Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-23 / 111. szám
1994. április 23., szombat Irodalom - Művészet 14 aj Dunántúli napló Cliff és Rosie, a New York-i szerelmesek Albert Gábor és Horváth Valéria . Fotó: Vincze Barbara Mockinpott úr és a New York־i szerelmesek megoldások kiürültek, az egyén kizuhan a korábbi biztonságos keretekből - sugallja Weiss. Hogy ez ma aktuálisabb mint valaha, érezteti a fiatalok szén- vedéllyel, ironikus távolságtar- tással teli játéka: elsősorban a rendező, főszereplő Balogh Ró- berté, aki Mockinpott kétségbe- esett igyekezetét, újrakezdéseit hangsúlyozza. Mintha egy mai munkanélküli sorsát pergetné le a mai Magyarországon. Martos Csongor Wurst szerepében egy minden hájjal megkent csavar- gót alakít, akinek legfőbb gondja, hogy a hasát megtömje. Ez az este a modem színház klasszikusainak aktualizálásáról szólt sok invencióval, fiatalos lendülettel és tehetséggel. Gállos Orsolya zásába csomagolja Weiss drá- mai groteszkjét. Mindennek elmondják a nézőt az elején meg a végén is. Nem szembe, csak magnóról és nincs meghaj- lás sem. Csak úgy eloldalgunk, mikor elegünk lesz a szidal- mákból. A bemutatóközönség egyébiránt állta a megpróbálta- tásokat. Mockinpott úr az örök kis- ember, akivel mindig kibabrál- nak, mert kdckázat nélkül meg- tehetik vele. A feleségétől kezdve a főnökén keresztül mindenki. A Jóisten meg angya- lai is közömbösen darálják régi bevált szövegüket, még az Örömóda is üres tingli-tangli- ként szól, Mockinpott úr pedig tovább szenved. A korábban bevált társadalmi szerepek, Cliff az amerikai filmek sofőr- típusa, a kedves fickó, aki nem akar többet, mint futó kalandot. Az est folyamán azonban al- kalmük van egymás lelkének mélyére pillantani, mert kiderül, nemcsak Rosie-nak van lelke, hanem Cliffnek is. Leginkább Albert Gábor találkozik a sofőr figurájával, sok kedves gesztus- sál ajándékozza meg a nézőt. Horváth Valériára a szerző egy passzív, szenvedő, nagyon nő- ies figura eljátszását bízza - nem hiába. Peter Weiss harminc éve írta Mockinpott úr szomorú történe- tét, amit a Pécsi Egyetemi Szín- pad játszik április 25-26-án is, a Harmadik Színházban. A ren- dező-főszereplő Balogh Róbert Peter Handke KözönséggyaláAmerikai színházi profiz- mussal megírt darab A pulóver- gyűjtő, vagyis két hálás szerep. Érinti a nagyvárosban elural- kodó magányt, erőszakot, szó- rongást, környezetszennyezést, emberfaló robotot. Ebben a fe- nyegetettségben kezdődik Ro- sie és Cliff randevúja a lány la- kásán, a játék egyetlen helyszí- nén. Rosie szorong és inkább álmainak mint a valóságnak él. A pulóvergyűjtő olyan bará- tainak ruhadarabjait teszi el em- lékbe, akik többnyire erőszakos halállal halnak meg. Mindez egy amerikai szerelmi történet kerete William Mastrosimone darabjában, amit a Művészetek Háza Sipos Színpadán látha- tunk. A rendező Deme Zoltán, a két főszereplő Horváth Valéria és Albert Gábor, a Pécsi Nem- zeti Színház művészei. Megjelent a Somogy új száma Változatos és olvasmányos tartalommal jelent meg a Ka- posváron szerkesztett kultu- rális folyóirat, a Somogy új száma. A folyóirat élén Ta- káts Gyula meditációja 01- vasható Csokonai Vitéz Mi- hály időszerűségéről. A fo- lyóiratban verssel - többek között - Albert Zsuzsa, Bé- kési Gyula, Bisztray Ádám, Kerék Imre és Pék Pál szere- pelnek; a lírai anyag jellegze- tessége, hogy sok benne a költő- és művészelődök előtt tisztelgő vers. A lapban foly- tatódik Gyergyai Albert sze- mélyes hangú visszaemléke- zése a Nyugat első nagy nemzedékének alakjaira. El- beszéléssel Csemák Árpád és Vitos László jelentkezik. Csányi László esszéje Ver- laine költészetéről szól. Ér- dekes írást olvashatunk az őrség múltjáról Tüskés Ti- bortól. A lap a dokumentumok között közli a kiváló nonfigu- rativ festő, Martyn Ferenc if- júkori, képzőművészeti tár- gyú jegyzeteit, melyekhez kapcsolódnak a lapban a mű- vész rajzai. A folyóirat új számát kiállítási és színházi beszámolók, valamint gazdag könyvszemle egészíti ki. A Somogy a Berzsenyi Társaság kiadásában jelenik meg, megrendelhető és előfi- zethető a társaság irodájának címén (Kaposvár, Honvéd utca 5.). Jelenet a Pécsi Egyetemi Színpad előadásából, a Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása című darabból. A címszerepben Ba- logh Róbert (középen). Fotó: Müller Andrea ״A színház büszke lehet” Neves írók a budapesti könyvfesztiválon A Háry János pécsi bemutatója ötven évvel ezelőtt zött azt is, hogy a zsidó újság- írókat, színészeket és filmeseket törölni kell a kamarából és, hogy április 5-től megkülönböz- tető jelzést kell hordaniok a zsi- dóknak. Mindez megjelent a Pécsi Napló című ״Független politikai napilapéban is, mely április 9-től, húsvétvasámaptól kezdve ezzel az új fejléccel je- lent meg: ״Keresztény politikai napilap.” Hyen körülmények között ke- rült sor április 25-én a Háry Já- nos pécsi bemutatójára. ״A pé- esi színház, bár nagy fába vágta fejszéjét, a feladatát a legfénye- sebb sikerrel oldotta meg. A Háry János úgy került színre Pécsett, hogy arra a színház va- lóban büszke lehet. A rendező színigazgató az egész darabon keresztül olyan díszleteket vo- nultatott fel, amelyeket a kö- zönség tapssal fogadott. A cím- szerepben Benkő Béla úgy állí- tóttá elénk Háry Jánost, mintha egyenesen Garay János mese- alakja toppant volna a színre. Márffi Vera Örzse szerepében varázsolt magyar tavaszt, üde magyar levegőt a színpadra.” A legnagyobb dicsérettel emléke- zett meg a többi szereplőről, a daljáték minden szépségét ér- vényre juttató zenekarról és di- !ágenséről, Szathmáry Endréről a Dunántúl kritikusa sz.g. (Szabó Géza), meglehetősen sematikus, a bemutató jelentő- ségét fel nem ismerő, a kodályi zene mélységeit, az előadás ér- tékeit csak közhelyszerű jel- zőkkel elintéző írásában. A bemutatót követően még ötször játszották a Háry Jánost. Május 6-án este a bombakáro- sultak javára rendezett díszelő- adáson csendült fel, ismét a leg- fényesebb siker mellett - kö- zölte a Dunántúl május 7-én. A május 9-i számban pedig arról tájékoztatta olvasóit, hogy hét- főn megkezdődött 3400 pécsi zsidó kiköltöztetése a gettóba. A Pécsi Napló sem erről, sem a Háry János sikeréről már nem adhatott hírt. Április 16-án je- lent meg az ötvenhárom évfo- lyamot megért és most kor- mányrendelettel betiltott újság 85-ik, utolsó száma. Dr. Nádor Tamás előadásokon is alig százan, százötvenen jelentek meg. Pe- dig a színház vezetése mindent elkövetett, hogy kielégítse a kö- zönséget. Vendégjátékra hívta meg Barabás Sárit, aki a Lu- xemburg grófjában csillogtatta tüneményes énekhangját, vala- mint a Henschel fuvaros című Hauptmann-dráma címszere- pére Kiss Ferencet, aki azokban a napokban került a Színészka- mara élére. Székely György igazgató a legnagyobb meglepe- tésként Kodály Háry Jánosának április 25-i bemutatóját jelen- tette be. Kodály alkotásai, különösen kórusművei ezidőtájt már egyre gyakrabban csendültek fel Pé- esett, elsősorban Agócsy László énekkarainak példamutatására. Emlékezetesen nagyszabású volt a Pécsi Éneklő Ifjúság 1942. május 3-i Kodály hang- versenye. Megérett az idő arra, hogy Kodály daljátékát is meg- ismerhesse a pécsi közönség. Miközben megkezdődtek a színházi próbák, a napilapok nagybetűs címekkel ismertették a zsidóvagyonok bejelentéséről és zár alá vételéről kiadott kor- mányrendeleteket, többek köA pécsi operajátszás történe- tében kiemelkedő dátum 1944. április 25.-e, Kodály Zoltán re- mekművének, a Háry Jánosnak első pécsi megszólaltatása. Baljóslatú, tragikus napokat éltek át akkoriban a pécsiek. A német megszállás napján, már- cius 19-én vasárnap délelőtt a Janus Pannonius Társaság még megtartotta matinéját a szín- házban, melyen Takács Jenő konzevatóriumi igazgató ״Örökszép dallamok” címmel Bach, Mozart, Beethoven, Pa- ganini életéről, küzdelmeiről beszélt. A pécsi művészek tol- mácsolásában felcsendülő me- lódiákat időnként elnyomta az alacsonyan repülő német harci- gépek zúgása. Aztán mélységes csend tá- madt. Csak a gyülekezési tila- lom feloldása után gördülhetett fel ismét a függöny a Pécsi Nemzeti Színházban. Az elő- adások kezdetét 6 órára hozták előre, hogy mindenki időben, még a felzúgó szirénák jelezte légiveszély kezdete előtt haza- térhessen. Ennek ellenére veszedelme- sen megcsappant a színházba járók száma. Még a bemutató PÉCSI NEMZETI A színház korabeli plakátja. Eredetije az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárában. kábítószer-csempészésért. Az ítéletet kegyelemből változtat- ták életfogytiglani börtönre. Saubin tíz év után 1990 októbe- rében szabadult ki, és térhetett vissza Franciaországba. A pró- batétel (Halálos ítélet Malajziá- bán) című könyvét vasárnap a fesztivál helyszínén, a Mátyás teremben dedikálja 15 órától. Béatrice Saubinnel hétfőn az Európa Könyvkiadó boltjában találkozhatnak az olvasók, ahol 16 órától dedikál. (MTI) hont adó Budapest Kongresz- szusi Központban is. Az Európa Könyvkiadó standjánál szómba- tón dedikál, 11.30 órától. Kányádi Sándor: Erdélyi jid- dis népköltészet című antológiá- ját, Lengyel Péter: Macskakő című regényét dedikálja vasár- nap. Az ajánló sorokért a tiszte- lök vasárnap 11 órakor kereshe- tik fel a Kongresszusi Központ Mátyás termét. Beatrice Saubint 1980-ban halálra ítélte a malajziai bíróság Több neves író is vendége lesz a hét végén kezdődő I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál- nak. Az eseményre hazánkba ér- kezik Graham Swift angol szerző, akinek Lápvilág című regényét az Európa Kiadójelen- tette meg. A szerző pénteken, kiadója könyvesboltjában dedi- kálja művét a VII. kerületi Er- zsébet körút 7. szám alatt, 15.30 órától. Az olvasók találkozhat- nak Swifttel a fesztiválnak ottAz írói j elenlétről Interjú Tornai Józseffel, a Magyar írószövetség elnökével sokkal inkább kulturális, mint politikai szerepet játszik. Jóma- gam a mai napig tagja vagyok az MDF-nek, de csak a kulturá- lis bizottság munkájában veszek részt. Köztudomású, hogy a népi-nemzeti táborhoz tartó- zom, noha természetesnek tar- tóm, hogy sokféle nézet létezik. Vallom azonban, hogy minden pártpolitikai igazság relatív igazság csupán. Jó, hogy e rela- tív igazságok kiegészítik egy- mást, de azt találom követendő- nek, hogy egy irodalmi egyesü- let a maga szervezetén belül ne foglalkozzék politikai harcok- kai. A demokratikus változá- sokkal létrejött az uralkodó po- litika kontrollja is a politika szintjén, és Bibó Istvánnal együtt bízom abban, hogy ez a kontroll elvezet a hatalom kor- látozásához is.- Hallhatunk-e a költő, mű- fordító Tornai József terveiről? Tud-e dolgozni az elnöki teen- dők mellett?- Elődeim mind prózaírók voltak e poszton, és az ő munká- juk megsínylette a közéleti kö- telezettségeket. A költő más- ként dolgozik, a vérs mindig íródik, nemcsak akkor, amikor leülök az íróasztalhoz - olyan- kor ugyanis már kész a vers. Az esszéírás nehezebben megy ugyanakkor, mozaikesszéimet írom, és készülök kiadni Kettős- látás címmel, miközben készen áll Mágia és metafizika című esszékötetem és műfordításaim gyűjteménye, a Himnuszok az éjszakához. Gállos Orsolya szemben állt a az egypártrend- szerrel, majd a rendszerrel együtt eltűnt a szembenállás is. Az volna jó, ha végre nem a po- litikai áthallások, hanem az iro- dalmi értékek minősítenék a műveket. Persze, sokan to- vábbra is aszerint minősítenek írókat, hogy ki melyik politikai táborral szimpatizál. Erről az a véleményem, hogy ki-ki a maga pártjában, lapjá- bán politizáljon. Az az író pol- gárjoga. De ebben az egyesü- leiben, amelybe sokféle pártái- lású író tömörül, elképzelhetet- len a napi politizálás. Arra ott van a parlament. Annak a sze- repét nem vállalhatja egy íróé- gyesület, amely se nem ellen- zéki, se nem kormánypárti.-Mégis sokan várták a sző- vétségtől a Magyar Rádióban történtek határozott bojkottját.- Nem értek egyet azzal, hogy több jeles író bojkottálja a rádiót és a televíziót, mivel az egészet, legutóbb például a rá- diósok elbocsátását én belpoli- tikai és nem irodalmi jelenség- nek tartom.- Közismerten régi barátság fűzi önt Csoóri Sándorhoz, és ezzel sokan az ön politikai hova- tartozását is meghatározottnak vélik. Továbbá azt, hogy ez a szövetség irányítását is befolyá- solja. Hogyan éli meg az ilyen vélekedéseket?- Valóban régi barátok va- gyünk Csoóri Sándorral, aki rég visszahúzódott a szorosan vett MDF-politizálástól. A Magya- rok Világszövetsége elnökeként-Sokszor hallani ma írókö- rökben, hogy lehanyatlott a Magyar írószövetség korábbi szerepe, tekintélye. On szerint mit jelent ma ez a szervezet a hazai közéletben?-Jelenlétet mindenek előtt. Az író úgy érzi, hogy az iroda- lom presztízse - egyébként tér- mészetes módon - csökkent, szakrális helyzete profanizáló- dott. E tekintélycsökkenést kár- pótolandó egyesek felkapasz- kodnak a politikai uborkafára. A több mint ezer írószövetségi tag azonban nem ezt a két vég- letet, hanem számtalan politi- kai, világnézeti változatot teste- sít meg. Ennek tudatában látom el az elnöki teendőket. Maga a szövetséghez tartó- zás, ennek mindennapi gyakor- lata azt jelenti, hogy könyvbe- mutatókat, vitaesteket rende- zünk Bajza utcai székházunk- bán, találkozási lehetőséget te- remtünk az írók számára a kol- légákkal, a közönséggel. A ko- rábbi időkhöz képest nagy vál- tozás, hogy tagjaink között vannak a külországokban dől- gozó kollégák is Kárpát-Ukraj- nától Szlovéniáig, Pörto Ricáig. Az írószövetség ennek a földgo- lyót behálózó céhnek kell, hogy sugárzó központja legyen.-Az ön elnöksége idején az élet még a korábbinál is jobban átpolitizálódott. Ebben a kö- zegben hogyan ítéli meg az egyesület szerepét?- Az én törekvésem a szak- szerű működés. A múltban az írók java része frontálisan
