Új Dunántúli Napló, 1994. április (5. évfolyam, 90-118. szám)
1994-04-09 / 97. szám
uj Dunántúli napló 13 A hét témái 1994. április 9., szombat Régi számlák, mai megoldások? Európa egyesülését nemcsak álmodni kell, hanem meg is kell valósítani Szeretettel és barátsággal van szó, amelynek a MIG-va- dászgépek leszállításával Moszkva alig felét törlesztette. Újabb hadieszközök? Lég- védelmi rendszerek, radarfel- szerelések? Avagy épp ellen- kezőleg, olyan megoldás kere- sése, amely nemcsak a fenn- maradt mintegy 800 millió dolláros adósságot rendezi, ha- nem előmozdítja a bővebb gazdasági együttműködést is? A megbeszélések során örven- detes módon ez utóbbi verzió került előtérbe, mindenekelőtt az oroszországi privatizációba való bekapcsolódás formájá- bán. Ez ugyanis nem csak a régi számlákat rendezné, ja- vítva egyben a mai viszonyt, hanem a közel- és a távolabbi jövő gazdasági kontaktusaihoz is alapot teremthet. S ha mindez kiegészülne az állam- közi alapszerződésnek a moszkvai parlament által rég- óta halogatott ratifikálásával, akkor csakugyan nagy lépést sikerülne tenni az olyan kié- gyensúlyozott, stabil, kölcsö- nős hasznos kapcsolatok kiépí- tése felé, amelyek beillenek az új Európa képébe. Sz. G. Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök múlt heti buda- pesti látogatása ismételten bébi- zonyította, hogy Oroszország mint nagyhatalom az egész tér- ségünket átrendező változások után is legjelentősebb külföldi partnereink egyike marad. Min- denekelőtt persze gazdasági té- ren, hisz - Németország után - jelenleg is második a magyar külkereskedelmi forgalom rangsorában, s fordítva sem le- becsülendő az a 6-7. hely, ahol hazánk áll az orosz gazdasági partnerek élmezőnyében. Energiahordozók? A kettős adózás elkerülése? Nagyobb fi- gyelem a műszaki együttműkö- désre? A kétnapos budapesti vi- zit napirendjén (bár természete- sen nemzetközi kérdések is szóba kerültek a délszláv vál- Ságtól a NATO-békepartnersé- gig) elsősorban konkrét, gazda- sági ügyek domináltak. A ma- gyár tárgyalófelet ezek közt ért- hető módon kiemelten foglal- koztatta a Szovjetuniótól örö- költ orosz adósságok problé- mája. Már csak nagyságrendje miatt is, elvégre összesen több, mint másfél milliárd dollárról Alapítójához méltóan Kazinczy-díj még mindig meglévő bizonyta- lanságaira is utal. Ezeknek a bi- zonytalanságoknak a forrása Bolla Kálmán zsűrielnök szerint többek között a szabadon vá- lasztott szövegek műfaji kü- lönbsége. A versenyszabályzat esszészöveget ír elő, amelynek elsősorban intellektuális (gon- dolati) tartalma van, ámde ez önmagán belül is tovább tago- lódik: s különböző mértékben érzelmi és akarati elemeket is tartalmaz. Eddig nem sikerült megnyugtatóan elhatárolni a szöveg értelmező, kifejező megszólaltatásában a reprodu- kálást és az interpretálást. A szakmabeliek közül többen óv- ják a versenyzőket az ún. ״szí- nészi” beszédtől. De azt, hogy mi teszi színészivé, már ke- vésbé tudják megmondani. Jobb szó híján a hitelességet tartom a teljesítmény legfőbb mércéjé- nek, amely akkor érvényesül, ha a megszólaltatott szöveg komp- lex tartalmát sikerül a verseny- zőnek tolmácsolnia. Ellenkező esetben legfeljebb jó vagy rossz leckefölmondásról beszélhe- tünk. Mivel a tavalyi döntő értéke- lésében is részt vettem a zsűri egyik tagjaként, elfogultság nélkül állapíthatom meg, hogy az én mércém szerint az idei jobb volt. A rendezés gördülékenysé- géért, magas színvonaláért dr. Pesti János tanár urat és Laczkó Zsuzsa tanársegédet illesse kö- szönet és dicséret. Önelégültség nélkül jelent- hetj ük tehát a pedagógusjelöltek nevében: Blanka néni, teljesítet- tűk utolsó kérésedet: folytattuk! Rónai Béla ״Folytassátok, ha én már nem leszek!” - hangzott el ötvenkét résztvevő ajkáról Péchy Blanka utolsó kérése A szép magyar beszéd versenyének 22. orszá- gos döntőjén, amelyen a peda- gógusjelöltek vettek részt. Az ún. kötelező szöveg zárómon- data volt ez az idézet. Szerénytelenség nélkül álla- píthatjuk meg, hogy a verseny meggyőzően bizonyította: a hi- vatásos beszéd leendő aposto- lai, a pedagógusjelöltek igenis folytatják alapítójuk nagy mű- vét, a magyar nyelv, benne a magyar beszéd művelését. A kilenc tagú zsűri az eddig kialakult és tisztázott szempon- tok szerint értékelte a verseny- zők teljesítményét. Mind a köte- lező, mind a szabadon’válasz- tott szövegre személyenként 10-10 pontot lehetett adni. Az elérhető pontszám tehát kétszer 90, azaz 180. A számok nyelvén szólva az alsó határ 75, a felső határ 157 volt. Az eddigi gya- korlatnak megfelelően az első 15 versenyző érdemelt ez alka- lommal is Kazinczy-érmet és a vele járó pénzjutalmat. Telje- sítményük 121 és 157 pont kö- zött mozgott. Nem kis büszke- ség és megelégedés számunkra, hogy az abszolút első Bakos Pi- roska és a 8. helyezett Csonka- réti Gergely a pécsi JPTE Böl- csészettudományi Karának hallgatója. A középmezőnybe 22 to- vábbi versenyzőt sorolt a zsűri. A maradék 15-nek a harmadik szinttel kellett beérnie. Ez a számokban tükröződő szóródás nemcsak a teljesítmé- nyék egyéni különbségeit mu- tatja, hanem az értékelésnek az a rendeltetése, hogy a földi dolgokban és a Jézus Krisztus által magasabb és megáldott te- vékenységre hívott rendeltetés- ben az emberek végérvényesen is hozzájáruljanak ahhoz, hogy a teremtett dolgok Isten akarata és szavai szerint az emberi munka, a technika és a kultúra révén minden ember javára és jobbátételére alakuljanak át és hogy végül is az emberi javakat is jobban elosszák egymás kö- zött és jobban biztosítsák az emberi szabadságot és szolgál- ják azemberi előrehaladást és fejlődést. Az egyház tanítása szerint minden hívő feladata, hogy ke- reszténnyé tegye a világot, hogy Isten akarata szerint az emberek odaadják magukat egymásnak és mindig ״emberibbé” tegyék a világot. A II. Vatikáni Zsinat- nak az emberi méltóságnak ez az új meghatározása volt egyik legfőbb célja. Európa eszméje Az európai eszme mindig ezt a hármat jelentette: szabadság, közösség és fejlődés. Ezért az Európáért szállunk ma síkra és benne olyan egyházért, amely mindenkit fel akar szabadítani. Meg kell szüntetni, azokat az anyagi és szellemi falakat,ame- lyek Európát feldarabolták. En- nek alapja viszont csak az lehet, hogy lehulljanak azok a falak is, amelyek a szíveket szétválasz- tották. És itt lép elénk a Nyugat és Kelet problematikája. Az egész világon az az óhaj: bár dőlnének le a falak, amelyek a szíveket elválasztják, hogy Kelet és Nyugat végső kibékülése való- sággá váljon! Keleten téves elő- ítéletekkel évtizedeken kérész- tül a nagyobb szabadságért akartak harcolni, s ez az évszá- zad a ״hazugság” évszázada lett: annyi elnyomást az európai történelem még nem tapasztalt. Nyugaton, a demokratikusabb világban sem születtek meg mindenütt életrevaló találkozá- sok, mert az ateizmus megölte csiráit az emberi szívekben. Ke- létén elűzték az Istent, Nyuga- tón megtagadták Őt. Az igazi szabadságot az.em- berek szívében kell keresni, az erkölcsiséget, az emberi nemes- séget az igazi szabadság gaz- dagságában kell megtalálnunk. Ennek a gazdagságnak alapja az, hogy önmagunkat oda tud- juk adni másoknak. És ez a harmadik évezred igazi nagy kérdése: testvérek tudunk-e lenni és a Keletet és Nyugatot újból összefogni. Európa egye- sülősének álmát nemcsak ál- modni kell, hanem szeretettel és barátsággal meg is valósítani és felépíteni azt az új világot, amely a lelkiismeret nagyobb megbecsülésével, a szabadság szeretetével, az emberi sze- mélynek kiművelésével és az emberi haladás állandó hangsú- lyozásával a jövőbe vetíti tekin- tétét. Cserháti József ny. püspök és a keresztény vallás vagy ki- nyilatkoztatás középpontja. A zsidóság történelmének közép- pontja az ״exodus”, az Egyip- tómból való kiszabadulás, a Vö- rös tengeren való átkelés, ami a választott népnek rendeltetése és jellegzése lett. Az új szövet- ségi teológia középpontja a bűn- tői való felszabadítás, Krisztus- bán, a Messiásban, az embe- riség megváltójában való ke- gyelmi újjáteremtés. Ez is fel- szabadítás minden lelki elnyomadik évezred elején ezekre a kihívásokra kell választ adnunk. Azt olvassuk a bibliában, hogy az Isten az embert saját képmására teremtette, vagyis szabaddá és alkotóvá, kreatívvá tette. Ami azt jelenti, hogy Isten az embert az anyag fölé állította lényeges vonásaiban független!- tette a többi földi lénytől. Az ember az anyag fölött áll transzcendens lelki alkatában, vagyis át tudja lépni az anyag határait és megkötöttségeit, önmás és alávetés alól. Az ember méltósága és kiválasztottsága, minden más élőlény fölé való állítása a szabadságra teremtett lelkiismeretben van adva. Ez egyik legsúlyosabb középpontja az Újszövetségnak: a lelkiisme- rétében felszabadított ember. Emberibbé kell tenni a világot A harmadik emberi kiváltság és elhivatottság, hogy fejlődő- képes. Növekedjetek, töltsétek be a földet, ez minden emberi fejlődés, a teremtett világ fölött való uralmat jelenti. A II. Vati- káni Zsinat minden eddigi zsi- natnál és egyházi megnyilatko- zásnál többet beszél az emberi haladásról és fejlődésről. Fel- emelő az idézet a lelkipásztori konstitúcióban: ״A világi hívők az emberi tevékenység kiindu- lópontjai, az emberiség való- ságának célja az ember, mert amikor dolgozik nemcsak tár- sadalmat épít és alakít át, ha- nem saját magát is tökéletesíti, sok mindent megtanul és fej- leszti képességeit, kilép önma- gából, sőt önmaga fölé emelke- dik”. Kortársaink közül mintha sokan attól tartanának, hogy az emberi tevékenység és a vallás közötti egymásba kapcsolódás árt az ember, az emberi cső- portok és a tudományok autó- nómiájának. A zsinat azt mondja, hogy a világi hívőknek hatalommal rendelkezik és e te- kintetben hasonlóvá lesz Isten- hez. Isten az embert szabad lelki- ismerettel áldotta meg, vagyis a szabadság és fejlődés tudatával, amivel együtt jár a lelkiismereti felelősség is, ami az emberi méltóság meghatározója lett. Is- ten az ember lelkiismereti tuda- tában helyezte el saját hangját, az Isten szólal meg bennünk, ha a lelkiismeret megnyilatkozik. Az ember szabadságtudata ala- pózzá meg azt a képességét is, hogy saját magát át tudja adni másoknak, és ez a szeretet, melynek önátadásában benne rejlik az ember minden haladó- és fejlődőképessége. És valóban úgy van, hogy a teremtő Isten képmására alkotott ember maga is alkotni, létrehozni és terem- teni tud. Ismét ebben a kreativi- tásban kell keresnünk és lát- mink az ember méltóságát. A biblia a lelkiismeretet az ember szivének nevezi éspedig azért, mert a lelkiismeret az emberi valóság középpontja és lényegfoglalata. Ahogyan a szív az ember testi életének a közép- pontja, úgy az ember életének is központja a szeretet, amivel át tudja ölelni az embert és a vi- lágot. Már az Ószövetségben, de különösképpen az Újszövetség- ben a szabadság az ember fel- szabadítása ösztönei, ״állati de- termináltsága” alól. Ez a zsidó Napjainkban az emberiség elbűvölten nézi saját találmá- nyait és hatalmát. Ugyanakkor aggasztó kérdések gyötrik. Két tragikus világégés, szüntelenül fellángoló helyi konfliktusok mintha összeomlásról beszél- nének és létkérdésként tennék fel a világba kiáltást: van-e ér- telme az egyéni és közösségi erőfeszítéseknek? És egyáltalá- bán mi a lét és az emberek végső célja? Világérzéssé válik: az emberiséget meg kell mén- teni személyiségében és ugyan- akkor az emberi közösség is mint ilyen felújításra vár. Szabadságra teremtve A II. Vatikáni Zsinat egyik legjelentősebb határozata, kons- tituciója a ״Gaudium et spes”, ״A világ öröme és reménye” a mai történelmi helyzet és világ- alakulás viszonyairól kívánt útmutatást adni vallási, erkölcsi, egyszóval lelkipásztori szem- pontból. A konstitúcióban ezt olvassuk: az emberi személy megmentéséről, az emberi tár- sadalom igazságos és helyes felépítéséről van szó, egyszóval az embernek a jövő számára való megmentéséről. A zsinat az egész embert, a testből és lé- lekből, a szívből és lelkiisme- rétből, az értelemből és akarat- ból összeállított embert kívánta bölcseleti és teológiai vizsgála- tának középpontjába állítani. Megállapítja azt, hogy az ember minden földi lény fölött áll, az emberi valóság magasztos hiva- tású, és az emberben valósággal isteni szikra van jelen. Az egy- ház arra hivatott, hogy ezt az is- teni szikrát kiművelje, tovább- fejlessze. Ez voltaképpen min- den vallásnak a rendeltetése. Az újkor történelem-írásának egyik sémája, hogy jelszavak és életvalóságok szerint óhajtja megvizsgálni az emberi törté- nelmet. A második évezred végén a legfontosabb jelszó a szabadság eszméje lett. Mintha ennek kel- lett volna válságba jutnia vagy elpusztulnia ahhoz, hogy ráéb- redjünk újból az emberi civili- záció és kultúra jelentőségére. A két totalitárius rendszer, a nemzeti szocializmus és a kommunizmus az emberi sza- badságot vonta kétségbe, ki- vánta elpusztítani. Igazuk van azoknak, akik az emberi kultúra és civilizáció tönkretételéről be- széltek, mert elveszítettük a szabadságot. Lelkiismereti felelősség A második jelszó, amely az előbbiből adódik, velejáró sajá- tos adottsága: a lelkiismeret té- nye és szabadsága. Ha az ember elveszíti a lelkiismeret szabad- ságát és értelmét, állati sorba esik vissza, mert nem lesz többé képes fejlődésre. Az igazi emberi valóságot, vagy teljességet három eszmé- vei szoktuk jellegezni: szabad- ság, erkölcs és fejlődés. A harTámogatási- és hitelprogram Az agrárágazat pénztárcája igénybe vehető. A mezőgazdaság teherviselő képességének javítása érdeké- ben, ezévben nem kell földadót fizetnie a termelőknek és egy- millió forint éves árbevételig adómentességet biztosít a kor- mányzat. A szövetkezeti tagok pedig az üzletrész vásárlására fordított összeget adóalapjuk- ból, annak 30 százalékáig le- vonhatják. Hamarosan az is lehetővé válik, hogy azok a mezőgazda- sági vállalkozók, akik a piaci körülményekhez igazodva mi- nőségi tenyészállatokat, a szar- vasmarha- és sertésállomány korszerűbb fajtájára váltását tervezik, ehhez egymilliárd fo- rintos kormányzati forrásból igényelhetnek támogatást. van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által biztosi- tott 103 millió dolláros hitel- programnak, amelyből három éves türelmi idővel és tíz éves lejárattal igényelhetnek köl- csont a pályázók. A központi kamattámogatás ezekre a hite- lekre is kiterjed. így 12-15 százalékos kamat mellett lehet hitelhez jutni. A folyamatos gazdálkodás finanszírozásához az úgyneve- zett referencia-rendszer is se- gítséget nyújt azáltal, hogy a termelők a növénytermesztés anyagköltségeire szolgáló hite- lek után 10, aszálykár után 20 százalékos kamattámogatást kaphatnak. Ez a kedvezmény idén már a szarvasmarha, a ser- tés és a juhtenyésztésre is visszterhes, infrastrukturális fejlesztéshez 40 százalékos kamattámogatást biztosít. En- nek folyósítását - a szükséges revízió után, de felemelt kere- settel - újra megkezdték, kizá- rólag a mezőgazdaságból élők igényeit teljesítve. Ez évben lép be egy új elem, amely a ke- vés saját forrással rendelkező pályázóknak a fejlesztési költ- ség 30 százalékának megfelelő, legfeljebb 500 ezer forint ősz- szegű egyszeri támogatást jut- tat. A hazai pénzügyi források mellett különös jelentősége és kamattámogatást. A magán- tulajdonban lévő agrárvállal- kozások eszközellátását, az anyagi műszaki bázis kiépíté- sét a reorganizációs program segíti, amely az eszközberuhá- zási hitelekhez átlagosan 70 százalékos kamattámogatás biztosít. Az eddigi adatok sze- rint, mintegy 1200 pályázatra közel 15 milliárd hitelt vettek fel. Ugyancsak a mezőgazda- sági beruházásokat, az új álló- eszközök termelésbe állítását szolgálja a Mezőgazdasági Fej- lesztési Alap, mely termelő be- ruházáshoz ötven százalékos natermesztésre, a gázolajfel- használás támogatására és ka- mattámogatásra 10 milliárd fo- rint jut. Hét és félmilliárd forint áll rendelkezésre a reorganizá- ciós program folytatásához, míg mezőgazdasági termelésű beruházásokra a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap 6 milliárd forinttal rendelkezik, öntözésre 2 milliárd használható fel. Másfél milliárd jut az elmara- dottabb régiók rossz minőségű földjének termelésben tartá- sára, erdőgazdasági célokra pedig egymilliárd forintot lehet tervezni. A mezőgazdasági tulajdon és szervezeti átalakulása az új magán- és társasvállalkozók kialakulása igénylik a fejlesz- téseket, s a beruházások hitelAz agrártermelés változásai, a piaci viszonyok, a fogyasz- tás, a külpiaci körülmények megkövetelik, hogy a magyar mezőgazdaság ezévi anyagi bázisa, ezen belül a különböző támogatások és hitelkonstruk- ciók kiegyensúlyozottabban és hatékonyabban álljanak a tér- melők rendelkezésére. A mezőgazdaság állami tá- mogatása az 1992. évi 39 mii- liárd és a múlt évi 46 milliárd forint után ezévben eléri az 57 milliárd forintot. A támogatás közel 50 százaléka a piaci vi- szonyok stabilizálását, ezen be- lül az exporttámogatást, az egyes esetekben szükséges ál- lami beavatkozásokat, vala- mint néhány termék esetében az árgaranciát szolgálja. Gabo-
