Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-04 / 62. szám

1994. március 4., péntek Háttér üj Dunántúlt napló 11 Argentin ENSZ-katonák őrségen egy hídnál február 25-én, 700 méterre a horvát-bosnyák ha­tártól A békefenntartás évi költsége 1,5 milliárd dollár UNPROFOR Emlékeztető Konzervatizmus Fórumok Március 4-én 18 órától az okorági kultúrházban a 6.sz. vá­lasztókerület KDNP-képviselő- jelöltje dr. Kapitány József mu­tatkozik be. Hí A Szociáldemokrata Párt Pécs-Baranyai Szervezete má- cius 4-én, pénteken 16 órakor Pécs, Apáca U. 15. sz. alatt me­gyei pártnapot tart. Takács Imre országos elnök ad tájékoztatót az időszerű politikai kérdések­ről. A tájékoztató után kerül sor a képviselőjelöltek megválasz­tására. Hí Bolyban az önkormányzat épületében tart fórumot már­cius 4-én 16 órai kezdettel a Munkaügyi Minisztérium kép­viselője a környező önkor­mányzatok polgármesterei és jegyzői számára. A tanácsko­zást Győri József országgyűlési képviselőjelölt vezeti. ■Hé Vajszlón mácius 4-én 19 órai kezdettel lakossági fórumra ke­rül sor a művelődési házban. Tájékoztatót tart és a kérdé­sekre válaszol a Munkaügyi Minisztérium képviselője és Horváth Gézáné országgyűlési képviselőjelölt. * Staub Ernő MDF képviselő- jelölt bemutatkozó fórumot tart a kökényi művelődési házban március 5-én, szombaton 18 órai kezdettel. Hé A Magyar Igazság és Elet Párt kampánnyitó nagygyű­lést tart március 5-én, (szom­bat) délelőtt 10 órakor a Neve­lési Központban. A gyűlés szónoka: Csurka István, a párt társelnöke. Egyben be­mutatja a pécsi három válasz­tókerület képviselőjelöltjeit: 1. sz. vk: dr. Vörös György, 2. sz. vk: Bottlik Sándor, 3.sz. vk. dr. Aszódi Pál. Hé A Független Kisgazdapárt Megyei Szervezete a helyi el­nök-titkárok, valamint a válasz­tási kampányban segíteni akaró tagok és szimpatizánsok ré­szére március 5-én 15 órakor a Szivárvány Gyermekházban (Pécs, Veres E. u., jégpálya mellett) kampányindító megbe­szélést tart. Hé Március 6-án, vasárnap 15 órától a KDNP megyei válasz­tási gyűlést tart Komlón a Szt. Imre teremben (volt Május 1. mozi). Bemutatkozik Hudák István, a 4.sz. választókerület képviselőjelöltje, valamint a megye több KDNP-s jelöltje. Vendégelőadó: Huszár László igazgató, aki a KDNP energia- politikáját fogja ismertem. Hé Dr. Szili Katalin önkor­mányzati képviselő, a szocialis­ták képviselőjelöltje szeretettel várja Ont egy kis nőnapi cse- velyre sütemény és üdítő mel­lett március 8-án 16 órától a Tüzér utcai Mozgalmi Ház va­lamennyi helyiségében. Hé Március 5-én szombaton If­júsági Fórumot tart az SZDSZ az Apáczai Nevelési Központban. A 16 órakor kezdődő információbörzén a pécsi ifjúságsegítő központok és alapítványok várják a hoz­zájuk fordulókat, 17 órától If­júsági Fórumot tart az est vendége, Fodor Gábor és há­zigazdája, Bretter Zoltán a választókerület országgyűlési képviselője. 19 órától az ér­deklődők Földes László (Hobo) József Attila-estjét hallgathatják meg, címe: Légy ostoba. A belépés ingye­nes. Hé Irodanyitás és fogadónap.De Blasio Antonio, a FIDESZ ön- kormányzati képviselője, a 3. sz. választókerület képviselő- jelöltje várja a kertvárosi polgá­rokat pénteken délután 14 és 20 óra között a párt Uitz Béla utca 3. alatti választási irodájában. A „fogadódélután” egyben a Csontváry ABC mögötti új iroda zenés megnyitója lesz. A Zágráb és az ENSZ közti kötélhúzás során 1993-ban az UNPROFOR megbízatását csak rövidebb időkre hosszabbították meg, és a horvát kormány több ízben azzal fenyegetőzött, hogy távozásra szólítja fel a béke- fenntartókat. Végül 1993. októ­ber 4-én a BT úgy foglalt állást, hogy a a szerbek lakta területek Horvátország részét képezik, és itt is helyre kell állítani a horvát szuverenitást, ezért a kéksisa­kosoknak el kell érniük, hogy a szerbek átadják fegyvereiket. A testület arra is felhatalmazta a békeerők tagjait, hogy a szerbek lakta területek frontvonalain, az ún. ,rózsaszín övezetekben” önvédelmi fegyvert is használ­hatnak. A BT 1992. június 29-i 761. számú határozatában döntött ka­tonai alakulatok azonnali Szara­jevóba küldéséről, ekkor Hor­vátországból irányítottak át egy kanadai zászlóaljat a szarajevói repülőtér ellenőrzésére. Egy hónappal később a BT további 1600 ENSZ-katonát és polgári személyt küldött Szarajevóba, ahol a repülőtéren és a város stratégiai pontjain már 1100 ENSZ-katona és polgári sze­mély ügyelt a segélyszállítmá­nyok biztonságos érkezésére és elosztására. Boross Péter miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „még e félévben” Magyarország be­nyújtja felvételi kérelmét az Eu­rópai Unióba. A lényeg nem a puszta dátum, hanem a döntés előkészítettsége - itthon és az érintett partnereknél egyaránt. Ami a hazai terepet illeti, nemigen kell nagyobb politikai villongástól tartani: EU-csatla- kozásunk ügye azon ritka kér­dések közé tartozik, amellyel kapcsolatban nagyjából egyet­értés uralkodik a számottevőbb pártok, törvényhozásbeli erők között. Az Új Dunántúli Napló ja­nuár 27-i számában a fenti címmel, de kérdőjel nélkül arról informál, hogy Pap András pé­csi országgyűlési képviselő a külügyi bizottság tagjaként Brüsszelben járt. A szerkesztő­ségben beszámolt a találkozó je­lentőségéről. A leírtak sorrend­jében szeretnék néhány kér­désre reflektálni. Szerintem nem csak „elvi”, hanem gyakorlati lehetőségek is adottak arra, hogy Magyaror­szág teljes jogú tagja legyen a NATO-nak. A nyugati partne­rek nagyrésze persze elzárkózik ettől. Szegény országra nincs szükségük. Ha még is sor kerül rá, arra öt-hat vagy több évet is kell várni. Addig pedig komoly, pénzügyileg, gazdaságilag meg­terhelő feltételeknek kell meg­felelni. A Békepartnerség lép­csőfokait meg kell járni, elő­szobájában sokat kell még vá­rakozni. 1992. szeptember 14-én, amikor már javában tartott a polgárháború, a BT jelentősen megnövelte a Bosznia-Herce­govinában állomásozó béke- fenntartó erők létszámát, és fel­hatalmazták őket a polgárhábo­rútól szenvedő lakosságnak szánt segélyszállítmányok vé­delmére. A békefenntartók jo­got kaptak arra, hogy fegyverü­ket ne csak önvédelemre, ha­nem akkor is használják, ha bárki akadályozza a segélyszál­lítmányok továbbítását. (A NATO-országok maguk viselik katonáik vezénylésének költsé­geit.) Az UNPROFOR-nak Bosz­niában nem az a feladata, hogy a harcoló felekre fegyvemyug- vást erőltessen, hanem az, hogy megelőzze a fegyveres inciden­seket, illetve enyhítse a köztár­saságban kiélezett helyzetet. Az UNPROFOR boszniai parancs­noka a francia Philippe Moril- lon vezérőrnagy lett, akit a belga Francis Briquemont, majd az angol Michael Rose tábornok váltott fel. Az ENSZ BT 1993 júniusá­ban hat védett övezetet hozott Mikor kopogjunk? És Brüsszel? Bíztatás vagy elutasítás érezhető a jelenleg is széles körben folyó konzultáci­ókon, amelyek során a magyar diplomácia a formális jelentke­zés tervének reakcióit kísérli meg előre „szondázni” a 12 tag­államban? Valószínűleg e tár­gyaláson dől el, érdemes-e to­vább várni, taktikai halasztás mellett dönteni, vagy pedig „minél előbb, annál jobb” ala­Ami Ausztriát illeti, én nem úgy tudom, hogy „katonai és gazdasági biztonságát a NATO-ban látja.” Az osztrák honvédelmi miniszter arról nyi­latkozik, hogy nem gondolnak a NATO tagságra. Az Európai Unióban (volt EK-ban) keresik - valószínű meg is találják - a gazdasági, katonai együttmű­ködés útját. Egyértelműen az Egyesült Európa hívei. Az Euró-Atlanti, a Transzatlanti gondolat nem hozza lázba őket. A továbbiakban azt említi az írás, hogy „hazánk nem lesz tagja a NATO-nak, ugyanakkor különböző együttműködésre nyílik lehetőség”. Az a kérdés: jó ez nekünk? A ma már ismert és a későbbiek során jelentkező követelések, igények a hadsereg fejlesztésére vonatkozóan ugyancsak tízmilliárdokat von­nak el olyan területekről, ame­létre hat boszniai város (Szara­jevó, Gorazde, Zepa, Srebre­nica, Tuzla és Bihac) körzeté­ben, ahová 7500 békefenntartót irányítottak. Védelmüket (nem a lakosságét és nem a menekül­tekét, hanem a kéksisakosokét) a NATO légiereje garantálja. Macedóniában lényegesen kevesebb, mintegy 1100 ENSZ-katona teljesít szolgála­tot. Telepítésükről a BT 1992. december 11-én határozott, a cél az volt, hogy megakadá­lyozzák a válság átterjedését a Szerbiával szomszédos köztár­saságra. A kéksisakosok részt vesznek a Jugoszlávia ellen el­rendelt ENSZ-szankciók ellen­őrzésében is. Egy legutóbbi, 1994 elején közzétett jelentés szerint a kék­sisakos missziók megkezdése óta 800 ENSZ-katona sérült meg, és 70 halt meg az egykori Jugoszláviában. Az életüket vesztett katonák egy része a harcok, illetve orvlövész-akciók áldozata, a többiek pedig vala­milyen balesetben vesztették életüket. A békefenntartás évi költsége 1,5 milliárd dollár. Perge Zita pon nekirugaszkodni a teljes jo- gúsághoz vezető, amúgyis hosszúnak és rögösnek Ígérkező úrnak. Kellő fogadókészség nélkül öngólnak bizonyulhat, ha valaki ajtóstól rohan a házba. Vélhetőleg épp ez magyarázza a magyar illetékesek óvatosságát, a másutt emlegetett dátumok szinte szabadkozásszerű cáfola­tát. Elvégre az EU kapuján is akkor tanácsos hangosabban kopogni, ha már látszik az esély: előbb-utóbb kinyílhat előttünk. Persze nem most, ha­nem (talán) 2000 táján ... NATO lyek nagyot lendíthetnének ká­tyúba jutott szekerünkön. Azt olvashatjuk a cikkben, hogy „felzárkózást kínál az eu­rópai katonai normákhoz, érték­rendekhez” a NATO-hoz való csatlakozás. Arról nem tesz em­lítést, milyen árat kell ezért fi­zetni és milyen emberi, érzelmi, hangulati hatást vált ki mindez. Ami pedig „teljes egyen- rangú”-ságot illeti, ezt ne hites­sék el velünk, bármennyire is demokratikus rendszerű álla­mok szövetsége. A teljes egyen­rangúsághoz sok minden tartó­zik, melynek elérése sokak ré­szére csak ábránd. Azzal fejeződik be a írás, hogy „megkérdezték, mi törté­nik, ha támadás ér benünket va­A konzervatizmus a XIX. század első harmadában a fran­cia forradalom kihívására a ra­dikalizmus és liberalizmus ellen megszületett válasz. Hí E címmel 1817-től jelent meg folyóirat, melyben az ultraroya­listák fejtették ki nézeteiket. Angliában Robert Peel „ta­lálmánya”, aki 1834-es kiáltvá­nyában magyarázatot adott arra, miért fogadta el az 1832-es választójog bővítésére és a politikai élet módosítására vonatkozó reformokat és miért nem tud egyetérteni újabbak bevezetésével. Ebben a kor­szakban pártnak nem ismerték el magukat, az általános elméle­tek pragmatikus bírálóiként lép­tek fel. A hagyományos elit, az arisztokrácia, az egyház és a földbirtokos nemesség parla­menten belül működő politikai irányzata volt. Ez magyarázza eszméiket is: - az isteni gond­viselésbe vetett hit, az uralkodó vallás támogatása, a monarchia, a királyság támogatása, a tradi­cionális élet gazdagságának hirdetése, a magántulajdon és szabadság védelme, a rendi tár­sadalom és rétegződés ingen- lése, a hagyományokba vetett bizalom, a forradalom és radi­kális mozgalmak elutasítása, a mindenkori új vonal és a nem­zeti hagyományok összhangjá­nak szorgalmazása, a szabad piacgazdaság eszméje. A politikai konzervatizmus, mivel nem alkotott koherens és kötött ideológiát, rugalmassága révén viszonylag könnyen al­kalmazkodott a változó körül­ményekhez. A századfordulón a konzervatív pártok társadalmi bázisa is szélesedett, a közép- és A kérdés jellegzetesen ma­gyar, és vérző sebet takar. A közös célok szolgálata helyett, a fegyelmezett alázat helyett a széthúzás mindig is jellemzője volt a magyar történelemnek. Ma sincs másképp. Nap mint nap tanúi lehetünk, hogy vérzik el egye-egy szent elhatározás, szép gondolat az örökös elle­nakciók miatt. Reményik Sándor erdélyi költő a nemes összefogás élmé­nyét tárja elénk. Viziója téli tájba vezet. A hófödte földeken mindenütt tüzek égnek: picike tüzek, szelíd fények és szilaj vándorlángok, szikrák, mécsek, lidércek. Örömmel tölti el agyonfagyott szívünket a sok apró tűz. „Csak égjetek, csak melegítsektek ma. Soh’se volt ilyen szükség a lángotokra” ... Egy valami mégis aggasztja: „Nagy magyar télben picike tü­zek. Jaj, be szétszórva égtek”. Rátapint magyar sorsunk, népi alkatunk, nemzeti karakterünk lefájóbb sebére. De lát megol­dást, és épp ebben a vízióban lamilyen irányból?” A válasz az volt, hogy „a NATO részéről konkrét támogatásra számítha­tunk”. Azt világosan kell látni egyrészt, hogy kandidáló ország részére a NATO alapszerződése szerint nem nyújthat katonai se­gítséget, nem nyújthat bizton­sági garanciát. A cikkben az szerepel, hogy „krízis helyzeteknél a katonai utasítás rendszere lép életbe.” Nem értem, a békekezdemé­nyezés szerirtt fenyegetettség esetén konzultációt folytatnak a partner országokkal. Véleményemet a követke­zőkben összegezem. Nem jelent diadalmenetet a NATO tagságig történő eljutás. Az a horribilis pénzmennyiség amely a bedol­gozás, hozzászoktatás idősza­kában nyugati inspirációra a hadseregre fordítódik elég lenne a gazdasági élet fellendítéséhez. felsőosztály érdekeit tükrözték: korporativizmust hirdettek, fel­ismerték a szociálpolitika han­goztatásának szükségességét, elfogadták az általános válasz­tójogot és a XX. században po­litikai tömegpártokká váltak. A konzervatív pártokat a ka­tolikus országokban a keresz­ténydemokrata, keresztényszo­cialista pártok kiépülő szerveze­teikkel kiszorították a politikai élet centrumából, míg a protes­táns országokban ezek alkotják a jobboldali fő polgári tömeg­pártokat. A nyugat-európai országok­ban jelenleg 3 fő csoportot al­kotnak ezek a pártok. a) A nemzeti vagy patrióta pártok: pl. a francia gaulle-is- ták, vagy az ír Fianna Fáil párt, amelyek nem is hajlandók ma­gukat egyszerűen konzervatív­nak nevezni, mivel országaik nemzeti szerepének hangsúlyo­zását tekintik legfontosabbnak. b) A tradicionális konzerva­tív pártok: a brit és skandináv pártok tartoznak ebbe a cso­portba, amelyek nem koalíció­képesek a baloldal irányába. c) Az 1970-es években jöttek létre új adóellenes kispolgári til­takozó mozgalomból pl. a dán és norvég Haladó Párt, melyek bár világi pártok, de nem vallá­sellenesek. Hí Napjainban a konzervati­vizmus szorosan kötődik a neo­liberális gazdasági megoldá­sokhoz és korábbi nézeteikkel ellentétben az állam szerepének minimalizálását hangoztatják és az individum szerepét, il­letve a szabad piacgazdaságot hirdetik. Laczkóné dr. Tuka Ágnes rejlik a gyógyítás, de a gyógyu­lás is. íme: „ ... mondok egyet néktek - mit gondoltok: ha ösz- szefogóznátok”. 1919 februárjában írta Re­ményik ezeket a sorokat. Versei felrázták a csüggedő erdélyie­ket, a reményvesztett itthonia­kat. Belekiáltotta a lelkűkbe. „A lángotokban bízom”. És máris fújja a toborzót: összefogja, egységbe álmodja a már-már hamuvá zsugorodó lángokat. Ahol a széthúzás gyengít, oda az összefogás lángját kell vinni. A sok titkos lángból mág­lyát rakni! Reményik Sándor víziója éppen ez az üzenet: „Nagy magyar télben picike tüzek,/ Soh’se volt olyan mág­lya /Mintha most ez a sok-sok titkos láng / Összefogná egy láncba ...! /Az égig, a csillagos égig érne, / és minden idegen rongy benne égne!.” Jó lenne, ha az összegyűjtött „picike tüzek” máglyalángjai közé hajítanánk mindannyian a minket sorvasztó széthúzást. Ursprung János Azt tartanám most a legfon­tosabb feladatnak, hogy közeli szomszédainkkal kössünk szo­rosabb, sokoldalúbb, hatéko­nyabb és őszintébb együttmű­ködést. Mindez biztonságot nyújtó támaszt jelenthetne szá­munkra. Mindamellett gazdasá­gilag, pénzügyileg kevésbé lenne megterhelő, egyben szu­verenitásunk fenntartásához is nagyobb biztosítékokat nyújt­hatna. Nem hiszek abban, hogy a barna, a vörös után a kék szín hozza meg számunkra a boldo­gulást. Én azt vallom, kis ha­zánkban kis hadseregben masí­rozzanak katonáink magyar ér­dekekért, magyar vezényszóra, magyar zászló alatt. Honvédsé­günket végre nem más ország, hanem a magyar haza védel­mére kötelezte el parlamentünk. Pintér Lajos ny. ezredes Sz. G. Konkrét támogatásra számíthatunk? Mi lenne, ha összefognánk!?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom