Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-27 / 85. szám
Mi az igazság? A tévézés káros az egészségre? A túl sok tévénézés kövérít - ez az egyik alapvető következtetése annak a tanulmánynak, amelyet az Egyesült Államok kormányzata készíttetett el. A további káros hatások között szerepel a depresszió, a vérkeringési problémák, az agresszivitás erősödése, és természetesen a szem romlása. A tanulmány készítői közvetlen kapcsolatot mutatnak ki a képernyő előtti ücsörgés időtartamának hossza és a dohányzás, továbbá az eszegetés és az elhízás között. A szenvedélyes tévénézők - akik naponta legalább négy órán át merednek a képernyőre - kétszerte gyakrabban gyújtanak rá cigarettára, és jóval többet nassolnak, aminek eredményét akár „tévéhájnak” is lehet minősíteni. Azok viszont, akik naponta legfeljebb egy órán át néznek tévét, a felmérések alapján többet tartózkodnak a szabadban, többet mozognak és lelkileg is kiegyensúlyozottabbak. A kapott eredmények ellenére az amerikai kormányzat egyelőre nem kötelezi a tévékészülékek gyártóit, hogy a doboz oldalára rányomtassák: „A tévézés káros az egészségre!” Inkább tévézz, mint szeretkezz! A Föld túlnépesedése ellen már számos kezdeményezés született. Nemrégiben az Egyesült Államok a harmadik világ oktatási rendszerének fejlesztésében vélte felfedezni a megoldást. A legújabb módszerrel Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek államfője rukkolt elő: szerinte a túlzott gyermekáldás legjobb ellenszere a kábeltelevízió. Az ötlet akkor pattant ki a fejéből, mikor 66. születésnapját ünnepelve vidékre utazott, mert miközben az általa korábban jól ismert faluban járt, úgy találta, hogy alaposan megszaporodott a lakosság az utóbbi években. Az elnöki külön keretből több mint 100 millió dollárt rögvest ki is utalt kábeltelevíziós rendszer kiépítésére, hogy - amint a helybélieknek mondotta - „mást is csinálhassanak esténként”. Hogy milyen programokat sugároz majd a szóban forgó kábeltévé, nem tudni. Lehet, hogy a tévének köszönhetően kevesebb lesz a gyerek, és több a kialvatlan tekintet, de megeshet az is, hogy több lesz a gyerek és még több a kialvatlan tekintet. Ha ugyanis szexfilmekkel fűszerezi a helyi tévé az adásait, Ramos akciója fordítva is elsülhet. Miért a Schindler listája? Német fiatalok és Spielberg Hímje kai rendezőre volt szükség ahhoz, hogy a háborút követően feledésbe merült Schindler ismét beszédtéma legyen Németországban. - Először ismerhettem meg egy olyan német történetét, aki zsidók életét mentette meg - állította egy diáklány a vetítés után. Míg egy társnője szerint ezt a fűmet látva meglehetősen kényelmetlenül érezheti magát az a rengeteg német, aki a háború alatt arra hivatkozva, hogy nem tud semmiről, nem is tett semmit. Az iskola igazgatója viszont azért találta hasznosnak Spielberg alkotását, mert véleménye szerint a németek filmjeikben előszeretettel ábrázolják magukat áldozatként - írta az AFP. Ugyancsak részt vett a vetítésen a németországi zsidó közösség vezetője, Ignatz Bubis, aki szerint a film kiválóan alkalmas arra, hogy ne engedje feledésbe merülni a történteket. - Fontos, hogy ezt az alkotást világszerte bemutassák, hiszen egyre nagyobb teret hódítanak a szélsőséges nézetek, és szaporodnak a nemzetiségek közötti ellenségeskedések is - vélekedett Bubis. Nem meglepő, hogy Steven Spielberg filmje, a Schindler listája immár hét Oscar-díjat nyert, köztük az év legjobb hazai filmjének és a rendezőnek kijáró díjat is. És hogy a mű Amerikában is óriási siker. Ez a film ugyanis maradéktalanul és tragikusan európai tárgya ellenére nem lehetne amerikaibb. Megtette - megtehette - volna egy olasz, egy francia vagy egy magyar rendező, hogy nézőríkató hőst, gáncstalan lovagot faragjon Schindlerből? Aki kétségkívül sok életet megmentett, de végül is nem volt Grál-lovag, hanem bonyolult, összetett egyéniség. Ám tagadhatjuk-e, hogy Spielberg nagy szolgálatot tett őseinek és az emberi tisztesség ügyének egyaránt? Hogy helyesen döntött, amikor kitűnő színészeire néha egyszerűsítő szerepeket szabatott? Amikor nem ritkán vadnyugati beütésekkel próbálta elmondani az elmond- hatatlant? Arra gondolt-e, hogy a százmilliós amerikai közönség másként nem érti meg? Arra- e, hogy másként elmarad a siker? Elmarad a kritika érdeklődése, a történelmet a helyére tévő vita, a hasznos feltűnés - s elmarad a legértékesebb díj, az Oscar is, amellyel Spiel- bergnek eddig nem volt igazán szerencséje? Nem ismerhetjük e rendkívül tehetséges rendező gondolatait. Csak kérdezhetjük, mivel tett Steven Spielberg Oszkár-díjas filmrendező volna nagyobb szolgálatot az emberiség lelkiismeretének ébren tartásához: ha szigorúan „művészfilmet,, csinál, amelyet nem lát az amerikai és a külföldi közönség túlnyomó többsége? Vagy ha megtalálja a keretet, a hangvételt, a képet, amely ugyan nem teljesen hiteles - de mégis hitelesen közvetíti a lényeget? Úgy tűnik, Steven Spielberg az utóbbi megoldást választotta. Lehet, hogy ez volt a jobbik? Heltai András Steven Spielberg legújabb filmjének, a Schindler listájának köszönhetően végre azok a német fiatalok is megtudhatják mit jelentett a Holocaust, akik ezzel a fogalommal csak az iskolában mint kötelező tananyaggal találkoztak - írja az AFP tudósítója. Berlin város szenátusa egy gimnázium mintegy 400, 15-18 éves tanulójának vetíttette le Spielberg alkotását. Az előadás után a diákok többsége a filmet megrázónak és megdöbbentőnek nevezte. - A Schindler listáját látva végre ráébredtem, hogy mi történt valójában annak idején. Az iskolában mindig áldozatok millióiról beszéltek nekünk, akik azonban személytelenek maradtak - vélekedett a gimnazisták többsége. Meglepő módon egy ameriJelenet a filmből: a nélkülözhetetlen zsidó könyvelő és Schindler. A Spielberg rendezte filmet április 13-ig a pécsi Apolló moziban vetítik. A százéves évfordulóra A Dreyfus-ügy operaszínpadon Bemutató: május 8-ikán Kereken száz esztendeje, hogy Alfred Dreyfus (1859— 1935), a francia hadsereg zsidó szűármazású kapitányát meggyanúsították azzal, hogy német kém. A Franciaországban csak nemrégen újabb port kavart Dreyfus-ügy - a kapitány meghurcoltatása, majd elítélése és végül ártatlanságának kényszerű beismerése - kirobbanásának centennári- uma arra késztette a berlini Deutsche Opert, hogy műsorára tűzze Jost Meier svájci zeneszerző operájának, a „Dreyfus - Az ügy”-nek ősbemutatóját. Az opera berlini ősbemutatója május 8-ikán lesz. A Deutsche Oper kiadásában megjelenő folyóirat legújabb számában rámutat, hogy a nacionalizmus és a rasszizmus újjáéledése a világ számos térségében indokolja a témával való foglalkozást. A szövegkönyv írója, George Whyte nyolc éven át folytatott forrástanulmányokat és többek közt a Dreyfus család leszármazottaival kapcsolatba lépett. Az opera főszereplői: maga Dreyfus kapitány, felesége, Lucie és a világhírű francia író, Emile Zola. A cselekmény 1895 és 1899 közt játszódik. Lejött a fáról Michael Balama, egy 47 éves nigériai férfi, aki hat évig lakott fa tetején, most barlangba költözött - jelentette az AFP francia hírügynökség. Balama már 1992-ben leköltözött a fa ormáról. Mint mondta, azért hagyta el „magaslati lakhelyét”, mert zavarta a tömeg, amely miatta gyülekezett állandóan a fa körül. A kiváncsiak között voltak barátok, boszorkánymesterek, muzulmán és keresztény hívők. Balamának két felesége és hét gyermeke van. Azt állította, hogy „ismeretlen erők” akadályozták hat éven át, hogy visz- szatérjen a földre. Egy varázsló, aki a fa tövénél különböző szertartásokkal igyekezett lakhelyének elhagyására bírni Balamát, annak idején kijelentette, hogy „hét gonosz szellem” akadályozta meg a 47 éves férfit lakhelye elhagyásában. Balama most egy barlangban saját maga látja el konyháját, pedig korábban feleségei hoztak neki élelmet. Bemutatta sportmodelljét a Toyota Sportmodellel, a Toyota Ce- licával bővíti hazai autókínálatát a Toyota - jelentette be Yu- kinori Yoshida, a Toyota Motor Hungary elnöke a magyar vezérképviselet sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a Magyarországon piacra dobott sportkocsi már a hatodik generációját képviseli a Toyota-fejlesztésnek, s az autót 1,8 és 2 literes változatban két éve gyártják Angliában. A magyar piacra a sport- modellt választékbővítő céllal kínálják. Az elmúlt év a Toyota számára az autóipari recesszió ellenére is sikeres esztendő volt. A japán autógyárnak sikerült megőrizni a világranglistán elfoglalt második helyét, noha a japán jen erősödése csökkentette a japán kocsik eladási versenypozícióját. Az elmúlt évben a Toyota négy és félmillió darab autót gyártott 1,3 milliárd dollár haszonnal. Európában 394 ezer autót adtak el, összesen 7 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben. A magyar piacon a Toyota tavaly 85 százalékkal növelte eladásait, és összesen 2.667 új személygépkocsit és haszon- járművet értékesített. Az autók hazai eladási ranglistáján a személyautókból a Toyota a kilencedik, a haszonjárművek esetében pedig a harmadik helyen áll. Idén összesen 3.200 jármű eladását tervezik, 4 százalékos bővülést megcélozva. A kedden bemutatott Toyota Ce- lica 1.8 literes változata várhatóan 2 millió 800 ezer, a 2 literesé pedig 3 millió 344 ezer forintba kerül. 8 Új VDN 1994. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP t 1
