Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-22 / 80. szám

8 aj Dunántúli napló Privatizáció - Az Állami Vagyonügynökség oldala 1994. március 22., kedd * A munkavállalói tulajdonlás az AV Rt. cégeinél A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt-hez tartozó 163 vállalat dol­gozóit is élénken foglalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonkezelő kidolgozta a munkavállalók tulajdonszerzé­sének irányelveit. Az ÁV Rt-nek több szempon­tot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kiala­kításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonysá­gát, teljesítenie kell az állammal szemben fennálló pénzügyi kö­telezettségeit és a kárpótlási je­gyekkel szemben is meghatáro­zott kínálatot kell teremtenie. E szempontok alapján az ÁV Rt. vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók szá­mára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulajdo­nosaivá, ha tőkeerős intézményi vagy pénzügyi befektető már megvásárolta a vállalat egy meghatározott részét vagy alap­tőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár, hogy ily módon a vállalat üzleti értékét, és ezzel eladási árát is, a piac határozza meg. Az ÁV Rt. pe­dig a piac ítéletére alapozva ha­tározhatja meg a munkavállalók által megvásárolható részvé­nyek árfolyamát, az adható kedvezmények körét, mértékét. Az ÁV Rt. a dolgozói rész­vényeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a tár­saság főfoglalkozású alkalma­zottai szerezhetik meg (a válla­lat nyugdíjasai is). A dolgozói részvények tulajdonosai ugyan­olyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a rész­vényfajta csak a munkavállalók körén belül forgalomképes, kí­vülálló harmadik személy nem vásárolhatja meg. Az ÁV Rt.-hez tartozó válla­latok egytekintélyes részénél stratégiai nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aranya nem csökkenhet 50 százalék plusz 1 szavazat alá. Az ilyen nagyará­nyú tartós állami tulajdon egy­ben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegyzett tőkéjének 10 százalékát,- mint az egyébként gyakorlat - hanem maximum 5 százalék lehet. E szabály alól, az MRP kere­tében történő kivásárlás esetén kivételt képeznek azok az álta­lában jól jövedelmező és kismé­retű, tehát jól átlátható cégek, amelyeknek igazi üzleti értékét dolgozóinak szaktudása adja. Tehát az olyan társaságok, ilye­nek például a K+F kutatóinté­zeti hálózatok, amelyeknél spe­ciális szakértelem áll rendelke­zésre. Az ÁV Rt. szeretné elérni, hogy társaságainak igazgató­sága, ügyvezetése és a dolgozók érdekképviseleti szervei mű­ködjenek együtt a munkaválla­lói tulajdonszerzéssel kapcsola­tos elképzelések kidolgozásá­ban, a javaslatokat tehát első­sorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége- a jelenleg hatályos jogi szabályo­zás szerint kizárólag az értékesí­tendő részvények feletti tulaj­dont gyakorló szervezetet, tehát az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaságot illeti. Tehát a tu­lajdonlás időpontjáról, az e célra felajánlható részvények mennyiségéről, a nyújtható kedvezményekről, ezek mérté­kéről, a fizetési, valamint jegy­zési feltételekről kizárólag az ÁV Rt. Igazgatósága jogosult dönteni. Privatizációs ABC A vagyonjegyről, vagyonkezelésről „Magánszféra” Egyperces interjú Szabó Tamás miniszterrel-Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését java­solják a parlamentben, a kö­vetkező héten pedig a keresz­ténydemokraták közül néhá­nyon menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra való hi­vatkozással. Hogy érzi magát ilyenkor?- Ha mindig azzal foglal­koznék, hogy valaki valami na­gyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői rész- tulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiáimat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazot­tak bevonásától a privatizáci­óba, a dolgozói részvényked­vezményektől. Nem fontos do­log, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami osto­baságot talál leírni. Vagyonjegy: Korábban az állami gazdálkodó szervezetek is, ma már csak a mai gazdál­kodó szervezetek - így a gazda­sági társaságok is - vagyonje­gyet bocsáthatnak ki. A törvény rendezi, hogy át­alakulás esetén mi lesz az in­gyenesen vagy kedvezménye­sen adott, illetve a kedvezmény nélkül eladott vagyonjegyek sorsa. A vagyonjegy tulajdo­nosa az átalakulási tervnek az ÁVÜ-höz történő benyújtása előtt kérheti a vállalattól, hogy a vásárolt vagyonjegye helyett törzs (normál) részvényt adjon neki. Az ingyenesen, kedvez­ményesen kapott vagyonjegy és az olyan vásárolt vagyonjegy helyett, amely nem ruházható át korlátozás nélkül, csak azt kér­heti a tulajdonos, hogy dolgozói részvényt kapjon. Az ingyenes és a kedvezmé­nyes vagyonjegyre az átalakuló vállalatot az ÁVÜ döntésétől számított 30 napig vételi jog il­leti meg. A vételi joggal nem élhet az átalakuló vállalat, ha az ÁVÜ dolgozói részvény kibo­csátásról határozott. Vagyonkezelés: Ha az állami vagyon pillanatnyilag nem érté­kesíthető kedvező feltételek mellett, akkor az ÁVÜ-nek gondoskodnia kell a vagyon ke­zeléséről, azért, hogy a vagyon állaga ne romolják, sőt lehető­leg gyarapodjék és megfelelő osztalékot is hozzon. A va­gyonkezelés háromféle útja le­hetséges:- kivételesen és átmenetileg- amíg más megoldást nem talál- az ÁVÜ kezeli a vagyont,- korlátolt felelősségű társa­ságot vagy részvénytársaságot alapít az ÁVÜ a szóban forgó vagyonrész vagy vagyonrészek együttes kezelésére (a vagyont apportálja)- vagyonkezelési szerződést köt erre vállalkozó külföldi személyekkel, belföldi jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal és egyéni vállalkozókkal. A felek megállapodásuk so­rán a gazdasági törvényszerűsé­gek, a jogszabályok, a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat keretei között maguk döntik el a részleteket. Azt viszont a tör­vény előírja, hogy a vagyonke­zelő által vállalt kötelezettségek teljesítését zálogjoggal, óva­dékkal, kezességgel, bankga­ranciával, vagy más módon biz­tosítani kell. Az is kötelező rendelkezés, hogy a vagyonkezelő kiválasz­tása minden esetben versenyez­tetéssel történik. A vállalkozók és az ÁVÜ feladatainak könnyítése érde­kében a törvény három vagyon­kezelési szerződéstípust vázol, de úgy, hogy széles teret enged az eltérésekre:- Bérleti típusú szerződés- Vállalkozási szerződés- Az úgynevezett portfolió vagyonkezelési szerződés. Valamennyi szerződéstípus­nál közös szabály, hogy a szakértőtől kimagasló szaksze­rűség és gondosság várható el és ha ennek nem tesz tökélete­sen eleget, akkor kártérítéssel tartozik. Az ÁVÜ a vagyonke­zelők tevékenységét folyama­tosan figyelemmel kíséri, je­lentést, beszámolót és elszámo­lást kér minden meghatározott értéket meghaladó szerződés­ről. Ha vagyonkezelő szerző­désszegését észleli az ÁVÜ, akkor azonnali hatállyal fel­mondhatja a szerződést. Ha vi­szont jól mennek a dolgok, a vagyonkezelő valamennyi szerződésfajtánál kezdemé­nyezheti az általa kezelt va­gyon megvásárlását. Privatizációs minilapszemle Várakozó szövetkezetek. A szövetkezetek azt várják a kor­mánytól, hogy gyorsítsa a cég- bejegyzéseket, olyan földtör­vényt alkosson, amely előmoz­dítja a földbérlet és telektulaj­don rendezését. A gazdálkodók szeretnék elérni, hogy a va­gyonpolitikai irányelvek intéz­ményesen tegyék lehetővé a szövetkezetek számára a bekap­csolódását a privatizációba. (Népszava) Hitelek a kereskedőknek. Tíz fajta hitel áll a magánkeres­kedők rendelkezésére. A priVa- tizációt támogató hitelek között még mindig elérhető az úgyne­vezett Egzisztencia-hitel és a Start-hitel, kedvező kamattal. A Magyar Nemzeti Bank a kö­zelmúltban 13 milliárd jen ér­tékben kölcsön-megállapodást írt alá a Japán Export-Import Bankkal, ebből a hitelből keres­kedők szintén részesülhetnek. (Napi Gazdaság) Patikaprivatizáció. Az első patikákat március második fel­ében hirdetik meg nyilvánosan közölték az ÁVÜ-ben. Amennyiben minden a tervek szerint halad, úgy az Állami Vagyonügynökség teljesíteni tudja eredeti elképzelését, azaz idén az összes hazai patika pri­vatizációja lezárul. (Magyar Hírlap) Kamattal növelt címletér­ték. A kárpótlási jegyek értéke március 1-jétől meghaladta cím­letértékük másfélszeresét. Már­cius 1-jétől az első kárpótlási törvény alapján kibocsátott kár­pótlási jegyek kamattal növelt névértéke, címletértékük 150,1 százaléka - adta ki a tájékozta­tást az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megbízá­sából a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. Az ezer forintos címlet tehát ettől a dátumtól 1 501 forintot, az ötezres 7 505 forintot, a tízezres pedig 15 010 forintot ér. (Magyar Nemzet) Az oldalt összeállította: Kaszás Endre A közeljövőben kerül az Állami Vagyonügynökség elé a DÉL-TÜZÉP Rt. privatizéciós elképzelése Fotó: Löffler Privatizáció előtt a DÉL-TÜZÉP Rt. Tőkeerős befektetőt vár a régiós cég Várhatóan a közeljövőben kerül az Állami Vagyonügy­nökség igazgatótanácsa elé a DÉL-TÜZÉP Rt. privatizációs elképzelése. A tervet az ÁVÜ, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, illetve a vállalat vé­leményének kikérésével a bu­dapesti Valor Kft. készítette el. A hasonló profilú nyolc hazai nagyvállalat közül a DÉLTÜ- ZEP alakult át elsőként 1991 végén. A 740 millió forintos jegyzett tőkén az Állami Va­gyonügynökség (603), a terüle­tileg illetékes önkormányzatok (97), valamint a cég dolgozói (40) osztoznak. Az előprivatizáció során há­rom kisebb tüzéptelep, valamint öt üzemanyagtöltő kút talált új gazdára, ám ez jelentősen nem befolyásolta a cég gazdálkodá­sát. Ä három megyét - Bara­nyát, Somogyot és Tolnát - el­látó részvénytársaság most 21 építő- és tüzelőanyagot forgal­mazó teleppel, valamint 9 Fé­szek áruházzal rendelkezik. Az évi 3 milliárd forintos forgalmat bonyolító, pénzügyi­leg stabil részvénytársaság pri­vatizációja kapcsán merült fel a kérdés, hogy vajon a telepen­kénti, illetve az egészben tör­ténő értékesítési forma az elő­nyösebb. Az ágazat stratégiai jellegét, az eredményes gazdál­kodásból fakadó biztos adóbe­vételi forrást, illetve a nagyság­ból következő kedvező beszer­zési és értékesítési árszintet te­kintve mind az állam, mind pe­dig a fogyasztók oldaláról az utóbbi látszik észszerűbbnek. A formálódó privatizációs elképzelésekről a következőket mondta el Andrási Imre, a rész­vénytársaság vezérigazgatója:-Pillanatnyilag 540 dolgo­zónak nyújt megélhetést cégünk a régióban. Az előzetes felmé­rések szerint a kollektíva sze­retne tulajdonosként is részt venni a társaság privatizációjá­ban. Ezen túlmenően viszont a további eredményes működés érdekében szükség lenne egy olyan hazai vagy külföldi külső befektetőre is, amely nemcsak megvásárolná a DEL-TÜZÉP Rt. részvényeinek többségét, de tőkeemeléssel egyben működö­tökét is hozna a társaságba. Ez­zel kiválthatók lennének a nagy forrásigény biztosítása érdeké­ben felvett hitelek, hosszútávon a mainál eredményesebb le­hetne a cég működése. A DÉL-TÜZÉP Rt. iránt már eddig is több külföldi befektető érdeklődött, ám a komoly tár­gyalásokig még egyikkel sem jutott a cég. Nem kizárt, azon­ban, hogy a közeljövőben kií­randó pályázat meghozza a részvénytársaság számára a várt tőkeerős vásárlót. ÁVÜ bevételek alakulása Hazai 32.73% Hazai 45.04% Külföldi 32.73% Külföldi 54.96% Hazai 85.22% Külföldi 14.78% 1990 1992 Időszak I Deviza s Vagyonho- Hl Forint (készpénz) zadék (készpénz) ’ Hitel H Kárpótlási jegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom