Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-20 / 108. szám

üj Dunántúli napló 21 Oktatás - Kultúra 1994. április 20., szerda A műemlékek világnapja Kié a gyerek? Szülő nélkül esélytelenül hallgathatjuk el, hogy az elmúlt évek egyik ״legfontosabb” mű- emlékvédelmi ténykedése volt a főhatóság nevének a megváltoz- tatása és az évtizedeken át jól bejáródon szervezet szétsze- dése. Miközben a műemlékeink senyvednek és fokozott gon- doskodás után kiáltanak. Miért nem született meg a műemlékvédelmi törvény? Bi- zonyára van rá ezer okos ma- gyarázat, melyek közül a leg- főbb, hogy a magyar országgyű- lés az elmúlt négy esztendőben hihetetlenül nagy munkát vég- zett, a törvényalkotásban rekor- dót döntött. így van! De azért az is biztos, hogy (aki figyelemmel kísérte a négy esztendő parla- menti munkáját, könnyen iga- zolhatja) volt sok üresjárat is, ahová befért volna a műemlék- védelmi törvény. De vajon volt-e ilyen törvénynek terve- zeté? Hirlett, hogy készül ilyen, csak azt nem tudni, hogy elju- tott-e ez ״parlamentkész” álla- pótba. Most már csak abban reménykedhetünk, hogy meg- tudjuk ezt az új parlamenttől, az új kormánytól. Elszomorító lenne, ha a ’94-’98-as ciklus sem alkotná meg e fontos tör- vényt. De addig is az van, ami mai életünk nagyon sok területén: a külföldi tőkétől, a magánosítás- tói várjuk műemlékeink sorsá- nak a jobbrafordulását, miköz- ben fogalmunk sincs arról, mit is jelent egy külföldinek, aki a tőkéjével rávetette magát vala- mely szerény magyar műem- lékre, e nekünk sokat jelentő nemzeti emlék. Vagy egy újsü- tetű hazai tőkés mutat-e készsé- get a magánosított műemlék eredeti állapotban történő fenn- tartására, vagy habozás nélkül a saját ízlése szerinti átalakításba fog. Kétes műemléksors! Törvé- nyi szabályozás nélkül nem sok jóra számíthatunk. Hársfai István hoz. A sok dicséret láttán a Dis- ney-vállalat szokatlan lépésre szánta el magát. Már most, két hónappal a megnyitó gálaelőadás előtt - amelyre egyszerre kerül sor Hollywoodban és New Yorkban - árusítják a jegyeket. Ilyesmi az amerikai filmvi- lágban csak egyszer, 1939-ben történt, az ״Elfújta a szél” ese- tében. Az Oroszlánykirály külön- böző kalandokat él át és meg- védi ״dzsungelkirályi címét”. Világszerte megemlékeztünk április 18-án az emberiséget évezredek óta kísérő örökség- ről, a műemlékekről. Ezek is, mint a Föld, olyan örökségünk, amit csak gondozásra kaptunk, mint mindenkori jelen generá- ció, tehát kötelesek vagyunk megőrizni a jövő generációi számára. Vannak szerencsés törté- nelmű országok, ahol az ember évszázadok óta háborítatlanul él együtt a műemlékekkel, ezért nem is okoz különösebb gondot a védelmük: amennyire termé- szetes az együttélés, annyira természetes a féltő őrzés, a gon- doskodás is. Másutt a történe- lem kegyetlen volt, s amit az ember évszázadok során alko- tott, mindazok javától megfősz- tóttá jövőt. így vagyunk mi is. Jószerivel csak sejtjük, mi min- dent alkottak az itt élő népek a Kárpát-medencében. Nem csu- pán a mai határokon belül. A háromnegyed évszázad előtti tragédia történelmi múltunk em- lékeinek a legjavától is meg- fosztott bennünket, ami pedig határainkon belül megmaradt, az ugyan reprezentálja hazánk ezerszáz esztendejét, de oly ke- vés, hogy a féltést, az óvást meg kell sokszoroznunk. Többek között úgy is, hogy törvény legyen nemzeti értéke- ink, műemlékeink védelméről. De a magyar törvénytárban - sajnos - olyan, hogy műemlék- védelmi törvény nincsen, s ha volna is, az oly régi, hogy az avíttságtól már hasznavehetet- len. Képtelen volt megalkotni a törvényt - bár négy évtizeden át készült rá - a szocialista rend- szer, de képtelen volt erre - bár négy esztendeig készült rá - új rendszerünk is. Azért tartozunk az igazságnak annyival, hogy kimondjuk: a törvény hiánya el- lenére is rengeteget tett - de ki tagadhatná, hogy ennél sokkal többet is tehetett volna - az el- múlt rendszer. Ám azt sem Egy fiatal oroszlán nemcsak a dzsungel királya lehet, hanem felteheti fejére a koronát a hollywoodi nyári moziidényben is. Ezt jósolják szakértők, akik már látták a Walt Disney film- gyár új rajz-triikkfilmjét. A ״Lion King” csak június köze- pén kerül az amerikai mozik műsorára, a kritikusok azonban már most felülmúlják egymást a dicséretekkel. Azt várják, hogy a méltóságteljes négylábú csu- pán az Egyesült Államokban több mint kétmilliárd dollárt mekvédelem intézményrend- szerének az a legfőbb baja, hogy nagyon könnyen kivesz gyereket, viszont a kikerülőkkel nem törődik. Az önkormányzati segélyezés sokszor paradox helyzetbe kerül: a gyerek, aki miatt segélyezni lehetne, már egy másik ellátórendszerben van, így a családnak sok eset- ben megszűnik jogosultsága a segélyre. A rendszer személy- függő is: ha a gyámügyi osztály előadója pl. nem vérszerinti szülő párti, vagy ha az alkoho- lizmust jellemhibának, s nem betegségnek tartja, akkor a gye- reknek nagyon kicsi az esélye a visszakerülésre. Egy profi ellá- tórendszemek a lehetséges leg- végső határig elmenve arra kel- lene törekednie, hogy a csalá- dókat devianciáikkal együtt el- fogadja, s ott támogassa a gye- rekeket. Bár szaporodnak a civil (ala- pítványi, egyesületi) családse- gítő megoldások, de még min- dig nagyon kevés esetet tudnak felvenni, holott széles kínálatuk esetén a hatóságnak valóban csak a legsúlyosabb esetekben kellene lépnie. A hatósági fellé- pés ugyanis hosszú távra diszk- riminálja a családot, további gondokkal fejeli meg a megle- vöket, és önmozgása miatt ke- véssé belátó. Pedig ha elfogadjuk a magá- tói értetődőt, azt, hogy a vér szerinti családok összetartoz- nak, akkor mindenkit a saját esélyein belül kellene a maxi- műmig eljuttatni, s támogatni abban, hogy maga nevelje gyermekét. Kerényi György évesnél idősebb. A gyerekek későn, leromlott pszichés álla- pótban kerülnek állami gondos- kodásba, nem működnek meg- felelően a társadalmi jelzőrend- szerek, immunisabbá váltunk az elesettségre. Ezért is arra kel- lene törekedni, hogy olyan se- gítő rendszerek működjenek, amelyek a családok zuhanását még korai stádiumban képesek megállítani: az anyagi eszközö- két oda irányítani, ahol a prob- lémák jelentkeznek, a család- hoz. Családsegítő központok, ne- velési tanácsadók, segélyek, a családi pótlék jelentős emelése, lányanya szállók: csak a pre- venció intézményeinek erősí- tése segíthet abban, hogy a majd 300 ezer veszélyeztetett- ként nyilvántartott gyerek ne legyen állami gondozott. Szubjektív akadályok Az önkormányzatok anyagi- lag nem érdekeltek abban, hogy minden eszközzel a gyerek csa- Iádban maradását segítsék, hi- szén a nevelőintézeteket a me- gyék és a főváros, illetve a szak- tárca finanszírozza, a prevenció viszont önkormányzati feladat. Néha a szemlélet elfogultsága is a család együtt maradása ellen hat. Ha a polgári középosztály normáit kérjük számon a nem oda tartozókon, akkor hiába fü- rödhet a gyerek meleg vízben, járhat cipőben, családból való kikerülése őt is, családját is tönkre teheti. A prevenció gyengesége mellett (pl. a leg- több helyen nem működnek csa- ládsegítő központok) a gyér­1994 a család éve. Mit is je- lent ez azok számára, akik élet- helyzetük, abból kibomló devi- anciájuk miatt alkalmatlannak ítéltettek gyerekük nevelésére, és ezt helyettük az állam látja el? Mint minden szociálpoli- tika, a gyermekvédelem is ér- tékszempontú, hivatkozási alapja a gyerekek jól-léte, de ennek megítélése, és az ebből következő intézményi viselke- dés ellentmondásokkal terhes. Az állami gondoskodás négy formája Az állami gondozás intéz- ־ ményrendszere 1987-től gyöke- résén megváltozott. Ekkor mó- dosult ugyanis a családjogi tör- vény, megszűnt a korábban egységes állami gondozás, he- lyette a szakellátás differenciált gondoskodási formákat kínál a különböző családi válsághely- zetekre. A családjogi törvény alapja az ENSZ-nek a gyermeki jogokról szóló, hazánk által 1990-ben aláírt egyezménye, amely kimondja, hogy gyerek- nek és vér szerinti szülőnek joga van egymáshoz. Mégha a gyerek fejlődését veszélyeztető életkörülmények a családból való kiemelést is igénylik, a szülői jogok akkor sem szűnnek meg automatikusan. A négy ál- lami gondoskodási forma közül (intézeti elhelyezés, ideiglenes beutalás, intézeti és állami ne- velés) az első három esetében a szülői jogok különböző mérték- ben szünetelnek ugyan, de nem szűnnek meg. A bekerülés oka lehet a szülő megbetegedése, munkakörülményeinek megvál- tozása, de még az intézeti nevel- tek esetében sem éri el a vészé- lyeztetés a büntetőjogi mérté- két. Esetükben a szülői jogok nagy részét a területi Gyermek- és Iljúságvédelmi Intézet igaz- gatója, mint intézeti gyám látja el. A szülőnek megmarad a kapcsolattartási joga, a gyerek életpályáját illető kérdésekben meg kell hallgatni a vélemé- nyét. A gyerek viszont kiadható nevelőszülőkhöz. Ha az otthoni viszonyok rendeződnek, akkor a szülő hazaviheti gyermekét, ha viszont nincs esély erre, s a szülő nem él kapcsolattartási jogával, akkor elindítható a per a szülői jogok megvonásáért. Ha ez sikeres, akkor a gyerek ál- lami nevelt lesz, innentől örökbe adható. A 25 ezer állami gondoskodásban lévő gyerek 20 százaléka állami nevelt, sajnos legtöbbjüknél az örökbefogadás soha nem jön létre. A gyerekre várakozók döntő többsége ugyanis nem fogyatékos cse- csemőt szeretne, az állami ne- veitek kétharmada viszont tíz Dr. Andrásfalvy Bertalan A magyarság sorskérdései Május 3-án 14 órai kezdet- tel, a Honvéd Helyőrségi Klub helyiségében kerül sor a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya Megyei Szervezetének legközelebbi összejövetelére. Ennek az összejövetelnek a program- ján újból - immár hatodik al- kálómmal - szerepelnek a magyarság sorskérdései kor- szakunkban, az évezred vé- géhez közeledve. A kérdéskör mind sokolda- lúbb, a teljességet közelítő, azt minden lehetséges néző- pontból elemző vizsgálódó- sára törekedve kérjük fel a sorozat előadóit, hogy tegyék közkinccsé gondolataikat nemzeti múltunkat, jelenün- két és különösképpen jövőn- két illetően. A mindvégig fe- szült figyelmet és sok esetben szenvedélyes hozzászóláso- kát is kiváltó előadássorozat eddigi eredményei azzal a bi- zonyossággal töltik el Egye- sületünk tagjait, hogy sors- fordító történelmi korsza- kunkban nem csupán a közé- let szereplőire nehezednek a felvetett gondok, hanem egész társadalmunknak kell azokkal szembenéznie, cse- lekednie a megmaradásért és a napi' politikai csatározáso- kon felülemelkedve keresni ennek a legkisebb áldozattal járó útját. A sorozatban ezúttal dr. Andrásfalvy Bertalan egye- térni tanár, országgyűlési képviselő előadását hallgat- hatjuk meg, akinek tudomá- nyos működési területére való tekintettel is értékes ada- lékokat, eddig kellőképpen ki nem értékelt részleteket és mindenek felett a jövőre nézve is derűlátóbb megvilá- gítást várunk. Mint hasonló esetekben bármikor, ezúttal is szívesen látunk érdeklődő vendégeket rendezvényün- kön (Pécs, Király u. 13., 1994. V. 3. 14 óra). Kovácsy Zoltán a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya Megyei Szervezete Zsidó iskola Varsóban Negyedszázados szünet után az idén ősszel zsidó általános iskola nyílik Varsóban. A var- sói zsinagóga épületével szom- szédos, frissen tatarozott ház- bán a Lauder-alapítvány segít- ségévél indítják meg a tanítást. Az utolsó zsidó iskolát Len- gyelországban az 1968-as, fel- ülről vezényelt antiszemita hűl- lám idején zárták be. Az Oroszlánkirály lesz a nyári mozisláger? 25 ezer gyerek részesül az állami gondoskodásból. Legtöbbjüknél az örökbefogadás soha nem jön létre Fotó: Vincze Barbara gyelve a jelen gondjait is se- gítve. A közgyűlés a tisztújítás so- rán a következő döntéseket hozta. Társasági munkája elis- méréséként tiszteletbeli el- nőkké választotta Köpeczi Béla akadémikust, a társaság éveken át eredményesen dolgozó elnö- két. Új országos elnök lett Adám György akadémikus, az ELTE egyetemi tanára. Főtit- kár: Trencsényi László kutató, egyetemi docens. Alelnökök: Balogh László tudományos ku- tató, Hunyady Györgyné főis- kólái tanár, Paizs Imre kapós- vári tanár, ny. ped. intézeti igazgató és Széchy Éva egye- térni docens, az ELTE-ről. Ádám György akadémikus, az MPT új országos elnöke zárszavában hangsúlyozta: a Magyar Pedagógiai Társaság mint egy az egyenlők között, szakmai, tudományos társa- Ságként szolgálja a magyar ne- velésügy fejlődését az elkövet- kező évtizedekben is, mint ed- dig tette évszázadon át. Dr. Szeléndi Gábor vitában 12 felszólaló taglalta az eltelt három év eredményeit és megoldandó problémáit. Né- hány utalás erre: a még na- gyobb nyitottság a másság iránt, a különféle pedagógiai áramlatokkal, szervezetekkel való együttműködés, a sok- színű tevékenységi formák ke- resése, így a szakosztályi és ta- gozati keret mellett a városi csoportok működtetése, ke- resni a nyilvánosság elé lépés új formáit, az országos fóru- mok mellett a helyi, regionális forrásokat megtalálni, sajtó, tévé, kiadványok, tapasztalat- cserék stb. terén. Örvendetes tendencia a vidéki Magyaror- szág megjelenése a társaság vezetésében, így az országos választmány több mint a fele már nem budapesti. Többször megfogalmazódott az a törek- vés, hogy az MPT mint szak- mai, tudományos társaság a maga eszközeivel, sok utón, módon segítse a felmerülő problémák megoldását - tudó- mányos, szakmai, pedagógiai érvekkel, a távoli jövőt fi­Megújul a Magyar Pedagógiai Társaság léstudomány szemléleti és gyakorlati megújítását. A társaság életében jelentős változás az, hogy megszűnt a tagság csökkenése, fokozatos növekedés és a tagság fiatalo- dása észlelhető, utóbbi évben 220 pedagógus kérte felvételét, s jelenleg a társaság 1200 tag- gal működik. Egyik nagy gondunk a pub- licitás problémája, az hogy a tömegkommunikáció nem se- gíti a társasági munkánk, tévé- kenységünk megismertetését a közvéleménnyel, a pedagógu- sok és szülők, diákok széles ré- tegeinek tájékoztatásával. Ki- vétel ez alól a vidéki sajtó je- lentős része, mely felkarolja a mind a régiókban folyó, mind az országos tevékenységünket. Nem kerülhette el a közgyűlés az anyagi problémák taglalását, s megfogalmazta azt az igényt, hogy a művelődési kormányzat is segítse társaságunkat. Az időhiány által korlátozott lapota miatt a társaság mentse fel az elnöki megbízatása alól. Beszámoló az MPT 1991. évi közgyűlése óta végzett munkájáról címmel Széchy Éva egyetemi docens, főtitkár adott tájékoztatást. Az eltelt időszak legnagyobb eseménye, a VI. Nevelésügyi Kongresszus mel- lett elemezte azt a sokszínű te- vékenységet, amit a társaság végzett. A 21 országos szak- osztály és 20 vidéki tagozat életében az eltelt 3 év a megszi- lárdulás és megújulás időszaka volt. Sokféle módon vettek részt a nevelési kongresszus előkészítésében és lebonyolító- sában - viták, konferenciák, tanulmányok, pályázatok ré- vén. Az MPT és MTA közösen szervezett kilenc kerekasz- tal-konferenciája jelentősen segítette a kongresszust azzal, hogy hazai és külföldi tudósok felvázolták azokat a legújabb szaktudományos eredménye- két, melyek segíthetik a neve­pedagógus szervezet, egyesület részvételével rendezettkong- resszus egyaránt utat mutatott a magyar nevelésügy távlati fej- lesztésében, és a közelebbi fel- adatok megoldásában. Kettős feladat vár ránk, egyik: a kor- szakos jelentőségű kongresszus gazdag anyagát mind szélesebb körben megismertetni, mind a pedagógusokkal, mind a köz- oktatásügyben döntést hozók- kai. A másik: a jelen sürgető feladatainak eredményes ki- munkálását segíteni - a törvé- nyék alkotása, végrehajtási rendeletek megalkotása terén - mind a távlati feladatok euró- pai színvonalú megoldását szolgálni, így az eredményes fejlesztést biztosító iskolaszer- kezetet, a századfordulónak és a XXI. századnak megfelelő műveltségi anyag és új, modem módszerek alakítását segíteni a szakma, a tudomány és a leg- jobb gyakorlat segítségével. Végül kérte, hogy egészségi ál­A háromévenként esedékes közgyűlését április 7-én tartotta a Magyar Pedagógiai Társaság az ELTÉ-n. A 226 küldött és meghívott között foglaltak helyet a hatá- rokon kívüli magyar pedagó- giai szervezetek képviselői va- lamint tudományos életünk személyiségei. A művelődési miniszter nevében Szemkő Ja- dit helyettes államtitkár kö- szöntötte a közgyűlést. Hang- súlyozta, hogy a művelődési kormányzat számít a társaság munkájára a közoktatás fejlesz- tésében, és a továbbiakban is támogatásáról biztosította, hogy a 103 éves múlttal ren- delkező társaság betölthesse fontos szerepét. A Pedagógiai Társaság fel- adatai a VI. Nevelésügyi Kong- resszus ajánlásainak megváló- sításában címmel Köpeczi Béla akadémikus, az MPT országos elnöke tartott előadást. Hang- súlyozta, hogy a több mint 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom