Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-22 / 110. szám

aj Dunántúli napló 27

Gazdaság

1994. április 22., péntek

Belföldi magánszemély legföljebb 300 hektár földet szerezhet

Mit kell tudni a földtörvényről?

Az Országgyűlés egyik utolsó ülésén 149 igen, 62 nem és 19 tar- tózkodás mellett elfogadta a termőföldről szóló törvényt. Az új jogszabály kiterjed az ország területén fekvő valamennyi tér- mőföldre, szabályozza a föld tulajdonjogának megszerzését, il- letve annak tilalmát, a termőföld használatát, hasznosítását, va- lamint minőségének védelmét. Összeállításunkban a törvény legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó passzusait illetve azok értelmezését ismertetjük.

Soványítsuk-e a magyar közigazgatást?

A Közszolgálati Szakszer- vezetek Szövetségének kibőví- tett közgyűlésén az egyik köz- ponti téma volt az érdekvé- delmi körükbe tartozó mintegy nyolcvanezer ember jövedelmi helyzete. Várható-e ezen a té- ren némi javulás? - kérdeztük dr. Szabó Endrét, a 29 szak- szervezet szövetségének elnö- két.- Köztudott, hogy az utolsó három évben az állami költ- ségvetés az inflációt figyelmen kívül hagyva egyetlen fillért sem adott a közszolgálatban ál- lók fizetésének emelésére. En- nek ellenére minden évben ki- harcoltunk némi béremelést. Az elmúlt napokban végre döntött a kormány, hogy az 1995 január elsejére tervezett bérfejlesztést előre hozzák erre az évre.

—Az ellenzéki pártok válasz- tási ígéretei között kiemelten szerepel a közszolgálati appa- rátus karcsúsításának igénye. Mi erről az önök álláspontja?-Az olcsó államigazgatás illúzió. Ha kulturált, színvona- las közigazgatást akarunk, ak- kor tudomásul kell venni, hogy az pénzbe kerül. Lehet ennek az ellenkezőjét követelni, s ez talán hatásos választási jelszó is, de szerintünk nélkülözi a re- alifásokat.- Ön szerint tehát nem ״túl- hizlaltak” a közintézményeink, hivatalaink, önkormányzati apparátusaink ?-Ennek mérésére az adott település lakóinak számát és a település struktúráját szokták összevetni. Ha a hozzánk ha- sonló országok közigazgatását e két paraméter alapján össze- mérjük a mienkkel, kiderül, hogy a hazai közigazgatás egyáltalán nem túlméretezett. Nem egyszer az olcsóbb köz- igazgatást követelő parlament bővítette a létszámot, például amikor az egészség- és a nyug- díjbiztosítás intézményeit kü- lönválasztották. Új, nagy appa- retusokat hoztak létre, amikor megalakították a Kárpótlási Hivatalt, a Vagyonügynöksé- get, hogy tovább ne is soroljam a tárcanélküli miniszteri és a címzetes államtitkári rangok- kai járó hivatali vízfejeket.-Minden megyében önálló műemlékfelügyelőség, vízügyi igazgatóság, és vagy 25 féle hasonló szervezet működik. E téren sem lehetne soványítani?-A megyei önkormányza- tok hatásköre - s ezzel együtt a létszáma is - nagy mértékben csökkent. Ha ezeket a szerve- két a megyéhez tennénk át, ak- kor ott kellene létszámot nö- vélni. A karcsúsítás mindig ér- dekekbe ütközik, s ezek bizony csaknem mindig egymás ellen hatnak.

(koós)

dőt építenek rá, vagy ha öntöző- illetve belvízcsatornát létesíte- nek rajta.

A földvédelmi járulék felét kell fizetniük azoknak, akik például termőföldjükön - enge- déllyel - mezőgazdasági tévé- kenységhez kapcsolódó beru- házást valósítanak meg, vagy haltenyésztésre alkalmas víztá- rozót építenek.

Ezzel szemben a földvédelmi járulék ötven százalékkal növelt összegét róhatják ki azokra, akik árutermelő helynek minő- sülő szőlősüket, gyümölcsösü- két, továbbá a talajvédelmi léte- sítményekkel berendezett, ön- tözhetővé tett termőföldjüket más célra hasznosítják.

9. Kiknek kell földvédelmi bírságot fizetnie ?

Földvédelmi bírsággal sújt- ják azokat a földhasználókat, akik:- a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségüket elmulasztják;- az időleges hasznosítást követően a földet az ingatlan- nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb osztályú termőföldként hasznosítják;-a természetvédelmi terüle- tek művelési ágát engedély nél- kül, vagy attól eltérően megvál- toztatják;- termőföldet engedély nél- kül vagy attól eltérően haszno- sítják.

10. Milyen kötelezettségei vannak az államnak illetve a föld használójának a talaj vé- delmét illetően?

A termőföldről szóló törvény szerint az államnak jelentős sze- repe van a termőföld tenné- kenységének és minőségének a megőrzésében.

így az állam kötelessége a többi között a talajok minőségi állapotának figyelemmel kisé- rése, a talajvédelem irányítása, a talajvédelemre tekintettel lévő gazdálkodás ösztönző támoga- tási rendszerének kialakítása és működtetése.

A föld tulajdonosai, illetve használói számára is szigorú előírásokat tartalmaz a jogsza- bály. Előírja például a termő- föld gazdaságos megművelését és védelmét a természetvé- delmi, környezetvédelmi, víz- védelmi, közegészségügyi és ál- lategészségügyi követelmények figyelembevételével. Talajvé- delmi szakhatósági hozzájáru- láshoz köti a termőföldön meg- valósítani kívánt beruházások engedélyezését és azok üzemel- tetősét, megelőzendő, hogy azok jelentős mértékben vészé- lyeztethessék a környező terüle- tek talajának minőségét.

A törvény előírásainak meg- sértőivel szemben a hatóság el- jár. A kár okozójának - a kárté- tel súlyosságának megfelelő mértékű - talajvédelmi bírságot kell fizetnie. U. G.

gazdasági munka ellenértékét meg kell téríteni. Az elidegení- tési és terhelési tilalommal, il- letve tartási és életjáradéki jog- gal terhelt földek csak a jogo- sultak hozzájárulásával cserél- hetők el.

7. Milyen kötelezettségei vannak a termőföld használójá- nak?

A tulajdonosnak illetve a használónak a birtokában vagy használatában lévő termőföldet a művelési ágnak megfelelően kell hasznosítania, illetve azt termőképes állapotban tartania. A gazdálkodónak nem kell elő- zetes hatósági engedélyt kérnie - kivéve a természetvédelmi te- rületeket -, ha a termőföld művelési ágát meg kívánja változ- tatni. Ezt a tényt azonban min- den esetben be kell jelentenie a földhivatalnak. A bejelentés elmulasztását a törvény bírság kiszabásával, illetve az eredeti állapot helyreállításával szánk- cionálhatja.

8. Kinek kell földvédelmi já- rulékot fizetni?

A gazdálkodó, ha a birtoká- bán lévő termőföldet más célra - például bevásárlási központ, benzinkút vagy parkoló építé- sére - kívánja felhasználni, egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetnie. A járulék mértékét a termőföld minőségi osztálya, illetve aranykorona értéke sze- rint differenciálják. (Nyolcadik minőségi osztály esetén például az AK érték négyezerszerese a járulék.)

A járulék mértékének megái- lapításakor minden olyan meg- kezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a föld me- zőgazdasági termeléssel már nem hasznosítható.

Nem kell földvédelmi j áruié- kot fizetniük azoknak a gazdái- kódoknak, akik a földet enge- dély alapján és annak megfelelő módon használják.

Például ha talajvédelmet szolgáló létesítményt, védőerlapodottak szerint egy bizonyos hányadát - a bérbeadónak tér- mészetben átadja.

A termőföldre részesműve- lési szerződés is köthető. Az ilyen vállalkozás során a szer- ződő felek előzetesen megálla- podnak egyrészt abban, hogy a művelésbe adott termőföldön mit termelnek, másrészt a föld megművelésének a feladataiból - talajelőkészítési munka, szán- tás, vetés, növényvédelem, be- takarítás stb. - milyen részt vál- lalnak, illetve a terményből mi- lyen arányban részesednek.

Mindkét szerződéses forma a kis- és a családi vállalkozások kialakítását segíti elő.

6. Mi az önkéntes földcsere?

Az általános birtokrendezés- ről szóló törvény elkészültéig a tulajdonosoknak az önkéntes földcsere nyújt lehetőséget arra, hogy szétszórt földjeiket össze- vonhassák. A csere minden esetben a termőföld tulajdonjo- gának az átruházását jelenti.

A földtörvény - a csere ille- ték vonzata miatt - különvá- lasztja a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét és a polgári jogi cserét. Az önkéntes föld- csere ugyanis mentes a vissz- terhes vagyonátruházási illeték alól.

Az önkéntes földcsere krité- riuma, hogy a cserepartnerek egyike legalább két földrészlet tulajdonosa legyen és az így lét- rejött csere alkalmával ezek a birtokrészletek közelebb kerül- jenek egymáshoz, művelésük könnyebbé váljon:

A földcsere szervezését a tu- lajdonosok a földhivataloktól is kérhetik, amelyek az eljárásban nem hatóságként, hanem gya- korlatilag szolgáltató szerve- zetként vesznek részt.

Jó tudni: a különböző értékű termőföldek cseréje esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön lévő építmény és más ingó, ingatlan vagyontárgy, nö- vényzet valamint az ott végzett

2. Milyen időtartamra köt- he tő a haszonbérlet?

A földtörvény szerint mind a belföldiek, mind a külföldiek legfeljebb 10 évre köthetnek termőföldre haszonbérleti szer- ződést. Szőlő és gyümölcsös, valamint az erdők esetében a bérleti szerződés időtartama a termelési időszakhoz igazodik, tehát adott esetben 10 évnél hosszabb is lehet.

3. Kik kérhetnek haszonbér fizetési kedvezményt?

Az elemi csapás okozta kár miatt földadó fizetési kedvez- ményben részesülő haszonbér- löt haszonbér fizetési kedvez- mény is megilleti, amelynek összege a földadó mértékénél nem lehet kevesebb . Amennyi- ben a föld bérlője nem részesül földadókedvezményben, és az átlagos termésnek legalább a kétharmadát kár érte, kérheti a bérbeadótól a haszonbér mér- séklését vagy elengedését. Mindkét esetben igényét megfe- lelő időben a bérbeadó tudomá- sára kell hoznia’.

4. Ki mekkora területet vehet haszonbérbe ?

Mind a belföldi, mind a kül- földi magán- és jogi személyek egyaránt legfeljebb 300 hektár, illetve 6000 aranykorona értékű földet vehetnek haszonbérbe. Kivételt képeznek e szabály alól a gazdasági társaságok és sző- vetkezetek, amelyek 2500 hek- tár illetve 50000 aranykorona értékű termőföldet bérelhetnek.

5. Mi a feles bérlet és a ré- szesművelés?

A törvény módot ad arra, hogy a bérlő feles bérleti szer- ződéssel időlegesen használatba vehessen termőföldet, és ennek fejében a termés felét - vagy a bérbeadóval előzetesen megái1. Kik és mekkora földterület tulajdonjogát szerezhetik meg a föld privatizálása során?

A törvény a termőföld tulaj- donjogának megszerzését csak korlátozott mértékben engedé- lyezi. Ennek megfelelően bel- földi magánszemély legfeljebb 300 hektár, vagy 6000 aranyko- róna értékű földet szerezhet. Nem vonatkozik a tulajdonszer- zési korlátozás a törvényes örökléssel, elbirtoklással, ráépí- téssel, kisajátítással és a kárpát- lás során árverés útján szerzett földtulajdonokra, valamint - erre vonatkozóan külön jogsza- bály ad felmentést - az elmara- dott térségek településein fekvő termőföldekre. sem.

Kivételt tesz az új jogszabály a már meglévő, vagy megvásá- rolni kívánt, legfeljebb 6000 négyzetméter nagyságú tanya területén lévő termőföld eseté- ben is. Mentesülnek továbbá a szigorító intézkedések alól mindazok, akiknek a tulajdoné- bán lévő termőföldjét kisajátí- tották, és a kártalanítás össze- gének erejéig földet vásárolnak, vagy a közös tulajdon megszün- tetése útján szereznek önálló földtulajdont.

Akiknek a törvény hatályba- lépésekor már van a birtokuk- bán termőföld, de szeretnék azt gyarapítani, a meglévő és a bel- földi magánszemélyek számára engedélyezett föld nagysága és aranykorona értéke közötti kü- lönbözet erejéig szerezhetnek tulajdont.

A belföldi jogi személyek termőföldtulajdont nem szerez- hetnek. Kivételt képeznek e szabály alól az állam, az ön- kormányzatok, a közalapítvá- nyok, valamint az erdőbirtokos- sági és legeltetési társulatok. Mentesülnek a tulajdonszerzés korlátozása alól az egyházi jogi személyek is, ha végrendelke- zés, illetőleg ajándékozási, öröklési, gondozási szerződés alapján szerzik meg a tulajdon- jogot az adott termőföldre.

Az új jogszabály nem teszi lehetővé, hogy külföldi magán- és jogi személyek bármilyen módon termőföldre, illetve a védett természeti területre tulaj- donjogot szerezzenek. E szer- zési tilalom azonban nem vo- natkozik arra a földre, amely- nek tulajdonjogát a külföldi a korábban meglévő termőföldjé- nek kisajátítása során kapott kártalanítási összegből vásá- rolja meg, vagy ha a meglévő földtulajdonát másikra cseréli el. Ez esetben reájuk is ugyan- azok a szabályok vonatkoznak, mint a belföldi magánszemé- lyekre.

A tulajdonosnak a földet hasznosítani, termőképes állapotban tartani kötelessége Fotó: Szundi

Az exportőrök érdekében

Most mi kérjük a COCOM-listát?

Konj unktúra-j elentés

Visszafogni a felhasználást

eszükséges diplomáciai lépése- két. Egyúttal felhatalmazást ad- tak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének is, hogy tárgyaljon a COCOM utódszervezet termékellenőr- zési jegyzékének kidolgozásá- ról és a nemzetközileg egyezte- tett listát teijessze a kormány elé.

Magyarország csatlakozása lehetővé tenné a magyar expor- tőrök érdekeinek hatékonyabb képviseletét. Mindebben már segítőkre is találtunk, ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai úton tájékoztatta hazánkat az új exportellenőrzési rendszer létrehozása érdekéké- ben folytatott egyeztető tárgya- lásokról és felajánlotta segítsé- gét abban is, hogy felvételt nyeljünk az utódszervezetbe.

N.Zs.

kát képviselő műszaki berende- zések, fejlett számítástechnikai, híradástechnikai repdszerek szerepeltek.

Az új exportellenőrzési rend- szert a régi COCOM országai, valamint Oroszország hozza létre. A jövőben azonban vala- mennyi, exportellenőrzési rend- szert működtető közép- és ke- let-európai ország, valamint a harmadik világ államai is csat- lakozhatnak a COCOM utód- szervezetéhez.

A Kormányszóvivői Iroda tá- jékoztatása szerint a Magyar Kormány úgy ítélte meg, hogy hazánk nemzetbiztonsági érdé- keivel, külpolitikai és külgazda- sági törekvéseivel összhangban áll a csatlakozás ehhez az új ex- portellenőrzési rendszerhez. Ezért felhatalmazták a külügy- minisztert, hogy tegye meg

A COCOM 17 tagországának képviselői az elmúlt év novem- herében megállapodtak abban, hogy a szervezet eredeti forrná- jában idén március 31-ével megszűnik. Döntöttek arról is, hogy a későbbiekben új expor- tellenőrzési rendszert hoznak létre.

Az eredeti COCOM (Coordi- nating Commitee for Multilate- ral Export Controls) többoldalú exportellenőrzést koordináló bizottság volt, amely a NATO-tagállamok - Spanyol- ország és Izland kivételével - és Japán részvételével működött Párizsban. 1950-ben hozták létre azzal a céllal, hogy meg- akadályozzák egyes termékek, árúcikkek exportját a szocialista országokba. Az úgynevezett COCOM-listákon főként kato- nai felszerelések, csúcstechniegyensúlytalanságok az idén ne ismétlődhessenek meg.

Tavaly ugyanis példátlan mé- retű, 3,4 milliárd dollár értékű folyó fizetési mérleg deficit alakult ki. Ez elsősorban annak volt a következménye, hogy az export 1,8 milliárd dollárral csökkent, s az idegenforgalmi egyenleg is 152 millió dollárral romlott. A 3,4 milliárd dolláros fizetési mérleg-deficit a GDP 9 százalékával egyenlő. Ezt azt jelenti, hogy az elmúlt észtén- dobén a belső felhasználás 9 százalékkal haladta meg a bel- földi termelést. Ezt a különösé- get kell az idén csökkenteni az általuk javasolt intézkedések révén. így az ipari termelés 1994-ben 3-4 százalékkal nö- vekedhetne, s ugyanilyen mér- tékben bővülhetnének a beruhá- zások.

szakértők 10-15 százalékos reál-leértékelést javasolnak, ami nominálértékben 35-40 százalékos devalvációt jelent. Úgy számolják, hogy ebben az esetben a fogyasztói árak 1994-ben 25 százalékkal emel- kednének.

Számításaik szerint, ameny- nyiben a régi, illetve az új kor- mány meghozná a szükséges in- tézkedéseket, úgy a GDP 2 szá- zalékkal csökkenne az év fo- lyamán, s az év végére 2-2,2 milliárd dolláros fizetési mér- leghiány alakulna ki.

Ahhoz azonban, hogy ne in- dúljon be egy ár-bérspirál, mindenképpen szükség van át- fogó bérmegállapodás megkö- tésére.

Ezek a stabilizációs intézke- dések azt szolgálnák, hogy a múlt évben létrejött pénzügyi

Amennyiben a kormány foly- tatja eddigi gazdaságpolitikáját és nem csökkenti a belső likvi- ditást, úgy az év végére a folyó fizetési mérleg hiánya eléri a 3 milliárd dollárt. Ezt még el tudja viselni a gazdaság, ám va- lószínűleg jövőre nagymérték- ben megnövekednek az adós- ságszolgálati terhek. Ezért sür- gősen szükségessé válna a belső felhasználás mintegy 5 százaié- kos visszafogása. Ezt tártál- mázzá a Kopint-Datorg leg- újabb, ez évre vonatkozó kon- junktúra-jelentése.

A Kopint-Datorg szakértői szerint olyan kormányzati in- tézkedésekre lenne szükség, amelynek eredményeként kis- mértékben csökkenne a hitelki- bocsátás, emelkednének a betéti kamatok és jelentősebb forint- leértékelésre kerülne sor. A