Új Dunántúli Napló, 1994. május (5. évfolyam, 120-148. szám)
1994-05-08 / 126. szám
Huszonnégy állomás jelzi a vihar közeledtét a Balaton környékén Ha másodpercenként villan, veszély van Kísérleti jelleggel a Velencei tavon is bevezetik a fényjelző-rendszert Néhány évvel ezelőtt debütált a viharjelző rendszer a Balaton környékén. Akkoriban nagyon sokan kifogásolták: nappal a fényjelzéseket alig-alig látni, sokkal jobb volt a hangjelzés, arra legalább mindenki felfigyelt. Igen ám, csakhogy a jelzőrendszer átalakítására mindenképpen sort kellet volna keríteni, a rendszerváltással ugyanis a rakéták utánpótlása is megszűnt, meg aztán túlságosan drága is volt a meghatározott jelzőhelyeken direkt erre a célra fenntartani ügyeleteket. Igaz a fényjelző rendszer kiépítése sem került fillérekbe, erre viszont csak egy alkalommal kellett nagyobb összeget költeni, ezt követően már szinte automatikusan működnek az Országos Redőrfőkapitányság kezelésében lévő viharjelzők. Az viszont kétségtelen, a strandolok, a vizen közlekedők kezdetben nehezen szoktak hozzá, hogy figyelniük kell a jelzésre. A Örszágos Meterológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumában kérdésünkre elmondották, az eddig történt vízibalesetek kivizsgálása során a tragédiák előidézőjeként sohasem szerepelt a jelzőrendszer hibája, a figyelmetlenség, nemtörődömség és az ittas fürdőzés, csónakázás volt legtöbbször a halálesetek okozója. Az idén csak annyiban változik a jelzők működtetése, hogy korszerű számítógépekkel vezérlik, dolgozzák fel a hét meterológiai mérőhelyről érkező adatokat. Ezt a változást az emberek észre sem veszik, a veszélyhelyet megítélésének gyorsaságában viszont nagyjelentőségű ez a beruházás. A szabályok egyébként változatlanok. Elsőfokú a viharjelzés, ha a sárga fény percenként 30-szor villan fel, ekkor a parttól 500 méternél nagyobb távolságra nem szabad fürödni. A másodfokú viharjelzés esetén másodpercenként villan a sárga fény, ebben az esetben a parttól legfeljebb 100 méter távolságra lehet csak a vízben lubickolni. Egyébként nem szűnt meg teljesen a hangjelzés sem, a fényjelzők figyelemfelkeltő hatásának fokozására az S.O.S Zamárdi Regionális Rádiós Segélyhívó Alapítvány kezelésében a nappali órákban Siófokon és Za- márdiban hangjelzők is figyelmeztetik a vízben és a vízparton tartózkodókat a másodfokú viharjelzés elrendelését. Érdemes volna ezt a kiegészítőt a nagyobb fürdőhelyeken bevezetni, erre viszont sem az önkormányzatoknak, sem a meterológiai szolgálatnak nincs pénze. A kiadott viharjelzéseket a Balaton térségére vonatkozó időjárás előrejelzésekkel együtt a hírközlő szervek (a Magyar Rádió, Sió-TV) is nyilvánosságra hozzák. A viharjelző obszervatórium pedig részletes, 12 órás időjárás előrejelzéssel áll az érdeklődők rendelkezésére. A másik nagy dunántúli tavunkon, a Velencei-tavon tavaly már kipróbálták, de az idén is csak kísérleti jelleggel működtetik rendőrségi közvetítéssel a fényjelző rendszert, amelyet május elsejével indítottak. B. G. Elhagyott kastély a Rinyán túl Mit tehet az önkormányzat, ha nem tulajdonos? Hangulatos parkban árválkodik a romos, üresen hagyott kastélyépület Fotó: Läufer László Zsibriki találkozó Négy évvel ezelőtt gyorsan híre futott az országban, hogy a Tolna megyei Zsibriken drogos, alkoholista fiatalokat fogadnak maguk közé, s nagy családként létezve segítik őket abban, hogy vissza találjanak a rendezett életútjukra. Az Erdős Eszter református lelkész által vezetett Zsibriki Rehabilitációs Otthonban azóta sokan megfordultak. Tegnap nyílt napot tartottak Zsibriken, találkozóra invitálva a hasonló célú intézményeket, a testér- otthonokat és mindazokat, akik egykor itt voltak. Csaknem kétszázan vettek részt a tapasztalatcserén. Köztük a jelenleg itt lakó kilenc fiatal. Díjkiosztás a Helikonon Második alkalommal rendezték meg a két évvel ezelőtt felújított Helikon Ünnepségeket. Az április 5-6- 7-én megrendezett Balaton melléki rendezvényen az ország diákjai versengtek a különböző kategóriában megszerezhető díjakért. A tegnap megtartott eredményhirdetésen kiderült, a különböző kategóriákban szép eredményeket értek el a dél-dunántúli megyék ifjúságát képviselők. Kamarazenében arany fokozatot ért el a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium fuvola duója, hangszerszólóban Papp Dániel, a kaposvári Toldi LTP. gimnázium tanulója, vegyeskarban aranyfo- kozatot kapott a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium leánykara, kamarakórus kategóriában aranyfokozatot kapott a pécsi Széchenyi Fiúkar. Múltunkat őrző szép épületek sorsa anyagi eszközök hiányában egyre bizonytalanabbá válnak. A nagyatádi szoborpark mellett emelkedő szép eklektikus kastély még védettséget sem élvez, mert a századfordulón épült kúriák, kastélyok közül csak igen keveset nyilvánítottak műemlékké.(Igaz, a védettség nem jelenti egyben azt is, hogy rendelkezésre áll a felújításához szükséges pénz.) A ma már átjárható, sorsára hagyott Mándl kastélyt a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság három évvel ezelőtt egy budapesti kft-nek adta el. Szeretettük volna megtudni, milyen céllal vásárolták meg a kastélyt, de a kft. már nem található a megadott címen. Bóna József, a SEFA Rt. vezérigazgatója elmondta, sima adás-vételi szerződést köthetett az előző vezetés, mert az épület üresen állt, és nem is műemlék. A budapesti tulajdonossal viszont perben állnak, mert a teljes vételárat még nem kapták meg. A kft-t jelenleg felszámolják és bizonytalan, az eredeti ár hány százalékát sikerül megkapni. Az épület Nagyatádon áll, múltja és értéke van. Akárki is a tulajdonos, a nagyatádiak szeme láttára pusztul el. Hubay Sándor, a város főépítésze, egyben a önkormányzati képviselő is a testületi üléseken többször felszólalt a kastély érdekében. Az önkormányzat az elmúlt év egyik decemberi határozatával helyi védettség alá helyezte a szép épületet.- Mit jelent a helyi védelem?-A tulajdonos együttműködése nélkül nem sokat. Szerettük volna a budapesti kft-vel felvenni a kapcsolatot, sajnos, ez a mai napig nem sikerült. Végül már a kényszerkézbesítés lehetőségéhez fordultunk, de eredményt ez sem hozott - tájékoztatott a városi főépítész. A nyolcvanas évek közepén az erdőgazdaság terveket készített az épület hasznosításara, oktatási központot képzeltek az eklektikus kastélyba, de nem valósultak meg az elképzelések. Egy felüdülést szolgáló környezetben, a város természetvédelmi parkjában áll az épület, funkciójában kapcsolódhatna a város fürdőkultúráját szolgáló intézményekhez, a gyógyfürdőhöz, illetve a gyógyszállóhoz. Somogy megye főépítészétől, dr. L. Szabó Tündétől megtudtuk, Somogyország területén 112 nem védett kastélyt tartanak számon. Az önkormányzatok is szegények, nem biztos, hogy fel tudnák újítani a tulajdonukba került értékes épületeket. A legjárhatóbb út talán, ha egy tisztességes vállalkozót sikerül megnyerni az ügynek, hiszen a nagyatádi kastély exponált helyen fekszik és egyben idegenforgalmi látványosság is. Forth E. Csokonyavisontán a kisebb teljesítményű termálkút (képünkön) 240 liter termálvizet ad percenként, míg a nagyobb kút 470 liter kapacitású, de a feltörő víznek csak egy része kerül hasznosításra a gyógyfürdő medencéiben Fotó: Läufer László „Behűtött” termálkutak A hasznosítás egyedül gazdasági kérdés Az alapképlet: hazánk - és ezen belül a dél-dunántúli régió - gazdag termálvízben. Geológiai adottság: ez a kincs aránylag kis mélységben van. A hévízkészlet átlagos megbecsültségéről egyelőre pedig csak annyit: akadt olyan fürdő, amelynek gyógyvizét fűtésre is használták, majd „szélnek eresztették” ... Erre mondta Schubert József, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztály- vezetője:- A rendelkezésünkre álló készlet nem pótolható! Ha elfecséreljük, kell néhány millió esztendő, amire újból lesz ... Termálvizeinkről nagyon sok adatot tudunk. Abban mégis van kockázat, hogy adott helyen milyen mennyiségben és minőségben találunk. A szakma az egyik válaszpontot a 30 fokban határozta meg: ami ennél melegebb, az hévíz. Ez azonban még mindig nem gyógyvíz: ennek feltételei hosszú és alapos vizsgálatot igényelnek, csak ezt követően adják meg a minősítést. Vagyis van egyszerű ásványvíz és van gyógyvíz. Beszélünk róla: lehetne az idegenforgalmon belül a gyógy- és termálvíz-turizmus kitűnő bevételi forrás. Csakhogy maga a kút megfúrása - bár ez is igen sok pénzbe kerül - elenyésző hányada a tényleges hasznosítás költségeinek. Ez lehet a magyarázata - és mai kényszerhelyzetünkben el is fogadható -, hogy számos termálkút „behűtve” váija, hogy talán majd egyszer a közjónak szolgálhat. Vagyis: hasznosíthatóság hiányában lefojtották a kutakat. Baranyában a legmelegebb használt víz a harkányi, a kifolyásnál 62 fokos. Somogybán Igái vezet, 79 fokkal, a táskái mindössze egy fokkal hidegebb. Ezek azonban már fürdőként szolgálnak. A lefojtott kutak közül például a percenként 650 liter hozamú romonyai kút 56 fokos vizet adna, a pettendi 40 fokosat, a hasznosítatlan somogyiak közül a gálosfai 61 fokos, a gálosfai ugyanennyi. Egy ’91-ben készült tanulmányban olvasom: „A legújabb kutatási adatok szerint igen magas - még a harkányit is meghaladó - szulfid tartalmú vizek találhatók a Mecsektől északra lévő mélykarsztokban.” Ma már azonban a hasznosítás is felettébb bonyolulttá vált: a tulajdonviszonyok átrendeződése miatt. Ami kút korábban tsz-földön vagy tanácsi kezelésben volt, mára magántulajdonban lévő területen található. Ki az a „magánzó”, akinek százmilliói vannak a hasznosításra? Ismét Schubert Józsefet idézzük:-A hasznosítás során nem csak a víz minőségét, de a mennyiségét is védeni kell. Ezért szüntették meg a már említett fürdőnél is, hogy fűtésre használhassák. A vízjogi engedélyt ugyan mi adjuk meg, de a termálvizek hasznosítása nem vízgazdálkodási, hanem egyedül gazdasági kérdés. Ha valakinek van mondjuk 100 milliárd forintja, hogy felfuttassa a hazai idegenforgalmat a fűrdőturiz- musra alapozva, nos, ehhez a szükséges termálvíz-készlet a rendelkezésünkre áll. A pénzhiányon kívül van azonban egy másik akadály is. A használt termálvíz szennyezi a környezetet. Ha túl meleg, akkor is, ha túl sok benne az ásványi anyag, akkor is. Még nem tudni: mi legyen vele, ha már nem kell? Mészáros Attila Érvizsgálatok és műtétek egy japán műszerrel A pécsi érsebészeti osztályon már jól tudják, milyen vizsgálati és műtéti lehetőségeket jelentene számukra egy japán műszer, az angioszkóp. Ez a műszer egyszer már itt volt az I-es sebészeti klinika érsebészetén, s hamarosan megint vissza kapják. Igaz, ismét tesztelési céllal, de az osztály nem titkolt célja, hogy megvásárolják, és itt tartsák.- Ez az angioszkóp egy technikai csúcs készülék - mondja dr. Kollár Lajos, adjunktus, az érsebészeti osztály vezetője. - Lényege, hogy egy vékony katéter segítségével be tudunk jutni az érpályára és megláthatjuk a benne lévő kóros elváltozásokat. De nem csak diagnosztizálásra, hanem műtétekre is alkalmas. Videorendszere az oktatást, a dokumentálást is lehetővé teszi. A pécsiek az elmúlt években rangos helyet vívtak ki maguknak az érsebészetben s ezt a pozíciót nem szeretnék elveszíteni. Jelenleg is itt van náluk egy keringésjavító - Hollandiából származó - készülék tesztelésre, s épp e hét végén Balatonkenesén hozzák létre a Magyar Klinikai Haemorheológiai Társaságot. A társaság a VIII. Magyar Haemorheológiai Kongresszus keretében alakul. A szervezéssel kapcsolatos teendőkkel dr. Kollár Lajost bízták meg. Hazánkban eddig nem volt véráramlástannal foglalkozó tudományos társaság. Nyugat -Európában több, mint harmincéves múltra tekint visz- sza ez a terület. Nálunk a hetvenes évek végétől, pont Pécsett kezdtek vele foglalkozni. Néhai dr. Mátrai Árpád biofizikus az elméleti, Kollár adjunktus pedig a klinikai gyakorlati részével kötelezte el magát. így indult az a tevékenység, amelynek eredményeként jegyzik a pécsi érsebészetet. Az elismertség megtartásához azonban folyamatos fejlesztés szükséges, amelynek anyag és eszköz vonzata is van. Ehhez pedig nem elég a központi támogatás. Az érzékeltetés kedvéért említjük, hogy egy érprotézis műtét költsége legalább 150 000 forint, de ebben az összegben nem szerepel a kivizsgálás költsége. Pedig az időbeni alapos kivizsgálás egyben a megelőzést is szolgálná. Erre is kiváló eszköz lehetne a japán angioszkóp. A 3,5 millió forint értékű műszert részben támogatók adományából tudnák megvásárolni. E célból tartott a napokban Pécsett szakmai ismertető programot a tavaly létrehozott „Alapítvány az érbetegekért” kuratóriuma. A különböző cégek vezetői, képviselői egyetértve a törekvéssel, támogatásukról biztosították az alapítványt. Amennyiben tényleg meg tudják vásárolni az angioszkó- pot a pécsi klinika érsebészete nem csak a megelőző, gyógyító tevékenységében léphet nagyot, hanem a nemzetközi szakmai figyelmet is növelheti. Ä japán cég ugyanis közölte: amennyiben az angioszkóp itt marad, szándékaik szerint Pécsett hozzák létre a kelet-európai továbbképző centrumot, vagyis ide járnak majd a környező országokból tanulni azok a szakorvosok, akik az érbetegségek gyógyítására specializálódnak. T. É. Már működik a Japánból érkezett nagyteljesítményű angioszkóp a pécsi klinikán Fotó: Läufer László 1994. MÁJUS 8., VASÁRNAP Új VDN 3 i t k
