Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-06 / 64. szám

Derricket nem hagyja el segítőtársa Fogyás helyett egyél, igyál! Készül a 238. folytatás Németországi film és tévékö­rökben híresztelések terjedtek el, hogy Derrick felügyelő segí­tőtársa, Harry Klein nem vállal többé szerepet a sikeres tévéso­rozatban. Fritz Wepper, Klein fel­ügyelő megszemélyesítője cá­folta a híresztelést.- Szerződésem 1994-ig szól azzal, hogy 1995-ben is folytat­hatjuk - mondta a filmszínész. Az 52 éves Fritz Weppert a ZDF televízió társaság nem haj­landó szélnek ereszteni. „Szó sem lehet arról, hogy hagyjuk Harry Kleint meghalni.” Maga Horst Tappert, aki Derrick felügyelőt alakítja, ugyancsak cáfolta a híresztelé­seket: „Megkísérelték, hogy ki­játszanak bennünket egymás el­len, de mi tovább csináljuk” - mondta. Egyszer már előfordult, hogy Fritz Wepper visszavonult, mi­után két nagy sikerű filmben szerepelt. Az 1959. évben ké­szült „A híd,, című filmben, majd 1972-ben a „Kabarédban Liza Minelli partnereként nagy sikert aratott. - Ez a két szerep boldoggá tett - mesélte a DPA német hírügynökség tudósítójá­nak. A Derrick című sorozatot száz országban tűzi folyamato­san műsorára a televízió és csak Németországban átlagosan 11 millióan nézik. A történetet Horst Tappertre szabták. Szó sincs arról sem, mint egyesek elterjesztették, hogy Wepper venné át a főszerepet. „Derrick” és „Harry Klein” szétválásáról akkor kezdtek pletykálni, amikor egy gazdag hamburgi kereskedő és istálló­tulajdonos tévésorozatot szere­tett volna finanszírozni a ga­lopp-sport világáról. Ebben a szériában a „Sea Cove” nevű hí­res versenyló (3.8 millió márka nyereménnyel) is szerepelt volna. Fritz Wepper nem törődik a pletykákkal. Jelenleg éppen megint forgat. A ZDF a „Derrick” 238. folyta­tását készíti. Az agyaghadsereg újabb osztagai Hszian kínai város közelében megkezdték a világhírű terra­kotta szobor-hadsereg még föld borította osztagainak kiásását. Csin Si Huang-ti császárnak, Kína első egyesítőjének grandi­ózus síremléke mellett találták 1974 és 1976 között azt a három nagy kiterjedésű vermet, amelyben egész terrakotta had­sereg sorakozik, hogy elkísérje túlvilági útján a Krisztus előtt 207-ben elhunyt uralkodót. Az egyes számú vermet részben, a hármast teljesen kiásták már a kínai régészek, most a kettes feltárásához fogtak hozzá. A próbaásások, amelyeket a kettes számú verem némelyik részén már korábban elvégeztek, arra a következtetésre juttatták a szak­embereket, hogy ennek a ve­remnek a leletei elhomályosít­ják majd a másik kettőből kiá­sott terrakotta szobrok művészi ragyogását. A tudósok feltételezik, hogy a hatezer négyzetméteresre be­csült verem legkevesebb ezer- háromszáz harcos és ló agyag­figuráját rejti. Számítanak to­vábbá nyolcvan harci szekér és számtalan bronzfegyver előke­rülésére is. Azt is tudni vélik, hogy a kiásandó harcosok há­romsoros hadrendben helyez­kednek el, elöl az íjászok, mö­göttük a harci szekeresek, hátul pedig a lovasság. Jóllehet öt évig is eltarthat­nak a feltárás munkálatai, az idegenforgalmi hatóság már az idén októberben megnyitja a tu­risztikai szenzációnak számító lelőhelyet a látogatók előtt. így a közönség szemügyre veheti az ásatás munkálatait is. Az egyes számú vermet 1979-ben, a hármast pedig 1989-ben nyitották meg. Azóta 26 millió látogató - köztük het­ven államfő - csodálta meg az agyagművesség e páratlan re­mekeit. Titkos ügynök? Ki volt az első 007-es ügy­nök? Jóllehet Kelet-Európa el­múlt évtizedeinek mozijaiból és tévéjeiből hiányzott e rettenthe­tetlen titkos ügynök arca, a fo­galom átjött a vasfüggönyön. És most már azt is tudhatjuk, hogy az első 007-es ügynök nem a hidegháború szabadvilági hőse, hanem vagy 400 évvel koráb­ban dolgozott. De ennek a titkos ügynöknek neve is volt: Wil­liam Shakespeare. Ezt állítja egy brit szerzőpáros - Graham Phillips és Martin Keatman - A Shakespeare összeesküvés című könyvében. Szerintük a dráma­író-zseni csupán álcázásként folytatta, amivel tulajdonkép­pen beírta magát a halhatatlan­ságba; a színház csak arra volt jó neki, hogy befektesse - a mai gyakorlat szerint ’’tisztára mossa” - a kétes szolgálataiért kapott pénzt. E kétségkívül meglepő felfedezésre úgy jutott a nagy drámaíró múltjában váj- káló szerzőpáros, hogy a fellel­hető dokumentumokból megál­lapította: az a környezet, amelyben Shakespeare élt,^ gya­nús elemekkel volt tele. És itt, ebben a közegben William Sha­kespeare is szolgálatot vállalt I. Erzsébetnél. Ízelítő az utazási irodák idei prospektus ajánlataiból Fotó: Läufer László Van ajánlat, van miből választani Utazni jó, Az elmúlt hét végén országos és helyi utazási irodák mutat­koztak be Pécsett, hogy kínála­taikkal kedvet csináljanak az érdeklődőknek. Volt ajánlat bő­ven, volt miből válogatni, hi­szen aki elment, hogy megte­kintse a gazdag programokat az érezte, hogy utazni jó, utazni szép. A szinte áttekinthetetlen mennyiségű lehetőségekből csak néhány olyant emelnénk ki, mely a szerényebb igényűek és kerestűek számára elérhető­nek látszik. A horvát tengerpart szépségei és a kedvező árajánlatok sokak számára újra egyre vonzóbbak. Az Autoturs az Istriai félszige­ten Rovinjban, a Cooptourist Opatijában, a Bonus Tourist Kraljevicában, a Kemping Klub a Rab és Krk szigeteken kínál üdülési lehetőségeket. utazni szép Gazdag a választék a a görög tengerparton. A hozzánk legkö­zelebb lévő Chalkidiki félszige­ten a Zeusz iroda Sartiban, a Barátság Klub Asprovaltában, míg a Dóm Tourist Olimpic Be- achban és akárcsak az Ikaros iroda Katerini-Paraliában bizto­sít pihenési lehetőségeket. A Bonus és a Márton iroda Kréta szigetét ajánlja. Akinek pedig van elegendő pénze az résztve- het a Barátság Klub által szer­vezett Földközi tengeri hajó­mon, mely Rhodos, Ciprus érin­tésével Izraelben körutazással fejeződik be. Olaszországban a legtöbb le­hetőség a Velence közelében lévő Lido de Jesolon van, ahol a Barátság Klub, a Zeusz, a Grand Tours, az Ikarosz, az Au­tóklub, a Márton iroda szervez üdültetéseket. A Bonus Bibio- nét ajánlja. A gyógyszemét betegei Beteges paradoxont pro­dukálhat az élet, ha bebizo­nyosodik: valóban egy gyógyszerkutató intézet miatt gyakoribb a környéken lakók körében a rákos megbetege­dések aránya. A szóban forgó Nemzeti Égészségügyi Inté­zet az Egyesült Államokban van, s az amerikai kormány­zat legfőbb gyógyszerkutató intézete. Évtizedek óta he­tente 35 tonnányi gyógyászati hulladék távozik a létesít­ményből a kéményen át, mi­vel égetéssel szabadulnak meg a „gyógyszeméttől”. A környék lakosai szerint kimu­tatható összefüggés van a körzetben a rákos megbete­gedések megnövekedett száma és a hulladékégető in­tenzív „tevékenysége” között. Az intézet sokáig hallani sem akart arról, hogy szűrővizsgá­latnak vessék alá a környező lakosokat. A betyárvilág alkonya Somogybán Oroszlán Pali, az „utolsó zsivány” Bár talán már senki sem szá­mított rá, a somogyi betyárvilág 1887-ben mégegyszer - utoljára- összeszedte magát. Oroszlán Pali augusztus folyamán 5 em­berével Berzencén, majd 7 tár­sával Gyékényesen rabolt ki egy-egy kereskedőt. Oroszlánt korábban 20 évre ítélték gyilkosság miatt, azon­ban nem sokkal büntetésének letelte előtt megszökött. A megváltozott világgal nem volt tisztában, ezért vállalkozhatott arra, hogy a somogyi betyárság utolsó - immár anakronisztikus- figurája legyen. A két rablás után a cseiidőr- ség nyomára jutott a rablóknak, s a miháldi szőlőkben lövöldö­zésre is sor került, de a betyárok le tudták rázni üldözőiket. Au­gusztus 8-án két haramia Ka­posvárra is bemerészkedett. Megpróbáltak ellopni egy ko­csit, de rajtakapták őket, s me­nekülniük kellett. Luttor János kaposvári rendőrbiztos és em­berei a vasúton túlra kergették a rablókat, míg azok revolverrel lövöldöztek rájuk. Már este volt, amikor több órás harc után mindkettőjükkel rendőrgolyó végzett. Elfogni viszont - néhány or­gazdán kívül - a bandából addig csak Márton Vendelt sikerült, s ő is megszökött, amikor Csurgó felé kísérték. Heteken keresztül sikertelenül üldözték a betyáro­kat, s közben „félelem és izga­tottság” fészkelte be magát a megyébe. A rablók kijátszottak minden intézkedést, s úgy tűnt, biztosan ismerik a csendőrcsa­patok tartózkodási helyét. „A csendőrség most állja ki So­mogybán a kemény próbát - írta az újság -, de legéberebb őrkö­dése, nyomozása mellett is ed­dig sikertelenül”. A sajtó szor­galmazta, hogy a csekély lét­számú csendőrség segítségére katonaságot rendeljenek a me­gyébe, és állítsanak fel rögtöní­télő bíróságot is, mert „a huma­nizmusnak is megvannak a ha­tárai; vagyis ott végződik, ahol a rablógyilkosság kezdődik!” Az októberi törvényhatósági nagygyűlés táviratilag kérte is a statárium elrendelését és a csendőrőrsök megerősítését. A Belügyminisztérium mindenek­előtt díjat tűzött ki a rablógyil­kosok és a rablók elfogatására, valamint az orgazdák feljelenté­sére. Számos csendőr érkezett a megyébe, majd - még október folyamán - Zala és Veszprém megyék után Somogybán is be­vezették a statáriumot. Egy hírlapi tudósítás szerint a csendőrség Veszprém megyé­ben fogta el Oroszlán Pál ban­dáját, két csendőr pedig az inkei kocsmában tartóztatta le Márton Vendelt, a banda utolsó tagját. Oroszlánt először Veszprém­ben hallgatták ki, majd Kapos­várra szállították. Az, hogy a betyár vonaton utazott kísérői­vel, már maga is az idők végér­vényes megváltozását mutatta. A rablóvezér nagyon illedelme­sen, mondhatni kulturáltan, ta­nult ember módjára viselte ma­gát a fogságban, Márton Vendel viszont - az újságíró visszafo­gott jellemzése szerint - úgy Hosszú évek óta először for­dul elő, hogy az amerikaiak a legújabb „szabadidős sportdi­vattal” nem a felesleges kilóik­tól akarnak gyötrelmek árán megszabadulni. Új és boldogító szórakozást fedeztek fel: úgy esznek és isznak, ahogyan a szívük diktálja. „Nem kell töké­letesnek lenni” felkiáltással eszükbe sem jut a dohányzás, evés, ivás felhagyását emle­getni. Önsanyargatás nélkül akarnak boldogok lenni. Az Egyesült Államokban, ahol az asszonyoknak legalább 20 százaléka kóros soványság­ban szenved és divat okokból szó szerint éhezik, ismét fellán­golt a vita az igazi életkedvről és életerőről: az üres ideálképek kergetése helyett a mindenna­pok emberei és örömeik kerül­tek a középpontba. Az új - és igen kényelmes - őrület elsöprő terjedését a fit- nessz-klubok tulajdonosai, az élelmiszeripari és könyvpiaci szakemberek, közvéleményku­tatók is bizonyítani tudják. A fanatikus testépítés, bioétkezés ideje leáldozni látszik. Aki ko­rábban hetente többször is eljárt edzeni, most kerüli az edzése­ket. Közben pedig a kifejezetten egészségesnek tartott pattoga­tott kukorica fogyasztása 3 szá­zalékkal csökkent, pedig azt hit­ték, hogy azt szívesen eszik az amerikaiak. A fitnessz-hullám eddig el­szánt hívei, akik oly sokáig el­lenvetés nélkül vetették alá ma­gukat a „sanyarú” életmódnak, most lelkesedéssel szegődnek az új mozgalom élharcosaivá. Hosszú évek után végre belátják - állítja Martin E.P. Seligman pszichológus professzor -, hogy „azzal ámították magukat, ke­vés fáradozással és pénzzel egészséget és boldogságot tud­nak venni. Most kezdik végre felfogni, hogy csak hamis illú­ziókat kergettek." Az viszont tény: az evési hul­lám sem kerül kevesebbe, mint a fogyás. Csak éppen ezen a divaton mások keresnek. A Shenkar divatcég „Óra” elnevezésű kreációját mutatja be a képen látható manöken Tel Avivban nagyszabású nemzetközi divatbemutatón. nézett ki „mint a tigris”, s arcán ott ült „a gonoszság minden jel­vénye”. 1888 végén Márton Vendel cellatársaival együtt szökést kí­sérelt meg a börtönből. Kibon­tották a falat és lejutottak a pin­cébe, de mikor az udvarra nyíló ablakot kezdték feszegetni, fel­fedezték őket. 1889. vebruár 18-án nagy ér­deklődés mellett kezdődött meg a kaposvári kir. törvényszék előtt Oroszlán Pál haramia és társai bűnperének végtárgya­lása. A bíróságon is intelligen­sen viselkedő betyárvezért meg­lepő módon csak korábbi bünte­tésének letöltésére ítélték, de a kir. kúria megváltoztatta ezt az ítéletet, és újabb 15 évi fegyhá­zat szabott ki rá. A csendőrség tehát, ha nem is nehézségek nélkül, de kiállta a próbát. Az 1887-ben megszer­veződött betyárbandát jóval rö- videbb idő alatt sikerült szét­verni, mint az 1860-as és 70-es években garázdálkodókat. A polgári fejlődés során egyre égetőbb feladattá vált a sze­mély- és vagyonbiztonság haté­konyabb védelme, s ezt csak a csendőrszervezet volt képes el­fogadható színvonalon megol­dani. A politikai életben játszott akkori és későbbi szerepét el kell választani attól, amit a köz- biztonság megóvásában betöl­tött! A kiegyezés óta Somogy­bán fellépett három jelentős rab­lóvezér közül a pandúrok és a katonaság által üldözött Juhász Andrást parasztok verték agyon, Séta Pista pedig öngyil­kos lett. Elfogni és bíróság előtt felelősségre vonni egyedül csak Oroszlán Pált sikerült - a csendőrség felállítása után. Ebből a világból ma már csak a valódi események és alakok köré szövődött romantika él to­vább. Néhányan talán el sem hi­szik, hogy a betyárvilág alig több mint egy évszázada na­gyon is élő, sőt sokszor halálos valóság volt a Dél-Dunántúlon. Oroszlán Pali elfogatásával ugyan vége szakadt az igazi somogyi betyárkalandoknak, de a bűnözés nem szűnt meg csak átalakult. Ahogy Gönczi Ferenc utalt rá 1944-ben megjelent, e témában máig egyedülálló A somogyi be­tyárvilág című munkájában: a gatyás betyárok helyét napjain- ban a nadrágos gazemberek fog­lalták el. Nagy Zoltán 8 Új VDN 1994. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP 1 j 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom