohamos csökkenése, ha egyéb feltételek is változnak a sertéságazatban - összegezte végül a MOSZ állás- foglalását Tóth István. H. Gy. A Magyar Tudományos Akadémia ez évi rendes közgyűlését május 9. és 13. között tartja - jelentette be Kosáry Domokos. Az MTA elnöke elmondta: a tudományos közgyűlés öt alapelv köré csoportosítja tennivalóit. Szó lesz az Akadémia, mint köztestület önkormányzatáról; az akadémiai vagyonról, miután a közelmúltban elfogadott akadémiai törvény értelmében visszakapja a vagyonát; az intézeti vagyon viszont - az akadémiai kezelői jog fenntartásával - állami tulajdonban marad. A törvény kimondja azt is, hogy az Akadémia önálló fejezet az állami költségvetésben. A résztvevők áttekintik a kutatóhelyi hálózat helyzetét, amely továbbra is az Akadémiához tartozik. Negyedik alapelv az egyetemekkel való együttműködés. Kosáry akadémikus ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: jobb lett volna, ha a felsőoktatási és az akadémiai törvény egyszerre születik meg, de a még meglévő ellentmondáA bűnözési hullám, épp úgy, mint nyugaton, ma már nem kíméli a magyarországi pénzintézeteket sem. Innen a kérdés: hogyan őrzik a bankokat? Aki válaszol: Bodrogi Ferenc, az OTP biztonsági főnöke. ,- Mintegy két éve fogtunk hozzá a biztonsági rendszerünk általános korszerűsítéséhez. A bank vezetése időben felismerte, hogy enélkül a pénzintézetnél elhelyezett betétállomány és a személyzet biztonsága is veszélybe kerülne. Az első bankrablási kísérletek rávilágítottak a lehetséges veszély- forrásokra, a bűnözés új irányaira. Sajnos a feltevések beigazolódtak, sőt egyes erőszakos bűncselekmény típusok a vártnál jobban elszaporodtak. Új, nálunk korábban ismeretlen módszerek is megjelentek az alvilág eszköztárában.-A csalásokra gondol?- Ezek ugyan a bűnözés sze- lídebb formái, de roppant nagy károkat okozhatnak. Sokkal veszélyesebb a bankjegyek, az értékpapírok hamisítása, vagy mondjuk a komputeres bűnözés. Ezen a számítástechnikai rendszerek elleni ún. intelligens támadási kísérleteket értjük. Sokan emlékeznek még arra a több milliós rablásra, amit a mágneskártyás pénzkiadó automaták ellen ezzel a módszerrel követtek el. Ezért is kellett a legkorszerűbb technikát bevetnünk a biztonsági rendszerünk kiépítésekor. A „profi” bűnözés ellen csak profi módon lehet védekezni.-Magyarországon két évvel ezelőtt még alig akadt profi biztonságtechnikai szakértő. Misek. sem akadályozzák a Rektori Konferencia és az Akadémia elnökségének együttműködését. Ötödik kérdés a tudományos fokozatok, a minősítés kérdése, mivel megszűnik a Tudományos Minősítő Bizottság és a továbbiakban a szakma - az egyetemek és az Akadémia - dönt a tudományos fokozatok odaítéléséről. Kosáry Domokos hangsúlyozta, hogy a június 30-án életbe lépő törvény értelmében el kell készíteni az Akadémia új alapszabályát, és októberre össze kell hívni az új közgyűlést, majd Doktori Tanácsot kell választani. Az Akadémia feladatai közé tartozik a rehabilitáció kérdése, illetve a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia helyzetének tisztázása is. Az MTA elnöke egyébként fontosnak tartaná a Teológiai Akadémia életre hívását is. Az akadémiai osztályok május 17-ig tartják meg tudományos üléseiket. lyen mintára, hogyan építették fel a rendszert?- A nyugat-európai országokban tanulmányoztuk a leg- korszerű eszközöket s erre építve az OTP rendszerét már saját erőből alakítottuk ki speciális biztonsági ismeretekkel rendelkező villamosmérnökök, építészek, számítástechnikusok, jogi és igazgatási szakemberek segítségével. A mechanikai és az elektronikai védelem mellett minden fiókunknál felállítottuk a fegyveres biztonsági őrszolgálatot is.-Ebben a versenyben kinek van most előnye, a rablóknak, vagy a pandúroknak?-Úgy érzem, most nekünk. De lehet, hogy holnap már másképp áll. a mérkőzés,- Milyen szempontod alapjan választják ki a biztonsági őröket?-Az alkalmazás elsődleges szempontja: a büntetlen előélet, de az erkölcsi követelmények mellett a pszichikai és fizikai alkalmasságot is vizsgáljuk. Korábban bankunk több külső céggel is próbálkozott, de a vállalkozók nem állnak jót minden emberükért.Ezért magunk alapítottunk egy őrző-védő vállalkozást.-A biztonsági szolgálat mit véd elsősorban: a pénzt vagy az alkalmazottak életét?- Az emberi életet. Az ügyfeleink és a munkatársaink biztonsága a legfontosabb! Éppen ezért nemcsak az őrszolgálatnak, hanem valamennyi dolgozónknak pontosan ismernie kell a rendkívüli helyzetekben megkövetelt magatartási formákat. N. Zs. |i Idén hazánkban közepes termés várható búzából Bankvilág Lépéselőnyben a pandúrok Tapasztalatszerzésen három országban Ők hogyan csinálják? A borutak nem az alkoholizmust propagálják „Épül” Magyarország első borútja: természetesen csak képletesen, hiszen földrajzi értelemben a Palkonya-Villány- kövesd-Villány-Siklós-Mária- gyűd útvonal bejárható. Mi kell ahhoz, hogy borúttá váljon? Erre voltak kíváncsiak azok a polgármesterek, szőlészeti, borászati, idegenforgalmi szakemberek, akik a közelmúltban - a megyei közgyűlés és a Bortermelő Régiók Európai Konferenciájának támogatásával - három országban jártak. Németországban a Rajna vidéke, Franciaországban Élzász és Ausztriában a stájer borvidék volt az úticél. A résztvevők közül hárman - Mátis István, a Baranya Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke, Becker Leonóra, Palkonya polgármestere és Sarkadi Eszter, a Baranya Megyei Idegenforgalmi Információs Hivatal munkatársa - mondták el tapasztalataikat. Ezeken a nagy szőlészeti, borászati hagyományokkal rendelkező vidékeken 40-60 esztendeje járhatók be a borutak, amelyek túl azon, hogy lehetőséget biztosítanak a finom nedűk fogyasztásához, kulturális, idegenforgalmi programokat is nyújtanak a résztvevőknek. A geográfiailag összetartozó települések - a németországi Pfalz- ban például nyolcvan kilométer hosszúságban húzódnak ültetvények - lakóinak egy része valamilyen módon kötődik a szőlészethez, a borászathoz, amely megélhetésüket nyújtja. Kézenfekvő volt számukra, hogy e gazdasági tevékenységet bővítsék, s kiegészítsék vendéglátással, különféle programok szervezésével. Fontos, hogy ezt nem egyedül, vagy ha úgy tetszik a családok külön-külön teszik, hanem egymással szövetkezve. Mert azt a Baranyából érkezettek láthatták, nincs minden gazdának saját palackozó üzeme, a reklámot sem egyénileg végzik, mint ahogy a tavasztól, késő őszig tartó kulturális programokat sem a családok szervezik. A jó borok, a színvonalas vendéglátás mellett ugyanis nagyon fontosak a kísérő rendezvények, a rendszeres népművészeti vásárok, népitáncesték, mulatságok .. . S persze mindezeknek a megfelelő propagandája. Nem a cél, hogy a borutak végigjárása után a résztvevők alkoholos mámorban dőljenek ágynak, de az igen, hogy az egy vagy több napos tartózkodás után megismerkedjenek a szőlő termesztésével, a fajtákkal, a borászattal, a kiváló borokkal, az e vidéken élők hétköznapjaival, hagyományaikkal, szokásaikkal, kultúrájukkal. Vitathatatlan - hangsúlyozták a tapasztalatok között -, hogy a borút programok a nálunk még formálódó, de egyre népszerűbbé váló falusi turizmus részei lesznek. Németországban, Franciaországban és Ausztriában ugyanis a borutak „végigjáróinak” döntő többsége hazai vendég. Nálunk sajnos egyelőre a külföldi érdeklődésre lehet csak számítani, mert a tömeges méretű hazai turizmus még odébb van... A vállalkozóknak azt is tudomásul kell venni, hogy a borutak nem kínálnak gyors meggazdagodást, biztos megélhetést viszont igen. A külföldön szerzett tapasztalatok alapján folytatódik a baranyai borút „kiépítése”. Roszprim Nándor------------------j B orút-kapú a német-francia határ közelében. A.
