Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-29 / 87. szám
1994. március 29., kedd Választási fórum új Dunántúli napló 11 A Magyar Igazság és Élet Pártja Kié, mikor, milyen áron? Privatizációs célkitűzések Köztársaság Párt Egyházpolitikai koncepció A rendszerváltás mindent eldöntő kulcskérdése: kié lesz a tulajdon; mikor, milyen áron?! Az a privatizációs folyamat, amelyet Németh Miklós elkezdett és az Antall-kormány változatlanul folytatott azt eredményezte, hogy a nemzeti vagyon egyre nagyobb része került egy kis kiváltságos hazai és külföldi klikk tulajdonába. (Ezek a volt kommunista rendszer vezető káderei és az általuk kiszemelt külföldi tőkések). Nem állította vissza a Németh kormány által megszüntetett ellenőrző szerveket, ezzel teret adott minden elképzelhető lopásnak, rablásnak. Eltűrte, hogy ezeket politikai ellenfelei kövessék el. Közben a lakosság túlnyomó többsége egyre jobban kisemmiződött. A MIÉP ez ellen az igazságtalan vagyonki- sajátítás ellen küzd. Az igazságos privatizációt célzó programunk a következő: AÉSZ Pártoskodás nélkül Az Állampolgárok Érdekképviseleti Szövetsége független képviselőjelöltjeinek bemutatkozó estjén a gyér érdeklődés ellenére megerősítették azon elhatározásukat, hogy továbbra is segítik a civil társadalom kialakulását, a politikamentes, tisztességes élettér megteremtését, ha a választók is ezt akarják. Az ÁÉSZ független jelöltjeinek megválasztásával minden fölösleges ideológizálástól, káros politizálástól menthetnék meg a parlamentet és a társadalmat. Véget vethetnénk az örökös ellenségkeresésének, a korrupt harácsolásnak.A csodára hiába várunk, azt magunknak kell tennünk, amíg megtehetjük. Ä politikai és gazdasági rendszerváltás a társadalom részvétele nélkül elképzelhetetlen a számunkra. Ezt a közvetlen kapcsolódást biztosítaná a független jelöltek parlamentbe juttatása, amit a pártoknak kedvező választási törvény amú- gyis nehezít. Képviselőink nem pártoskodva politizálnak, hanem „csak” képviselik a választót, ha erre megbízást ad és ajánlószelvényével, szavazatával, amit továbbra is 7621 Pécs Apáca u. 15-be, az ÁÉSZ iroda címére várnak: 1. vk. Hoffmann Béla bányamérnök, 2. vk. Kö- vesi József DÉDÁSZ dolgozó, 3. vk. Bánhidi János mezőgazdász, 4. vk. Németh Péter üz. mérnök, 5. vk. Somlai Ferenc üz. mérnök, vállalkozó, 6. vk. Máté Zoltán gázszerelő, ön- kormányzati képviselő, 7. vk. . Balogh József rehab, bányász. Somlai Ferenc A rendszerváltás egyik jelentős vívmánya az önkormányzati rendszer kiépítése. A megalakult önkormányzatok működő- képességről, folyamatos fejlődésről tettek tanúbizonyságot. A helyi igazgatást demokratizáló önkormányzati törvény történelmi változásokat hozott. Szükséges a fenntartandó értékek elismerése. Vannak azonban a rendszernek ellentmondásai, amelyek indokolttá teszik az önkormányzati törvény módosítását. A működési zavarok korrekciókkal kiküszöbölhetők. Továbbiakban néhány ilyen elemet emelek ki, amelyeknek gyakorlati érvek a megalapozói:- Az önkormányzatok szervezeti működésében a feladat- és hatáskörök telepítése újraszabályozandó. Meg kell hagyni a képviselő- testület primátusát, de általános elvi, stratégiai döntések meghozatala legyen kizárólagos hatásköre. A polgármester legyen a település menedzsere, akit lé- lekszámtól függetlenül közvetlenül választanak. Indokolt, ha a polgármester önálló önkormányzati hatáskörök címzettje. 1. Olyan dolgozói vagy önrésze - sedési törvény meghozatala, amely minden dolgozó és alkalmazott számára lehetővé teszi, hogy a vállalata résztulajdonosává legyen. Ez minden volt és jelenlegi állami tulajdonra vonatkozik. Ha már privatizálták, a vételárat visszaadjuk; ha az új tulajdonos már befektetett, annak mértékében ő is résztulajdonossá válhat. 2. Célunk egy olyan vagyon- részesedési törvény megalkotása, amelynek értelmében bármely állampolgár résztulajdonossá válhat; olyan vállalatoknál is, amelyiknek nem alkalmazottja. Minden vállalat tehát részben dolgozói, részben lakossági tulajdonba fog átmenni. A Kereszténydemokrata Néppárt Női Tagozata március 4-5-én a Barankovics Alapítvány támogatásával szemináriumot tartott Hajdúszoboszlón. A meghívott előadók között közéleti, egyházi valamint az előadásokhoz kapcsolódó munka- területen dolgozó személyiségek vettek részt. Az elhangzott téma: 1994. a Családok Éve. Nem véletlenül, hiszen manapság egyre jobban tudatosítják a családok szerepét. Az elhangzott előadásokból kitűnt, hogy még mindig keveset tesz a társadalom a családokért. Női tagozatunk programjának célja: a nemzeti családpolitikai tevékenység erősítése. Támagatunk minden kezdeményezést, amely a megszületés jogáért, az ifjúság családi életre való körültekintő felkészítéséért Mély megdöbbenéssel értesültünk a Magyar Televízió 1-es csatornájának Hét című március 20-án sugárzott műsorából dr. Csúcs Lászlót, a Magyar Rádió alelnökét ért támadásokról. Kétségbeejtőnek tartjuk, hogy egy szűk politikai csoport az al- elnök és családja tagjai testi épsége veszélyeztetésének fenyegetésével direkt módon kíván beavatkozni a nemzeti rádió működésébe. A kommunista diktatúrát idézi az a minősíthetetlen magatartás és módszer, amit a Magyar Rádióból elbocsájtott egyes riporterek tanúsítanak. Elkerülhetetlen és szükségszerű a tényeket meghamisító egy szűk - a nemzeti érdeket semmibe vevő - politikai elit érdeA jegyző a köijegyzőhöz hasonlóan legyen a hivatal vezetője, jogi státusza erősödjön.- Elképzelhetőnek tartom a polgármesterek, települési képviselők visszahívásának szabályozását kellő törvényi garanciák mellett.- A települések nagyságrendtől függetlenül dönthessenek afelől, hogy tiszteletdíjas, vagy főállású polgármestert alkalmaznak.- Szükséges a kötelező és az önként vállalt feladatok körének pontos elhatárolása, s ezek pénzügyi garanciáinak biztosítása. Számtalan esetben delegál az állam feladatot pénzügyi források nélkül. Az állami normatívák csak részben fedezik a kötelezően ellátandó feladatok költségét. Nő a forráshiányos önkormányzatok száma. Az állam újraelosztási rendszerében az önkormányzati pénzügyi szabályozás reformja szükséges. 3. A nemzeti vagyon felmérése után meg kell határozni egy-egy állampolgár vagyonré- szesedésének a felső határát. 4. A tényleges érték 5-10 %-áért vehetik meg a dolgozók a vagyont (akár részletfizetésre is), hogy a legszegényebb réteg is tulajdonossá válhasson. 5. Az eladósodott, vagy rosz- szúl működő vállalatokat előbb megfelelő gazdaság-irányítási intézkedésekkel helyre kell hozni s csak utána lehet őket privatizálni. 6. Általános gazdaságfellendítő programmal a legjobb körülményeket és feltételeket biztosíthatjuk a lakosság tulajdonába került vállalatok működéséhez. 7. Azonnal megváltoztatjuk a küzd! A társadalom a jövőt illetően egészséges, hosszú életű állampolgárokat szeretne, akik a következő évtizedek munkaerejének mindenkori aktuális feladataival megküzdenek. Abban mindenki egyetért, hogy a családban dőlnek el a dolgok - a szülők és a pedagógusok a közvetlen alakítói annak, milyen is lesz a következő évtizedek felnőtt nemzedéke. Igaz, hogy a családi körülmények különfélék, tehát nevelő hatásuk is sokféle lehet. Elfogadható általában, hogy a gyerek fejlődésére jelentős hatással van a szociális helyzet, a szülők foglalkozása, műveltségük, hitük és erkölcsi felfogásuk. Választási programunkban kiemelt helyet kapott a főállású anyaságnak, mint teljes értékű munkának az elismerése. A keinek megfelelő tájékoztatást adó garnitúra kiiktatása a tö-, megtájékoztatásból. Megengedhetetlen, hogy a Magyar Rádió egy jól meghatározható külföldi érdekű illetve a hazai liberálbal irányultságú politikai pártok szócsövévé váljon. Tarthatatlan, hogy egyes csoportok magukat szakembernek kikiáltva közpénzeket felhasználva horribilis nagyságú jövedelmekhez kívánnak jutni tényleges teljesítményt nem mutatva. Ezúton szeretnénk hangot adni azon véleményünknek, mely a Magyar Rádióban zajló rendszerváltást helyesli és támogatja. Megelégedéssel kell közölnünk, hogy dr. Csúcs-A kerettörvénynek minősített önkormányzati törvényt követő hatáskörszabályozás már kevésbé kívánta erősíteni az önkormányzatokat. Jelentős számú hatáskör került a minisztériumoknak alárendelt dekon- centrált szervekhez. Az ésszerűtlenül felduzzasztott területi igazgatás ezen egységeit felül kell vizsgálni. Csak azok a dekoncentrált szervek maradjanak, amelyek létjogosultsága szakmai indokok alapján nélkülözhetetlen.- Az önkormányzati rendszer a megyék szerepkörében is erőteljes változást hozott. A ,jogfosztott”, intézmény- fenntartó megye jogállása újraszabályozandó. Nem kell a hierarchia, a pénzújraelosztó funkció visszaállítása. Vannak azonban karakterisztikusan olyan feladatok, amelyek hatékonyan megyei szinten oldhatók meg. Például: területfejlesztés, környezetvédelem, stb. társasági és átalakulási törvényeket, hogy a vagyon ne a „tűzhöz közelálló” (rendszerint volt kommunista) vezetők kezébe kerüljön. 8. Felelősségre vonjuk a privatizáció során elkövetett visz- szaéléseket és gazdasági bűnösöket. 9. A privatizációs folyamatnak nem szükségszerű velejárója a sokkterápia, a gazdasági felfordulás, a visszaesés, az elszegényedés, hanem egyedüli célja az egész gazdasági élet fellendítése. 10. Az igazságos módon privatizált vállalatokat is ellenőrizni, támogatni célszerű kezdetben az államnak, hogy a RT.-i alapon működő vállalatok vezetése a legeredményesebb nyugati minták szerint szerveződjön. Hosszú távon a hibák még helyrehozhatók, de a helyrehozatalt nem szabad halogatni. Dr. Vörös György megyei szóvivő legkisebb gyermek 10 éves koráig adandó gyermeknevelési támogatás, a három gyermekes családmodell, a gyes, a gyed állampolgári jogon való biztosítása. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) már kimondottan a család, a nagycsalád erkölcsi-anyagi megújítását szolgálja. A KDNP álláspontja szerint a nők számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget, lehetővé kell tenni, hogy 55 éves korukban maguk döntsék el, hogy nyugdíjba akarnak-e vonulni, vagy tovább kívánnak dolgozni. Fontosnak tartjuk, hogy a család' intézménye megkülönböztetett figyelmet kapjon minden társadalmi szervezettől. László minden tekintetben jogszerű és törvényes intézkedései folytán a rádió végre az objektív, pártatlan, a véleményeket több oldalról bemutató, a nemzeti érdeket szolgáló, közszolgálat funkciót megvalósító tömegtájékoztatási eszközként működik. Aggodalommal töltenek el azonban bennünket az alelnököt és családját ért fenyegetések. Ezen személyek nem riadnak meg a legbrutálisabb eszközöktől sem. Mi kereszténydemokraták - és mindazok, akik a nem höbörgő, a hangadó részét képezik a társadalomnak, a „néma többség” - mindvégig kiállunk dr. Csúcs László mellett. Az előzőekből következően a megye - mint területi igazgatási egység - szerepének erősítése szükséges.- Az önkormányzati ellenőrzés két területével foglalkozom: a Köztársasági Megbízott Hivatalának utólagos törvényességi ellenőrzését törvényességi felügyeletté szükséges alakítani, s felruházni e szervezetet az ön- kormányzati döntések felfüggesztésének jogosítványával. Megfontolandó az is, ki végezze a közigazgatás átszervezését követően a fennmaradó dekoncentrált szervek működésének koordinációját. Itt is kaphat szerepkört a KMB. Az ön- kormányzatok gazdasági ellenőrzése maradjon továbbra is az Állami Számvevőszéknél - ehhez a feltételrendszert erősíteni kell. A jövő törvényalkotóinak nagy kihívása az lesz, hogy teremtsen egyensúlyt a központi hatalom hatókörének kiterjesztése és a helyi önkormányzatok között. Szilágyi Imre polgármester Siklós és környéke képviselőjelöltje A Köztársaság Párt átfogó társadalmi és gazdaságpolitikai koncepciójának meghatározó gondolata, hogy nem szabad lemondani a társadalomban eddig létrejött értékek megőrzéséről, megfelelő környezetet kell kialakítani az értékek bővülése számára. Az egyházak fejlődése a társadalmakban az elmúlt évszázadok során olyan értékrendet alakított ki, mely a társadalom tagjai közül sokaknak egyéni döntéshozatalát alapvetően meghatározta, míg számos területen (oktatás, egészségügy, szociális gondolkodás, stb.) kisugárzása az egész társadalomra pozitívan hat. További fejlődésükhöz az állam aktív segítséget kell, hogy adjon. A Köztársaság Párt programja szerint a hitélet személyes ügy, közösségi megnyilvánulásai az egyházi intézményeken belül kell, hogy megvalósuljanak. Meggyőződésünk, hogy igen lényeges az egyházak, a hívek, a különböző vallási csoportok, a közösségek és az egyházi in- • tézmények társadalmi szolgálata az egész ország számára. Ez jelenti az egyházak oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi tevékenységét. Ezen tevékenységek pénzügyi támogatása a társadalombiztosítási rendszeren belül, illetve az állami, önkormányzati, költség- vetési oldalról nem jelent egyházi támogatást, hanem része az egységes állami szerepvállalás finanszírozási rendszerének, azon belüli normatív támogatást jelent. A kultúrális szférában a Köztársaság Párt számára nemzeti kulturkincs részét képezik az egyházi gyűjtemények, múzeumok, levéltárak, könyvtárak. Megfigyelhető az egyházak erődödő részvétele az egészségügyi és különösen a szociális szférában, ahol sajátos jelentőségű felekezetek is közremű- ködnak. Két irányvonal érzékelhető a szociális felelősség kérdésében. Az egyik irányzat - főként egyházak, egyházközösségek - a hagyományos, évtizedek óta meglévő hálózat tovább bővítését tartja fontosnak (öregotthonok, szeretetotthoAz utóbbi egy-két hónapban félelmetesen sok szó esett hazánk mezőgazdaságának jelenlegi helyzetéről. Ismételni nem, de megerősíteni szeretném, hogy Magyarországnak egyetlen szóval kifejezhető nemzeti kincse van: a termőföld. Hihetetlen, de más nincs. Igen sajnálatos, hogy értelmetlen túlkapásokkal ugyancsak megtépázottá vált gazdaságunk legfontosabb ágazata. A termőföld maga az élet; ebből kellene hazánk lakóinak megtermelni ennivalóját, innivalóját megannyi más melléktermék mellett. Hazai fogyasztóknak magyar áron. Nagy bűn volt a termőföld mellőzése. Végül is az utolsó pillanatban valakinek csak eszébe jutott, hogy tulajdonképpen mi agrárország vagyunk. Mindent lehet - ha későn is - újrakezdeni. Van még remény, van még dolgos kéz. Megoldást kellene találni e felfordulásban. Különböző fórumokon különböző ötletek, határozatok születtek a helyzet megváltoztatására. Úgy tűnik, ez intézkedések keresztezik egymást, túlkapások tömkelegé kerül a piacra. A jelenlegi katasztrofális helyzetet - úgy tapasztalom - azok igyekeznek jobbá tenni, akik hibájukat nem fedik fel - önkritika híján. De kérdem én: nők, sérült gyermekek ápolása, stb.). A másik irányzat, - szeretetszolgálatok - az új jelenségek (elszegényedés, menekültek, munkanélküliek, otthontalanok, stb.) esetén kíván segíteni. A Köztársaság Párt számára mindkét irányzat jelentős pozitív értékeket képvisel, melyek támogatása egy tudatos állami koncepción belül a társadalom fejlődése számára igen hasznos lehet. Sürgős feladatnak tekintjük az egyházak továbbképzési feladatainak segítését. Az egyházak a mai hitélet megújításának fontos és elengedhetetlen eszközének látják az iskola ügyet. Itt is jelentkezik a megfelelő színvonalú hitoktatók, tanárok hiánya, képzésük, továbbképzésük fontossága, melynek támogatása nem csupán egyházi érdek. A Köztársaság Párt kormányzati tényezőként az 1994-es választások után tiszteletben kívánja tartani a korábbi ciklusban egyházi ügyekben hozott törvényeket, így az egyházi ingatlanok rendezéséről intézkedő törvényt is. A Köztársaság Párt számára nem fogadható el semmiféle negatív diszkrimináció az egyházak, felekezetek, vallási csoportok között. Koncepciónk szerint szűnjön meg az egyházak függése az állami költség- vetéstől. Ez a normatív támogatásokon kívül elsősorban az ún. hitéleti támogatásra vonatkozik. Esetébeti olyan megoldást helyezünk előtérbe, amelynél lényegében az egyházhoz tartozók döntése nyomán alakul ki a támogatás mértéke és formája. A Köztársaság Párt mint politikai erő állami szerepvállalásra törekszik, kormányzati felelősséget kíván ellátni, így az állam és az egyház szétválasztásának fontossága egyben azt is jelenti, hogy egyházi programot maguknak az egyházaknak kell alkotniuk, míg az államnak a feltételrendszerek kialakulásában a kedvező társadalmi környezet formálásában van szerepe. A Köztársaság Párt pécsi képviselőjelöltjei: Kádár Imre Dr. Erdődy Gyula Dr. Szabó László milyen jogon adunk ötleteket az elszegényített, reményvesztett, földönfutóvá tett szegény paraszti rétegeknek? Fűhöz-fához kapkod minden pártnak a mezőgazdasághoz kissé konyító referense; szidják, szidjuk egymást - majd mi megmutatjuk (hatalmas blöffökkel). Azt hiszem, ebben az elmúlt évek gigászi föld-küzdelmében elfásult embereknek nem kell világraszóló ötleteket adni. Nem kell minden áron szellemi tőkét a nyakukba varrni. Nem kémek ők a felülről jövő kezdeményezésből. A jelenlegi helyzetben egy újabb katasztrófa előszele érződik. Meggyőződésem, hogy akik még felvállalják a föld-időjá- rás-ember küzdelmet, azok tudják, nagyon is tudják, mit akarnak. Bort, búzát, békességet. Vegyék már észre a fontoskodó irányítani akarók, hogy felülről ez nem fog menni. Itt gyökeres javulás csak akkor várható, akkor lesz béke, bor, búza, ha a leghálátlanabb szerepkört felvállaló magángazdák alulról kezdeményeznek. Igen, az alulról jövő kezdeményezéseket kell támogatni, de azt nagyon; nem pedig a felülről jövőket erőltetni. Bánhidi János a 3. választókerület (Pécs-Kertváros) független képviselőjelöltje Kereszténydemokrata Néppárt A családok jelene és jövője KDNP Pécs-Kertváros Munkáspárt Az önkormányzatokról Dr. Kőhalmi Lászlóné KDNP Női Tagozat A rádióról Állampolgárok Érdekképviseletei Szövetsége Mezőgazdaságunkról igazat i i i \