Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-20 / 78. szám

Szorongjunk, de ne essünk pánikba A fiatalok között is terjed a pánikbetegség Szívtáji fájdalom, szívdobo­gás, nehéz légzés, hasi fájda­lom, heves rémület, amely ha­sonlít a halálfélelemhez vagy az is. Néhány a tünetek közül, amelyekből ha egyszerre négy jelentkezik, pánikbetegségről beszélünk. Sajnos, a serdülők körében is terjed, és a Pécsi Gyermekklinika neuropszichi- ártiai osztályán az elmúlt két évben egyre többen fordultak meg a fenti panaszokkal. A pá­nikról, mint betegségről a kli­nika tanársegédjével, dr. Feny­vesi Ilonával beszélgettünk.- Miért éppen az elmúlt év­tizedekben került előtérbe ez a betegség?- A pánik tünetcsoportot 1980-ban írták le először nem­zetközi használatú diagnózis­ként. Az ezelőtt használt meg­jelölések : neurózis, neuraszté­nia nem fedték a betegség va­lódi tartalmát, ezért vált szük­ségessé, hogy kiemeljék a szo­rongásos betegségek csoport­jából. Magyarországon 1987-óta foglalkoznak intenzí­vebben ezzel a tünetcsoporttal, és Budapesten már több pánik­ambulancia is működik. Főként azért váltak szükségessé, mert a tüneteket könnyű összeke­verni az infarktus tüneteivel, és egy pánikbeteg nem gyógyít­ható szívgyógyszerekkel.- Mi okozza ezt a már társa­dalmi méretű szorongást?- Nagy mennyiségű és sok­fajta információ éri a ma embe­rét és ha felgyorsult világunk­ban nincsenek belső kapaszko­dók a bizonytalanság szoron­gást okoz, ami pánikbeteg­séggé alakulhat át. A bizonyta­lanságra helyezném a hang­súlyt, mert a pánikban lévő ember úgy érzi, nem ura önma­gának a roham alatt. Szoron­gást válthat ki az információ áramlás hiánya is, ha az ember nem tudja pontosan mi van a szűkebb és a tágabb környeze­tében. A doktornő elmondta, a leg­nagyobb gond, hogy kiszámít­hatatlan, mikor ismétlődik meg a pánik reakció, bevásárlás közben vagy a moziban filmet nézve. A beteg fél a roham is­métlődéstől, és legközelebb már retteg a boltba vagy a mo­ziban menni (vagy csak a sor szélére képes leülni), sőt egyre több társas programot mond le, szinte ketrecbe zárja magát. Szerencsére ez olyan beteg­ség, amely gyógyítható. A ro­ham néhány perc alatt gyógy­szerekkel megszüntethető, az okok kiküszöbölése azonban sok időt vesz igénybe. A több­fajta gyógymód közül Fenyvesi doktornő a gyógyszeradagolás és a pszichoterápia kombináci­óját alkalmazza. Ha a gyógy­szerkínálat nem is közelíti meg a nyugati szintet, Magyaror­szágon is tízféle gyógyszerből választhat a kezelő orvos. Nagyon sokféle dolog okoz­hat pánikot, de a sikerélmények nem ritkák ezen a területen. Egy kislány például, aki sem­milyen járművön nem volt haj­landó közlekedni, néhány hó­nap alatt meggyógyult, sőt ma már autót vezet. Egy fiú pedig egy bizonyos magánhangzótól iszonyodott, és nem volt haj­landó olyan szót, kiejteni, amely tartalmazta azt a hangot. Szerettem volna beszélgetni velük, de a doktornő tanácsára elálltam tőle, mert ma még többek között ez a betegség is bélyeget jelent. Sokszor a családi vagy baráti környezet szimulánsnak vagy hisztisnek tartja a beteget, pe­dig a páciens nem képes a tüne­teket irányítani. A panaszok mögött mindig valamilyen vál­tozás, veszteség áll, amit nem sikerült érzelmileg feldolgozni. Bizonyos szorongás szüksé­ges az élethez, az alkalmazko- dáshoz.( Egy bűnöző általában nem szorong.) A szorongás hi­ánya, éppúgy mint fokozódása, betegségek okozója lehet. Porth E. Ingyenesek lesznek a bogiári strandok Ezeddig a Balaton-parti tele­pülések közül példanélküli dön­tést hozott a balatonboglári ön- kormányzat: az idei nyáron a te­lepülés minden strandján in­gyen lehet majd fürödni. A bog­iári partszakaszon már el is bon­tották a kerítéseket. Az amúgy is borsos balatoni nyaralás költ­ségeit - legalábbis Bogláron - tehát nem terheli ezentúl a „partbelépő” ára. A város megállapodott to­vábbá a Hunquest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt.-vel, amely jogutódként föl­dtulajdont szerzett a bogiári partszakaszon. Az innen besze­dett és a várost illető közterületi díjak és az önkormányzat által az rt. tulajdonában lévő terület gondozására fordított összeg különbözetén osztozik a város és a részvénytársaság. Bajcsy Zsilinszky Endre-évforduló Beindult a pécsi szavazógépezet A bajaiaknak vérükben van a textilszakma Korszerű gépeken, nyugati exportra dolgoznak a bajai gyárban Amerikai gyár a kisvárosban Bimbózó demokráciánk egyik gondja, hogy szavazással döntenek százak, ezrek külön­böző kérdésekben, a technikai feltételek azonban mindehhez meglehetősen kezdetlegesek. Egy nyolcezres létszámú rt. közgyűlésén például meglehe­tősen groteszk jelenet, amikor a felnyújtott táblák jelzéseit kez­dik összegezni, s a korszerűbb vonalkódos megoldás is lega­lább félórát jelent egy-egy dön­tés meghozatalában. De máris született megoldás erre a problémára, még pedig éppen egy pécsi társaság, a HC- Lineár Kft. révén, vezetéknél­küli szavazatszámláló rendszer kialakításával. Eredetileg Pécs város önkormányzata rendelte meg a munkát - másfél éve ezt használja már a városi közgyű­lés -, de hamar bebizonyoso­dott, sokkal több van ebben az ötletben. Az Rt.-k körében múlt év vé­gén, az Iparbankház közgyűlé­sén debütált az új „módi”. A rendszer lehetővé teszi a név szerinti, a nyílt és titkos szava­zást egyaránt, míg rt.-k esetében a birtokolt részvények számá­nak figyelembevételét is meg­oldották. Az 1024 szavazóké­szülékkel elméletileg néhány lépcsőben 16 ezer ember nyivá- níthat véleményt, személyi azo­nosító kulcsokkal név szerint külön választhatók az egyes szavazók. Az Iparbankházban a bemutatkozáskor döbbenten ta­pasztalták a jelenlévők, hogy fél óra alatt kész jegyzőkönyvet kaptak a résztvevők a közgyű­lésről, s azonnal bevették az alapszabályzatba: mától csak ily módon szavazhatnak. Jönnek is sorban a rendszert bérlők, az IBUSZ, a MOL, a Chinoin, a Glóbusz, a Csemege részvénytársaságokon át Zwack Péterig. A gépezet tehát beindult. Aki nyerni akar az ügyön, az igennel szavaz a rendszerre. M. B. E. Másfél héttel ezelőtt avatta fel a köztársasági elnök Baján a magyar-amerikai gyárat. Az akkori információkból megtudhattuk, hogy a gyár neve Duna Kötöttárugyár Kft. s azt is, hogy egyelőre külföldi piacra, főként Ame­rikába gyárt pólókat. Mégpe­dig az alapanyaggyártástól a kész termékig minden itt ké­szül. Most arra voltunk kí­váncsiak, hogy találtak rá az amerikaiak erre a kis Duna-menti városra. Farkas János, a gyár igazga­tója (és résztulajdonosa) az Egyesült Államokban ebben a szakmában tevékenykedett, mint ■ üzletember. Elmesélte, hogy az ötlet két amerikai agyában született meg, hogy Magyarországon érdemes tex­tiliparba befektetni. Mindkettő­nek már korábban voltak „texti­les” üzleti kapcsolatai Magyar- országgal, ismerték, hogy mit tudnak a magyarok. Ma Amerikában a póló az egyik legjobban eladható tömegárú, de nem mindegy, hogy az alapanyaga milyen. Ezek az üzletemberek azt mondják, csak ott tudnak igazán jó alapanyagot készíteni, ahol ennek hagyományai vannak. Ezért amikor eljöttek Magyar- országra körülnézni, főként a tradíciókkal rendelkező gyárak után érdeklődtek. Először a hódmezővásárhelyi gyárral tár­gyaltak. Azonban az ügyintéz nehézkesen indult, mindenféle bonyodalmak merültek fel, így elálltak ettől a szándékuktól.-Az, hogy végül Baján kö­töttünk ki, azt egy itteni talprae­sett fiatalasszonynak, Teleky Zsuzsának (jelenleg ügyvezető igazgató) és a vele való ismeret­ségemnek köszönhető - mesélte Farkas János. - Többször talál­koztunk new yorki üzletkötése­ken, akkor ő még a BAJATEX- böl kivált osztrák-magyar kft.-t képvislete. Egy ilyen találkozás alkalmával beszéltem a ma­gyarországi szándékunkról, ugyanis ekkor már én is tagja voltam a hatfős csoportnak, akik Magyarországon akartunk gyárat venni. Zsuzsa már ekkor mondta, jöjjünk Bajára, s ké­sőbb a hódmezővásárhelyi tár­gyalások közben is többször felhívott, hogy legalább jöjjünk el és nézzük meg. Megnéztük, maradtunk és nem bántuk meg. Baján csaknem 100 éves tra­díciója van a textilgyártásnak. Amikor az első itt készült min­tát megmutattuk a legnagyobb amerikai nagykereskedőnknek, Tapogatta, húzogatta, s azt mondta, akik ezt csinálták, azoknak a vérükben van a szakma. Ezért is kezdhettük el Közép-Európában egyedül itt az organikus pólók gyártását. Eh­hez csak olyan gyapotból ké­szülhet a fonal, amelyet lega­lább három évig nem kezeltek vegyszerrel. Magas ára ellenére ennek van most keletje anyugati országokban. Családommal már Bajára költöztem, s nagyon megszerettem a várost. S. Zs. 1944. március 19-én hurcolta el a Gestapo Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Az 50. évforduló alkal­mából a Független Kisgazda- párt koszorúzást tartott a már­tírhalált halt politikus Deák téri emlékművénél. A Bajcsy-Zsilinszky Társa­ság tagjai az évforduló alkal­mából a politikus egykori Attila úti otthonának falát díszítő em­léktáblánál rótták le kegyeletü­ket. Kossuth Lajos emlékfutás A magyar honvédség hivatá­sos katonáiból álló amatőr futó­csapat a Kossuth Szövetség fel­kérésére vállalta, hogy Kossuth Lajos halálának 100. évfordu­lója tiszteletére végigfutja a To- rino-Budapest távot - közölte az MTI-vei Váradi Géz;a alezre­des, a Honvédelmi Miniszté­rium sajtóosztályának munka­társa, a rendezvény sajtófőnöke. Ez a táv majdnem 1200 ki­lométer. Az emlékfutás részt­vevői szerda reggel 7 órakor in­dultak Torinóból, és egyfolytá­ban, egymást váltva futnak. Szombaton reggel Rédicsnél lépték át a magyar határt. Ma Érden 07 óra 51 perckor, Buda­pesten, a budaörsi laktanyánál 9 óra 30 perctől várják azokat, akik csatlakozni szeretnének a futókhoz, és velük együtt futná­nak a Kerepesi temetőben levő Kossuth-mauzóleumhoz, ahol a beérkezés pontosan 10 óra 45 perckor lesz vasárnap. Tűz a Kőbányai Sörgyárban Tűz ütött ki a X. kerületi Ihász utcában lévő Kőbányai Sörgyárban: a gabonaraktár égett mintegy 1000 négyzetmé­teren szombaton a kora délutáni órákban - tájékoztatta az MTI munkatársát Bodnár Sándor tűzoltó őrnagy. A Tűzoltóság Országos Parancsnokságának ügyeletese elmondta: a tűz jel­zésétől számítva mintegy fél órán belül sikerült körülhatá­rolni a tüzet jelentős erők ösz- szevonásával. Személyi sérülés­ről nem tudnak, a helyszínelés még tart. Újabb zűrök a taxiórák körül Fuvarra váró kocsik a pécsi belvárosban Fotó: Szundi György Az ÁVÜ-nél még csak készül az etikai kódex Akinek ezekben a hetekben jutna eszébe, hogy taxizni kezd, jobb, ha nem is próbálkozik. A taxiórák körül kialakult leg­újabb mizéria miatt ugyanis még az iparengedéllyel már rendelkezők sem lehetnek biz­tosak abban, hogy, ha például lecserélik autójukat, továbbra is gyakorolhatják a szakmát. Immár két hete, hogy - rajtuk kívülálló okok miatt - újra fur­csa helyzetbe került a taxis tár­sadalom. Március elején derült ki ugyanis az, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH), mely az új taxaméterek bevizs­gálását végzi, hivatalosan nem hitelesítheti a tarifát jelző mű­szereket. Ezért aztán, mint meg­tudtuk, ha például egy óra el­romlik, a taxisnak ki sem sza­bad állnia a drosztra, mert, ha ellenőrzik, az akár az iparenge­délyébe is kerülhet. Mint ismeretes, a személy- szállítóknak az elmúlt időszak­ban kellett új, manipulálhatatlan taxamétereket beszerezniük, s ezt meg is tették. Az azonban csak később derült ki, hogy egyetlen Magyarországon ké­szült óra sem felel meg az előí­rásoknak - a piacon lévő kon­kurens gyártók ugyanis egymás óráiról bizonyították be, hogy manipulálhatók. Az APEH döntése eredmé­nyeképpen tehát az OMH már­cius eleje óta egyetlen órát sem hitelesíthet, s bár a jelenleg futó kocsikban lévő órák hivatalos­nak számítanak, a jövőben bár­miféle meghibásodás, vagy csere lehetetlenné teheti a taxi­sok munkáját. P. Zs. Nyilvánvalóan nem csak az egyre sűrűsödő külső támadá­soknak, de az általuk feltárt - ám nyilvánosságra eddig többnyire nem hozott - belső visszaéléseknek is szerepük volt abban, hogy az Állami Vagyonügynökség vezetése tervbe vette egy etikai kódex kidolgozását. Kósik Tamás, az Állami Va­gyonügynökség (ÁVÜ) jogta­nácsosa és etikai bizottságának tagja szerint a készülő etikai kódex „az olyan magatartáso­kat és cselekedeteket írja körül, amelyeket nem lehet törvényben egyértelműen szabályozni, s amelyek, elkövetésük esetén, rossz fényt vethetnek az ÁVÜ-re". , Bár az ÁVÜ-nél nem hivata­los formában eddig is létezett egy etikai bizottság, mely a Va­gyonügynökségnél előforduló ilyen jellegű problémákat volt hivatott rendezni, a privatizáci­óban hivatalból résztvevők eti­kai kódexére meglehetősen ne­hezen adja áldását az arra illeté­kes igazgatótanács.- Ez az etikai kódex már elég régóta készül - mondja a jogta­nácsos -, de annak, hogy a mai napig nem fogadták el, csupán az az oka, hogy az igazgatóta­nács annyira túlterhelt, hogy egész egyszerűen még nem tudta a tervezetet megtárgyalni. Az eddig nyilvánosságra ke­rült részletekből egyébként egyértelmű, hogy az etikai kó­dex az ÁVÜ által megbízott külső szakértőkre, tanácsadó cégekre nem vonatkozik. Kósik Tamás szerint nem is lenne ér­telme ennek, hiszen az ÁVÜ csak a Vagyonügynökségnél al­kalmazotti viszonyban állók esetében kérheti számon az eti­kai szabályok betartását. Más kérdés, tehetjük hozzá, hogy a készülőben lévő etikai kódex a belső munkatársak esetében is csak akkor jogosítja fel az etikai bizottságot egy-egy ügy kivizs­gálására, ha azt a céghez tarto­zók kezdeményezik. A bizott­sághoz panasszal ugyanis kizá­rólag az ÁVÜ dolgozója, az ügyvezető igazgató, az igazga­tótanács elnöke és a miniszter fordulhat. Rajtuk kívül pedig senki - már amennyiben nem tudja megnyerni magának a fent emlí­tett körhöz tartozókat, hogy ne­vében járjanak el. Magyarul az ÁVÜ-nél egy-egy gyanús eset a jelenlegi elképzelések szerint a jövőben is csak akkor válhat üggyé, ha azt a cég jóhímevé- nek ápolásában - azaz a botrá­nyok elkerülésében - hivatalból is érdekeltek lehetővé te­szik. Pauska Zsolt 1994. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom