Új Dunántúli Napló, 1994. március (5. évfolyam, 59-89. szám)

1994-03-16 / 74. szám

1994. március 16., szerda A mai nap uj Dunántúli napló 5 A somogyi általános iskola énekkara is fellépett a műsorban Paprikás magyar lány a berlini Operában Nagy utat tett meg Verebély Veronika, amíg énekesi képes­ségét a világ sok színpadán megmutathatta. A fiatal mű­vésznő Pécsről indult el. A Ma­kár utcai 1. sz. gyakorló iskolát elhagyva már csak ének-zenei pályáját építette a középiskolá­ban, zeneiskolában, majd a Ze­neművészeti Főiskolán, ahol diplomázott. Ma a Berliner De­utsche Oper tagjaként örvendez­teti meg a közönséget. Ahányszor Pécsre hazaláto­gat, sosem mulasztja el felke­resni Jakabné Bállá Máriát, aki a legtöbbet segített neki, aki bá­torította, tanította és képezte a hangját. A sikerekből szeretne egy kicsit egykori tanárnőjének is átnyújtani. A berlini operatársulat 100 fős énekkórusának tagjaként havonta 20-25 előadáson lép fel. A negyven nemzetiségű, ki­vétel nélkül diplomás énekesből álló kórus minden operát eredeti nyelven ad elő. Közel 50 opera ének-zenei és mozgásanyagát kell tudniuk, de táncolni is kell, facipőstől a kánkánig, négykéz­láb menni és kötelet mászni. Ma is repertoáron van Bartók A kékszakállú herceg vára című műve, amit magyarul adnak elő. Hat éve Berlin az otthona Ve­rebély Veronikának és család­jának. A berlini Operaházzal bejárta a fél világot. Szerepelt Tokióban, Helsinkiben, nemrég érkezett meg Washingtonból, de már most Izraelbe és Moszk­vába készül.- Kórusunk „ausländer” tár­saságában igazi emberi a kap­csolatjapán, chilei vagy magyar között. Most világpremierre ké­szülünk. Jost Meier svájci zene­szerző „Dreyfuss - die Affäre” c. művét próbáljuk. Azt már az érte rajongó férjé­től tudom, hogy a művésznőt temperamentuma miatt a berli­niek „Die kleine Ungarin mit Paprika”-nak nevezik. Ha be­lép a kórusterembe, akkor jó­kedvétől „felsüt a Nap”. Volt egyszer egy aranyos, szőke, copfos, szemüveges, pé­csi kislány, aki 1971-ben, még 12 évesen az első mohácsi nép- dalversenyen második volt. A dalra már nemigen emlékszik. Aztán a népdal az opera felé vitte. Pécsett tíz éven át nagy temetéseken, hidegben edzette a hangját, ma meg Pavarotti és Placido Domingo közelében le­het a színpadon.- Az egészet nem tudtam volna megcsinálni, ha már di­ákkoromban nem beszéltem volna akcentusmentesen néme­tül. Magyar anyanyelvű létemre német tagozatos gimnáziumba jártam. Az Operaházon kívül rendszeresen koncertezem, sok szólóműsorban lépek fel. Más­fél órás magyar műsoromban Liszt, Kodály és Bartók népdal- feldolgozások szerepelnek. Igazi operabeli szólószerepre nem vágyom. Gyilkos egy pá­lya a miénk. A szerephezjutás napi harcot kíván, és ebbe már sok világhírű művész is belefá­radt. Kórustagként epizódsze­repeket is énekelek. Kielégít a kórusszereplés, mert mellette koncertezem, templomi ének­lést, dalestet és fesztiválfellé­pést is vállalhatok - és mind­emellett boldog, békés, nyugodt életet akarok. Rozvány Gy. A várfalak már 700 évesek Tudományos konferencia Siklóson Egymásra utaltság hazánk­ban a XVIII. században címmel jelent meg március 15-re a sik­lósi Vár és Múzeumbaráti Egyesület alkalmi kiadványa. A kis könyv az egyesület által évente az 1848-as forradalom évfordulóján megrendezett tu­dományos konferenciák közül a tavalyi és a tavalyelőtti előadá­sait tartalmazza. A cím jelképes értékűnek te­kinthető. A tegnap megrende­zett konferencia előadásai a 700 éves siklósi várhoz kapcsolód­tak, a várról szóltak, amelynek bástyája a közelmúltban bekö­vetkezett omlások miatt ve­szélybe került. Évszázadokat ölelt át dr. Tí­már György előadása, amely a Siklós és a Sokyosi család címet viselte. Az évforduló tulajdon­képpen ahhoz kötődik, hogy egy 1294-ben született oklevél tesz először említést a siklósi várról, mondta a kandidátus. A vár talán a XIII. század első fel­ében épülhetett, biztos források viszont erről nem állnak rendel­kezésünkre. Hogy mikor épült a vár, arra ő sem tud választ adni, kezdte a múzeológus Kovács Valéria előadását, ők, akiknek a kövek beszélnek csak az időről, még nehezebb helyzetben vannak. Kovács Valéria (aki hosszú ideig végzett kutatásokat a vár­ban) azt azonban megemlítette: XIV. századi kerámia tárgyakat is találtak már. A múltból aztán a jelen prob­lémájára tért át a múzeoló- gus-asszony. Míg nyugaton karbantartják az épületeket, ha­zánkban a felújítás a jellemző. A siklósi vár karbantartása hosszú ideig „szünetelt”, itt az eredmény. Kovács Valéria sze­rint a tulajdonos a magyar állam előbb-utóbb oda fogja adni mű­emlékeit más gazdáknak, a helyreállításra nincs pénz. Az előadásokat követően a hagyományokhoz híven a részt­vevők átvonultak a várkápol­nába, hogy megkoszorúzzák Battyhány Kázmér sírját. Sz.A. Megemlékezések a szabadság ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) baranyai német, békési, matyó, kalotaszegi és erdélyi motívu­mok köszönnek vissza. A Magyar Nemzetőr Kör Ba­ranyai szervezete március 14-én Pécsett, a Petőfi szobornál ren­dezett ünnepséget. SZIGETVARON Pichler Imre önkormányzati képviselő, az 509. számú Szakmunkás- képző Intézet igazgatója mon­dott beszédet. A Kossuth téri ünnepi megemlékezésen Kos­suth emlékének is adóztak a kö­zelgő centenárium kapcsán. SIKLÓSON a pártok képvi­selő-jelöltjei a művelődési köz­pont vegyeskarának énekszója mellett közös koszorút is elhe­lyeztek 1848-49 hőseire emlé- kezve. HARKÁNYBAN a reformá­tus templom előtti Munkácsy Albert emléktábla megkoszorú­zása után fáklyás menet indult a művelődési ház elé, ahol ze- nés-táncos-verses műsorral idézték 1848 márciusát. „Március van, s határtalan az élet” - kezdte a költő szavaival beszédét az ünnep MOHÁCSI szónoka, Lajdi Antalné képvi­selő, a Bíróság falán elhelyezett Petőfi-domborműnél, ahová a város tanulóifjúságának százai mellett Mohács polgárai is so­kan jöttek el a 146 évvel ezelőtt történtekre, 1848 dicső napjai­nak főszereplőire emlékezni. A Hősök emlékművénél Kuti Ist­ván polgármester tartott beszé­det. KOMLÓN a város pedagó­gusai első alkalommal szövet­keztek arra, hogy ők maguk le­pik meg március idusát kö­szöntő, zenés irodalmi műsorral a Színház- és Hangversenyte­rem ünneplő közönségét. Ezt követően Tóth József polgár­mester Petőfi szobránál mon­dott beszédet. PÉCSVÁRAD polgárai egy­kori 1848-as képviselőjük, He­gedűs Imre emléktábláját ko- szorúzták meg tegnap délelőtt azon a téren, ahol a korabeli képviselő-választás lezajlott. Kossuth Lajos szobránál folyta­tódott a megemlékezés. SÁSDON Kovács Sándomé polgármester ünnepi beszédét a helyi iskola alsó tagozatosainak irodalmi összeállítása követte, majd az egykor Sásdon élt, ’48-as Bedenicz honvéd emlék­tábláját koszorúzták meg. A Művelődési Központban a sásdi Honismereti Szakkör e napra összeállított tárlatának megnyi­tására került sor. SELLYÉN Pápay Jenő al­polgármester, néprajzkutató ko­rabeli kutatásainak eredménye­képpen a ’48-as események he­lyi szereplőit és történéseit vette számba, az ünnepre összesereg- lett sellyei polgárok nem kis meglepetésére. Az Ormánsági Múzeum előtt tartott megemlé­kezést követően márványtáblát avattak az első magyar gőzhajó emlékére, amelyet 1817-ben Sellyén készített Bemhárt Antal hajóépítő mérnök, amikor még a község alatt folyt a Dráva egyik ága. NAGYTÓTFALUN dr. Si­mor Ferencné üdvözölte a meg­jelenteket, majd a tájházban néptánccsoportok léptek fel. MAGYAREGR^GYEN az Amold-házban került sor a Hosszúhetényi Ifjúsági Fúvós- zenekar fellépésére. BÓLYBAN Balogh Teréz pedagógus emlékbeszédét kö­vetően az idén a Hősök szobra helyett az Aradi Vártanúk em­lékére állított hármas kopjafánál ünnepeltek. Fotó: Löffler Gábor Önkormányzati akadémia Pécsett a szociális törvényről Az Önkormányzati Akadé­mia Pécsi Területi Iskolaköz­pontja március 17-dikei prog­ramján 10-től 15 óráig a szoci­ális törvény és a kapcsolódó jogszabályok változásai, gya­korlati alkalmazásuk, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai szabályozásáról szóló rendelet szerepelnek témaként. A Ba­ranya Megyei Közgyűlés székházának nagytermében (Pécs, Rákóczi út 34.) rende­zendő fórumon és konzultá­ción a Népjóléti Minisztérium szociális ellátások főosztályá­nak vezető munkatársai tarta­nak tájékoztatót a témák iránt érdeklődőknek. Munka a határban, a kiskertekben Egy pellérdi gazda ünnepi zászlófelvonása a présházánál Volt aki ünnepelt, volt aki dolgozott, s volt aki ünnepelve dolgozgatott az elmúlt napok­ban Baranyában. Ennek nyomát leginkább a kiskertekben láthat­tuk, a tavaszi idő a kiskert- és présháztulajdonosok többségét kicsalogatta otthonából. Benépesült a Mecsek, szinte valamennyi piciny parcellán tüsténkedtek a gazdák a Lőtéri­domboknál (láttunk merészebb hölgyet, aki bikiniben kapálga- tott vasárnap a koradélutánra megerősödött napsütésben), és a legújabb kori mezőgazdasági termelési forma, a hazánkban még csak éppen, hogy indulgató farmergazdálkodás „első fecs­kéit” is láthattuk munka közben néhány hektáros földjeiken. Kedden, kora délután a bak- sai dombon egy fiatal, ám jókö­tésű legény pattant ki az MTZ 82-es traktorból érkezésünkkor. Kukorica alá kombinátorozta a talajt. Bár szemmel láthatóan szép munkát végzett, Tóth Gá­bor rögtön elárulta: nem ez a fő­foglalkozása, ő élelmiszerela­dónak tanul, csupán nagyapja, Mánfai János kérésére vállalta a hétvégi magányos műszakot. A nagyapa hat-hét hektár, zöm­mel saját tulajdonú földön gaz­dálkodik, ám ő ezúttal a család többi tagjával együtt a baksai szőlőhegyen végezte az éppen aktuális munkákat. Metszették a gyümölcsfákat és kivágták az öreg szőlőtőkéket, hogy legyen hely az új telepítéséhez. Á hegyszentmártoni pincék táján ugyancsak nagy volt az igyekezet az elmúlt napokban. Itt is a szőlő, a gyümölcsfák metszése jelentett többeknek feladatot, amelyet a tavalyi erős jégverés miatt most különös gonddal kell ebben a térségben végezni. Az asszonyok már ja­vában veteményeztek is. A zöldség, a sárgarépa, a borsó magja, valamint a hagyma gu­mója kerül e koratavaszi napo­kon a földbe. A munkákhoz a mandulafák virágba borult ágai szolgálnak festői háttérként. Ismét Pécs felé közeledve (Pellérd előtt, a Félhegyi dűlő­ben) feltűnik egy hétvégi ház. Amivel kilóg a sorból: magasra felvont nemzeti színű zászlót lobogtat a szél bejárata előtt, a frissen lenyesett faágak jókora halmának szomszédságában. Mint megtudom, a gazda, Acs Béla családjával, barátaival (Borsányi Lászlóval és felesé­gével) múlatta itt az ünnepet. A bográcsban éppen vegyespör­költ fortyogott, a szőlőmetszés, a lemosópermetezés és a burgo­nyaültetés után már a vacsorára készülődtek. No és a zászló ün­nepélyes leeresztésére, miután szombaton reggel (immár ha­gyományosan) annak felvoná­sával kezdték a napot.- Hiszen a várurak hazaérke­zésekor is mindig felvonták a zászlót - mondja tréfálkozva Ács úr, majd invitál, kóstoljam meg ezüstérmes minősítést nyert szürkebarát borát. Hát jó ... Nem szabadko­zom. Balog Nándor A tavaszias időben felszabadultan végezték a kerti munkákat a hegyszentmártoni szőlőhegyen is Fotó: Bolkovics László Magánvállalkozók a szívsebészetért A POTE II. sz. sebészeti kli­nikáján létesítendő szívsebé­szeti centrum mielőbbi megva­lósulását segítve ajánlotta fel a KŐHÁZ Építőipari és Kereske­delmi Kft., hogy egy helyiség felújítását ingyen elvégzi. Kül­földön bevett gyakorlat, hogy a központi támogatás mellett egyéni vállalkozók is patronál­nak közcélú beruházásokat, s viszonzásként ezen szponzorok nevét táblán megörökítik az utókornak. Ezt a gyakorlatot szeretnék bevezetni itt, a leendő pécsi szívsebészeti klinikán is, s köszönettel várják a magánvál­lalkozók segítségét. Európa jövője Európa jövője címmel mától a hét végéig ifjúsági konferen­ciát rendeznek Hollandiában, melynek a munkanyelve az an­gol. E tanácskozásra Magyaror­szágról csak a pécsi Apáczai Gimnázium tíz tanulója kapott meghívást. A diákok a hét ele­jén Molnár Katalin és Mihályi Endre tanárok vezetésével el­utaztak a konferenciára. A pécsi gimnazisták részvételi költsé­gükhöz jelentős támogatást kap­tak dr. Mikes Éva alpolgármes­tertől. Tűzoltó targonca Vontatható Mercedes-tarí goncát kapott ajándékba Vil­lány újjáalakult tűzoltóegyesü­lete az ausztriai Weiskirchen községtől. A szerkezet nemcsak tűzoltásnál, hanem elemi ka­tasztrófák esetén, vagy például pinceszivattyúzáskor is haszno­sítható. Az önkéntesekből álló egyesületre azért van nagy szüksége a községnek, mert legközelebb Siklóson és Mohá­cson riaszthatok a hivatásos tűzoltók. Fő feladatuknak a tűzmegelőzést és az ifjúság tűz­védelmi nevelését tekintik, de a jó állapotban lévő szivattyús targoncával szükség esetén a tűzoltásban is hatékonyan tud­nának részt venni az önkéntes tűzoltók. Ismét olaj a Bodrogon Kedden a délutáni órákban a Bodrogon, a határszelvényben, Alsóberecki térségében már a vízfelszínen, filmszerű rétegben jelentkezett az a gázolajszeny- nyezés, amely hétfőn Ukrajná­ban került a Ung és a Labore fo­lyókba. Az Észak-magyaror­szági Környezetvédelmi Fel­ügyelőség és az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság hétfőn délután kapta az értesí­tést arról, hogy mintegy 100 tonna gázolaj került a folyókba, s a Bodrog felé halad. A szlovák hatóságok 9 merü­lőfalat építettek ki az említett két folyón a szennyeződés fel­fogására. A magas vízállás és az erős áramlás következtében azonnal a szlovákiai merülőfa­lakon átjut a szennyezés, ezért kedden Bodrogszerdahely, Vo- ján és Oborin térségében újabb merülőfalakat húztak. Mind­ezek ellenére az olaj átjut a Bodrog magyar szakaszára is. Kedden reggel a Bodrog ma­gyarországi szakaszára másod­fokú, majd délután harmadfokú vízminőségi kárelhárítási ké­szültséget rendeltek el. A nap folyamán mozgósították az ÉVIZIG merülőfalas egységét, a szakemberek Alsóbereckiben a Bodrogot átívelő közúti hídnál megkezdték a merülőfalas elzá­rás kiépítését és a védekezést. Az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség fo­lyamatosan vizsgálja a vízmi­nőséget. A hatóságok egyelőre nem cáfolták, de nem is erősí­tették meg azt a híresztelést, mely szerint Ukrajnában, az elmúlt decemberi esethez ha­sonlóan „üzemanyagtolvajok” ismét „megcsapoltak” egy gáz­olajvezetéket, majd annak elzá­rása nélkül „olajra léptek”. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom