Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-22 / 110. szám
aj Dunántúli napló 25 Riport 1994. április 22., péntek A Föld napja ״ ... és hajtsátok birodalmatok alá és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszó-mászó mindenféle ál- latokon. ” (Mózes, I. 22.) Az uralkodás a megismerést jelenti. Nem hierarchiát. A meg- ismerés révén tudunk úgy együtt élni a Föld javaival, világával, hogy az az emberiség javát szolgálja. Ez a tökéletes harmónia. A korlátozott fejlődés útja. Anyag- és energiaáramlási körök vannak. Ezekbe az ember mindig újat és újabbat akar bekap- csolni, ahelyett, hogy a már meglévőket használná ismét. A rozsdás vasat nem elásni kell. A gondolkodáson kell változtatnunk. Az emberiség létszáma nő, ám ettől szellemi színvonala nem emelkedik. Az ember ma - mint Mohamed koporsója az ég és a Föld között - bizonytala- nul lebeg. Elszakadva már a természeti élettől, de még nem ta- nulva meg a Föld harmonikus használatát. Ma már ott tartunk, hogy a Föld felét meggyötri, agyonhajszolja. Kultúrsztyeppék és kultúráltaikértek uralnak hatalmas területeket. Privilégizált fajok vannak, hatalmas egyedszámban. A természet törvényei szerint felnőtt fajok száma pedig csők- ken. Az ember nem tudja, mit vét. Ki tudja azt például, hogy a mindenfelé honos kis erdei növényből, a téli zöld metingből szintetizálták először a cavingtont? És ha tovább pusztítjuk az erdőket? A Föld egy zárt világ. A természeti törvények harmóniája tette olyanná, amilyen. Ebbe a dinamikus, önszabályozó rend- szerbe nyúlt bele erőszakosan az ember. Ma a bioszféra, az élő- világ van a legnagyobb veszélyben. A fajok számának csőkké- nése pedig az evolúció fékje. A Föld azonban véges. Az ember erőszakossága, agresszivitása, zsákmányéhsége végtelen. Csak azt a következtetést vonhatom le - hallottuk április 22-re, a Föld napjára készülődve professzor Lehmann Antal dél-dunántúli természetvédelmi igazgatótól hogy az ember- centrikusság az ember számára teremt hátrányos helyzetet. Mészáros Attila
