Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-02 / 91. szám
1994. április 2., szombat Irodalom - Művészet 14 új Dunántúli napló A lélek csendessége, a fizikum nyugalma Beszélgetés Eck Imrével a táncról, a mindennapokról Nem adja meg magát helyzetének Fotó: Läufer László kívül csak a színházban és a szabadtéren látott előadások emlékképei maradtak meg bennünk. Pedig jó lenne 100 év múlva újra felfedezni fő- leg a késői műveket, amikre nem figyelt eléggé se a kö- zönség, se a szakma. Mindezekről azonban nem beszéltünk. Be kellett lát- nőm, hogy az elméleti kér- dések, pláne a dokumentáció Eck Imrét sohasem érdekel- ték. Azokra csak legyintett, és a következő balettjére gondolt. A művek tartalmi kérdéseiről szinte sosem nyi- latkozott. Miért tette volna, hisz a táncokkal mindent elmondott. Mégis, sokszor úgy tűnt, hogy nagyon érzékeny a szóra mint kifejezési esz- közre. Ezt mutatta például az Énekek Éneke, a bibliai sző- vegre készült balett, vagy a sok kísérlet, amelyben a szó és a mozdulat szervesülését kereste. Talán egy napon kedve támad, hogy lediktálja gondolatait. Ülök Eck Imrével szem- ben és beszélgetésünk a mindennapok felszínén ma- rád. De a mindennapok ese- ményei fontosak: ha jól fo- gadjuk, kellemessé tehetik az életet. A némán működő TV-ké- pernyőn megjelenik Végvári Tamás, Zsuzsa öccse. Ha- sonlóság van köztük, úgy sejtem, belülről is. Ahogy felerősödik a hang, az jut eszembe, ami máskor is, ha megszólal: hogy a világ dől- gai az ő hangján nem rette- netesek, hanem biztonságo- sak és érdekesek. Búcsúzás közben arra gondolok, hogy szeretném, ha Eck Imre testét-lelkét el- kerülné a rossz közérzet, ha legalább kissé javulna a Iá- tása, ha nem volna gondja, anyagi sem (mert van, és ezt nem tőlük tudom), és ez mél- tatlan. Péter Anna Imre azonos című művében újabb dimenzióba. Azt hiszem, hogy az ilyen, irodalmi jellegű tartalmat a megszokás és a titkok meg- fejtésének vágya miatt keres- ték a balettjeiben. A titkok az alkotásokban bennema- radtak, és azok nem tárgyak, amiket újra elő lehet venni és megszemlélni. Néhány gyenge filmen,♦ műhelymunkához készült videó-felvételen és a fotókon lamit a ‘tánc alaphangulatá- ról, de igazából akár szám is lehetne, mint a szimfóniák opusza. Aki pedig szóra pró- bálja lefordítani a tartalma- kát, az önmagáról beszél. Azok a darabok, amelyekben mégis követhető egy szüzsé - mint például az Otelló, A fából faragott királyfi vagy a Máté passió - ott az irodalmi anyagot az eleve hozzátar- tozó zene felszívta, átlénye- gítette, és így került Éck Ez a pécsi, Mária utcai la- kás választékos és barátsá- gos tárgyaival alkalmas a lé- lek belső csendességére és a fizikum nyugalmára. Ponto- san ez az, ami sohasem volt jellemző Eck Imrére. Végvári Zsuzsa fogad, mosolya a régi. Egykor a Pé- esi Balett magántáncosa, ba- lettmestere, később a művé- szeti szakközépiskola tánc- tagozatának elindítója. Min- dig imponáltak nekem az erős emberek, és ő az. Soha- sem fogynak ki a tartalékai. Imre a fotelban ül, és tele- víziót néz. Bizonyos látó- szögből élvezhető számára a műsor. Bár - egy néhány év- vei ezelőtti betegség követ- kezményeként - mozgása korlátozott, nem adja meg magát a helyzetének, ra- gaszkodik napi sétáihoz. Zsuzsa elmondja, hogy gyakran mennek föl a Me- csekre vagy autóval Abali- getre, ha pedig lejönnek Bu- dapestről a gyerekek, han- gokkal lesz tele a világ. Né- zem a fényképeket: a fiú al- kata olyan tökéletes, ahogy az egy táncos házaspár unó- kájához illik, a kislányról pedig elképzelem, hogy selymecske, bársonyocska. Ülök Eck Imrével szem- ben, és már tudom, hogy a kérdéseim, amiket elképzel- tem, használhatatlanok. Sze- rettem volna beszélgetni ar- ról, ami a sajtókritikák elöl- vasása közben foglalkozta- tott. Kerestem egy olyan módszert, amely nem a mű- vek megszületésének idő- rendjében gondolkodik. Megkíséreltem - másokhoz hasonlóan - a tematikus cső- portosítást. Ennek azonban az anyag nagyobbik része egy- szerűen ellenállt. Úgy gondo- lom, hogy az Eck-balettek el- vontsága miatt. Hiába sejtet a cím témát és programot - az többnyire nem más, mint megkülön- böztető jel. Talán mond vaSzép magyar vers Juhász Gyula A Föltámadott Latrok között, a gyászos, csonka péntek, Hasadt kárpitja a mogorva égnek, Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa Már messze, régen elmaradt utána. Kín és halál csak kusza, kurta álom, És élni, élni jó e szép világon. Mögötte áldott harminchárom éve, Előtte: az öröm mély messzesége. És negyven napra, hogy az égbe tartott, Úgy hívták, vonták még a földi partok. Oly idegenül tündökölt a menny még, S oly szédítőnek tűnt a végtelenség. Folyton lenézett, búcsút mondva halkan, És fájó szívvel szállt a szűz magasban. S a ragyogó azúron át a lelke A Genezáret kékségét kereste. Sárándi József Hétszer hét (Szöveggel álcázott lottótippek) Negyven fölött duplán számítanak az évek, gyorsul felezési időd, egy másodperc is ráadás, önérdek. Nyolccal vagy túl határán, maholnap kilenccel, hétszer hét, tedd meg lottón, ha nyer, ha nem nyer. Öregfiú, mire vitted? Újak tapossák sarkad. Tapossák? Levegőnek néznek. Ne mondd, hogy ezt akartad. Kinek fontos, mit akarsz, mit akartál? Ússz, különben mélyre süllyedsz. Bandázzanak a bandátlanok -, ha egyedül is, te időben érkezz. A napsütötte pálmás öböl hívását mindig halljad, s elringató messzi asszonyöl- ben lelsz békét, szerelmet, nyugalmat. A szabadság, a remény ünnepe Húsvét sem; ez a lényege az emberiség, a társadalom szabadságtörténe- tének.-Miként ünnepli a kérész- tény világ húsvétot?- Amíg a karácsony mára meglehetősen profán ünnep lett, addig a húsvét megmaradt egy hiten alapuló, belső meggyőző- désből származó ünnepkörnek, ünnepségsorozatnak. Már a II. századtól vannak emlékeink arra vonatkozóan, hogyan ünnepeltek elődeink. Húsvét előtt, négy-hét héttel megkezdődtek a különleges előkészületek. Ma általában 40 nappal húsvét előtt készülünk már az ünnepre, ez a böjt ideje, ez Gergely pápa ideje, 601 óta vált szokássá. A húsvét ünnepe valójában nem ér véget a feltá- madás köszöntésével, egészen pünkösdig, a szentlélek eljőve- teléig, Jézus mennybemeneteléig tart. A “' _ rint ugyanis mi valamennyien osztozunk Jézus sorsában; a ke- reszténység a záloga, hogy ré- szünk lehet az örök életben. Húsvét üzenete ma is érvényes és aktuális: élnünk kell a meg- kapott, véren szerzett lehető- séggel, lélekben felszabadultan, örömmel és bizakodással kell munkálkodnunk itt a földön, egymást megbecsülve, igaz emberekként, miként az értünk emberré lett Krisztus tanította és tette. Leopold Györgyi amikor arról elmélkedik, hogy ha nincs feltámadás, nincs örökélet, akkor nincs különö- sebb célja az emberi létnek se, eszünk, iszunk, dolgozunk, meghalunk, és itt vége minden- nek.- A húsvét tanítása viszont az, hogy Jézus Krisztus az em- beriség megváltójaként jelent meg, és az emberi bűnök kién- gesztelését vállalta magára, amikor Isten fiaként emberré lett, és tökéletes engedelmes- ségben élte le emberi életét. Ebben az engedelmességben benne volt az Isten előtti tökéle- tes hódolat és az emberek iránti testvériség vállalása is. Élete teljes mértékben tükrözte a leg- főbb parancsot, miszerint sze- retni kell Urunkat, Istenünket és embertársainkat is. E parancs a kereszténység alaptétele lett, mely ma is érvényes. Emberi természete szerint ezért vállalta Jézus küldetését, és a halál el- fogadását is, a keresztrefeszítés kínjait. A tökéletes engedel- messég volt az az erkölcsi érték, mellyel bűneink kiengesztelését véghezvitte. Ezzel mutatta be Isten, az Atya, hogy van jutalma az emberi létnek, és értelme is, mert nem az erőszaké, az igaz- ságtalanságé az utolsó szó soha.................. d eztük Gál Ferencet, a Páz- mány Péter Katolikus Egyetem Bölcsész Karának rektorát.- A ״húsvét” mást és mástje- lent a különféle nyelveken, a zsidó paszak-tól a magyar hús- vétig, amely az egyik legjelleg- zetesebb megjelölésig. Húsvét- kor Jézus feltámadását ünnepel- jük, de a húsvéti misztérium gyökerei mélyebbre és mész- szebbre mennek vissza, hiszen ha nincs karácsony, ha nem szü- letik Megváltó e földre, akkor nincs húsvét sem. Az ünnep lé- nyege tehát egy felszabadulási történet, a zsidó-keresztény ki- nyilatkoztatás szerint, melynek alapja az, hogy Isten kivezeti népét Egyiptomból, a szolgaság házából. És akarva nem akarva ez az ősi szabadságtörténet lett minden további szabadságfel- fogás alapja, és ez köti össze je- les ünnepeinket is. Húsvét a ke- reszténység legősibb, legrégibb ünnepe; karácsonyt csak a III. századtól ünnepiünk, húsvétot már korábban is.- Mi az ünnep belső tar- talma?-Erre legjobban az aposto- lók világítanak rá, például Pál apostol a korintusi levélben, gány és keresztény ünnepek, ünneplések, szer- tartások jelennek meg képeiken - a népművé־ szét, a mesék, olykor pedig tanult művészek stílusjegyeinek felhasználásával. A fenti grafikák a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódnak: Jobbra: Örsi Imre: Keresztrefeszített (1978, Magyarország). Balra: Részlet a pápai Káivá- ria szoborcsoportjából. A naiv művészet individuális jellege a kife- jezés végtelen változatosságát biztosítja. A va- lóság külső megfigyelése, környezetük szerep- lői, meg a fantázia, a mesék, regék, csodálatos történetek ihletik a naívokat - éljenek akár Magyarországon avagy Dél-Amerikában. Művészetük a valóságos és képzeletbeli ele- meket ötvözi. S gyakran fordulnak a varázsla- tok, az ősi mítoszok és a vallás témáihoz. Po-
