Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-03 / 61. szám

1994. március 3., csütörtök A mai nap új Dunántúli napló 5 Fontos a kétnyelvű oktatás Elkezdték a Magyar-Német Iskolaközpont gimnáziumi szárnya építését A Tiborc utcai Általános Is­kolában elkezdődtek és nagy erővel folynak a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont gimnázi­umi szárnyának alapozási mun­kálatai a Baukomplex kivitele­zésében, tájékoztatta lapunkat dr. Frank Gábor igazgató. 1991 óta, a közgyűlési hatá­rozat, a céltámogatás ország- gyűlési elfogadása, valamint az 1993-as gimnáziumi alapítási határozat meghozatalával pár­huzamosan alakult ki az iskola oktatási-nevelési koncepciója, amely a német nyelvoktatás te­rén, az eddigi eredmények alap­ján, rendkívül hatékonynak bi­zonyult. Ezt a különböző verse­nyeken elért eredmények és a rendszeres szintfelmérések or­szágosan is igazolják. Az elis­merés egyik megnyilvánulása az is, hogy az iskola német partnerei bevonták őket egy Lengyelországban létrehozandó német-lengyel kétnyelvű iskola koncepciójának elkészítésébe. Az iskola tanárai készítették el azokat a baranyai iskoláknak szóló német-magyar nyelvű tu- dásszint-mérési feladatlapokat is, amelyeket ország más terüle­tein is használnak. Az 1994-95-ös tanévtől kezdve a megye tizenkét né­met-magyar nyelvű iskolájában sok olyan gyerek végez majd, akik szívesen folytatnák közép­iskolai tanulmányaikat hasonló típusú intézményben, ahol biz­tosított nyelvi fejlődésük. Köz­ben pedig a Tiborc utcai iskola kétnyelvű és nemzetiségi nyelvoktató osztályai is felnő­nek, így várható, hogy sokan vá­lasztják majd a gimnáziumot, az előrejelzések szerint legalább negyvenen. Az iskolaközpont programjának egyik célkitűzése az, hogy az itt megszerzett érettségit a német nyelvterüle­ten megszerzettel egyenértékű­nek fogadják el. Az idei pálya- választási tanácsadóban a Ma­gyar-Német Iskolaközpont még nem szerepel, de a Tiborc utcai iskolában végző kétnyelvű osz­tály számára mindenképpen szeretnék biztosítani a tovább­tanulást, ezért kivételesen olyan osztályt is indítanának, amely emelt szintű német nyelvi isme­reteket adna. Az iskola jelenlegi kapacitása 120 százalékos (473 tanulóval), ez is indokolja a gimnáziumi szárny felépítését, hiszen ennek esetleges elmara­dása csak növelné a zsúfoltsá­got. A tornaterem felépítése a következő ütemben, egy év múlva történne, az eredeti el­képzelés szerinti kollégium lét­rehozása azonban anyagi okok miatt elmarad. Cseri L. Német nyelvi óra a Tiborc utcai iskolában Fotó: Szundi György Egészségügyi fejlesztések Szentlászlón Új fogorvosi rendelő (Folytatás az 1. oldalról) régi iskola ma már kissé le­pusztult épületét az alapít­vány olyan szociális köz­ponttá szeretné átalakítani, amelyben az említett szállá­sok mellett egy családsegítő központ is helyet kaphatna. Igazán figyelemre méltó ötlet egy kistelepülés részé­ről, bár Bengemo doktor ta­pasztalatai alapján közel húsz család szorul támogatásra az életvezetésében. A szentlászlói háziorvos, az alapítvány egyik kurátora elmondta, az idősek támoga­tása mellett az iskolásokat is segíti, esetenként például a kiránduló tanulók étkezést biztosítják. Az alapítványon keresztül tavaly húsz gyerek ingyenes nyelvi kurzuson ve­hetett részt Würzburgban. Megnéztük a fogorvosi rendelőt is, amelyet az óvoda melletti étkezde épü­letében alakítottak ki. Bizo­nyára sokan fogják felke­resni a környék kistelepülé­seiről is. P. E. Aláírásokat gyűjtött a fagyialtos Vita a közterület­foglalások körül Eltűntek az utcai árusok Pé­csett. Az önkormányzat a közte­rületfoglalási engedélyeket nem hosszabbította meg. Csiszár Benedek, a Tutti Fagylaltozó tu­lajdonosa, aki a Mecsek áruház előtt non-sop árusít - tiltakozik az engedély megvonása miatt. Az uránvárosiaktól aláírást gyűjtött, hogy szolgáltatása kö­zérdek, mindenki hiányolná, ha elmenne. Felháborodva magya­rázza, beleölte a pénzét a fagy- laltozóba - ahol üdítőt és kávét is kínál - most pedig költöz­ködhet. Szerinte a pécsi önkor­mányzat hivatala nem indokolta meg tárgyszerűen, miért is vonta meg az engedélyét. Szí­vesen fogna össze más vállal­kozókkal, hogy esztétikusabb és környezetbe illő kiszolgáló egy­séget építsenek. A pécsi Polgármesteri Hiva­tal Hatósági Iroda műszaki osz­tályvezetője, Bagoly Attila a Csiszár névre kiadott határoza­tokat veszi elő. Az engedélyét többször elutasították - a pana­szos most megfellebbezte a Köztársasági Megbízotti Hiva­talnál - várják a döntést. Annyi bizonyos, a 22/1970 (XI. 18.) ÉVM-KPM rendelet a közterü­let használáti engedélyekről jú­lius 1-től hatályát veszti. Utána minden önkormányzat saját rendeletet alkot a közterület használatról. A környékbeliek véleménye szerint a teret meg kellene hagyni pihenőnek. Á. E. Tragédia után Lapunk tegnapi számában már értesülhettek Olvasóink a rendhagyó mohácsi öngyilkos- sági kísérletről, melynek során B. László, a Török utcai Éva presszó tulajdonosa több mint 20 liter benzinnel körbelocsolta háza és kis fogadója helyiségeit, az épületet felgyújtotta, majd egy kést szúrt saját mellkasába. A sérültet a pécsi Honvéd Kór­házban azonnal megműtötték, állapota válságos, tudtuk meg dr. Török Zoltán osztályvezető főorvostól. B. László életveszé­lyes égési sérüléseket szenve­dett, s mivel öntudatát zárt tér­ben vesztette el, nagy mennyi­ségű füstöt, mérges gázt léleg­zett be, melyek helyzetét tovább súlyosbítják. Szibeli Nándortól, a sérült fe­leségének testvérétől megtud­tuk, hogy sógorának ez az első öngyilkossági kísérlete volt. Szerencse, hogy a tragédia ide­jén nem tartózkodott otthon a végsőkig elkeseredett ember 14 éves lánya és 22 éves fia sem. K. G. Épületgépészeti napok Nem csak Baranya, hanem az ország számos megyéjének gé­pészeti szakemberei, cégei, ok­tatási intézményei számára is komoly vonzerővel bír a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kola nagyszabású Épületgépé­szeti szaknapok '94, a laikusok érdeklődésére is számottartó, szerdán kezdődött rendezvénye. Az idei egyben a tizenötödik alkalom, hogy az ország közép- és főiskolai hallgatói, oktatói és a különböző épületgépész cé­gek, kivitelezők Pécsett adjanak egymásnak randevút. Igaz, kez­detben inkább sportversenyek­ben bővelkedtek az Épületgépé­szeti Tanszék rendezvényei és legfeljebb 4-5 cégtől hívtak elő­adót, de az évek során egyre több cég kereste a kapcsolatte­remtésnek e formáját, ami mel­lesleg reklámnak sem utolsó. A csütörtökre invitált nagyközön­séget ezúttal közel 60 cég fo­gadja, s előadásukat a szomba­tig tartó rendezvényen kiállítás is kíséri. A gázszolgáltatás, ví­zellátás, csatornázás, fűtés-, fény-, klíma- és méréstechnika legkorszerűbb technológiáit reprezentáló kiállítás a házépí­tés, -felújítás előtt álló polgá­roknak sem lehet érdektelen. Mint Baumann Mihály főis­kolai adjunktus hozzátette, a közelmúlt az épületgépészetben is nagy horderejű változásokat hozott. A legjelentősebb a mik­roelektronika elterjedése, de a korábban használatos horga­nyozott acélcsövek műanyag és réz alapanyagra váltása is jelen­tős, mert azok alkalmazása ti­zedére csökkenti a szerelési időt. A fűtéstechnikai ’’újdon­ság” a helyiségenkénti ener­gia-kihasználást biztosító ter­mosztatikus radiátor-telep, amellyel az energia 20-30 szá­zalékát takaríthatjuk meg. Nyu- gat-Európában és Csehország­ban egyébként kötelezővé tették a telepek alkalmazását - részle­ges bevezetése, a szakember szerint hazánkban sem volna haszontalan. Tröszt É. Eredményes évet zárt a Mohácsi ÁFÉSZ Huszonötmilliós beruházást terveznek A Mohács és Vidéke ÁFÉSZ a város és térsége 27 települé­sén élő 2066 részjeggyel ren­delkező szövetkezeti tagját hívja ezekben a napokban az es­ténként megrendezendő tájé­koztató összejövetelekre. A múlt év eredményéről a pontos képet adó mérleg ugyan még nem teljesen kész, ám a gazdálkodásukat jelző mutatók már véglegesek. így a március második felére tervezett igazga­tósági ülés, illetve az április 8-ra kiírt küldöttgyűlést meg­előzően a tagságot a községek­ként 1-1 estére ütemezett talál­kozón arról tájékoztathatja Vincze László elnök, hogy 1993-ban az ÁFÉSZ árbevétele meghaladta a 800 millió forin­tot, amely némileg magasabb az egy évvel korábbinál, s a nyere­ségük több mint 4 millió forint. Jövedelmező gazdálkodásuk eredményeként a múlt évi, rész­jegyenként adott 500 forintos osztalékkal szemben - ha a kül­döttgyűlés is jóváhagyja - idén az e célra elkülönített 2,5 mil­liós alapból 600 forintot fizet­hetnek.^ Az ÁFÉSZ 101 egységének 60 %-át bérleti szerződés alap­ján, 40 %-át saját üzemeltetés­sel működtetik. A korábbi évekhez hasonlóan különösen a városkörnyéki településeken meghatározó a szerepük a la­kosság alapellátásának biztosí­tásában. E feladatot a jövőben is fontosnak tartják, ezért fejlesz­tésekre, korszerűsítésekre fo­lyamatosan költenek. Ebben az évben 25 milliót szánnak beruházásra, amelynek keretében a Mohácson épülő „oroszlános házban” az ősszel egy 200 négyzetméteres mini abc-t nyitnak, átalakítják a Liszt Ferenc utcai ABC-t, bővítik és korszerűsítik a lánycsóki, vala­mint az újmohácsi boltjaikat. Mindezek mellett az épületeik szükséges állagmegóvásán túl folytatják a technikai fejlesz­tést, újabb 6 korszerű mérleget vásárolnak. A Mohács és Vidéke ÁFÉSZ mindezidáig hitelek igénybevé­tele nélkül gazdálkodott, és a jövőben is a stabilitásra töre­kednek. Berta M. Vállalkozás-fejlesztés Szigetváron A regionláis infrastruktúra- és a vállalkozás-fejlesztéssel kapcsolatban tartanak szakmai fórumot március 3-án Szigetvá­ron 14 órától a konzervgyárban, 15 órától a cipőgyárban és 17 órától a Bérlők Házában. A meghívott vendégek: Kosa Lajos országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottsá­gának tagja, Gém Erzsébet, tu­dományos kutató, a FIDESZ gazdasági kabinetjének tagja és Komya László szigetvári képvi­selőjelölt. OMFB pályázati tájékoztató Pécsett Mekkora pénzösszegeket kí­nál, s mi módon nyerhetők el ezek a támogatások az Országos Műszaki Fejlesztő Bizottság pá­lyázati rendszerének keretén be­lül? Többek közt ilyen kérdésekre is választ kapnak azok az érdek­lődők, akik elmennek ma 11 órára a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara székhá­zába (Pécs, Irgalmas u. 24.) dr. Rudán Ferenc OMFB pályázati igazgató tájékoztatóját meg­hallgatni. A rendezvényt a PBKIK mel­lett a nemrég alakult Magyar Innovációs Kamara baranyai képviselete szervezi. Zsidó sírkövek a JPTE Bölcsész Karán A JPTE Bölcsészettudomá­nyi Karának aulájában tegnap nyílott meg Erdélyi Lajos fotó­művész „Kelet-középeurópai zsidó sírkövek” című fotókiállí­tása. A művész negyedszázada foglalkozik a régi zsidó temetők kőfaragó népművészetével. A gyorsan pusztuló emlékanyagot Észak-Moldva, Bukovina, Má- ramaros temetőkertjeiben rögzí­tette. A március 15-ig megte­kinthető kiállítást dr. Horányi Özséb dékán nyitotta meg. A hűvösebb napokon is sok fogy a finom fagylaltból az urán­városi Andretti fagyizóban Fotó: Szundi György Ki tudja megfogni a valutázót? Szabad a vásár a neppereknek? Keddi számunkban jelent meg a hír, miszerint a pécsi Konzum Áruház rendészei és a belvárosi rendőrőrs munkatár­sai arab valutázókat fogtak. Egy idős olvasónk volt szemtanúja az esetnek, aki már régóta informál minket a vá­rosbeli sétáin tapasztaltakról, eddig pontosan. Ezért is volt érdekes, hogy másnapi érdek­lődésünkre, sem a rendőrség, sem az áruház rendészei nem emlékeztek még csak hasonló esetre sem, csak egy cipőlopást említettek. Régóta égető probléma már Pécsen a három nagy áruház parkolójában, de Harkányban és Siklóson is a valutázók te­vékenysége. Országos gondról van szó, ezt jelzi, hogy a la­pokban megadják a hivatalos mellett a feketepiaci valutaár­folyamokat is. Sokszor hamis pénzt adnak, a leszámolt pénzköteget kicse­rélik újságpapírokkal bélelt pénzkötegre. A rendőrség és a vám- és pénzügyőrség nincs irigylésre méltó helyzetben. Az 1974-es szigorúbb törvényt ta­valy májusában enyhébb vál­totta fel, amely csak szabály­sértésként ítéli meg a deviza­bűncselekményt. Damai Re­zső, a Vám- és Pénzügyőrség Baranya megyei Nyomozóhi­vatalának vezetője szerint való­jában tűzoltómunkát végeznek. A megelőzésre próbálnak na­gyobb gondot fordítani, ami egyrészt több valutaváltó pult felállítását jelenti a forgalmas áruházakban, másrészt a kül­földiek fokozottabb ellenőrzé­sét az országból való kilépésük során, hogy a vásárolt árukat legálisan beváltott forintokból vették-e. Ezáltal a nepperek nehezebben jutnának valutá­hoz. A másik oldalról pedig az állampolgárok számára több valutát kellene engedélyezni turistaellátmányként, miáltal szűkülne az a réteg, amelyik a valutakeretén felül is fizetőké­pes keresletet jelent. A vám- és pénzügyőrség nyomozói igyekszenek persze a valutázókat lefülelni, de a bi­zonyítási eljárás során nem sok esélyük van a bíróság előtt, hi­szen az eladáskor csak két sze­replő van, és az még nem for­dult elő, hogy mindketten elis­merték volna a pénzváltás té­nyét. Móczán Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom