Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)
1994-03-24 / 82. szám
1994. március 24., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Városhajdúk Mindennek eljön az ideje egyszer, ha az ember elég türelmes - írta igazán hosszú életút leszűrt tapasztalataként Benjamin Disraeli, a Brit Birodalom viktoriánus korszakának legjelentősebb miniszterelnöke. Mondhatni: az ő hatéves kormányzása idején intézményesült a brit gyarmatbirodalom, akkor lett az angol királynő egyben India császámője is, akkor szerezték meg az angolok Ciprust és a szuezi csatorna részvénytöbbségét. Nyilván mindezeknek akkor jött el az idejük. Disraeli azonban nem ezekre utalt, hanem arra, hogy ő maga több évtizedes várakozás után - már hetven évesen -, de mégiscsak hozzájutott a kormányrúdhoz. Mai türelem-fogyott korunkban az ilyen következetes kitartás igazán példaértékű. Ehhez képest eltörpül, hogy mi pécsiek három éve várjuk az önkormányzat rendeletét a hirdetmények elhelyezésének szabályairól, miután ennek megalkotása 1991. elején nem sikerült. Úgy látszik, most, a parlamenti választások előtt jött el az ideje: legalábbis a rendelet a közgyűlés következő ülésének napirendi javaslatai között szerepel. A nyilvánvaló jelekből ítélve már el is késett. „Pécs utcáiban sajátos jelenséget látunk egy idő óta. A legbrutálisabb föliratok jelennek meg a házfalakon, ajtókon stb.” Csakhogy ez is idézet: mégpedig a Pécsi Lapok 1871. január 15-i számából. Ez idő tájt Disraeli is még csak áhítozott a miniszerelnökségre. S lám, még az ő türelmét is felülmúlta Pécs városa ilyen rendeletre várakozva! Annak tervezete egyébként szigorú tilalmakat tartalmaz, igencsak beszűkíti, hogy milyen formában és hova lehet hirdetményt elhelyezni. (E feltételeknek a közterületeken már most virító plakátok és egyéb hirdetmények zöme eleve nem felel meg.) A vétkezőket pedig tízezer forintos bírság, sőt helyszíni bírság is fenyegeti. A szándékot üdvözlöm - erre a szabályozásra a későbbiekben kifejtettektől függetlenül szükség van - , ám erősek a kételyeim, hogy ez a rendelet mennyire lesz majd végrehajtható. Hiszen korábban is voltak e témának jogi normái, s ma is vannak már évek óta hatályban lévő felsőbb szintű jogszabályok, csakhogy ezek javarészt betartatlanok maradtak. Mert bizony más dolog valamit szabályozni és megint más annak érvényt is szerezni. Már a hajdani újságíró kolléga is a fentebb idézett megfigyelését ezzel toldotta meg: „s a városhajdúk pipázva nézik, mint mérgelődik a mázolást költséggel vakargató háztulajdonos Miért reménykedhetnénk, hogy éppen most - a választási hirdetmények szezonjában és a „szabad a gazda” megszokása után - minden másképp lesz? Hiszen „városhajdúk” esetleges buzgalmát és erélyét nem alaptalanul szelídíthetik mérlegelő óvatossággá a politikai megfontolások: vajon most minek jön el az ideje? Ebből következően a hirdetmények rendjéé még aligha. Dunai Imre Földért művelődési ház Meszesen Az önkormányzat és a Mecseki Szénbányák FA tervezett egyezsége Helyenként különös szituációkat produkálnak a jogszabály rendelkezések és a gazdasági kényszer alkalmi összefonódásai. Például ilyen egybeesés révén pénz helyett egy külvárosi művelődési házhoz, orvosi rendelőhöz, illetve külterületi kul- túrházhoz és sportpályához jut a közeljövőben Pécs Önkormányzata, s jobb híján örülhet neki, ha nem is felhőtlenül. Az Önkormányzati, illetve a Vagyontörvény szerint kérelmére a helyi önkormányzat tulajdonába kell adni a belterületéhez tartozó állami tulajdonban lévő földet, ha az önálló ingatlanként van nyilvántartva és nincs beépítve. A beépítetlen föld önkormányzati tulajdonba adásakor a kezelő szervet terhelő tartozásokért viszont az önkormányzat kezesként felel. Ugyanakkor egyes állami vállallatok által kezelt ingatlan értékesítése során a föld értékének megfelelő vételárrész 50%-ka is az illetékes önkormányzatot illeti meg. Ezen rendelkezésekkel szembesült Pécs önkormányzata a Felszámolás Alatt Álló Mecseki Szénbányák vagyonának értékesítése során, amikor is mérlegelnie kellett, hogy kí- ván-e élni törvény adta jogaival. A felszámolás alatt álló vállalattal szemben olyan hitelezői követelések állnak, hogy ha a beépítetlen belterületi földeket az önkormányzat tulajdonába kémé, az ezek iránti kezesség- vállalás mértéke kétszerese lenne az ingatlanok vagyonmérleg szerinti értékének. Ugyanakkor az ingatlanok értékesítéséből az önkormányzatot megillető vételárrész a hitelezők kielégítésének sorrendjében olyan kategóriába esik, amely egy árva fillér sem ígér. Erre tekintettel a közgyűlés legutóbb úgy döntött, hogy nem kívánja érvényesíteni törvényes jogait és „mintegy a lemondás ellentételeként” elfogadja a Mecseki Szánbányák FA ajánlatát. Ez pedig arra vonatkozik, hogy az önkormányzat közművelődési célra átveszi a meszesi József Attila Művelődési Házat, valamint a szintén tulajdonába kerülő vasasi kultúrházat és sportpályát, illetve a Dobó István utcai orvosi rendelőt. Az új tulajdonok - az orvosi rendelő kivételével - az önkormányzat számára egyelőre inkább csak terhet jelentenek. Kérdés - és még kidolgozatlan - , hogy miként sikerül megoldani a hasznosításukat. A legértékesebb helyzete a legbonyolultabb. A költségvetési bizottA József Attila Művelődési Házban tartja próbáit a Bányász-zenekar Fotó: Löffler Gábor ság döntése szerint az önkormányzat költségvetése a József Attila Művelődési Ház működtetésére nem kíván fedezetet biztosítani. Ezt a pénzösszeget tehát vállalkozásba adásból kell kigazdálkodni. Ugyanakkor a Mecseki Szénbánya FA a meszesi művelődési ház átadását feltételekhez is kötötte. Mégpedig ahhoz, hogy a Bányász-zenekar, valamint mindazok a szakszervezeti funkciók, amelyek működéséhez a ház eddig otthont adott, továbbra is megmaradhassanak. D. I. Nehogy elvitatkozzuk a lehetőséget! Hol is legyen a magasház parkolója? Lakossági fórumot tartott hétfőn este dr. Szili Katalin, a környék önkormányzati képviselője a Mezőszél utcai iskola emeleti zsibongójában. Jelen volt De Blasio Antonio, az ön- kormányzat építési és környezetvédelmi bizottságának az elnöke valamint Gömöry János városi főépítész. A téma - nem először! - az eladott magasházhoz létesítendő parkoló, vagy parkolóház körüli lakossági ’’viszolygás”. Az egyik, amiből ki kell indulni: a magasház funkciója az eladás révén változik, kisebbrészt marad lakóház, nagyobb részt egyéb funkciók befogadására alakítják át. A funkcióváltás pedig kötelezően gépkocsitárolóhelyek létesítésével jár. A másikról nem esett szó a fórumon, de nem kerülhető meg: a magasház környéke Pécs egyik városi alközpontjaként formálódott ilyenné, ehhez mérten viszont a kelleténél kevesebb parkolóhellyel rendelkezik, sőt az erre alkalmas hely is kevés (túl sűrű a beépítés!), csak az egyébként is minimális zöldterület rovására lehet újabb tárolóhelyeket kreálni. Viszont a parkolóház kisebb alapterületen több gépkocsit fogadhat be, mint egy felszíni parkoló. Szó van ugyan föld alatti parkolóról is, de ez nyilván költségesebb megoldás, nem is igazán foglalkoznak vele különösebb lelkesedéssel. Marad tehát a parkolóház. A környékbeliek érthetően berzenkednek: féltik a levegőjüket, féltik a zöldterületüket, a játszóteret. S e félelmüknek kemény szavakkal adtak hangot a felszólalók, miközben javasolMég kérdéses, hogy hol épüljön meg a parkoló tak is. Ennek lényege: legyen parkoló, de innen minél távolabb. Pedig a parkolónak itt, a közelben kell lennie, az üzleti érdek ezt kívánja. Volt viszont egy javaslat, amiről csak azért szólunk, nehogy tovább találjon élni. Eszerint közvetlenül a magasházhoz kell csatlakoztatni a felszín alatti és feletti parkolóházat, s fel kellene használni parkolásra az épület alsó szintjeit is. Egy ilyen építkezés megbolygathatná az épület egyensúlyát, ezt a kockázatot pedig aligha vállalná bárki is. A házhoz csatlakozó épület gondolata ellen pedig a tűzoltóság tiltakozna: tűz esetén nem tudnák megközelíteni a házat. Az igazinak kínálkozó megoldást pedig csupán kerülgették. Úgy tűnik ugyanis, hogy régi jó szokás szerint most is egyetlen javaslatról van szó: a háztól délre építendő parkolóházról. Amiről viszont csak kevés és nem lelkes szó esett: miért ne épülhetne a parkolóház a Hungária út túlsó oldalán lévő jelenlegi parkoló területén? Nem is olyan régen itt még házak álltak, miért ne állhatna ház itt ezután is. Főútvonal mentén a ki-beközlekedés is egyszerűbb. S végül: a parkolóházat a magasházzal egy, a Hungária út alatt átvezető gyalogos aluljáróval lehetne összekötni. Természetesen akár itt, akár az eredetileg kijelölt helyen épülne a parkolóház, csakis mechanikus szellőztető rendszer Fotó: Löffler Gábor jöhet számításba, s nem a nyitott megoldás, ahol a természet gondoskodik a szellőztetésről, megkeserítvén a közelben lakók életét. E tudósításunkat nem zárhatjuk úgy, hogy ne hivatkozzunk Erb Józsefnek, az osztrák AST cég magyarországi partnere, az IMO Kft. vezetőjének ama megjegyzésére, amit a számos ellenérvelő véleményre tett: ha az AST érzi az ellenállást, könnyen lehet, hogy kivonul az üzletből, holott egymilliárdos befektetésről van szó. Tegyük hozzá: Pécs érdeke szerinti, hogy végre elkelt a magasház, ugyanúgy érdeke az is, hogy történjék valami a házzal. Kár lenne, ha meghiúsulna az üzlet. Hársfai István Városvédő őrjárat A változó idők nem tettek jót a külterületi művelődési házaknak. A Pécsbányatelepen működő, egykor szebb napokat látott művelődési házzal is így van. Egykor pezsgő kulturális élet volt ebben a házban, többek között itt működött a híres bányász énekkar is, amelyet Ivasivka Mátyás vezetett. Ma már így néz ki, ahogy azt fényképeink mutatják. Azt hisszük, jelen állapotában a megújulásra sok remény nincs. Amilyen a közeli Gesztenyés, olyan most ez az épület is. A mai helyzetet rögzítve egy régi Illés-sláger jut eszünkbe: „Miért hagytuk, hogy így legyen?” Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Közmű- és útépítési hozzájárulás A közgyűlés módosította a közmű- és útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 1992-ben alkotott rendeletét, mivel azóta 10 százalékkal csökkent a víziközmű beruházások állami cél- támogatásának mértéke és az idei költségvetés nem teszi lehetővé az önkormányzat számára a hiányzó 10 százalék átvállalását. Ezért a társulások részarányát emelték magasabbra. A módosítás szerint az önkormányzati támogatás mértéke a céltámogatással együtt vízvezeték építés esetén a teljes költség 60 %-a, (céltámogatás nélkül 30 %-a), szennyvízcsatorna építés esetén a teljes költség 60 %-a, (céltámogatás nélkül 30 %-a,) út, illetve járda építése esetén a teljes költség 80 százaléka. Ebből következően az állampolgárok által fizetendő hozzájárulás mértéke az előbb ismertetett kategóriák sorrendjében 40,70,40, 70 illetve 20%-ra módosult. A Mecsek hegység és a természetvédelem A Mecsek Egyesület által szervezett „Ötórai beszélgetés” következő programjának a témája Mecsek hegység és a természetvédelem lesz. Március 30-án, jövő szerdán 17 órakor dr. Lehmann Antal, a Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság vezetője várja a téma iránt érdeklődőket a Baranya Megyei Levéltár Rét utca 9. szám alatti épületének első emeleti termébe. Köztisztasági feladatok A Városgondnokság iszapolást végeztetett a Tüzér úti felüljárón, az Építők útján, az Ifjúság útján, az Alkotmány úton és a Mártírok útján. Ugyanakkor az ANTISZ felkérésére és a Városgondnokság megbízásából a Pécsi Közterületfenntartó és Kertészeti Kft. cserjemetszést végez a Melinda utcai park pat- kánygócos területein. Közterületi műtárgyak és útburkolatok javítása Elkészült a Földes Ferenc utca 1-3 szám előtti töredezett lépcső, valamint a Francia Emlékműnél a balesetveszélyes korlát javítása. Megkezdődött a Boldizsár utca 10 szám mögött omlásnak indult támfal felújítása, a Déli ipari út, a Vasas II. és a somogyi bekötőút padka- rendezése, valamint a Szabolcsi út 34. és a Hársfa út 101. számú házak előtt az utasperon javítása. Kátyúzás volt, illetve lesz a Nagypostavölgyi, Pécsbánya- telepi, a Tildy Zoltán és a Szabadság úton, a Búza és a Károly téren, a Hársfa és a Blaha Lujza utcák csomópontjában, a Király, a Móra Ferenc, a Verseny, az Erdély, a Hegyalja, a Veterán és a Koksz utcákban.
