Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-26 / 84. szám
8 uj Dunántúli napló Riport 1994. március 26., szombat Rövidesen vezetékes víz érkezik az Ormánság harminchat házas falujába Jó pár éve, hogy egy kellemes délutánt töltöttem az urba- nizált világból időnként vidékre szökő, kedves ismerősöm meghívására Kemsén. Talán a legkisebb baranyai községben az önálló önkormányzatokkal rendelkezők között. Hiszen harminchat házában mindösszesen 98 lakója van. (Igaz kijárnak már többen is mint egykori vendéglátóm, pécsiek, hétvégi jelleggel, kikapcsolódni. S felszívni mindazt, amit a városi embernek a falu jelent.) Erről is beszélgettünk akkoriban is, most is. Megkapott az a szeretet, amivel akár a városiak, akár a helybéliek szóltak e vidékről. Megőrződött bennem az a sok cél és szándék, melyről órákig beszélgettünk a szabadtéri tűz mellett, a fortyogó bográcsra is rátekintve időnként. Miként lehetne feltámasztani e halódó községeket, életet víve, célt adva az ott élőknek? Jó pár éve, a falusi levegő utáni kívánkozások idején, a városiak a megvásárolt házak és udvarok rendbetételével, díszfák ültetésével és fűnyírógéppel kezdték a bemutatkozást. Sikeredett rátalálni a helybéliekben meglévő, szunnyadó szándékra, s aztán mindenütt kezdtek szépülni a porták, s a község főterén arborétumi környezet alakult ki. Ahogy múltak az évek, eléggé felnőttek, „besűrüsöd- tek” a különféle díszcserjék és fák-fenyők, ágaikkal itt-ott ösz- szekapaszkodva. Erről mondta a kisközség életének motorja, Tömös Mihó László, hogy itt az ideje rendbetenni e szép rendezetlenséget. S valami hozzáértő tájrendezővel, kertésszel fölvenni a kapcsolatot. Szinte hihetetlen, hogy miként értek el odáig a kemseiek, hogy tájépítészről álmodnak. Talán kissé sértő a fogalmazás, de nem is olyan régen, még örültek, hogy élnek, s örülhettünk mi is, az apró baranyai községekért aggódók, hogy nem jutott e dél-baranyai ősi település Kán, Gorica, Gyűrűfű vagy éppen Pusztakisfalu sorsára. Még néhány év, vagy évtized elegendő lett volna mindehhez. Hiszen ez a vidék az, ahol az elmúlást és a szegénységet a mohával kivirágzott, negyven-ötven éve át nem rakott, beroskadó háztetők mutatják, s az utcák foghíjai, be- dőlt-falu hajdan vályogházzal, udvarokban feltörő gazzal. Ezen a vidéken, az Ormánságot átszelő utak mentén, megannyi frissen tarolt, többnyire gyorsan vágható, vékonytörzsű fiatal fa csonkja jelzi, hogy kemény volt a tél, s talán a szokásosnál több tüzelő kellett. (A helyi önkormányzatok szociális segélyei mellett talán a legtöbb támogatást e környék lakóinak a ligetes kis erdők, bokros facsoportok adják.) Kemse kivétel, kivétel lehet. Szép kivétel néhány éledő szomszéd községgel. Kemse harminchat házában kilencvennyolc lakos él Fotók: Löffler Gábor Kemse község diófái Itt négy év alatt sok minden változott, rá se ismerne a mára az, aki régen járt errefelé. Persze az elmúlt négy év nem tudta regenerálni mindazt, amit az elmúlt negyven okozott. Hiszen a kisközség történetét ismerőnek tudnia kell, hogy valaha a pécsi káptalané volt, s Kemse- falu néven illették. A fáma szerint a török időkben a kemseiek építették-erősítették a szigeti várat. Egyébként színtiszta magyar és református falu. (Egykori szép fatemplomának kazettás mennyezetét valamikor a harmincas években a Népművészeti Múzeum vásárolta meg mint védeni illő, örök értéket.) Júniustól vezetékes ivóvíz váltja fel a mostani nitrátos kutakat Fotó: Löffler A háború előtt 370 lélek élt itt, Pósa Márton községi bíró osztotta az igazságot és a református népiskolában Sárközi Sándor néptanító oktatta a gyermekeket. Negyvennyolc iparossal büszkélkedett, s lakóinak többsége őstermelő. Volt klubja, levente köre, énekkara, tánccsoportja. Éltek itt, mint másutt is, míg a nagy politikába ágyazott hazai falurombolás el nem érte őket. Sajátos falurombolás volt ez: nem buldózerek gyalulták el a portákat. A helyi megélhetés alól kellett kihúzni a talajt, a város és az ipar felé terelve az embereket. És lássunk csodát: Kemse újra kezd talpra állani. ,A polgármester 13 közmunkára fogott embert alkalmaz, nagyon okosan, inkább munkabért fizet, mint segélyt. A porták megszé- pültek-megszépülnek. (Tervük, hogy a lakóházak külső rendbetételét, tatarozását, szépítését az önkormányzat vezényli majd, pénzügyi támogatással.) igény szerint több portán már sertéssel, szarvasmarhával foglalkoznak, számosállatot tartanak, s ehhez szintén az önkormányzat két tíz hektáros legelőt bérel. Ahogy mondták: beindult az élet. Rövidesen 32 telefont kapnak az Ormányság Alapítvány támogatásával, s amiről korábban még álmodni sem mertek: ha igaz, júniusban vezetékes ivóvíz váltja föl a nitrátos kutak vizét. Vezetékes víz! Ezt a lehetőséget is pályázat útján szerezték meg: 80 méter mélyről tör fel, s annyit, ami három községnek is elég lenne. Visszatért az élet Kemsére. l.m 2.K] 3.Q] 4.(3 5.00 6.QD 7.3] 8.3] 9.® 10.(3 11.(3 12.(3 Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: , A Szabad Demokraták a sanyarú helyzet ellenére bíznak a magyar ipar jobb jövőjében. Programunk eredményeként megállhat a piacvesztés, a termelés csökkenése, a vagyon elherdálása. A kialakult válságot úgy kell kezelni, hogy az ipar szerkezeti átalakulása is megtörténjen. Jobban fogjuk segíteni a magyar áruk külföldi piacra jutását, de óvni is kell iparunkat a magyar vámkedvezmények megadásakor. Mindezt a több munkahely, a gazdasági fellendülés érdekében!” N. SZDSZ^ Megannyi közös rendezvényt, ünnepséget szerveztek, legutóbb a nőnapot. Az együttlét öröméért, kedvéért. Életígénylésük legfőbb jele: gazdálkodnak, dolgoznak, s mostanában egyre többet hangzik a szó, sokaktól, hogy bár csak néhány évvel fiatalabb lennék! Mindenesetre az ősszel diófákat ültettek közösen a kemseiek, a jövőben való bizakodásuk nyomatékaként. Kozma Ferenc Magyarul magyarán Az állapothatározó igealak Előző heti írásomban azt igyekeztem bizonyítani, hogy a szenvedő igei tartalom kifejezésére, a körülírt szenvedő szerkezet, azaz a létige {van, volt, lesz) és a -va, -ve, -ván, -vén képzős határozói igenév a legalkalmasabb. Ugyanígy nélkülözhetetlen az állapot jelölésére is: ki van sütve (a szalonna); föl van forralva (a víz); meg vagyunk elégedve (a teljesítménnyel); halálra volt rémülve (a látványtól). Az állapot mellett kifejezheti a cselekvés intenzitásának fokozását. „Amit én csinálok, az meg van csinálva". Színezheti, tömörítheti a mondanivalót: „A szeme vörösre volt sírva”. A vörös állapotban létei mellett közli ennek az okát is: a sírástól volt vörös. Jelölheti a mozgás befejezettségét: „feje a vállára van billenve”. Közkeletű állandó nyelvi kifejezésekben: ,Adva van egy derékszögű háromszög”; „Napjai meg vannak számlálva”. Formailag minden igével alkothatunk ilyen szerkezetet, bizonyos esetekben mégsem tesz- szük. Ha valaki felől érdeklődnek, illetve ha valakit keresnek, nem szoktuk azt mondani, hogy: el van utazva, le van fekve, el van aludva, bár mindegyik állapotot fejez ki. Ez ugyanis sokkal egyszerűbben jelölhető a megfelelő igével, illetve állapotot jelölő más szóval, vagyis így: elutazott, lefeküdt, elaludt. Szinte elképzelhetetlen az ismert népdal: „Felmásztam az eperfára, /Beakadt a gatyám szára” - igeneves szerkezetekkel, így: Fel voltam mászva az eperfára,/Be lett akadva a gatyám szára. Áthidaló megoldásként a következő „szabályt” ajánlották: Ha nem vagyunk biztosak a -va, -ve igeneves szerkezetek helyességében, akkor használjunk helyette ragozott, cselekvő igealakot: elintézték, megoldották, elhatározták stb. Ez bizony nyelvszegényítő tanács, amely nem mindig követhető, mert meghamisítja a mondanivaló lényegét, ugyanis túlzott hangsúlyt ad a cselekvő személynek a cselekvés tényével szemben, vagy éppen bizonytalanságban marad a cselekvőik) személye, „napjai meg vannak számlálva” - nem mondhatjuk így: megszámlálták a napjait. Vagy: „ne verjetek itt sátrat, mert ki lesztek téve a szélnek” - nem szólhat így: .. . kitesznek titeket a szélnek. - Sokszor nem a mesterkélt szabályozás, hanem az élő nyelv- használat ad útbaigazítást. A szinte jelentéktelen formai eltéréssel is lényeges jelentésváltozás jár együtt: ,fioláira voltak szánva" - nem azonos az: El voltak szánva a halálra - szerkezet tartalmával. A szerkezet használatára vonatkozó általános tilalom, illetve az esetenkénti bizonytalanság több kényszermegoldáshoz vezetett. Az egyik ezek közül a terjengős kifejezések elburjánzása. Ilyenek: befejezést nyert (a be van fejezve helyett); felvételt nyert (fel van véve); elintézésre került (elvan intézve) A másik a -t, -tt képzővel alkotott befejezett melléknévi igenév. gátlástalan használata állítmányként: „Az ellátás biztosított”; „A probléma még nem megoldott” - ez az ún. tötö nyelv. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés április 5-én (kedd) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A március 12-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Papa ha hozol egy vodkát és egy cigit, többet nem ébresztelek fel.” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Bíró Sándor, 7782 Ivándárda, Kossuth u. 20., Bitó Erzsébet, 7900 Szigetvár, Kerecsényi u. 9., Dürvanger Antal, BM. Hőr. Igazgatóság, 7601 Pécs, Pf: 252/T., Gerőfy Csaba, Pécs, 7627 Bokor u. 8/1., Pálinkó Mihály, 7370 Sásd, Pozsonyi u. 1. Az utalványokat postán küldjük el.
