Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)

1994-04-02 / 91. szám

9

Gazdaság

1994. április 2״ szombat

Kamara, mint gazdasági önkormányzat

Baranya számára sokat jelenthet az áj szerveződési forma

tagság alapján a legjelentősebb bevételi forrás a tagdíjakból származik majd. Ezen kívül a kamara kasszáját gyarapítják a különféle illetékek, a szolgálta- tásokból származó bevételek. A tagdíjak mértékét egyébként a kamara küldöttközgyűlése álla- pítja meg. Érdekesség, hogy az 1949-ben elorzott vagyon fejé- ben az 1995-ös működés költ- ségeit az állam biztosítja, ekkor nem kell tagdíjat fizetni.- Baranya számára milyen kedvező gazdasági változást hozhat az újraszerveződő köz- jogi kamara?-Manapság egy-egy megye legjellemzőbb gazdasági muta- tója a külpiaci nyitottsága. En- nek érdekében Baranyában adott a feladat, változtatni kell a megye gazdaságának ágazati szerkezetén. Az új kamarai esz- közök minden eddiginél jobban segíthetik ezt a folyamatot. Na- gyón fontos hogy a szerkezet- váltás, az infrastrukturális fej- lesztések érdekében, és a helyi gazdasági döntések meghozata- Iában partneri viszony alakuljon ki a gazdasági és a civil önkor- mányzatok között.

Kaszás Endre

delkezzenek a helyi érdekeknek megfelelően. A kamara műk'ö- désének sikere azon múlik, hogy egy-egy térség gazdasági szereplői mennyiben látják meg a lehetőséget az új szerveződés- ben, mennyiben érzik maguké- nak a helyi gazdaság ügyét.-A helyi érdekek szem előtt tartásával nem fog szétforgá- csolódni a hazai gazdaság amúgy sem erős egésze?- A törvény szerint a kamarai szerveződés alapegysége a me- gye lesz. Az azonban nincs ki- zárva, hogy bizonyos cél<?k ér- dekében ne egyesülhetnének, szövetkezhetnének a megyei kamarák. Ez annál is indokol- tabb, mivel a hazai megyéknek nemzetközi szinten nincs szá- mot tevő súlyük, egy-egy régió azonban már sikerrel építhet eredményes gazdasági kapcso- latokat. A helyben keletkező jövedelmek nagyobb arányú he- lyi felhasználása pedig semmi- képpen nem hátráltatja, inkább ösztönzi a térségi gazdaságfej- lesztést, ami egyben összgazda- sági érdeke is az országnak.-Miből fog gazdálkodni a közjogi kamara?- A bevezetett automatikus- Mint az a bővebb megfő- galmazásban benne van, a ka- mara a gazdaság önkormány- zata lesz. Alulról történő szer- veződés útján maguk a gazda- ság szereplői (üzletemberek, vállalkozók) választják meg képviselőiket, hozzák létre tes- tületeiket, szabják meg azok funkcióit. A kamara fő feladata továbbra is a kereskedelem- és térségfejlesztés, külgazdasági diplomácia, valamint a hagyó- mányos kamarai szolgáltatások lesznek, amik a későbbiek során további jogkörökkel bővülhet- nek. A törvény azonban sok, korábban nem gyakorolt jogo- sítványt is a kamara hatáskö- rébe utalt, mint például gazda- sági jogszabályok alkotása, kü- lönféle pénzalapok létrehozása és kezelése, a szakképzés és a vásárok felügyelete. A gazda- ságszervezésnek ez a módja a korábbinál jóval hatékonyabb, illetve olcsóbb is lehet mind az állam, mind pedig a gazdálko- dók számára.- Ez utóbbi hogyan értendő?-A törvény lehetővé teszi,

hogy a korábban központosított hatáskörök, illetve pénzforrások fölött a helyi szervezetek renA parlament a közelmúlt- bán elfogadta a Kamarai tör- vényt. Az elfogadása előtt több ízben változtatott jog- szabálytervezet ma már vég- leges formájában nyújt kere- teket, rendelkezéseket a szak- emberek felé. Hogy miről is szól, milyen újdonságokat tar- talmaz, arról dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereske- delmi és Iparkamara ügy ve- zető igazgatója nyilatkozott lapunknak.-A törvény talán legfonto- sabb rendelkezése, hogy általa 1949 után most újra létrejön a korábban közel száz évig jól működő gazdasági önkormány- zat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kamara a jövőben nem tölt be érdekképviseleti funk- ciót, az teljes mértékben áthárul az olyan tulajdoni és szakmai alapon működő munkaadói ér- dekképviseleti szervezetekre, mint a VOSZ, az IPOSZ, az ÁFÉSZ stb. Hogy közülük me- lyik lesz majd az, amelyik álta- lános érdekvédelmi szerepet tölthet majd be, azt megmérette- tésük dönti el.- Mi lesz a feladata az új fel- állású kamarának?

Európai Nukleáris Csúcstalálkozó

Kamarai gazdasági rendezvények- Dán-magyar gazdasági szeminárium. A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és a JPTE Közgazdaságtudományi Kara közös szervezésében dán-ma- gyár gazdasági szemináriumot tartanak április 14-én 9-13 óráig a JPTE KK rektori tanácstér- mében. Az Export Marketing és az Európai Közösség Kereske- delempolitikája című rendezvé- nyen a téma szakértői, illetve dán vendégek adnak időszerű tájékoztatást, majd konzultációs lehetőséget biztosítanak az ér- deklődők számára. További in- formációt Németh György né ad a411-433/139-es telefonon.- Bolgár nemzeti nap a kamarában. A Bolgár Köztár- saság Magyarországi Nagykő- vétségének, a Nemzetközi Gaz- dasági Kapcsolatok Minisztéri- urna Bolgár Referatúrájának képviselői külkereskedelmi, vámtechnikai, üzleti és kamarai kapcsolati témakörben tájékoz- tatnak április 14-én 13 órakor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. A tájékoztatót konzultációk és konkrét üzleti megbeszélések is követhetik.

Az oldalt összeállította: Kaszás Endre

megállapodtak abban is, hogy közös szempontokat kell kiala- kítani a főbb biztonsági köve- telmények terén - erre jó példa a francia és a német biztonság- technikai hatóság fellépése az ״Európai Nyomottvizes Reak- tor”-ra vonatkozó követeimé- nyék megfogalmazásában.

A csúcstalálkozó aláhúzta annak fontosságát, hogy az utóbbi évek fejlesztéseinek kö- szönhetően biztonságos és fe- lelősségteljes megoldás szüle- tett a radioaktív hulladékok ke- zelésére; további szoros együttműködésre bátorították a hulladékkezeléssel foglalkozó európai szervezeteket, hogy azok bemutassák: valódi előre- lépés történt e területen.

A csoport úgy határozott, hogy támogat egy aktív európai programot, amely az atomcsend egyezmény szellemében a kato- nai és polgári plutóniumkészle- tek felhasználását célozza: ke- vert oxid fűtőelemek könnyűvi- zes reaktorban, illetve gyorsne- utronos reaktorokban való fel- használásával.

Végezetül a csúcstalálkozó kötelezettséget vállalt a közvé- lemény folyamatos tájékoztatá- sában, az atomenergetika átte- kinthetőségének biztosításában és előnyeinek isemrtetésében.

atomenergiával foglalkozó szakembereinek, vezetőinek részvételével.

A találkozón megjelentek egyetértettek abban, hogy a Föld népességének és technikai fejlettségének növekedésével arányosan nőni fog az energia- szükséglet is, azonban a ha- gyományos energiahordozók forrásai korlátozottak, és bi- zonytalanság jellemző az ár és a környezetvédelmi szemponto- kát illetően is. Ezért a résztve- vők támogatásukról biztosítót- ták a reaktorok technológiai fej- lesztésével foglalkozó progra- mókát, amelyek az atom- erőművek továbbfejlesztett generációjának megalkotásához fognak vezetni. Az így tovább- fejlesztett atomerőművek biz- tonságosabbak lesznek, vala- mint versenyképesebbek is más energiaforrásokkal szemben. Örömmel vették az ״Európai Üzemeltető Követelmények” elnevezésű csoport munkáját, mely azzal a céllal jött létre, hogy meghatározza a jövőbeni reaktorok feladatát és jellem- zőit. Támogatták a csoport bő- vítésére irányuló kezdeménye- zéseket is, mert így biztosítható lesz, hogy az új blokkok min- den igénynek megfeleljenek.

A további tárgyalásokon

Az atomenergia továbbra is jelentős szerepet fog játszani a világ, főleg Európa energiaellá- fásában - hangzott el azon a ta- lálkozón, melyet március 25. és 27. között tartottak a svájci Lu- zemben, közel negyven ország

A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai

1994. április 1-től.

Pénznem

vételi

közép

eladási

Angol font

151,17

152,67

154,17

Ausztrál dollár

71,46

72,13

72,80

Belga frank (100)

295,07

297,82

300,57

Dán korona

15,42

15,57

15,72

Finn márka

18,72

18,89

19,06

Francia frank

17,77

17,94

18,11

Gör. drachma (100

41,11

41,51

41,91

Holland forint

54,08

54,60

55,12

ír font

145,10

146,50

147,90

Japán yen (100)

98,70

99,63

100,56

Kanadai dollár

73,45

74,21

74,87

Kuvaiti dinár

342,24

345,57

348,90

Német márka

60,59

61,19

61,79

Norvég korona

13,93

14,07

14,21

Olasz líra (1000)

62,94

63,55

64,16

Osztrák sch. (100)

861,26

869,61

877,96

Portugál esc. (100)

59,14

59,71

60,28

Spanyol pes. (100)

74,28

75,11

75,84

Svájci frank

71,85

72,51

73,17

Svéd korona

12,97

13,09

13,21

USA dollár 101,67

102,67

103,67

ECU (Közös Piac)

116,85

117,97

119,09

A pécsi Möbiusz is csatlakozik a rendszerhez

Legyen áttekinthető a vágóállat kínálata

Hazánkban is bevezetik az európai húsminősítést

legnagyobb hazai húsüzemben, így többek között a Möbi- usz-nál is, már működik a Nyu- gat-Európában használatos szú- rószonda, amellyel két helyen szúrják meg a a vágás után a sertést, ezzel objektív módon ál- lapítható meg a színhús tarta- lom. Jelenleg a magyar sertések átlagos húskihozatala 48 száza- léknál kevesebb, az Európai Közösségben 54, Dániában 58,7 százalékos az átlag.

Keleti Emil, az FM főosz- tályvezető-helyettese szerint földrengésszerű változások a rendszer bevezetésével ugyan nem várhatók, ám az reális cél, hogy tíz éven belül felzárkóz- zunk az európai átlaghoz, ehhez viszont a tenyésztéstől a takar- mányozásig állami beavatkozás szükséges. Keleti Emil azt is hozzátette, hogy az év végéig valamennyi kereskedelmi érté- kesítésre termelő vágóhidat fel kell szerelni a szúrószondával. Az EUROP minősítési rendszer elterjesztését a kormány 375 millió forinttal támogatja.

B. G.

Ahhoz, hogy a magyar ser- téshús, valamint az ebből ké- szült termékek eladhatók legye- nek a nyugat-európai piacon, sürgősen át kell térni arra a húsminősítési rendszerre, ame- lyet a tőlünk nyugatra fekvő or- szágokban már régóta használ- nak. Az új, objektív minősítési rendszer, az EÜROP bevezetése már folyik az országban, a vál- tozás több mint 600 ezer sertés- tenyésztőt érint, nemkülönben a feldolgozókat. A minősítési rendszer hazai elterjesztéséről nemrégiben Baján a Bácshús Rt. rendezésben, a Földműveié- sügyi Minisztérium és a Hús- ipari Szövetség szakértői tájé- koztatták Baranya, Bács-Kis- kun, Somogy, Tolna megye ál- lattartóinak képviselőit.

A konferencián megállapítást nyert, hogy a rendszer beveze- tésével a sertéstenyésztőknek is meg kell találniuk a számításu- kát, a feldolgozók pedig a kié- gyensúlyozott, áttekinthető vá- góállat kínálatra számítanak. A március 10-én életbe lépett ren- deleinek megfelelően a húsz

Az aknamélyítők kiútkeresése

Profilbővítésként Hydroment vakolat, betonbontás és sörfőzde

A BAVTRANS egyik legutóbbi, látványos munkája: egy éjszaka elbontották az egykori kötél- pálya hídját a Bogádi út fölül Fotó: Vincze Barbara

A Tüskésréti úton a felszá- molás alatt álló BAV központi telephely bérlőiként megkapták a felmondást. A Széchenyi ak- nán alakítják ki az új bázisukat, s remélik, csak ideiglenes jel- leggel. Amint tehetik, szeretné- nek visszaköltözni a Tüskésréti úton vásárolt területre.

B. Murányi László

vágja. A sokoldalú gépet már kőbányában falletisztításra, 10 emeletes panelháznál falkibon- tásra is bevetették, s bíznak ab- bán, hogy még nagyon sok, egyébként veszélyes helyen dolgozhatnak vele.

Útkeresésük harmadik álló- mása a rövidesen üzemelő ma- gyarhertelendi sörfőzdéjük.

nájának felújításához is. A kö- télpálya föld alatti és feletti vasbetonlétesítményeinek bon- tásához vásárolták a svéd Brokk- 250-es távirányítású gé- pet, mely 80 centi széles ajtón is be tud menni és 7 méterre ki- nyújtható gémjére réselő, rop- pantófej is szerelhető, s munka közben a 30-as betonvasat is elkénytelenek felkutatni, hogy megtarthassák az embereiket. Ä meglévő épületek alatti parko- lók (földalatti garázsok) építé- sére lenne is igény Pécsett, s az ország sok más városában, ezt örömmel vállalnák is, hisz ere- deti szakmájukba vág, de nincs rá pénze a városoknak, ők se tudják megelőlegezni az ilyen tőkeigényes munkákat.

Lépniük kellett.

Rendszergazdaként vezetik be hazánkban az átvizesedett fa- lakat kiszárító német Hydro- ment vakolóanyagot, melyet alapanyagként hoznak be és azt üveggyári minőségű homokkal keverik. Eleinte maguk se hit- ték, hogy ez az anyag több vizet párologtat el, mint amennyit képes utánaszívni a falból. A németországi műemlékjellegű épületeknél másfél évtizede már csak ezt az anyagot engedik használni. Referenciaként a fő- városban az orvosegyetemi kol- légiumot és a pécsi Ágoston téri iskola egy falfelületét vakolták ezzel az anyaggal, de adtak be- lőle a Kálvária domb kiskápolcsatorna építéseknél megörök- lőtt munkák jelentették szá- mukra a létbiztonságot.

Ma már 100%-ban 15 ma- gánszemély tulajdonában van a kft. Az elmúlt években állandó- suit 150 körüli emberrel kényte- lenek új szakmákat is kitanulni, csakhogy talpon maradhassa- nak.- Aknamélyítőként befejez- tűk az uránbánya IV-es akna tűz utáni helyreállítását, ott feltárást ma is végzünk, dolgozunk a komlói K-4-es aknatáró törne- dékelésén, megkezdtük az Ist- ván akna és Pécsújhegy közötti kötélpálya teljes felszámolását és rekultivációját, mélyvezetésű csapadékcsatornát építünk a pé- esi Vince utcában, valamint az Alsóbalokány és a Felsőbalo- kány utca által határolt terüle- ten, s talán idén is kapunk mun- kát a Tettye-forrás természetes mecseki víztározóinak kialakí- tásánál - fejezi be a felsorolást az ügyvezető.

Ezek az árbevételük 70-80%־át adják mindössze.

Újabb területeket, profilokat- Magyarországon gyakorta- tilag a miénk az egyetlen cég, mely el tudja végezni a speciális aknamélyítési és szerelvénye- zési munkákat - mondja Pá- kozdi Zoltán, a pécsi Bavtrans Mélyépítő Kft. ügyvezetője, majd csendesen hozzáteszi: - De csak ebből már mi sem tu- dunk megélni.

A hazai bányászat leépülésé- vei lassan elfeledhetjük a nem is oly rég még* virágzó aknamé- lyítő szakmát is?

Avagy mégsem?

A Bavtransnál álmokat nem kergethetnek, hisz százötvenük kenyere a tét: találnak-e a szakmájukhoz legalább közel- álló elfoglaltságot.

1991. decemberében alakul- tak zömében vállalati tulajdon- résszel és 13 magánszemély bi- zakodásán alapuló anyagi áldó- zatvállalásával. Százhúszan kezdték, folytatták tanult szak- májukat. Az ״anyacégtől”, a Bányászati Aknamélyítő Válla- lat (BAV) mecseki körzetétől az uránbányánál, Béta-aknán és a pécsi mélyvezetésű csapadék