Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-23 / 81. szám

1994. március 23., szerda Oktatás - Kultúra üj Dunántúlt napló 7 „Nyitott tanulás” pedagógiai műhely Pécsett Felhő voltam az iskolában! Csendlecke az önálló tanulás órán Löffler Gábor felvételei A jelentkezettek 53 százaléka bekerült az egyetemekre A Kodály felzárkózott Tizenkilenc kisgyerek borul a padjára, és álmodik. Mind első­sök, a pécsi Apáczai Nevelési Központ 2-es iskolájában. A cé­geknek Pálffyné Deli Ildikó ta­nító önálló tanulás órát tart, s ebben éppen a csendlecke rész­nél tartanak. Halk zene szól, és ki-ki el­képzeli magát hol olvadó jég­csapnak, hol lassan folyó méz­nek, aztán meg felhőnek a táj fölött. Zoli aztán elmondja, hogy amikor ő méz volt, dara­zsak döngték körül, rászálltak és nagyon finomnak találták. Misi és András a tenger fölött szálltak, Jocó kicsi vízcsepp volt és lehullott egy hajóra, Laci pedig komótosan haladt odafönt az égen fehér felhőcske formá­jában. Ez a csendlecke lényeges ré­sze annak a nyitott tanulási formának, melyet eredetileg Ausztriában dolgozott ki Franz Hammerer bécsi munkatársai­val együtt. Nemrégen személyesen is Pécsett járt, hogy megtekintse módszerének adaptációit. Az itt látottakról nagy örömmel be­szélt. Arra kértem, mondja el módszerének lényegét.-Az ötlet valójában nagyon régi - kezdte. - Sok pedagógus mondta már, hogy a legtöbb, amit a gyerekért tehetünk, az az, ha segítjük őt abban, hogy egyedül tehesse meg, amit csi­nálni akar. Ezt az alapelvet val­lotta Maria Montessori olasz orvosnő is. Ez a módszer az ő iskolájából nőtte ki magát. Ma már tudjuk, hogy a gyerekek el­sősorban a tevékenység által fejlődnek, egyéni ütemben. Annyiszor kell tehát ismételni egy-egy tevékenységet, ahány­szor csak szükséges. Minden, amit a gyerek maga végez, sok­kal erősebben megmarad benne, segítve személyiségének fejlődését, önbizalmának, éntu­datának erősödését. Ráadásul sok-sok sikerélményhez is jut­tatja. A Franz Hammerer által ki­dolgozott rendszer nem változ­tatja meg gyökeresen a hagyo­mányos iskolai struktúrát, de arra törekszik, hogy az alsósok lehetőleg minden nap önálló ta­nulási órával kezdjenek, így mintegy ráhangolódjanak ezzel a játékosabb, könnyedebb 45 perccel a későbbi, már szokásos tanórákra. Az ANK-ban az 1988-ban alakult pedagógiai műhely ta­nulmányutak és cserekapcsola­tok révén jutott hozzá ehhez a tanulásszervezési technikához. Az ANK 2-es iskolájában több, mint három éve tartanak az alsó tagozaton önálló tanulási órá­kat, jelenleg 8 tanulócsoportban 9 pedagógus foglalkozik a gye­rekekkel. Mára pedig már a vá­ros több iskolájában is alkal­mazzák a módszert. Ennek talán legfontosabb eleme az előkészített környezet, ami azt jelenti, hogy a szoká­sostól eltérő a terem berende­zése, nem áll az ormótlan osz­tályfőnöki asztal a padsorok elején, s ezenkívül olyan speci­álisan kifejlesztett eszközkíná­lat áll a gyerekek rendelkezé­sére, melyhez az óra folyamán szabadon hozzáférhetnek. A tárgyak könnyen megközelít­hető polcokon vannak, az osz­tályban különböző kis sarkok, kuckók, zugok kapnak helyet, esetleg kisállatoknak, virágok­nak, vagy akár számítógépnek, játékoknak, báboknak és gyur­mának, és így tovább. Egy ilyen tanulási óra az eszközválasztással kezdődik, majd az önálló munka követke­zik, a csendlecke, s végül a gye­rekek a tanítóval együtt kis párnákra körbeülve megbeszé­lik a történteket.-A tábla, a kréta, a tanár nem elég - mondta el Nagy Er­zsébet tanár, aki a módszer helyi patrónusa. - Itt a zárt és a nyi­tott tanulási formák egységéről van szó, ahol különösen fontos a gyakorlás, és a készségek fej­lesztése. Az erre szolgáló fe­ladatalapokkal a gyerekek ál­landóan ellenőrizhetik önma­gukat, ez növeli a magabiztos­ságukat is, ráadásul azonnal látják, ha hibáztak. A módszerhez állandóan nö­vekvő, fejlődő eszközparkot dolgoznak ki a pedagóguskollé­gák, ez rengeteg időt, energiát, és gyakran pénzt is jelent, hi­szen nem ritka, hogy saját zseb­ből állják a különleges tárgyak előállítási költségeit. Azt pedig, milyen sikere van ennek a képzési formának, Franz Hammerer szerint a gye­rekeken lehet látni.-Ha a gyerek szívesen megy iskolába, és örömmel tanul, ak­kor rendkívül sokat tettünk a személyisége fejlesztésének ér­dekében. Sokácz Ágnes tapasztalatai szerint a módszer nagy előnye, hogy felébreszti a tudásvágyat Tóth Szilvia szerint, aki az Anikó utcai általános iskolában dolgozik, a leglátványosabb eredmény, hogy a nebulók fel­szabadultak, gátlás nélkül, szí­vesen dolgoznak, szó sincs ar­ról, hogy unatkoznának. Persze, hiszen önállóan vá­lasztják ki, milyen feladattal akarnak megbirkózni, nem eről­tetik rá őket semmire, és nem is kényszerítik, mégis, vagy tán éppen ezért, sokkal jobbak az eredmények, több feladatot ol­danak meg, mintha a pedagógus jelölné ki nekik azokat. Borbély Zsuzsa így látja a dolgot, s hoz­záteszi: a gyerekek nagyon ko­moly, elmélyült munkára képe­sek egyedül is, ráadásul, ha té­vesztenek, nem kell a többiek előtt bevallani, megszégye­nülni. Pálffyné Deli Ildikó azt tartja a legcsodálatosabbnak, hogy ebben a rohanó világban tudnak egy kis megnyugtató szigetet te­remteni maguknak, s azt még:- Ez a munka engem is átala­kított, sokkal toleránsabb va­gyok a gyerekekkel... A hátrányos helyzetű gyere­kek esetében Horváth Istvánná azt tapasztalta, hogy könnyeb­ben oldódnak, jobban be lehet őket vonni a munkába. Felpana­szolta azonban, hogy az eszkö­zök anyagköltsége egyre nő, ezzel a számukra egyre keve­sebb lesz a lehetőség ... A Gyárvárosi isköla elsősei­vel dolgozik Gyurokné Ubor- nyák Márta. Szerinte az az óri­ási ebben a módszerben, hogy vele képes a gyerek megszeretni az iskolába járást, s ott, ahol nincs családi háttér, késztetés, ahol a kisgyerek inkább elcsa­varog, hiányzik, nem mindegy, mivel lehet becsábítani az isko­lába. Az ANK-ban működő „Nyi­tott tanulás” pedagógiai műhely tagjai ehhez találtak egy jó lehe­tőséget. Hodnik Ildikó Gy. Az Új Dunántúli Napló feb­ruár 23-i száma „Index 191 Gimnáziumnak” címmel Neu- wirth Gábor, az Országos Fel­sőoktatási Felvételi Iroda veze­tőjének adatai alapján közli, hogy a pécsi Kodály Zoltán Gimnázum 5 év átlagában 23%-os felvételi aránnyal a gimnáziumok rangsorában a 142. helyet foglalja el. A HVG ugyanennek a felmé­résnek más viszonyszámait is közzéteszi. Eszerint iskolánkból az elmúlt évben az egyetemre, főiskolára jelentkezettek 53%-át vették fel. A többi pécsi középfokú intézmény adatai: Janus 57%, Leőwey 54%, Nagy Lajos 54%, Babits 47%, Apá­czai 39%, Széchenyi 31%. Ezt az eredményt huszadik évéhez közeledő iskolánk részé­ről elfogadhatónak és elisme­résre méltónak tartom, hiszen az sem titok, hogy nemcsak ki­tűnő tanulók kezdik tanulmá­nyaikat első osztályainkban. A HVG-ben megjelent telje­sebb felmérés egy másik adat­halmazt is tartalmaz, mégpedig az iskolában összesen érettségi­zettek, valamint az érettségi évében sikeresen felvételizettek átlagarányát 1988 és 1992. kö­zött. Ezek a fentebb említett is­kolák esetében az alábbi ered­ményeket mutatják. Janus 18%, Kodály 16%, Leőwey 39%, Nagy Lajos 48%, Babits 15%, Széchenyi 10%. Az iskolánk e mutatója valóban nagyon ala­csony. Erre azonban nagyon el­fogadható a magyarázat, hiszen ezen időszak alatt érettségizett tanulóink közel fele honvéd kol­légista volt, aminek következ­tében döntően tiszti főiskolákon tanultak tovább. Ezek pedig tit­kosan kezelt adatok voltak. így az érettségizettek létszámában szerepeltek a honvéd kollégis­ták, de a főiskolákra felvettek között nem. Természetesen ez nagy mértékben rontotta a fel­vételi statisztikánkat. Ebben gyökeres változást az 1992-es év jelentett, hiszen ekkor már ezeknek az adatoknak a titkos­sága megszűnt. Ekkor iskolánk eredményességi mutatója is ug­rásszerűen pozitív irányba vál­tozott. Erre szolgáljon a Közne­velés 1993. év 21. számában megjelent cikk és táblázat, me­lyet ugyancsak Neuwirth Gábor írt. E szerint „legnagyobb - a Az idén is szerveztek a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen ál­lásbörzét. Mint a rendezői el­mondták: tavaly 41 cég vett részt a rendezvényen és több mint 250 munka- és tanulmányi lehetőséget ajánlottak fel a diá­koknak. Az érdeklődés azóta megnövekedett. A kedden megkezdődött idei felvételi arány számokban - a fejlődés a ... Kodály Zoltán pécsi Gimnáziumnál, amely a 151-178. helyről a 79. helyre került. Azt gondolom, ezzel az adattal sem foglalunk el rossz pozíciót a város - vagy azon kí­vüli - iskoláinak sorában. Igaz, hogy a családok szá­mára - különösen ha a gyerek jól tanul - az a legvonzóbb kö­zépiskola, ahonnan a legna­gyobb eséllyel lehet a követ­kező iskolafokozatba jutni. A középiskola számára viszont az a legfontosabb szempont, hogy jótanulókat vegyen fel az álta­lános iskolából, mert azokat na­gyobb arányban tudja egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felké­szíteni. Ebből következően elég nehézen feloldható problémát kell circulus vitiosus megol­dani. E téren az informá­ció-áramlás hihetetlenül fontos. Ezért közlöm az 1992-es és 1993-as adatainkról készült összefoglalásunkat. Az 1992-es év adatai: az érettségizettek száma 132, to­vábbtanulásra jelentkezett 111, a felvettek száma 65. Tehát a je­lentkezetteknek 59%-át, az érettségizetteknek 49,2%-át vet­ték fel. Ebben az évben 82 kö­zép- és felsőfokú nyelvvizsgát is begyűjtötték tanítványaink. Az 1993-as év adatai: az érettségizettek száma 103, to­vábbtanulásra jelentkezett 75, a felvettek száma 42. Tehát a je­lentkezetteknek 56%-át, az érettségizetteknek pedig 41%-át vették fel. Ebben az évben a kö­zép- és felsőfokú nyelvvizsgák száma 76 volt. Az elmondottakkal a telje­sebb kép kialakítása mellett azt is szerettem volna kifejezni, hogy a zenei érdeklődésű tanu­lók mellett az egyéb iránt érdek­lődők és tehetségesek is biza­lommal választhatják iskolán­kat továbbtanulási szándékkal, mert szorgalmuk függvényében az érettségi bizonyítvánnyal együtt mi is birtokukba adjuk azt a „kulcsot”, amivel szá­mukra is nyithatóvá válnak az annyira óhajtott egyetemi és fő­iskolai kapuk. Természetesen mindezt hihetetlenül fontosnak, de nem az egyedüli feladatunk­nak tekintjük. Veres János igazgató Kodály Zoltán Gimnázium állásbörzén már 54 cég 400 ál­lásajánlata közül válogathatnak a diákok. A vállalatok elsősor­ban kezdő mérnököket keres­nek, de a közgazdasági és jogi egyetem végzősei számára is kínálnak állást. A diákok szá­mára a tájékozódást egy csak­nem százoldalas kiadvány teszi lehetővé. Nyolc tanulócsoportban 9 pedagógus foglalkozik a gyerekekkel Műegyetemi állásbörze Nevet változtatott a villányi szakmunkásképző „Teleki Zsigmond” A kecskeméti Kutató Intézettől 20 hektár földterületet vett az iskola, ahol korszerű üvegházban általános kertész és botanikus szakmát is tanítanak Löffler Gábor felvétele- Nemcsak működési feltéte­leink változnak állandóan, új név felvételét is tervezi az is­kola - mutatta be Radnai Gyula igazgató a villányi Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intéze­tet. Az európai hírű Teleki Zsigmond borászról szeretnék elnevezni az iskolát. Új nevük Teleki Zsigmond Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző In­tézet lesz. A változás szervezeti átalakí­tásokat tükröz. Az 1996-os esz­tendőtől a gyerekeknek a nyol­cadik osztály után a kilencedik és tizedik osztályt is el kell vé­gezniük. Ez azt jelenti, hogy a szakmunkásképzőben is kijár­hatják ezt a két osztályt. Ezalatt megtanulhatnák a közismereti tárgyakat, majd a következő két évben a szakmaiakat. A képzés így négy évre bővülne az eddigi három év helyett. Az elnevezés arra is módot adna, hogy újabb szakmákkal gazdagítsák kínála­tukat. A későbbiekben pedig érettségit is adhatnának. A gazdasági életben lezaj­lódó változásokat az iskola si­keresen élte túl. Saját gyakorló területeken tudják a dísznö­vény, általános kertész és bo­rász szakmákat tanítani. A Kecskeméti Kutató Intézet­től 20 hektár földterületet vettek meg, építettek üvegházat, tan­pincét, hordókat. Saját kutat fúr­tak. Három hektár szőlőterü­letre elővételi szerződést kötöt­tek, további kilenc hektárt bérbe vettek. 1992-ben két új tanter­met is építettek.- Jelentősen visszaesett az iskolánkba jelentkezők száma. Tavaly 188-an, idén csak 70-en voltak - beszélt a beiskolázási problémákról Radnai Gyula. - Ebbe biztosan a demográfiai hullámvölgy is belejátszik, de az is, hogy sokan úgy látják, a kereskedelemből lehet megélni, a mezőgazdaság jövedelmező­sége alacsony. En bízom abban, hogy az emberek rájönnek, élelmiszeriparra mindig szük­ség van. Az oktatott szakmák száma ennek ellenére nem csökkent, csak eggyel kevesebb kertész osztály indult. Az iskolában a privatizációra is felkészítik a tanulókat. A nagyüzemi termelési módok mellett a magángazdálkodással is megismerkednek a helybeli gazdák segítségével. Sajnos az iskola nem tud napra kész lenni, mindig fáziskésésben van, mondta az igazgató. Ennek a szűkös anyagi viszonyok az okai, az oktatók képesek lenné­nek rá, hogy megfelelő körül­mények között a legkorszerűbb ismereteket nyújtsák a tanulók­nak. Az itt folyó munkát dicséri, hogy 1990-ben és 1992-ben az Országos Borversenyen arany­érmet is nyertek boraikkal. Terveik közé tartozik, hogy az elkészülő tanpince elé fel­dolgozót és tantermet építenek, ahol rangos borversenyeket rendezhetnének. Természete­sen csak akkor kerülhet erre sor, ha támogatáshoz jutnak valamelyik, már beadott pályá­zatukkal. Újvári Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom